Magyar Szó, 1998. április (55. évfolyam, 79-104. szám)

1998-04-01 / 79. szám

1998. április 1., szerda A jogok és a kötelezettségek körvonalazása Tegnap Brüsszelben megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unió és az első körbe bekerült hat ország között - Magyarország várhatóan 2002-re nyeri el a teljes jogú tagságot Ciprus és öt kelet-európai or­szág, Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovénia külügyminisztere tegnap Brüsszelben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unió diplomáciai veze­tőivel. Az EU küldöttségét Ro­bin Cook brit külügyminiszter vezette, és tárgyalt mind a hat ország küldöttségével. Ciprust kizárólag a görög közösség kül­döttsége képviselte, miután a kisebbségben levő török lakos­ság képviselői nem mentek el Brüsszelbe. A csatlakozási tárgyalások mindkét fél szempontjából sikeres lezárásának meghatározó feltétele, hogy az euró­pai integráció alapelveinek keretei kö­zött érvényesüljenek a nemzeti sajá­tosságok - hangoztatta Kovács László magyar külügyminiszter az Európai Unióval folytatandó csatlakozási tár­gyalások ünnepélyes megnyitóján. Hozzátette: Magyarországnak az a tö­rekvése, hogy a jogszabályok átvételé­re kért átmeneti időszakokat csupán a legszükségesebbek körére és a lehető legrövidebb időtartamra korlátozza. A csatlakozási tárgyalások várható­an 2002-re elvezetnek a teljes jogú tag­sághoz. Ehhez a megbeszéléseknek az ezredfordulóra le kell zárulniuk, mert az eddigi tapasztalatok szerint a belé­pés nemzeti ratifikációja az EU-ban legalább másfél-két évet vesz igénybe. Kovács László a nyitó tárgyaláson részletesen ismertette azokat a köz­ponti elemeket, amelyekre a megbe­szélések épülnek majd. Elmondta: Magyarország kész arra, hogy alkal­mazkodjon az EU-ban érvényes vám­szinthez és kereskedelempolitikához, azonosul a Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) céljaival. A mezőgazda­ság esetében az ország olyan kölcsönö­sen előnyös megoldást vár, amely le­hetővé teszi a magyar agrárágazat gyors és teljes mértékű integrálását az EU közös agrárpolitikájába. A közle­kedési szektor integrálása az ország tranzitszerepéből adódóan is stratégiai jelentőségű kérdés, de Budapest elkö­telezett a környezet védelme iránt is. Magyarország a Nyugat-európai Uniónak (NyeU) is tagjává kíván válni, és az arányosság elve alapján részt kí­ván venni az EU intézményeiben. Már most tudni lehet azonban, hogy a kö­zös költségvetésbe folyósítandó befize­tések tekintetében az ország átmeneti megoldásokat igényel. Robin Cook brit külügyminiszter a tárgyalások megnyitásán egyebek kö­zött azt hangoztatta, hogy Európa szí­vében Magyarország döntő szerepet játszott a vasfüggöny lerombolásában és a múltbeli megosztottság kiküszöbö­lésében. Elismerte, hogy az EU-jogok és -kötelezettségek átvétele átmeneti intézkedéseket igényelhet majd, de úgy vélte, ezeket tartalmukban és idő­tartamukban egyaránt korlátozni kell. fontosabb kötelezettség továbbra is a demokrácia és a piacgazdaság szabá­lyait megkövetelő koppenhágai krité­riumok teljesítése marad. Rendezni kell az esetleges határvitákat, magas szintet kell elérni a nukleáris biztonság és a környezetvédelem területén. A tárgyalás után tartott nemzetközi sajtóértekezleten Kovács László el­mondta: Magyarország azért sürgeti a további következetes differenciálást. A szomszédokhoz fűződő viszony nem szenved csorbát­ ­ Kovács László magyar külügyminiszter sajtótájékoztatója Nem Magyarország állapítja meg azokat a kritériumokat, amelyek alap­ján Szlovákia EU-alkalmasságát megvizsgálják, és nem is Budapest értékeli azokat - mutatott rá Kovács László külügyminiszter tegnapi brüsszeli saj­tótájékoztatóján. Magyarország nem tart attól, hogy a tárgyalások megkez­dése esetleg rossz hatással lenne a két ország viszonyára - szögezte le a magyar külügyminiszter. Budapest támogatja Szlovákia és Románia tagságát mind az Európai Unióban, mind a NATO-ban. A politikai támogatás mellett tapasztalatainak átadására is kész - tette hozzá Kovács László. Magyarországnak nem érde­ke, hogy Szlovákia elszigetelődjék. Nincs ok az aggodalomra amiatt, hogy a tárgyalások Magyarországgal való megkezdése befolyásolná a szomszédokhoz fűződő viszonyt. A madridi NATO-csúcstalálkozó nyomán a magyar-román viszonyban további javulás állt be, pedig Bukarestet nem hívták meg tagnak, Magyarországot igen - emlékeztetett a miniszter. A viszonyon Kovács László szerint az sem változ­tatna, ha Magyarország már tag lenne akár az EU-ban, akár a NATO-ban. A vízumkérdést illetően a magyar külügyminiszter elmondta: Szlovákia esetében ez nem probléma, mert az ország minden EU-tagállamban vízum­mentes. Románia esetében Budapestnek tárgyalásokat kell folytatnia a ma­gyar tagsággal összefüggő változásokról, az azonban Kovács László szerint elkerülendő, hogy a romániai magyarokat e téren megkülönböztessék a román lakosságtól. Külön kitért a kevésbé felkészült társult államok helyzetére a cseh­ kül­ügyminiszter is. Jaroslav Sedivy szintén tapasztalataik átadását helyezte ki­látásba, hozzáfűzve, hogy nemcsak kedvező tapasztalataikat, hanem prob­lémáikat és az azok megoldása során szerzett benyomásaikat is meg kívánják osztani az öt, tárgyalásra meg nem hívott állammal. (MTI) A tárgyalások üteme Magyarország sa­ját helyzetétől függ, de az országot ugyanazon kritériumok és elvek alap­ján kezelik, mint a többi tagjelöltet. Cook ismertette a magyar küldött­séggel az EU tárgyalási pozícióját. Eszerint a közösségi jogszabályrend­szer magyar átvételének hozzá kell já­rulnia a többi tagjelölt integrációjához. Az egyéni felkészültségtől is függ, hogy Magyarország mekkora közele­dést mutat az EU gazdaságához és szo­ciális rendszeréhez - ez utóbbitól vi­szont a tárgyalások üteme függ. A leg-mert nem szeretné, ha más államok el­térő ütemű haladása miatt várakozni kényszerülne, vagy ő kényszerítene másokat várakozásra. A magyar mi­niszter azt is hangsúlyozta: Robin Cook az EU nevében ígéretet tette arra, hogy az unió nem hagy fel a jelöltek e célt szolgáló megkülönböztetésével. A csatlakozási tárgyalások megnyitó üléseinek lezárultával Hans van den Broek, az Európai Bizottság bővítési fe­lelőse elmondta: lehetőséget lát arra, hogy a tárgyalások érdemi szakasza, az átmenetekről és könnyítésekről szóló alkudozás már a közösségi joganyag át­tekintésének befejezése előtt megkez­dődjön. Ez kelet-európai diplomaták szerint gyorsíthatja a tárgyalásokat. Robin Cook a tegnapi tárgyaláso­kat lezáró sajtóértekezleten megismé­telte azt a tényt, hogy a megosztottság nélküli Európa felé vezető történelmi lépést tettek meg. A brit külügyminisz­ter úgy vélte, közös erőfeszítés szüksé­ges ahhoz, hogy a bővítés gyors és si­keres legyen, és a kontinens minden erre törekvő állama elnyerje helyét az Európai Unióban. (MTI) Politikai megoldást Kosovóban! Az orosz állami duma képviselőinek belgrádi tárgyalásai Dragán Tomic, a Szerb Képviselő­ház elnöke tegnap megállapította, hogy a külső nyomás, a gazdasági szankciók és a katonai intervencióval való fenyegetés Kosovo miatt „csak to­vább bonyolítja a helyzetet”. Az orosz parlament alsóházának, a dumának a képviselőivel folytatott megbeszélés során Tomic kijelentette, hogy Kosovo és Metohija mindig is Szerbia része volt és az is marad, és minden problé­mát csakis közvetlen párbeszéddel és feltételek nélkül lehet sikeresen meg­oldani - közölte a Szerb Képviselőház tájékoztatási szolgálata. „Elfogadták a nyomást, amelynek az a célja, hogy internacionalizálják a kérdést, külső megoldást kényszerítse­nek ránk, vagy serkentsék a szepara­tizmust” - mondta Tomic. Hangsú­lyozta, hogy Szerbiában az albánok „egyenrangúak minden más polgár­ral”, és Szerbiában mint hazájában jö­vője csak annak lehet, aki vállalja a kö­zös életet, a békét és az egyenjogúsá­got. „Az együttélés indokolttá teszi a párbeszédet, és ez Kosovo minden polgárának érdeke. Ezért szorgalmaz­zuk a­nyűt és feltétel nélküli párbeszé­det Kosovóról, mert ez az egyetlen he­lyes út, ez bebizonyosodott az oktatási megállapodás aláírásakor is” - mondta Tomic. A közlemény szerint az orosz kép­viselők hangsúlyozták, hogy Kosovo és Metohija Szerbia belügye, és Oroszor­szág ellenzi a kérdés internacionalizá­­lását. Véleményük szerint a nemzetkö­zi közösség újabb fenyegetései és be­avatkozása nem fog hozzájárulni a ko­­sovói állapotok rendezéséhez. A duma képviselői tolmácsolták an­nak szilárd álláspontját, amellyel elítéli a terrorizmust és a szakadárságot, és teljes mértékű támogatásáról biztosítja Szerbia és a JSZK területi integritását és szuverenitását. A közlemény szerint az orosz duma küldöttsége hangsú­lyozta, hogy Kosovo kérdését csak po­litikai eszközökkel lehet rendezni, il­letve a két fél - a szerb és az albán - párbeszédével. A küldöttség élén Artur Csilinga­rov , az alsóház elnökhelyettese állt. Živadin Jovanovic jugoszláv kül­ügyminiszter tegnap Belgrádban fo­gadta a duma küldöttségét, s megbe­szélést folytatott vele a kétoldalú kap­csolatokról és a térségben kialakult helyzetről. A hétfőn este Milomir Minictyel és Srđa Božovićtyal, a szövetségi parla­ment két házának elnökeivel megtar­tott találkozó után Csilingarov el­mondta: együttesen úgy értékelték, hogy Kosovo Szerbia belügye, s hogy a jugoszláv parlament képviselői haj­landók bekapcsolódni a szerb hatósá­gok és a kosovói albánok párbeszédé­be. A duma ajánlani fogja Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszternek, hogy a Biztonsági Tanácsban vétózza meg a büntetőintézkedések esetleges Jugoszlávia elleni bevezetését, jelen­tette ki Csilingarov. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Újabb szankciók fenyegetik a JSZK-t Az Európai Unió külügyminiszterei követelik a különleges rendőri erők kivonását Kosovóból és a feltétel nélküli „lényegi párbeszéd” megkezdését - Ellenkező esetben büntetőintézkedéseket léptetnek életbe (Folytatás az 1. oldalról) Az előbbi intézkedések közé tar­tozik, hogy megtiltották fegyver szállítását Jugoszláviának, olyan fel­szerelés leszállítását, amely felhasz­nálható megtorlásra és terrorizmus­ra, továbbá megtiltották beutazási engedély kiadását több szerb funk­cionáriusnak. A diplomáciai vezető szerint fontolóra kell venni újabb, pótlólagos szankciók életbe lépteté­sét, ha a felsorolt követeléseket Belgrád nem teljesíti. Robin Cook brit külügyminisz­ter, az EU minisztertanácsának el­nöklője hétfőn este újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az összekötő cso­port abban az esetben, ha nem lesz előrehaladás Kosovóban, három hé­ten belül döntést hozhat a JSZK és Szerbia külföldön levő pénzeszközei­nek befagyasztásáról. CRNA GORÁVAL KIVÉTELT TESZNEK A külügyminiszter leszögezte, hogy a JSZK-val való kereskedelem beszüntetését oly módon irányozták elő, hogy az ne sújtsa a Szerbiával szomszédos országokat és Crna Go­rát. A külügyminiszter tehát beje­lentette annak lehetőségét, hogy Crna Gorát mentesítik a szankciók­tól. Az EU miniszterei felszólították Slobodan Miloševićet, a JSZK elnö­két, hogy működjön együtt Felipe Gonzálezzal, mint az Európai Együttműködési és Biztonsági Szer­vezet és az EU jugoszláviai külön­­megbízottjával, hangsúlyozva azt, hogy ez fontos elem az E­U és Jugo­szlávia jövőbeni kapcsolatainak fej­lesztésében. A közlemény nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az EU minisz­tertanácsa nem támogatja Kosovo függetlenségét, sem a mostani hely­zet megőrzését; a belgrádi hatósá­gok és a kosovói albánok vezetősége közötti tárgyalás végleges kimenete­le határozza majd meg Kosovo stá­tusát. Az EU diplomáciai vezetői külön hangsúlyozták, hogy a JSZK és Szer­bia biztonsági erőinek mértéktartó magatartást kell tanúsítaniuk, össz­hangban a nemzetközileg elfogadott mércékkel. A tizenötök minisztertanácsa megbélyegezte a terrorcselekmé­nyeket, főleg azokat, amelyeket az úgynevezett Kosovói Felszabadítási Hadsereg követett el, s felszólította azokat, akik „a JSZK határain túlról pénzügyi támogatást, fegyvert kül­denek a terroristáknak, vagy vállal­ják kiképzésüket, haladéktalanul szüntessék ezt be. Az EU minisztertanácsa üdvözöl­te azokat a lépéseket, amelyeket Ru­gová megtett a tárgyalások előkészí­tése érdekében, s felszólította őt, hogy halogatás nélkül közölje tár­gyalóküldöttségének összetételét. Az EU külügyminiszterei köve­telték azt is, hogy a Szent Egyed ka­tolikus szervezet segítségére a koso­vói oktatásról kidolgozott legújabb megállapodást mindkét fél minél gyorsabban alkalmazza. A miniszterek kinyilvánították az EU készségét, hogy jelentős támo­gatást nyújt e folyamatnak, s kérte, hogy minél rövidebb időn belül al­kalmazzák az EU missziójának és az Európai Bizottságnak az ajánlásait. E misszió jelenleg Kosovóban tar­tózkodik azzal a céllal, hogy felmér­je a tényleges helyzetet. FIGYELMEZTETÉS HORVÁTORSZÁGNAK Az Európai Unió külügyminisz­terei figyelmeztették Horvátorszá­got, hogy tiszteletben kell tartania a vállalt nemzetközi kötelezettsége­ket, elsősorban a daytoni és más megállapodások végrehajtása terén, és feltételeket kell teremtenie a me­nekültek visszatéréséhez. A tizenötök Brüsszelben megtar­tott ülésükön közleményt fogadtak el, amelyben megismételték, hogy „az EU egyértelmű elvárásai­ról van szó, amelyeket az EU miniszteri trojkája írásban adott át Mate Gra­­nic horvát külügyminiszternek. Nagy-Britannia, Ausztria és Luxem­burg külügyminisztere március 23- án Londonban adta át Granicnak az F­U üzenetét, amelyben figyelmez­tették a zágrábi hatóságokat, hogy nem érvényesítik a daytoni és az er­­dődi megállapodást, akadályozzák a menekültek visszatérését Krajinába, és semmit sem tesznek az ellen, hogy a szerbek elhagyják Kelet- Szlavóniát. Az EU megállapította, hogy Zágráb nem is igyekszik javíta­ni a demokrácia helyzetén. Az európai külügyminiszterek fi­gyelmeztettek, hogy ha áprilisban ismét úgy találják, hogy Horvátor­szág nem tesz eleget az EU-val való együttműködés követelményeinek, akkor megszüntetik a kereskedelmi kedvezményeket, amelyeket Hor­vátország kapott a tizenötök piacára való kivitel terén. Az EU Horvátországgal 1995- ben megszakította az együttműkö­désről szóló megállapodásról folyta­tott tárgyalásokat, és Zágrábot kizár­ták a műszaki és demokratizálási se­gély programjából (PHARE). Carlos Westendorp nemzetközi főmegbízott nemrégiben kilátásba helyezte Horvátország kizárását az Európa Tanácsból, a Nemzetközi Valutaalapból és a Világbankból, to­vábbá azt, hogy megakadályozzák csatlakozását a NATO békepartner­ségi programjához. Az EU minisztertanácsa tegnapi közleményében támogatta­­a tényt, hogy Horvátország újból megígérte, hogy tiszteletben tartja a daytoni megállapodást, és eleget tesz egyéb nemzetközi kötelezettségeinek, to­vábbá hajlandó feltételeket teremte­ni a menekültek visszatéréséhez”. A tizenötök azonban figyelmeztettek, hogy Horvátországnak a szavakról át kell térnie a tettekre, és lépéseket tennie a kötelezettségek végrehajtá­sára, nemcsak a központi, de a ha­talom helyi szintjein is. A minisztertanács megállapodott abban, hogy a kérdést a következő ülésen vitatják meg, amikor az Eu­rópai Bizottság jelentése alapján fe­lülvizsgálják, hogy Horvátország eleget tesz-e a regionális csatlakozás feltételeinek (az EU együttműködé­se Délkelet-Európa államaival). Az EU a volt Jugoszlávia minden utódállamának és Albániának felté­teleket szabott: a demokratizálás és a gazdaság liberalizálásának tekinte­tében el kell érniük az Európai Unió és az Európa Tanács normáit. A fel­tételek vonatkoznak a békefolyama­tokban való együttműködésre, a kölcsönös regionális és kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, valamint a térség általános stabilizálásához való hozzájárulásra is. (Beta) Zágráb az egyéni visszaköltözésbe egyezik bele A horvát kormány elfogadta a javaslatot a menekültek hazatéréséről A zágrábi kormány elfogadta a ja­vaslatot, hogy egyenként visszatérhet­nek azok a személyek, akik távoztak Horvátországból. Az okmányt a kül­ügyminisztérium dolgozta ki, és lehe­tővé teszi Horvátország polgárainak az egyéni visszaköltözést. Jugoszlávia és Horvátország a ha­zatérés kérdését minden bizonnyal kettős megállapodással fogja megolda­ni, áll abban a közleményben, melyet a zágrábi külügyminiszter adott át a sajtónak. Szem előtt tartva, hogy 70 000 szerb menekült kérte hazatérésének engedélyezését Horvátországba, s kö­zülük 33 000 már visszaköltözött, megállapítható, hogy a visszatelepülés folyamata félig megvalósult, írta teg­napi számában a Veternji list zágrábi újság. Az elűzött és elmenekült személyek hazatérésével foglalkozó horvátországi hivatal forrásaira hivatkozva az előbbi újság azt írta, hogy Jugoszláviából Horvátországba 24 000 menekült kí­ván visszaköltözni, a boszniai Szerb Köztársaságból pedig 3500 személy. A 33 000 hazatért szerb közül 12 000-en Kelet-Szlavóniából visszatértek Hor­vátország más részére, 19 000-en pe­dig Jugoszláviából tértek vissza Hor­vátországba, közölte a zágrábi lap. A Vecernji list azt írta, hogy bizo­nyos belgrádi körök becslése szerint Jugoszláviából és a Szerb Köztársaság­ból az elmenekült szerbek hozzávető­leg 20 százaléka kíván visszatérni Hor­vátországba, tehát számuk mintegy 60 000-re becsülhető. (Beta)

Next