Magyar Szó, 1998. április (55. évfolyam, 79-104. szám)
1998-04-01 / 79. szám
1998. április 1., szerda A jogok és a kötelezettségek körvonalazása Tegnap Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és az első körbe bekerült hat ország között - Magyarország várhatóan 2002-re nyeri el a teljes jogú tagságot Ciprus és öt kelet-európai ország, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia külügyminisztere tegnap Brüsszelben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió diplomáciai vezetőivel. Az EU küldöttségét Robin Cook brit külügyminiszter vezette, és tárgyalt mind a hat ország küldöttségével. Ciprust kizárólag a görög közösség küldöttsége képviselte, miután a kisebbségben levő török lakosság képviselői nem mentek el Brüsszelbe. A csatlakozási tárgyalások mindkét fél szempontjából sikeres lezárásának meghatározó feltétele, hogy az európai integráció alapelveinek keretei között érvényesüljenek a nemzeti sajátosságok - hangoztatta Kovács László magyar külügyminiszter az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tárgyalások ünnepélyes megnyitóján. Hozzátette: Magyarországnak az a törekvése, hogy a jogszabályok átvételére kért átmeneti időszakokat csupán a legszükségesebbek körére és a lehető legrövidebb időtartamra korlátozza. A csatlakozási tárgyalások várhatóan 2002-re elvezetnek a teljes jogú tagsághoz. Ehhez a megbeszéléseknek az ezredfordulóra le kell zárulniuk, mert az eddigi tapasztalatok szerint a belépés nemzeti ratifikációja az EU-ban legalább másfél-két évet vesz igénybe. Kovács László a nyitó tárgyaláson részletesen ismertette azokat a központi elemeket, amelyekre a megbeszélések épülnek majd. Elmondta: Magyarország kész arra, hogy alkalmazkodjon az EU-ban érvényes vámszinthez és kereskedelempolitikához, azonosul a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) céljaival. A mezőgazdaság esetében az ország olyan kölcsönösen előnyös megoldást vár, amely lehetővé teszi a magyar agrárágazat gyors és teljes mértékű integrálását az EU közös agrárpolitikájába. A közlekedési szektor integrálása az ország tranzitszerepéből adódóan is stratégiai jelentőségű kérdés, de Budapest elkötelezett a környezet védelme iránt is. Magyarország a Nyugat-európai Uniónak (NyeU) is tagjává kíván válni, és az arányosság elve alapján részt kíván venni az EU intézményeiben. Már most tudni lehet azonban, hogy a közös költségvetésbe folyósítandó befizetések tekintetében az ország átmeneti megoldásokat igényel. Robin Cook brit külügyminiszter a tárgyalások megnyitásán egyebek között azt hangoztatta, hogy Európa szívében Magyarország döntő szerepet játszott a vasfüggöny lerombolásában és a múltbeli megosztottság kiküszöbölésében. Elismerte, hogy az EU-jogok és -kötelezettségek átvétele átmeneti intézkedéseket igényelhet majd, de úgy vélte, ezeket tartalmukban és időtartamukban egyaránt korlátozni kell. fontosabb kötelezettség továbbra is a demokrácia és a piacgazdaság szabályait megkövetelő koppenhágai kritériumok teljesítése marad. Rendezni kell az esetleges határvitákat, magas szintet kell elérni a nukleáris biztonság és a környezetvédelem területén. A tárgyalás után tartott nemzetközi sajtóértekezleten Kovács László elmondta: Magyarország azért sürgeti a további következetes differenciálást. A szomszédokhoz fűződő viszony nem szenved csorbát Kovács László magyar külügyminiszter sajtótájékoztatója Nem Magyarország állapítja meg azokat a kritériumokat, amelyek alapján Szlovákia EU-alkalmasságát megvizsgálják, és nem is Budapest értékeli azokat - mutatott rá Kovács László külügyminiszter tegnapi brüsszeli sajtótájékoztatóján. Magyarország nem tart attól, hogy a tárgyalások megkezdése esetleg rossz hatással lenne a két ország viszonyára - szögezte le a magyar külügyminiszter. Budapest támogatja Szlovákia és Románia tagságát mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban. A politikai támogatás mellett tapasztalatainak átadására is kész - tette hozzá Kovács László. Magyarországnak nem érdeke, hogy Szlovákia elszigetelődjék. Nincs ok az aggodalomra amiatt, hogy a tárgyalások Magyarországgal való megkezdése befolyásolná a szomszédokhoz fűződő viszonyt. A madridi NATO-csúcstalálkozó nyomán a magyar-román viszonyban további javulás állt be, pedig Bukarestet nem hívták meg tagnak, Magyarországot igen - emlékeztetett a miniszter. A viszonyon Kovács László szerint az sem változtatna, ha Magyarország már tag lenne akár az EU-ban, akár a NATO-ban. A vízumkérdést illetően a magyar külügyminiszter elmondta: Szlovákia esetében ez nem probléma, mert az ország minden EU-tagállamban vízummentes. Románia esetében Budapestnek tárgyalásokat kell folytatnia a magyar tagsággal összefüggő változásokról, az azonban Kovács László szerint elkerülendő, hogy a romániai magyarokat e téren megkülönböztessék a román lakosságtól. Külön kitért a kevésbé felkészült társult államok helyzetére a cseh külügyminiszter is. Jaroslav Sedivy szintén tapasztalataik átadását helyezte kilátásba, hozzáfűzve, hogy nemcsak kedvező tapasztalataikat, hanem problémáikat és az azok megoldása során szerzett benyomásaikat is meg kívánják osztani az öt, tárgyalásra meg nem hívott állammal. (MTI) A tárgyalások üteme Magyarország saját helyzetétől függ, de az országot ugyanazon kritériumok és elvek alapján kezelik, mint a többi tagjelöltet. Cook ismertette a magyar küldöttséggel az EU tárgyalási pozícióját. Eszerint a közösségi jogszabályrendszer magyar átvételének hozzá kell járulnia a többi tagjelölt integrációjához. Az egyéni felkészültségtől is függ, hogy Magyarország mekkora közeledést mutat az EU gazdaságához és szociális rendszeréhez - ez utóbbitól viszont a tárgyalások üteme függ. A leg-mert nem szeretné, ha más államok eltérő ütemű haladása miatt várakozni kényszerülne, vagy ő kényszerítene másokat várakozásra. A magyar miniszter azt is hangsúlyozta: Robin Cook az EU nevében ígéretet tette arra, hogy az unió nem hagy fel a jelöltek e célt szolgáló megkülönböztetésével. A csatlakozási tárgyalások megnyitó üléseinek lezárultával Hans van den Broek, az Európai Bizottság bővítési felelőse elmondta: lehetőséget lát arra, hogy a tárgyalások érdemi szakasza, az átmenetekről és könnyítésekről szóló alkudozás már a közösségi joganyag áttekintésének befejezése előtt megkezdődjön. Ez kelet-európai diplomaták szerint gyorsíthatja a tárgyalásokat. Robin Cook a tegnapi tárgyalásokat lezáró sajtóértekezleten megismételte azt a tényt, hogy a megosztottság nélküli Európa felé vezető történelmi lépést tettek meg. A brit külügyminiszter úgy vélte, közös erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy a bővítés gyors és sikeres legyen, és a kontinens minden erre törekvő állama elnyerje helyét az Európai Unióban. (MTI) Politikai megoldást Kosovóban! Az orosz állami duma képviselőinek belgrádi tárgyalásai Dragán Tomic, a Szerb Képviselőház elnöke tegnap megállapította, hogy a külső nyomás, a gazdasági szankciók és a katonai intervencióval való fenyegetés Kosovo miatt „csak tovább bonyolítja a helyzetet”. Az orosz parlament alsóházának, a dumának a képviselőivel folytatott megbeszélés során Tomic kijelentette, hogy Kosovo és Metohija mindig is Szerbia része volt és az is marad, és minden problémát csakis közvetlen párbeszéddel és feltételek nélkül lehet sikeresen megoldani - közölte a Szerb Képviselőház tájékoztatási szolgálata. „Elfogadták a nyomást, amelynek az a célja, hogy internacionalizálják a kérdést, külső megoldást kényszerítsenek ránk, vagy serkentsék a szeparatizmust” - mondta Tomic. Hangsúlyozta, hogy Szerbiában az albánok „egyenrangúak minden más polgárral”, és Szerbiában mint hazájában jövője csak annak lehet, aki vállalja a közös életet, a békét és az egyenjogúságot. „Az együttélés indokolttá teszi a párbeszédet, és ez Kosovo minden polgárának érdeke. Ezért szorgalmazzuk anyűt és feltétel nélküli párbeszédet Kosovóról, mert ez az egyetlen helyes út, ez bebizonyosodott az oktatási megállapodás aláírásakor is” - mondta Tomic. A közlemény szerint az orosz képviselők hangsúlyozták, hogy Kosovo és Metohija Szerbia belügye, és Oroszország ellenzi a kérdés internacionalizálását. Véleményük szerint a nemzetközi közösség újabb fenyegetései és beavatkozása nem fog hozzájárulni a kosovói állapotok rendezéséhez. A duma képviselői tolmácsolták annak szilárd álláspontját, amellyel elítéli a terrorizmust és a szakadárságot, és teljes mértékű támogatásáról biztosítja Szerbia és a JSZK területi integritását és szuverenitását. A közlemény szerint az orosz duma küldöttsége hangsúlyozta, hogy Kosovo kérdését csak politikai eszközökkel lehet rendezni, illetve a két fél - a szerb és az albán - párbeszédével. A küldöttség élén Artur Csilingarov , az alsóház elnökhelyettese állt. Živadin Jovanovic jugoszláv külügyminiszter tegnap Belgrádban fogadta a duma küldöttségét, s megbeszélést folytatott vele a kétoldalú kapcsolatokról és a térségben kialakult helyzetről. A hétfőn este Milomir Minictyel és Srđa Božovićtyal, a szövetségi parlament két házának elnökeivel megtartott találkozó után Csilingarov elmondta: együttesen úgy értékelték, hogy Kosovo Szerbia belügye, s hogy a jugoszláv parlament képviselői hajlandók bekapcsolódni a szerb hatóságok és a kosovói albánok párbeszédébe. A duma ajánlani fogja Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszternek, hogy a Biztonsági Tanácsban vétózza meg a büntetőintézkedések esetleges Jugoszlávia elleni bevezetését, jelentette ki Csilingarov. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Újabb szankciók fenyegetik a JSZK-t Az Európai Unió külügyminiszterei követelik a különleges rendőri erők kivonását Kosovóból és a feltétel nélküli „lényegi párbeszéd” megkezdését - Ellenkező esetben büntetőintézkedéseket léptetnek életbe (Folytatás az 1. oldalról) Az előbbi intézkedések közé tartozik, hogy megtiltották fegyver szállítását Jugoszláviának, olyan felszerelés leszállítását, amely felhasználható megtorlásra és terrorizmusra, továbbá megtiltották beutazási engedély kiadását több szerb funkcionáriusnak. A diplomáciai vezető szerint fontolóra kell venni újabb, pótlólagos szankciók életbe léptetését, ha a felsorolt követeléseket Belgrád nem teljesíti. Robin Cook brit külügyminiszter, az EU minisztertanácsának elnöklője hétfőn este újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az összekötő csoport abban az esetben, ha nem lesz előrehaladás Kosovóban, három héten belül döntést hozhat a JSZK és Szerbia külföldön levő pénzeszközeinek befagyasztásáról. CRNA GORÁVAL KIVÉTELT TESZNEK A külügyminiszter leszögezte, hogy a JSZK-val való kereskedelem beszüntetését oly módon irányozták elő, hogy az ne sújtsa a Szerbiával szomszédos országokat és Crna Gorát. A külügyminiszter tehát bejelentette annak lehetőségét, hogy Crna Gorát mentesítik a szankcióktól. Az EU miniszterei felszólították Slobodan Miloševićet, a JSZK elnökét, hogy működjön együtt Felipe Gonzálezzal, mint az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet és az EU jugoszláviai különmegbízottjával, hangsúlyozva azt, hogy ez fontos elem az EU és Jugoszlávia jövőbeni kapcsolatainak fejlesztésében. A közlemény nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EU minisztertanácsa nem támogatja Kosovo függetlenségét, sem a mostani helyzet megőrzését; a belgrádi hatóságok és a kosovói albánok vezetősége közötti tárgyalás végleges kimenetele határozza majd meg Kosovo státusát. Az EU diplomáciai vezetői külön hangsúlyozták, hogy a JSZK és Szerbia biztonsági erőinek mértéktartó magatartást kell tanúsítaniuk, összhangban a nemzetközileg elfogadott mércékkel. A tizenötök minisztertanácsa megbélyegezte a terrorcselekményeket, főleg azokat, amelyeket az úgynevezett Kosovói Felszabadítási Hadsereg követett el, s felszólította azokat, akik „a JSZK határain túlról pénzügyi támogatást, fegyvert küldenek a terroristáknak, vagy vállalják kiképzésüket, haladéktalanul szüntessék ezt be. Az EU minisztertanácsa üdvözölte azokat a lépéseket, amelyeket Rugová megtett a tárgyalások előkészítése érdekében, s felszólította őt, hogy halogatás nélkül közölje tárgyalóküldöttségének összetételét. Az EU külügyminiszterei követelték azt is, hogy a Szent Egyed katolikus szervezet segítségére a kosovói oktatásról kidolgozott legújabb megállapodást mindkét fél minél gyorsabban alkalmazza. A miniszterek kinyilvánították az EU készségét, hogy jelentős támogatást nyújt e folyamatnak, s kérte, hogy minél rövidebb időn belül alkalmazzák az EU missziójának és az Európai Bizottságnak az ajánlásait. E misszió jelenleg Kosovóban tartózkodik azzal a céllal, hogy felmérje a tényleges helyzetet. FIGYELMEZTETÉS HORVÁTORSZÁGNAK Az Európai Unió külügyminiszterei figyelmeztették Horvátországot, hogy tiszteletben kell tartania a vállalt nemzetközi kötelezettségeket, elsősorban a daytoni és más megállapodások végrehajtása terén, és feltételeket kell teremtenie a menekültek visszatéréséhez. A tizenötök Brüsszelben megtartott ülésükön közleményt fogadtak el, amelyben megismételték, hogy „az EU egyértelmű elvárásairól van szó, amelyeket az EU miniszteri trojkája írásban adott át Mate Granic horvát külügyminiszternek. Nagy-Britannia, Ausztria és Luxemburg külügyminisztere március 23- án Londonban adta át Granicnak az FU üzenetét, amelyben figyelmeztették a zágrábi hatóságokat, hogy nem érvényesítik a daytoni és az erdődi megállapodást, akadályozzák a menekültek visszatérését Krajinába, és semmit sem tesznek az ellen, hogy a szerbek elhagyják Kelet- Szlavóniát. Az EU megállapította, hogy Zágráb nem is igyekszik javítani a demokrácia helyzetén. Az európai külügyminiszterek figyelmeztettek, hogy ha áprilisban ismét úgy találják, hogy Horvátország nem tesz eleget az EU-val való együttműködés követelményeinek, akkor megszüntetik a kereskedelmi kedvezményeket, amelyeket Horvátország kapott a tizenötök piacára való kivitel terén. Az EU Horvátországgal 1995- ben megszakította az együttműködésről szóló megállapodásról folytatott tárgyalásokat, és Zágrábot kizárták a műszaki és demokratizálási segély programjából (PHARE). Carlos Westendorp nemzetközi főmegbízott nemrégiben kilátásba helyezte Horvátország kizárását az Európa Tanácsból, a Nemzetközi Valutaalapból és a Világbankból, továbbá azt, hogy megakadályozzák csatlakozását a NATO békepartnerségi programjához. Az EU minisztertanácsa tegnapi közleményében támogattaa tényt, hogy Horvátország újból megígérte, hogy tiszteletben tartja a daytoni megállapodást, és eleget tesz egyéb nemzetközi kötelezettségeinek, továbbá hajlandó feltételeket teremteni a menekültek visszatéréséhez”. A tizenötök azonban figyelmeztettek, hogy Horvátországnak a szavakról át kell térnie a tettekre, és lépéseket tennie a kötelezettségek végrehajtására, nemcsak a központi, de a hatalom helyi szintjein is. A minisztertanács megállapodott abban, hogy a kérdést a következő ülésen vitatják meg, amikor az Európai Bizottság jelentése alapján felülvizsgálják, hogy Horvátország eleget tesz-e a regionális csatlakozás feltételeinek (az EU együttműködése Délkelet-Európa államaival). Az EU a volt Jugoszlávia minden utódállamának és Albániának feltételeket szabott: a demokratizálás és a gazdaság liberalizálásának tekintetében el kell érniük az Európai Unió és az Európa Tanács normáit. A feltételek vonatkoznak a békefolyamatokban való együttműködésre, a kölcsönös regionális és kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, valamint a térség általános stabilizálásához való hozzájárulásra is. (Beta) Zágráb az egyéni visszaköltözésbe egyezik bele A horvát kormány elfogadta a javaslatot a menekültek hazatéréséről A zágrábi kormány elfogadta a javaslatot, hogy egyenként visszatérhetnek azok a személyek, akik távoztak Horvátországból. Az okmányt a külügyminisztérium dolgozta ki, és lehetővé teszi Horvátország polgárainak az egyéni visszaköltözést. Jugoszlávia és Horvátország a hazatérés kérdését minden bizonnyal kettős megállapodással fogja megoldani, áll abban a közleményben, melyet a zágrábi külügyminiszter adott át a sajtónak. Szem előtt tartva, hogy 70 000 szerb menekült kérte hazatérésének engedélyezését Horvátországba, s közülük 33 000 már visszaköltözött, megállapítható, hogy a visszatelepülés folyamata félig megvalósult, írta tegnapi számában a Veternji list zágrábi újság. Az elűzött és elmenekült személyek hazatérésével foglalkozó horvátországi hivatal forrásaira hivatkozva az előbbi újság azt írta, hogy Jugoszláviából Horvátországba 24 000 menekült kíván visszaköltözni, a boszniai Szerb Köztársaságból pedig 3500 személy. A 33 000 hazatért szerb közül 12 000-en Kelet-Szlavóniából visszatértek Horvátország más részére, 19 000-en pedig Jugoszláviából tértek vissza Horvátországba, közölte a zágrábi lap. A Vecernji list azt írta, hogy bizonyos belgrádi körök becslése szerint Jugoszláviából és a Szerb Köztársaságból az elmenekült szerbek hozzávetőleg 20 százaléka kíván visszatérni Horvátországba, tehát számuk mintegy 60 000-re becsülhető. (Beta)