Magyar Szó, 1997. február (54. évfolam, 26-49. szám)
1997-02-01 / 26. szám
1997. február 1., szombat Borisav Jovic, a jugoszláv testületi elnökség volt elnöke, Milošević elnök egykori közeli munkatársa a londoni The Guardiannak adott interjújában nyíltan bírálta egykori szövetségesét és pártfőnökét. Jovic a tekintélyes brit lap újságírójával, Julian Bergerrel folytatott beszélgetés nyújtotta alkalmat megragadva figyelmezteti Szerbia elnökét: a kormányzó párt ellene fog fordulni, ha nem ismeri el, hogy a novemberi választásokon vereséget szenvedett, továbbá ha nem csökkenti radikálisan feleségének, Mirjana Markovicnak a politikai befolyását. Milosevic egyik leghűbb és legszorosabb háborús szövetségese, a volt jugoszláv testületi elnökség elnöke rendkívül keményen bírálta volt munkaadóját és annak feleségét, Mirjana Markovicot egyszersmind a Szerbiai Szocialista Párt szétesését, valamint új politikai szövetségek kialakulását prognozálva. Jovic, aki az 1990-es esztendő második és az 1991-es esztendő első felében állt a jugoszláv elnökség élén, a The Guardian munkatársának azt mondta, hogy a szerbiai politikai csúcsvezetés valójában az alkotmányba gázolt bele, amikor nem ismerte el az ellenzéknek a helyhatósági választásokon aratott győzelmét. Felszólította Miloševicet, minél előbb tegye ezt meg vagy pedig találjon politikai kompromisszumot az Együtt ellenzői koalícióval. - Én azonban személy szerint nem hiszem, hogy Milošević úr pszichikailag egyáltalán képes megérteni és felfogni, hogy tévedett, és hogy képes kijavítani e melléfogást. Ha azt hiszi, hogy azt tehet, amit akar, akkor a helyzet igen komoly, arról nem is beszélve, hogy e magatartásával megszegi tulajdon pártjának alapszabályát, nemkülönben az ország törvényeit és alkotmányát - mondja szó szerint Jovic. A jugoszláv politikai élet e volt figurájának kritikája is alátámasztja: minél tovább tart a politikai krízis Szerbiában, az elnök hatalma annál inkább szertefoszlik, teszi hozzá Julian Berger. A pravoszláv egyház már hátat fordított Milosevicnak, s nem áll messze ugyanettől a hadsereg sem, hiszen közölte, nem fog ellene fordulni a tüntető tömegnek. Jovic úgy ítéli meg, Milošević az utcai zavargások kirobbantását ugyan nem hajlandó megkockáztatni, de azt is hozzáteszi: fennáll a lehetőség, hogy a rendőrök is Milosevic ellen fordulnak, ha netán azt a parancsot kapnák, hogy konfrontálódjanak a tömeggel. Mert vajon mi értelme lenne annak, hogy a rendőrség a tömegbe lőjön, a rendőrök is csak emberek, és ők is el-elgondolkodnak a történtek felett, mondja Jovic. A kormányzó szocialisták soraiban meglehetősen nagy az ellenszenv a kemény kéz politikájával szemben, de e vélemények még mindig „nem emelkedtek a hivatalos politika rangjára”. Nem találkoztam az utóbbi időben egyetlen olyan személlyel sem, aki támogatta volna Milošević mostani politikáját, sem olyannal, aki tagja volt a párt vezetésének, sem olyannal, aki tagja volt, vagy aki nem is volt tagja az SZSZP-nek, véli. A párton belüli nézetkülönbség Milosevic antidemokratikus természete miatt nem tudott kifejezésre jutni. A kialakult helyzet miatt aggodalmat érző politikusok közül senki sem a párt szűkebb, sem tágabb vezetésének nem fejtheti ki nyilvánosan nemtetszését, hiszen az azonnali elmozdítás veszélyének tenné ki magát. Az elnök nem változtat politikáján, igen nagy a valószínűsége, hogy a tagság számottevő része hátat fordít a szocialista pártnak, akik aztán a demokratius baloldal egy másik, új pártját hívnák életre. Egy ilyen párt a szocialistákénál több szavazatot kapna a soron következő választásokon, mondta Jovic hozzátéve, hogy ő maga még nem döntött arról, jelölteti-e magát ennek az új pártnak az elnöki tisztségére, ugyanis nem makkegészséges. Röviddel a The Guardiannak adott interjúja után vesebántalmak miatt sürgősen kórházba kellett szállítani. A lap emlékezteti olvasóit, hogy - amint írja - Jovic és Milošević urak a horvátországi háború idején igen szoros szövetségesek voltak. Korábban megjelent emlékirataiban Jovic feljegyezte, hogy annak idején éjszakába nyúlóan közösen dolgoztak a katonai és a politikai stratégia kialakításán. E szövetségszerű együttműködésnek akkor szakadt vége, amikor Jovic fellázadt Milosevic feleségének, Mirjana Markovicnak egyre növekvő politikai szerepe ellen és az elnökné asszony által vezetett Jugoszláv Baloldalnak a befolyása ellen. A daytoni egyezmény aláírását követően Milosevic egy alig 17 percig tartó pártértekezleten elmozdította Jovicot. Jovic, a szocialista párt egyik oszlopos tagja nem tudta magáévá tenni volt szövetségesének lépéseit, mondván, hogy azok alkotmányellenesek. A jelenlegi szerbiai válság okát alapvetően Mirjana Markovic megnövekedett befolyásában látja, és azt állítja róla, hogy voltaképpen a hatalom minden szála az ő kezében fut össze. A gond az, hogy Miloševićet a tömegek választották meg az ország élére, vezetőnek, de ki választotta meg Mirjana Markovicot? Senki. Senki nem választotta meg, de a gyakorlati kérdésekkel kapcsolatban csaknem mindig ő dönt Ez egy egészen abszurd helyzet, vélekedik Jovic majd emlékezteti kérdezőjét, hogy a Jugoszláv Baloldal, noha a helyhatósági választásokon ott, ahol önállóan indult, mindössze két százalékát szerezte meg a szavazatoknak, a jugoszláv szövetségi parlamentben a képviselői helyeknek majdnem egyharmadát birtokolja. Végül az interjúalany megjegyzi, szinte a lehetetlennel lenne határos egy új, demokratikus baloldali tömörülés életre hívása, ugyanis Szerbia leszegényített gazdaságában a legtöbben pénzügyileg roppant nagy mértékben függnek a szocialista párttól. Nehéz az embernek hazamenni és bevallani a családnak, hogy kenyér nélkül maradt - fejezi be eme áttételes közléssel Borisav Jovic a londoni lapnak adott interjút. (D.) NEMZETKÖZI FIGYELŐ Jovic bírálja Miloševićet A jugoszláv államelnökség volt elnökének interjúja a londoni The Guardianban KÉT KÉRDÉS, AMELYEKBEN AZ USA A HÁTTÉRAKCIÓKAT KEDVELI Különleges egységek és Kosovo Albright találkozott a hágai törvényszék főügyészével „Fokozott” erőfeszítések a Szerbia déli tartományában uralkodó helyzet rendezésére (Folytatás az I. oldalról) A békeszerződés ilyen megszegése eddig azt eredményezte, hogy a szerb országrészek nemzetközi segély nélkül maradtak. Az elmúlt időszakban a boszniai szerbek a segélynek alig 2 százalékát kapták, nyilatkozta a State Department egy magas rangú tisztségviselője. Washingtonban sokat emlegetik a kérdést, hogy az ilyen hozzáállás sikerrel járhat-e. Egyre inkább hallani, hogy a boszniai Szerb Köztársaság egyszerű polgárainak végre érezniük kellene a béke kedvező következményeit. Másfelől Faléban ezt a jelenlegi vezetőség sikereként könyvelnék el, amely azonban nem tesz eleget a vállalt kötelezettségeknek, és nem tartja be adott szavát. Hasonló dilemmák merülnek fel a balkáni válság másik fő kérdésével kapcsolatban is. Egy meg nem nevezett tisztségviselő szerint az amerikai diplomácia úgy véli, hogy ezen a téren jobb eredményeket lehet elérni, ha zárt ajtók mögött cselekednek. Kosovóról van szó, és az új vitáról akörül, hogy Belgrád kihasználja-e a kosovói állapotokat saját politikai válságának közvetett rendezésére. Bizonyos szakértők véleménye szerint ugyanis ez a kellő pillanat, amikor konkrét követelésekkel kell előállni a kosovói albánok helyzetének rendezésével és Kosovo tartománynak az egyelőre kéttagú föderációba való bevonásával kapcsolatban. A kormányzat képviselői csak annyit hajlandók bevallani, hogy ezen a kérdésen intenzíven dolgoznak, de a lényeget nem tudják nyilvánosságra hozni, mert az ártana a kosovói erőfeszítéseknek. PURGER Tibor Újabb tömeggyilkosság Algériában Algériában tegnapra virradóra feltehetően iszlám szélsőségesek meggyilkoltak nyolc embert, közöttük egy tizenhárom hónapos csecsemőt, jelenti az MTI. Algériai biztonsági források szerint a vérengzést Szidi Kaddur település egyik farmerközösségében „gyáva módon” követték el. A Reuter megjegyzi: az algériai biztonságiak az említett kifejezést használják, ha az áldozatokat úgy gyilkolják meg, hogy elvágják a torkukat. A csecsemőt állítólag megfojtották. Szidi Kaddur Szidi Mússza körzetben van, melynek központja Blida városa. Blida mintegy ötven kilométerre délre van az algériai fővárostól, s otthont ad az algíri katonai körzet főhadiszállásának. Egyúttal a muzulmán szélsőségesek egyik erősségének számít. Magyar Szó Hazatért még egy csoport krajinai szerb Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) zágrábi hivatala tegnap közölte, hogy hazatért Horvátországba a szerbek egy újabb csoportja, akik a Vihar és a Villám fedőnevű hadműveletek után Jugoszláviába menekültek. A JSZK-ból 44 szerb érkezett Zágrábba, majd folytatták útjukat a knini és a karlovaci terület felé. Valamennyien az UNHCR családegyesítési programjának keretében tértek haza. E program alapján Horvátország eddig összesen 460 személyt fogadott viszsza. (Beta) KÜLPOLITIKA 3 Veszélyben a balkáni stabilizációs folyamat Újabb felszólítás Miloševićnek: ismerje el a szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeit Az összekötő csoport ülése Rómában A Szerbiában kialakult válság nemcsak a daytoni megállapodások végrehajtását, hanem az egész balkáni stabilizációs folyamatot is veszélyezteti, ezért mindennél fontosabb, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök minél gyorsabban és teljes egészében fogadja el az EBESZ ajánlásait, azaz ismerje el a tavaly novemberi helyhatósági választások eredményét - állapította meg a délszláv válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoport tegnap Rómában megtartott ülésén, jelenti az MTI. A római ülés napirendjén Brčko boszniai város sorsa, a horvát-muzulmán föderáció működése, a szerbiai választási válság, valamint az utolsó, szerb kézen levő horvát terület, Kelet-Szlavónia helyzete szerepelt. Az összekötő csoportot alkotó Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország és az Európai Unió képviselői, valamint Carl Bildt, a daytoni megállapodások polgári kérdéseivel foglalkozó főmegbízott a legtöbb időt a jugoszláv föderációban kialakult helyzetnek szentelte. A csoport legutóbbi, január 11- én Brüsszelben megtartott ülésén is felszólította a szerb elnököt, hogy az EBESZ ajánlásának megfelelően ismerje el a választások eredményét. Most Rómában az első számú követelésként fogalmazódott meg az EBESZ ajánlásának elfogadása, a demokratizálási folyamat megkezdése Szerbiában, valamint az, hogy a szerb vezetés tartózkodjon a tüntetőkkel szembeni erőszak bármely formájától. Oroszország képviselője úgy fogalmazott, hogy az orosz kormány a demokratikus társadalom megteremtését kívánja segíteni Jugoszláviában, s ehhez a kiindulási alap az EBFSZ ajánlásainak késlekedés nélküli elfogadása. Az amerikai képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy „egy nem demokratikus állam nem segítheti a békefolyamatot”. London képviselője azt is pontosítani kívánta: ha Milosevic elfogadja az EBESZ ajánlásait, ezért nem remélhet semmiféle engedményt. A közvetítő csoport egyben felszólította a szerb és az albán kormányt, hogy Kosovo kérdésében tanúsítson önmérsékletet. A csoport ugyanakkor melegen üdvözölte, hogy II. János Pál pápa áprilisban felkeresi Szarajevót. Horvátok támadtak muzulmánokra Sikertelen hazaköltözési próbálkozás Stolacban Kilenc muzulmán család akart négy év után hazatérni Stolacba, de valamennyien kénytelenek voltak visszamenni Mostarba. A Közép-Boszniából száműzött horvátok, Stolac jelenlegi lakosai, megakadályozták az őslakos muzulmán családoknak, hogy visszatérjenek otthonukba. Štefo Masatovic, a bosznia-hercegovinai horvát menekültek és száműzöttek közösségének elnöke kijelentette, hogy ők tárgyalni akartak a muzulmánok képviselőivel, de azok nem voltak hajlandók erre, és visszatértek Mostarba. A hazatérők kíséretében jelen voltak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és az SFOR-nak a képviselői, valamint Rasim Kadić, a föderáció szociális kérdésekkel és menekültekkel foglalkozó minisztere is. A horvátok már eddig több ízben megakadályozták muzulmán menekültek hazatérését Stolacba, ebbe a Mostartól 35 kilométerre levő városkába, ahol régebben a muzulmánok és a szerbek voltak többségben, de a háború idején horvát kézre került. A feldühödött horvát tömeg minden alkalommal kővel dobálta és visszavonulásra kényszerítette a hazatérők konvojait. A tegnapi konvojt jelentős nemzetközi erők kísérték: három helikopter, egy tucatnyi páncélos csapatszállító és a nemzetközi rendőrség egy szakasza. Ezek az erők azonban nem léptek közbe, hogy feloszlassák az utat elálló tömeget. A horvát rendőrség szemmel tartotta a polgárok tiltakozását, de nem interveniált - jelentette az AFP. (Beta, Tanjug) KELET-SZLAVÓNIA Rálőttek az UNTAES menetoszlopára Életét vesztette egy belga főhadnagy A tettest elfogták Egy vukovári lakos, akinek a kilétét egyelőre nem közölték, tegnap délelőtt 10 óra körül több sorozatot adott le az UNTAES konvojára, amely a vukovári városháza felől az ideiglenes ENSZ-kormányzat stábja felé tartott. Több járművet szétlőtt, egy belga főhadnagyot pedig megölt. Az áldozat nevét sem közölték. Egy jordániai katona súlyosan megsebesült, az UNTAES egy polgári alkalmazottja pedig könnyebb sérülést szenvedett. A tettest azonnal elfogták és őrizetbe helyezték az ENSZ rendőrei. Nem hivatalos hír szerint egy bizonyos Nebojša Zoljéról (25 éves) van szó, aki kábítószer-élvező és lelki beteg. Hivatalos közleményében Goran Hadžić, Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség körzetének elnöke a legélesebben elítélte ezt a bűntényt és felszólította a lakosságot, hogy tartózkodjon „a hasonló esetektől, amelyek sértik a szerb lakosság érdekeit”. Hadžić William Hanset belga tábornokhoz intézett táviratában részvétét fejezte ki és hangsúlyozta, hogy „erélyesen elítéli ezt az őrült tettet”, és őszintén reméli, hogy annak semmilyen következménye nem lesz „a szerb nép és az ENSZ kötelékében szolgáló belga egységek tagjai közötti baráti kapcsolatokra nézve”. A rendelkezésre álló információk szerint az esetnek nincs politikai háttere, sem célja - közölte a körzet szerb hatósága. (Tanjug) Negyvenezer kérelem a horvát dokumentumok kiváltására Philip Arnold, az UNTAES szóvivője tegnap Zágrábban közölte: eddig hozzávetőleg 40 000 kelet-szlavóniai lakos kérte horvát állampolgárságának elismerését, mintegy ötezren jogot szereztek horvát nyugdíjra. A korábbiakban már nyugdíjban részesültekkel együtt Kelet-Szlavónia kb. 12 000 lakosa szerzett jogot nyugdíjra. A választások megtartásáról szólva Arnold becslése szerint 130 000-160 000 személy fog szavazni, ám ennek alapján nehezen állapítható meg, hányan fognak maradni és hányan távozni. A kelet-szlavóniai választásokra mintegy 300 nemzetközi megfigyelő felügyel majd, a szavazatokat olyan választási bizottságok számlálják majd meg, amelyekben a horvátk, és a szerbek egyaránt képviseltetik magukat. (Beta) Kétszázezres tömeg a jeruzsálemi Al Aksza mecsetnél Több mint kétszázezren imádkoztak tegnap a ramadán, az iszlám böjt hónapjának negyedik péntekén a jeruzsálemi A1 Aksza mecsetnél erős izraeli biztonsági óvintézkedések közepette, miközben az ima vezetője a jeruzsálemi palesztinok zaklatásával vádolta Izraelt, jelenti az MTI. Mintegy 3000 izraeli rendőr és határőr járőrözött Jeruzsálem óvárosában és környékén. A rendőrök lezárták a gépkocsiforgalom előtt a külvárosi utcákat, és több palesztint megállítottak, hogy ellenőrizzék irataikat. A pénteki imára való tekintettel az izraeli hadsereg enyhített a palesztin területek zárlatán, és a 30 évesnél idősebb palesztinokat beengedték Jeruzsálembe.