Magyar Szó, 1998. július (55. évfolyam, 155-181. szám)

1998-07-01 / 155. szám

1998. július 1., szerda ­ Figyeljünk a pásztorainkra! egy új papot szenteltek Szabadkán Péter és Pál apostolok napján, 1998-ban. Hasonló méretű ese­ményre legutóbb napra pontosan harminc esztendővel ezelőtt került sor. Abban a korszakban, amikor alkotmá­nyos garanciánk volt a vallás szabad gyakorlására, de amelyben tapasztalatból tudjuk még sokan, nem kis megvetés jutott osztályrészül azoknak az újságíróknak, akikről kiderült, hogy titokban templomban is meges­küdtek, megkeresztelték gyermeküket Egyik tehetséges kollégánkról kiderült, hogy nem is papja, hanem éppen püspöke egyik kisebb vallási felekezetünknek. Azonnal eltanácsolta a főszerkesztő. Hogy csak a saját szakmám­ból és hogy csak ezt az egyetlen példát említsem. Mert olyan kor volt az, amikor egy másik főszerkesztőnk meg kiadta a kéziratok javítóinak az utasítást, hogy még a ri­portokból is ki kell gyomlálni azt a szót, hogy Isten, ta­núsíthatják még a lektoraink és újságíróink. Nem készült még átfogó elemzés arról, hogyan vészel­ték át ezt a korszakot hívők és papok. Csak a következ­ményt látjuk, noha nem szoktuk emlegetni, hogy hely­zetünk romlását sokban a vallási élet, a lelki egészség lerombolása váltotta ki. Hiányzik az elemzés a korszakról, amely azzal kezdődött, hogy az új ideológusok kiirtattak csak a magyar papjaink közül több mint húszat. Katoli­kusokat és reformátusokat válogatás nélkül. Vagy éppen hogy válogatva a legjobbak közül. Ma sem érkeztünk még tisztességesen megemlékezni róluk. A híveikkel együtt elveszejtett lelkipásztorokról. A véres bevezetőt követte a sanyargatás hosszú korszaka, amikor ismét csak a legjobbak közül sok papunk került Poltarevacra, Mit­­rovicára, vagy éppen Kosovo tartomány börtöneibe. Idézhetjük a Bibliát „Verd meg a pásztort és elszélednek a juhok.” Megverték őket. Mi a nyáj meg csodálkozunk, hogy széledezünk. Valamikor nagy és népes plébániáink maradtak pap nélkül. Az egész Szerémségben nincs egyetlen katolikus magyar papunk. Ennek ugyan régeb­bi keletje van, amibe beletartozik az a történet is, ami arról szól, hogy a nemzetiségüket őrző maradéki hívek azért váltottak vallást, s lettek katolikusokból reformátu­sok, mert csak így tudták kieszközölni, hogy az Istent anyanyelvükön imádhassák. Szoktunk tiltakozni az ellen, hogy megszüntették a szabadkai magyar tanítóképzőt. Az újvidéki óvónőképzőt már nem is emlegetjük. Nem lesz, aki anyanyelvén oktassa a magyar óvodásokat és diáko­kat. Nagyon ritkán tesszük szóvá, hogy az elmúlt bő öt­ven év alatt a valamikorinak hányad részére csökkent a papjaink létszáma. S hogy hány templomunk áll hóna­pokon át zárva, de még több plébániánk és paplakunk. Ugyan melyik lesz az a négy, amelyik most megnyíl­hat? Vagy ez a négy új pásztor csupán arra elég, hogy négy veszélyeztetett ne záródjon be? Egyik legerősebb plébániánk több mint esztendeje üres, amióta Kecskés Ferenc bezdáni plébánosunk nyugdíjba ment. P­éter-Pál napján nagy esemény zajlott le Szabadkán a székesegyházban. Magyar vezetőink s­em tolong­tak a nyár között. Sem a politikusok, sem a tudományok doktorai. Mintha még mindig szégyellnék hitüket így is megvallani. Vagy talán nincsenek tisztában a nyáj és a pásztor viszonyával. Pénzes János főpásztor, aki maga is azok között volt, akiket harminc évvel ezelőtt negyed­magával ugyanabban a templomban pappá szenteltek, a bácskai rész jelen levő papjaival kézrátéttel is jelezte, hogy a pásztorok közé fogad négy fiatal, bátor küzdőtár­sat. A zsúfolásig megtelt templomban sokan lehettek, akik örömmel tették volna kezüket a felszenteltekre, hogy biztassák, erősítsék őket. Hogy legyen bennük elég elszántság és erő fennkölt és nehéz pályájukon szolgálni. Maroknyi népünk nélkülük­­ pásztor nélkül elporlik, mint a szikla. MATUSKA Márton FELHÖRDÜLT A MONTENEGRÓI KÖZVÉLEMÉNY Vizsgálat egy katonagyilkosság ügyében A podgoricai felsőbb ügyészségen vizsgálatot indítottak a Tuza környéki Dulica klubeli Omer Đoković halála kapcsán. Đokovićot Leskovacon ölték meg, jelentette ki tegnap Božidar Vukčević főügyész Podgoricában. Hozzátette, hogy a vizsgálatot a Crna Gora-i Helsinki-bizottság követelésére indították, a bizottság ugyanis kétel­kedik a Đoković meggyilkolására vo­natkozó hivatalos közlemény helytál­lóságában. A szerbiai belügyminisztérium közölte, hogy Omer Đoković a les­­kovaci laktanyából szökött meg, ahol katonai szolgálatát töltötte. A közlemény szerint Đokovićot június 24-én egy rendőr ölte meg önvéde­lemből. Az Albánok Demokratikus Unió­ja elítélte Omer Đoković katona meggyilkolását, úgy értékelve, hogy ez a g­ylkosság „bizonyítja a Jugo­szláv Katonaság tiszti káderének fe­lelőtlen viselkedését a fiatal és ártat­lan emberek iránt”. A párt közlemé­nyében úgy értékelte, hogy Đoković meggyilkolása a folyamatos albánel­lenes politika teremtette állapotokat tükrözi. ,A­ fiatal albánokat nem kell küldeni katonai szolgálatuk letölté­sére mindaddig, amíg nem hagy alább az albánellenes propaganda, és különösen addig, míg nem oldják meg Kosovo státusát” - hangsúlyoz­ta a Crna Gora-i albánokat tömörítő parlamenti párt. (Beta) ÚJVIDÉK '44 (3.) A Kis-Duna jobb parján volt egy nagy tömegsír Svanderlik József nyilatkozata nagyapja, Istók Miklós 50 éves újvidéki kereskedő eltűnéséről Újvidék város vezetősége néhány hónapja foglalkozik az 1944-es felszabadulást követő vérengzéssel. A város vizsgálja, hogy mi is történt akkor. Mint emlékeze­tes, a tavaly novemberben tartott gyászszertartásra dr. Stevan Vrbaški városel­nök részvéttáviratot küldött a Futaki úti temetőben egybegyűlt megemlékezők­­höz. Az alábbi vallomások hozzásegíthetnek mindannyiunkat a valós tények fel­derítéséhez. Folytatásos cikkünk első és második részében Laszák László tanú­­vallomását ismertettük, a továbbiakban Svanderlik József nyilatkozatát közöljük. - Mikor volt az, hogy a partizánok kezdték összeszedni a legényeket, a férfiakat? - Nem láttam, csak hallottam, merthogy itt folyt a suttogás, de nem láttam, mi történik, mert minket, gyerekeket nem engedtek ki az utcára. - Az ablakon nem kukucskáltak ki? - Abban az időben az ablakroló le volt ereszt­ve. - Mikor hallott arról, hogy a szomszédságból egyik-másik férfit elvitték? - Mi, gyerekek ezt így egymás között beszél­tük. Mert a kerteken át összejártunk. Ezek voltak azok, akiket a Tengerészetnél (a Folyamőrségnél - M.M. megj.) likvidáltak. A közeli ismerősök kö­zül odaveszett a Juhász fiú meg az Andaházy fiú. - Mikor tudták meg, hogy odaveszett? - Mesélték itthon, hogy elvitték őket az erdő­be. Mert ott, a Kis-Dunának a bal partján, a va­lamikori Lóstrandnál, ott volt valamikor a néme­tek által épített h­ógyár. (Beton uszályokat ön­töttek ott, egy közülük a közelben van elsüllyed­ve a Dunán, alacsony vízálláskor magasan kiáll a vízből - M.M. megj.) Ahol a Kis-Duna partján az a két nagy betonkocka van, a Háglinál. No, ezzel szemben a túloldalon, tehát a Kis-Duna jobb partján lehetett egy nagy tömegsír, amit később onnan felpucoltak. Ott voltak éjjel az agyonlövé­­sek. Azokat végezték ott ki, akiket a Tengerészek­­től vittek el éjjel. Az mesélte, aki ott lakott. Nem­régen halt meg. Ő ott látta az agyonlövéseket. Sokan hallották a sortüzeket, hallották a jajgatást, kiabálást a kivégzésekkor, olyanok, akik nem lát­tak oda, de hallották, mi történik. - Ezt kitől hallotta? - Nem akarom megnevezni. Mondom, ő nemrégen meghalt, de a rokonsága él. Ott laktak a parton. Ismerem őket. - Mikor került sor a nagyapa elvitelére? - A grószmater hazajött az üzletből, és mond­ta, hogy a grószmatert elvitték. - Mikor? - Úgy egy hónapra rá, mikor ezek bejöttek, tehát november huszonharmadika táján. Addig a grószfater normálisan dolgozott. - Hol volt az üzlete? - A Futaki utca elején, ott, ahol a sugárút lett kinyitva. A mai NORK áruházzal szemben. An­nak az utcának a sarkán, ami a Safáryk utca felé megy. - Milyen üzlet volt az? - Légoltalmi fölszerelést árusított. - Ön oda bejárt? - Ajaj! Sokszor bejártam. Csákányok, ásók, balták, jelvények, karszalagok, sisakok...Minden, ami kell a légoltalmi fölszereléshez, ott kapható volt. - Hogyan emlékszik vissza arra a hírre, hogy a nagyapa nem jön haza? - A grószmuter­­ ő volt vele bent az üzletben, és ő mondta, hogy elvitték kihallgatásra. És töb­bet nem jött haza. Valaki által kérte, hogy vigyünk neki ételt. Meg tiszta fe­hérneműt. Én hordtam be a Ba­­novinába. (A báni palotába - M.M. megy.) Tudom, ott mentem be, ahol van az a magas to­rony. Azon a bejá­raton. Jelentkez­tem, és átadtam a csomagot - Tehát őt ott tartották fogva. - Azt nem tud­juk. - Tehát ön nem látta őt? - Ahogyan az üzletből elvitték, többet nem láttuk. - Kinek adta át a csomagot? - Annak az őrnek, akinél jelentkeztem. Mondtam, hogy hoztam Istók Miklósnak ru­hát...Ott voltak ilyen csomagok halomban, az őr kikereste az ő nevét, és ideadta a szennyes ru­hát. - A csomagra rá volt írva az ő neve?­­- Ön egyedül ment? - Senki sem jött velem. - Innen, az Epres utcából? (Ma: Dózsa György - M.M. megj.) Egyedül? Gyalog? Egy ti­zenegy-két éves gyerek? Ez elég messze volt. - Abban az időben mi volt nekem messze? Nem emlékszem, hogy melyik napokon, hetente egyszer mentem. MATUSKA Márton (Folytatók) Állítólag az egyetlen halotti anyakönyvi kivonat, amelyet újvidéki kivég­zettről adtak Id Magyar Szó Petar Kostić, a kosovói villanygaz­daság igazgatója kijelentette, hogy a Belaćevac bányában megkezdték a ter­melés visszaállítását. „Megkezdtük a munkát a felszíni fejtésen, ahol rövid ideig szünetelt a kitermelés” - nyilat­kozta Kostic a Dnevni Telegraf belgrá­di napilap mai számának. A szerb biztonsági erők tegnap kö­zölték, hogy vissz­aszerezték a Be­­lacevac szénbányának azt a részét, amelyet néhány nappal ezelőtt a Ko­sovói Felszabadítási Hadsereg egysé­gei elfoglaltak. Kosovói szerb források közölték, hogy a rendőrség páncélos csapatszállítók támogatásával körülke­rítette Belacevac falut, mielőtt vissza­hódította volna a szénbánya elfoglalt részét. A hírforrás szerint a bánya igaz­gatósági épületének elfoglalásakor a rendőrség könnyfakasztó gázt hasz­nált. Albán hírforrások mindeddig nem erősítették meg, hogy a rendőr­ség elfoglalta Belacevac egy részét. Az újságírók közölték, hogy jelentős ren­dőrségi erők páncélosok kíséretében bevonultak a bányakomplexumba, és a tegnapi nap folyamán erről a terü­letről lövöldözés és robbanások hallat­szottak. Szerb források a kora délutáni órákban közölték, hogy a KFH fegyve­res csoportjai továbbra is elbarikádoz­­ták magukat a bánya épületeiben, és lőnek a rendőrökre. Az újságírók, akik tegnap a prittína­­pes úton haladtak, közölték, hogy az utolsó rendőrségi ellenőrző pont, Lapuá­­nik közelében azon a területen, amelyet a KFH ellenőriz, égő házakat láttak. ELLENŐRZÉS ALATT A HELYZET Aleksandar Vujc szerbiai tájékoz­tatási miniszter kijelentette, hogy a szerbiai állami szervek Kosovo minden városát ellenőrzésük alatt tartják, ezenkívül csaknem minden utat, kivé­ve egyes eseteket, „amikor a terroris­ták megtámadják őket, olyankor egyes szakaszokat lezárnak”. ,Annak az állításnak, amely szerint a területeknek 40-70 százalékát ellen­őrzésük alatt tartják, az a célja, hogy rákényszerítsenek bennünket, hogy tárgyaljunk a terroristákkal. Szerbia velük sohasem fog tárgyalni. Az albán kisebbség politikai képviselőivel haj­landóak vagyunk tárgyalni” - jelentet­te ki Vučič, a Večernje novosti tegnapi számának. Az újságírók megjegyzésé­re, hogy a Szerbiai RTV a kosovói ese­ményekkel kapcsolatos jelentésével olyan benyomást kelt, hogy a déli tar­tományban nyugalom uralkodik, Vučić azt válaszolta, mindentől függet­lenül nem lehet azt mondani, hogy az állami televízió szerbellenes. „Egy szerkesztéspolitikáról van szó, amely­nek megválasztása talán nem a legsze­rencsésebb, de mindenképpen az ál­lam védelmét és a nemzeti érdekeket szolgálja” - mondta. ELRABOLTAK NÉGY SZERBET Kosovói albánok fegyveres csoport­ja hétfőn 14 óra körül a prizren-­štim- rjei autóúton, Crnoljevo falunál elra­bolta a Dakovicaprevoz autóbuszának négy utasát, közölte a prišcinai média­központ A közlemény szerint Stamen Genovot, Vojko és Ivan Bakračot, va­lamint még egy ismeretlen férfit rabol­tak el. A médiaközpont állítása szerint az emberrablók úgy mutatkoztak be, mint a Kosovói Felszabadítási Hadse­reg tagjai, és kalasnyikovot tartottak a kezükben. Azokat az utasokat, akik al­bán nemzetiségűek voltak, az ember­rablók nem bántották. SUROI INTELMEI Veton Suroi, a kosovói albánok tár­gyalócsoportjának tagja tegnap figyel­meztetett arra, az a veszély fenyeget, hogy a kosovói helyzet kicsúszik az el­lenőrzés alól. „Még nem ismerjük a hadművelet pontos méreteit, de nyil­vánvaló, hogy nagyobb veszély fenye­get annál, hogy csupán kiterjednek az összetűzések” - nyilatkozott Surd­ a Reutersnek. Figyelmeztetett arra, hogy a katonai rendőrségi támadás maga után vonja a KFH fegyveres vá­laszát más területeken, ami megakadá­lyozhatja a kosovói válság bármilyen békés megoldását (Beta) KOSOVÓI HELYZETKÉP Belacevac ismét üzemel Befejeződött a rendőrségi akció BELPOLITIKA 3 KORMÁNYALAKÍTÁS CRNA GORÁBAN Filip Vujanović kapott megbízatást Milo Đukanović Crna Gora-i elnök tegnap javasolta a köztársasági képvi­selőháznak, hogy Filip Vujanovic ed­digi kormányelnököt válasszák új kor­mányalakítónak. Đukanović a közvéle­ménynek adott nyilatkozatában kifej­tette, hogy Vujanovićot eddigi politi­kai tevékenysége alapján javasolta, mert az eddigi kormányfő bebizonyí­totta, hogy „kompetens személyiség, aki erélyesen síkraszáll Crna Gora fej­lesztési stratégiájának végrehajtásáért, a gazdasági reformokért, a privatizá­cióért, a demokratikus folyamatok megszilárdításáért, továbbá Crna Gora és Jugoszlávia gyorsabb nyitásáért”. „Vujanovic ajánlásával az volt a szándéka, hogy megszilárdítsa Crna Gora további demokratikus fejlődésé­nek koncepcióját, amiben a polgárok többsége bízik” - mondta a Crna Go­ra-i elnök. Hozzátette: Vujanovic kor­mányalakítónak javasolni fogja, hogy azonnal kezdje meg a konzultációkat az új kormány összetételéről, és javas­latát minél előbb terjessze a Crna Go­ra-i képviselőház elé. (Beta)

Next