Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)
1999-07-23 / 162. szám
2 KÜLPOLITIKA Kínában betiltották a Falunkung szektát Az állami televízió bejelentése Kínában tegnap országosan betiltották a Falunkung szektát - jelentette be külön közleményben a kínai állami televízió. „Mivel a szervezetet törvényesen nem jegyezték be, ezért illegálisnak minősül és betiltottuk” - hangzott a kormány közleménye. A hatóságok hozzátették, hogy a szekta „babonákat és valótlanságokat terjeszt, zavart kelt a társadalomban és veszélyezteti annak egyensúlyát”. A kormány figyelmeztette a Kínai Kommunista Párt tagjait, hogy kizárják a pártból azt, aki a szekta tanait követi. A szervezetet az Egyesült Államokban élő bizonyos Li Hung-cse alapította 1992-ben. Az egyik legjelentősebb szekta Kínában, állításuk szerint 80 millió hazai és 20 millió külföldi követőjük van, bár bírálóik kétlik, hogy ilyen sokan lennének. (A kommunista pártnak 60 millió tagja van.) A követők zöme vidéki ember. Hevesen támadják a tudományt, ostorozzák az erkölcstelenséget. Több kínai városban a szektát már korábban betiltották. Május végén letartóztattak 5800 követőt. Szektatagok három nap óta az ország 30 városában nagy számban tüntettek bebörtönzött társaik szabadon bocsátását és vallásszabadságot követelve. A rendőrség szerdán nagyszabású razziát tartott a szekta ellen. A fővárosban mintegy ezer hívet gyűjtöttek össze két stadionban, majd mintegy százat őrizetbe vettek - jelentették a hírügynökségek. (MTI) Korábbi felvétel a szekta tagjairól (FoNet/AP-telefotó) Sztyepasin a leszerelésről is tárgyal majd Washingtonban Borisz Jelcin orosz államfő hozzájárult, hogy Szergej Sztyepasin miniszterelnök jövő heti washingtoni látogatása során leszerelési kérdésekről is tárgyaljon Bill Clinton amerikai elnökkel és Al Gore alelnökkel. „Az elnök jóváhagyta, hogy ne csak gazdasági kérdésekről, hanem a START-1, a START-II és az ABM- szerződéssel kapcsolatos problémákról is tárgyaljak” - tájékoztatta tegnap az újságírókat a kormányfő. Washington, július 22. „Mindig is meglehetősen normális körülmények között nőttem fel. Ezt az édesanyámnak köszönhetem. Mindig is busszal jártam, metróztam... Ami a szállodai lakosztályokat meg óriáslimuzinokat illeti, pfuj, hallani sem akarok róluk!” A kívülálló nem könnyen tudja elhinni, hogy egy Kennedy, a világ egyik legismertebb politikusának a fia, milliomos család gyermeke a fentieket komolyan is gondolta. Pedig így volt. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ifj. John és Caroline bármit is nem engedhetett meg magának. De édesanyjuk - akinek magának sem volt könnyű beilleszkedni a Kennedy család szoros kötelékébe és elfogadni életvitelüket - jól tudta, hogy csak úgy védheti meg őket a rájuk leselkedő társadalmi veszélyektől, ha viszonylag normális körülményeket teremt a számukra. Nem biztos, hogy ehhez nagyban hozzájárult a „nemzet özvegyének” második, egy görög hajótulajdonossal kötött házassága is, de a két Kennedy gyermek azt is elfogadta - rajongtak az anyjukért -, ami nem is olyan furcsa, miután édesapjukat olyan korán és olyan brutális módon elvesztették. Jackie, mint ismeretes, másodszor is megözvegyült, és 1994 tavaszán rákban halt meg New Yorkban. Ifj. John és Caroline az apjuk mellé temették el az arlingtoni nemzeti katonai temetőben. John Fitzgerald Kennedy, az elnök, nem ugyanazt jelentette a fia számára, mint leánya, Caroline számára: a kis John csak hároméves volt, amikor apját meggyilkolták, és felnőttként azt szokta mondani, hogy alig emlékszik apjára, nem is tudja, hogy emlékei csak a fényképekről származnak vagy valódiak. Caroline már hatéves volt 1963-ban, ő jobban emlékszik az édesapjára. Volt egy harmadik gyermeke is az elnöki párnak: Patrick Kennedy, aki 1963 augusztusában, alig több mint két hónappal a merénylet előtt született, de csak két napig élt. Dallas tehát annál nagyobb csapás volt Jacqueline-nek: a harmadik gyermekének csecsemőhalála után a férjét is elvesztette. Caroline alkotmányjogásznak tanult, már egy könyvet is írt, amit először szinte hitetlenkedve fogadott a szakmai közvélemény. De amikor a kritikusok jobban utánanéztek, belátták, hogy semmiféle plágiumról vagy „szellemíróról” nincs szó: valóban a néhai elnök leánya a szerző (egy egyetemi kollégájával együtt). Egyébként az elnök Kennedy is újságíróskodott egy ideig, sőt Pulitzer-díjat is kapott politikusi karrierje előtt - és róla sem hitték, hogy maga írta a legjobb dolgait, pedig nincs igazi bizonyíték az ellenkezőjéről. Az ifj. John nagyon is tudatában volt mindezeknek a hátráltató körülményeknek. Elhatározta, hogy a saját útját járja és nem enged a sokszoros kísértésnek, amit a Demokrata Párt liberális szárnya, apjának természetes közege, újra meg újra felhozott: legyen a szenátorjelöltjük New York államból. A történelem furcsa fintoraként, egyesek szerint JFK éppen a 2000. évi választásokon való fellépés gondolatával kacérkodott, miután kiderült, hogy Patrick Moynihan szenátor nyugdíjba vonul. Jött azonban Hillary Rodham Clinton indulásának a híre, és John egy szót sem ejtett többé a választásokról. Neki még van ideje - gondolhatta joggal-Rövid ügyészi pályafutása után megalapította a George nevű magazint. Nem azért számított ez szenzációnak, mert egy Kennedy volt az alapító, az elnök és a főszerkesztő, hanem azért, mert - példa nélkül - nagy fába vágta a fejszéjét: össze próbálta egyeztetni a fényes-hangos médiák világát a komoly tartalommal. Az első címlapon - mellékelt képünkön - Cindy Crawford szupermodell szerepelt parókás George Washingtonnak öltözve - kivillanó köldökkel... Sokáig nem lőtte senki, hogy ennek a magazinnak lesz keletje, de Kennedynek sikerült összebékítenie a látszólag összeférhetetlen témákat. Nevének köszönhetően természetesen mindenhova bejutott, és mindenkitől kapott interjúkat.Személyesen vett részt a lap irányításában, és azt nemcsak lelkesedéssel, hanem meglepő érzékkel csinálta. Annak ellenére, hogy a Kennedy név az amerikai közéletben végérvényesen a liberális politikával ötvöződött, JFK Jr. pártközivé tette a lapot és republikánus érzelmű szerzők meg alanyok éppen úgy helyet kaptak benne, mint a demokraták. Kennedy jól tudta, hogy bázist kell teremtenie a maga számára, és nem volt olyany naiv, hogy a kórusnak prédikáljon (amerikai szólás, kb. azt jelenti, hogy valaki a már elkötelezett híveket próbálja meg jobban meggyőzni valamiről...) Amikor a George beindult, sokan lekezelően nyúltak hozzá, mondván, hogy az akkor éppen hangatlófélben levő Clinton-kormányzat szócsöve lesz. Egyáltalán nem ez történt, a George bátran bírálta is a hivatalos Washingtont, amikor úgy érezte, hogy igaza van. JFK barátai szerint az ifjú titán a jelenlegi elnök nagy szövetségese, de ez írásaira egyáltalán nem vetett árnyékot. A George példányszáma tavaly 25 százalékkal csökkent, és a Kennedy-tragédia utáni napokban azonnal megindult a találgatás, hogy vannak-e már a folyóiratnak elég erős hagyományai ahhoz, hogy túlélje alapítóját és vezetőjét. A Kennedyek mindig kitartottak ambícióik mellett (és az elesettek felkarolása, a valódi demokrácia gyámolítása mellett a hatalom az egyik központi céljuk volt, amit sokak szerint a mai Amerikában a médiák testesítenek meg), de nem voltak szentimentálisak az olyan ügyekkel szemben, amelyek „betöltötték szerepüket", és már nem volt rájuk többé szükség. Ennek a keresésnek a során számos tragédia érte őket, aminek a legutóbbi csak egyik fejezete. Következő folytatásunkban áttérünk a Kennedy-klán történetének árnyékosabb oldalaira. (Folytatjuk) PURGER Tibor NOMEN EST OMEN: A KENNEDY CSALÁD TÜNDÖKLÉSE ÉS TRAGÉDIÁI (4.) • • A „legtisztább” Kennedy Jackie mindent megtett, hogy két gyermekét megvédje a népszerűség ártalmaitól - Caroline és if. JFK a „nemzet árváiból” nagyszerű emberekké nőttek, és mindig a saját útjukat járták (Tudósítónktól) A büszke laptulajdonos a George magazin bemutatásakor. Senki sem hitt egy újabb politikai képes folyóirat sikerében, de JFK minden ajtót megnyitott Kérdés, lesz-e folytatás Magyar Szó Ivanov Londonban Az orosz külügyminiszter tárgyalásai a kapcsolatok javításáról Igor Ivanov orosz külügyminiszter a kapcsolatok javításáról tárgyalt Londonban kollégájával, Robin Cookkal, és a nap folyamán fogadta őt Tony Blair brit kományfő. Ivanov szerda este érkezett Londonba, és rögtön bizalmas jellegű konzultációkat kezdett a brit külügyminiszterrel. Megbeszéléseikről semmit sem közöltek, de a BBC és a The Daily Telegraph cimű napilap tegnap a látogatás célját abban nevezte meg, hogy javítson a NATO jugoszláviai légihadjárata miatt megromlott kapcsolatokon. A fagyos viszony nehezen oldódik. Moszkva változatlan neheztelését világosan jelezte, hogy kedden váratlanul elhalasztották a NATO-orosz állandó tanács aznapra tervezett ülését, noha a testület a légicsapások kezdete óta még egyszer sem találkozott. A BBC szerint ennek az volt az oka, hogy az orosz fél kizárólag a kosovói békefenntartás kérdéseiről lett volna hajlandó tanácskozni. Ivanov aznap megjelent interjújában a Jugoszlávia elleni hadműveletet merő tévedésnek, politikai, katonai melléfogások sorozatának minősítette, a Balkánon messze túlmutató következményekkel. Oroszország azonban tudja, hogy alapvető érdekeit jobban szolgálják a jó kapcsolatok Washingtonnal, Londonnal és Brüsszellel, mint Belgráddal, így most megpróbálja rendezni a kapcsolatokat - jegyzi meg a The Daily Telegraph. Robin Cook jószándéka jeléül régi külügyminisztériumi táviratokkal és jelentésekkel teli ládát adott át vendégének. Az eddig titkos dokumentumok az utolsó orosz cárnak és családjának meggyilkolásával foglalkoznak. Ivanov a II. világháborúban német hadifogságba esett brit katonákról nyújtott át iratokat Robin Cooknak. (MTI) 1999. július 23., péntek Engedélyezett a többnejűség Az ingus elnök rendelete Ruszlan Ausev ingus elnök hivatalosan engedélyezte e köztársaság területén a többnejűséget. Ingusföld az Orosz Föderáció része és a Kaukázus északi részén terül el. Ausev elnök, aki egyben az orosz hadsereg tábornoka is, az ukázzal négy feleséget engedélyezett alattvalóinak. A feltétel az, hogy minden feleségnek egyforma figyelmet kell szentelni és azonos anyagi javakban részesíteni. A rendelet nagy visszhangot keltett, de az elnök azzal hárította el az észrevételeket, hogy a többnejűségre a demográfiai helyzet miatt van szükség. Ingusföld és Észak-Oszétia között ugyanis 1993 és 1994 folyamán heves határvillongások voltak, amelyekben „annyi katona esett el, hogy a lakosságot nem lehet monogámiával megújítani”. Ausev a duma elé szándékozik terjeszteni törvénytervezetét, hogy „összehangolják” a föderáció törvényhozásával. Pavel Kresennikov orosz igazságügy-miniszter azonban már kijelentette, hogy az ukáz alkotmányellenes. Több orosz politikus is reagált, Jegor Sztrojev, a föderáció tanácsának elnöke például kijelentette, hogy a rendelet inkább nevetséges, mint tiltakozásra indító, Vlagyimir Jakovljev, Szentpétervár gubernátora viszont gratulált Ausevnek. Az ingus elnök véleménye szerint Oroszország többi területén nincs szükség ilyen rendeletekre, mivel ott a nők többször is férjhez mehetnek, míg a Kaukázus vidékén ez tilos. Annak idején az oroszországi többnejűséget a „szexuális liberalizmusáról" híres Vlagyimir Zsirinovszkij propagálta a dumában. Egy moszkvai rádióadó megkérdezett hallgatóinak 72 százaléka helyeselte az ukázt, és csak 28 százalék volt ellene. A többnejűség törvényesítésére az emberek egyelőre vidáman reagálnak, mert végül is az országnak egy olyan területéről van szó, ahol hasonló szokások voltak érvényben eddig is, és ahol csak a hatvanas évek derekán kezdték hivatalosan regisztrálni a házasságokat. Ausev elnöknek egy felesége van. A körkérdések eredményei szerint Nazranban, Ingusföld fővárosában a poligámia egyaránt népszerű a férfiak és a nők körében. (Beta) Hamász-tagok kiképzése Iránban A Háárec izraeli napilap értesülése A Hamász iszlám ellenállási mozgalom tagjait Iránban képezik ki fegyverforgatásra és robbanószerek kezelésére -jelentette tegnap a Háárec című izraeli napilap. Az újság szerint a Sin Bét izraeli belbiztonsági szolgálat kihallgatta a szervezet három tagját (egy gázait és két ciszjordániait), és vallomásuk alapján megállapította, hogy az iráni forradalmi gárdisták, a pardaránok Teherán mellett kiképzőtábort hoztak létre külön a Hamász számára. A kiképzést Ali Hamenei ajatollah, legfőbb iráni vallási vezető szellemi irányítása alatt folytatják. A Sin Bét által kihallgatott Hamásztagok vizsgálati fogságban vannak. Mielőtt letartóztatták őket, éppen külföldről tértek haza. Bevallották, hogy a tábor pontosan hol található, hogy ők is kaptak ott kiképzést, és onnan kikerülve milyen feladattal bízták meg őket. A Háárec megjegyzi, hogy a Hamász - mozgásszabadságának megőrzése végett - eddig tartott bizonyos távolságot Iránnal szemben, nem úgy, mint a másik szélsőséges szervezet, az Iszlám Dzsihád. Mindkét szervezet ellenzi az 1993-as oslói izraeli-palesztin megállapodásokat. A Hamász követte el a legtöbb Izrael-ellenes gyilkos merényletet - írta az AFP.