Magyar Szó, 1999. október (56. évfolyam, 190-212. szám)

1999-10-06 / 190. szám

1999. október 6., szerda N­élkülözhetetlen embereink Bemutatjuk az Aracs-díjban és Aracs-éremben részesülteket Immár másodízben ítélték oda az Aracs-díjat azoknak, akik fáradha­tatlanul munkálkodtak, sokat tettek a jugoszláviai magyarságért, akik er­kölcsös, humánus magatartásukkal, a közösségért való kiállásukkal ki­vívták a környezet tiszteletét, elis­merését. Az Aracs-kisplasztikát - Szervátiusz Tibor neves szobrász­­művész alkotását - ez évben ketten vehették át: Kiss Antal és dr. Szöl­­lősy Vágó László. Az Aracs, a Mű­velt Faluért Társadalmi Szervezet ez évben először az Aracs-érmet - Ku­tas Ágnes munkáját - is odaítélte az arra leginkább érdemeseknek: Bor­sós Tamásnak, Kovács Endrének és Krizbai Hajnalkának. -Az ember, az emberek, egy szű­­kebb vagy tágabb közösség felé for­dulás az a közös vonás, amely a dí­jazottakat összeköti. Az egy nyelvet beszélők, azonos kultúrát ápolók, egyetemes magyarságban gondol­kodók felelőssége az, ami kivívta ün­­nepeltjeink iránti tiszteltünket és el­ismerésünket. Ők ugyanis jól tud­ják, hogy felelősség óvni, segíteni azokat, akik magyarságunkban hoz­zánk tartoznak. Ők azok, akik azon munkálkodnak, hogy a számunkra féltett örökségként ápolt nyelvet és hagyományt ne engedjük elporlad­ni - hallottuk Ham­ic Jenőtől, a díjat odaítélő bizottság elnökétől. Mint mondta, azokban a környezetekben, amelyek művelődési életéről sem­mit vagy alig valamit hallunk, a leg­több esetben csak egy ember hiány­zik. Egy ember, aki élére állhatna az események szervezésének, aki köré csoportosulni lehet. Vajon sok ez a hiányzó egy ember? Nem sok, ha ösz­­szeszámláljuk, hogy hány magyar közösség érné be ennyivel. Ugyan­akkor a legtöbbnek tűnik ez az egy ember, hiszen a leghiányzóbb, a leg­­nélkülözöttebb. A világ hiányzik ott, ahol az anyanyelv, a hit, a múlt, a nevelés és a kultúra egy szál embere nincs jelen az emberek között. E hit embere: Kiss Antal ómora­­vicai nyugalmazott református espe­res, aki öt és fél évtizeden át a jugo­szláviai magyarság szellemi gyara­podását szolgálta. Egyetemi tanul­mányait a Kolozsvári Református Theológiai Fakultáson végezte, ahol 1943-ban szerzett lelkészi oklevelet, s ezt követően öt és fél évtizeden át állhatatosan szolgálta a moravicai gyülekezetét. Tizenöt éven át volt bácskai esperes. Tagja a Magyar Re­formátus Világszövetség elnökségé­nek, írásai jelentek meg egyházi la­pokban, folyóiratokban, számtalan előadást tartott hazai és külföldi összejöveteleken. Beszédeivel, írása­ival, bátor kiállásával évtizedeken át lelket öntött az oly sokszor elcsügge­dő délvidéki magyarságba. Jelmon­data mindig az volt: Tegyük félre, ami elválaszt és azzal törődjünk, ami összeköt. 1998. július 1-jétől nyug­díjba vonult, de azóta is jelen van egyházi és közéletünkben. Állhata­tossága és a közösséghez való hűsé­ge mindannyiunk számára példa­mutató lehet. A kultúra embere: dr. Szöllősy Vágó László. Népművelői tevékeny­ségének kezdete kispiaci tanítói ki­nevezése volt, hisz színjátszó csopor­tot, kórust, népi táncegyüttest alapí­tott, ismeretterjesztéssel is foglalko­zott. Kanizsai évei népművelői munkásságának teljes kibontakozá­sát hozták magukkal: többek között az Amatőrszínház és a Kanizsai író­tábor egyik animátora, a nemzetkö­zi hírű Kodály Zoltán Zeneegyesület egyik alapítója, a szimfonikus zene­kar tagja, karmestere volt. A közmű­velődési közösség, majd az oktatási közösség titkáraként sokat tett a ma­gyar nyelvű oktatás és kultúra fej­lesztéséért. Közben állandóan ta­nult: Zágrábban elvégezte az andro­­gógiai főiskolát, Szegeden, a JATE- n pedig a pedagógia-pszichológia szakot. Szegeden ledoktorált. Sza­badkán a Magyar Szó művelődési rovatának munkatársa lett. Közben jelentős művelődési, népművelői te­­véknységbe kezdett a Népkörben, az Életjel keretében, valamint több középiskolában és a Pedagógiai Akadémián óraadó tanárként dol­gozott. A Vajdasági Magyar Műve­lődési Szövetség alakuló közgyűlése főtitkárrá választotta, s azóta is be­tölti e tisztséget. Sokat tett többek között a magyar kultúrmunkások szakmai továbbképzéséért, a vajda­sági magyar közművelődés hagyo­mányos rendezvényeinek szervezé­se, újjászervezése terén. Eddig hat könyve, szerkesztésében két kazetta jelent meg, rendezésében pedig két kiállítás készült. A nevelés embere: Borsós Tamás nyugalmazott zenetanár, a herte­­lendyfalvi Tamási Áron Székely-Ma­gyar Művelődési Egyesület titkára, aki hosszú évtizedek óta az al-dunai székelyek fáradhatatlan tanítója, ze­nepedagógusa, szervezője, népmű­velője, akinek köszönhetően Szé­­kelykeve és Hertelendyfalva mellett a többi dél-bánáti településen is új­jáéledt az amatőr színjátszás, a nép­zene és néphagyomány megőrzése és ápolása iránti szeretet és igény. Az al-dunai székely falvak iskoláinak lelkes és példás tanára, kultúrájának pedig mindenese, aki azonban egy percre sem feledkezett meg a többi dél-bánáti magyar településről sem. Harminc évvel ezelőtt főszervezője volt a dél-bánáti magyar művelődési egyesületek első szemléjének, amelynek később is egyik szervezője maradt. Külön érdeme az a kapcso­latépítés, amely az anyaországi és erdélyi székelységgel hirdeti az egyetemes magyarságban való gon­dolkodás nemes eszméjét és feleme­lő érzését. A múlt és hagyomány embere, Kovács Endre doroszlói nyugalma­zott mezőgazdasági mérnök, nép­rajzi gyűjtő, akinek a neve ma már nemcsak a vajdasági néprajzosok körében, hanem alapos és kitartó munkássága révén szakmai körök­ben az egész magyar nyelvterületen is ismert. Szakmájának köszönhető­en került szorosabb kapcsolatba szü­lőfalujának hagyományaival. Több könyve jelent meg: Doroszló hiede­lemvilága, Bölcsőtől a koporsóig, Földművelés egy bácskai magyar fa­luban, Doroszló népessége, Dorosz­ló népi juhászata. 1996 óta tagja a Doroszlaji Vegyes Kórusnak, és ku­tatásaival segíti szülőfaluja hagyo­mányőrző tánccsoportját is. Falukö­zössége szerint „az óceánok mélysé­gével, a világűr titokzatos végtelen­jével lehetne összehasonlítani - ha lehet - egy faluközösség világlátását, néphagyományait, és csak győzni kellene felfedezni mindazt, amit az enyészet előbb vagy utóbb magával ragadna. A gondviselésnek köszön­hetően mégis léteznek egyének, akik igyekeznek megmenteni ön­azonosságunk kincseit”. Ilyen egyén Kovács Endre is. Az anyanyelvápolás embere: Krizbai Hajnalka tanítónő, a verses Petőfi Sándor Kultúregyesület szak­vezetője, lapszerkesztő, aki az anya­nyelv ápolásáért, magyarságunkért tettekkel száll síkra. A verses ma­gyarság körében áldozatos oktatói és népnevelői munkával igyekszik lelassítani a szórványmagyarság je­lenleg még feltartóztathatatlannak tűnő fogyását. A magyarság beolva­dásával szembeni harcának egyik fontos állomása a szerb nyelvű tago­zatokra járó magyar gyerekek részé­re az anyanyelvápoló órák tartása, amikor pedig 1992-ben Versecen megszűnt a magyar nyelvű iskolai oktatás, akkor hétvégi óvodát veze­tett, hagyományőrző csoportokat alakított, a verseci és dél-bánáti gye­rekeket különböző anyanyelvápoló, hagyományőrző táborokba küldte. Krizbai Hajnalka a helyi művelődési egyesület titkára. 1998 őszén főszer­vezője a Herczeg Ferenc emlékét idéző műsornak. A verseci hetilap magyar oldalainak fő- és felelős szerkesztője, a Szabad Hét Nap bá­náti mellékletének tudósítója. nek fogjuk fel, akkor az Intézőbi­zottság a kormány feladatát tölti be. Feladata előkészíteni a tanács ülése­ire a határozatokat, illetve a tanács határozatainak végrehajtását. Az IMANET első ülésén, két a vajdasági magyarság szempontjából nagyon fontos kérdés szerepelt na­pirenden: az anyanyelvű oktatás kérdése és a vajdasági magyar tájé­koztatás helyzete. Az anyanyelvű oktatással kapcsolat­ban elhangzottak olyan vélemények, hogy a magyarországi tankönyvbeho­zatal, valamint az anyaországi diplo- Magyar Szó Pásztor István az Intézőbizottság elnöke Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács első ülésén az anyanyelvű oktatás és a vajdasági magyar sajtó szerepelt napirenden - A tanács alelnökeinek dr. Páll Sándort és Józsa Lászlót választották meg Kasza József elnökletével vasár­nap városunkban tartotta meg első ülését az Ideiglenes Magyar Nemze­ti Tanács. A testület dr. Páll Sán­dort, a VMDK elnökét és Józsa Lászlót, a VMSZ alelnökét választot­ta meg az IMANET alelnökévé (a harmadik alelnöki hely még betöl­tetlen maradt), a tanács titkári teen­dőit Ispánovics István, a VMSZ szabadkai szervezetének elnöke vég­zi, az Intézőbizottság elnöki tisztsé­gét pedig Pásztor István, a VMSZ elnökségének tagja tölti be. Az Inté­zőbizottság tagjai: Bunyik Zoltán (VMSZ), Hajnal Jenő (civil szféra), Klemm József (civil szféra), Fehér László (VMSZ), Dujmovics Ferenc­­ (VMSZ), Bacskulin István (VMSZ), Elvegyi Ákos (VMDK), Tari István (VMDK), Jasztrebinác János (VMDK) és még egy tagot utólag vá­lasztanak majd meg. Amennyiben az IMANET-et a vajdasági magyarság parlamentje-mák honosítása olyan kérdések, amelyekben a tanács azonnal dönt­het, és megteheti a szükséges lépé­seket mind a hazai, mind az anya­országi illetékesek felé. Természete­sen törvénymódosításokra, esetleg egy egészen új iskolarendszer kidol­gozásán is el kell gondolkodni, mondták a tanácstagok. Az egyházi iskolákkal kapcsolatos tennivalók is szóba kerültek, sőt az erdélyi egyhá­zi magánegyetem példáját is köve­tendőnek tartották néhányan. Mivel vesztegetni való idő nincs, a tanács megbízta az Intézőbizottsá­got, hogy a lehető legrövidebb időn belül dolgozza ki az oktatás terén a legsürgősebb tennivalókat. A vajdasági magyar tájékoztatás helyzetéről Mimics Zsuzsa író, új­ságíró alapos, átfogó, igényes és cél­ratörő tanulmánya szolgált vitaala­pul. A tanács határozata a tájékozta­tással kapcsolatban is az, hogy mi­előbb dolgozza ki az Intézőbizottság a konkrét tennivalókat. K-k (HEVÉR Miklós felvétele) Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács augusztus 20-án alakult meg Szabad­kán. A testület alapszabálya értelmében az IMANET évente legalább négy­szer ülésezik, de ha szükség mutatkozik rá, a tanácstagok indítványára több­ször is összehívható. A szabadkai ülésen hozott határozatok tükrében várha­tó, hogy hamarosan ismét összehívják a testületet, melynek üléseit a jövőben nemcsak Szabadkán tartják, de más helységekben is Lemondott Ispánovics István Ispánovics István, a VMSZ alelnöke lemondott a szerbiai parlament alelnöki tisztségéről. Szóbeli lemondását már három hónappal ezelőtt közölte, írás­ban pedig visszavonhatatlan le­mondását egy hónappal ezelőtt nyújtotta be a szerb parlament­nek. Kérésünkre, hogy indo­kolja meg tettét, azt válaszolta, amikor a parlament napirend­re tűzi a kérdést, módja lesz a sajtónak is megtudni az okokat. A VMSZ alelnöke azt is kifejtet­te, hogy pártja minden egyes parlamenti ülés napirendje is­meretében dönti majd el, hogy képviselőik részt vesznek-e a tisztelt ház ülésén, vagy sem. SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Ovizsaru amerikai (17, 19, 22) MUNKÁS: Mulaa amerikai rajz­film (18) * Elszúrtuk a nászutat francia vígjáték (20, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat), tel.: 94 vagy 551-373. Járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyer­mekgyógyászati rendelő: Duro Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Is­kolai rendelő, tel.: 553-627 * Nő­­gyógyászati rendelő tel.: 552-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületé­ben, tel.: 552-499 * Városi kórház tel.: 555-222. Fontosabb telefonok Suboticatrans 555-566; * Vas­útállomás 555-606; Elektrovojvodi­­na (diszpécserek) 44-336; Toplana (hibabejelentés) 548-383; Vodovod (hibabejelentés) 557-711; Taxi: Ha­lo Taxi (Városháza alatt) 9766; SU- taxi (vasútállomásnál) 9784; Eko ta­xi 970; Ekspres taxi 9787; Korner taxi 9785; Kéményseprők 553-072; Dragstar (0-24 óráig) 23-334; Fu­­nero (temetkezési vállalat) 554-433; KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó ki­állítás * A népi élet nyári és őszi motívumai a Városi Múzeum gyűj­teményéből szervezett kiállítás KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ: Edita Kadirié festményeinek kiállítása; BUCKA-GÁNYÓ GALÉ­RIA: Gyermekrajz-kiállítás ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hu­nor alkotásainak állandó kiállítása SZABADKA 9 Visszhangtalan ellenzéki tüntetés Egyelőre nem lesz utcai tiltakozás - A szervezők a hangosítás erejében bíznak Városunkban szeptember 28-án kezdődtek az ellenzéki megmozdu­lások. A szabadkai ellenzéki pártok összefogásával az első héten estén­ként tematikus tiltakozásokat szer­veztek, illetve nyilvános ítélkezése­ket tartottak az egészségügy, a tájé­koztatás és a mezőgazdaság felett. A Szabadegyetem dísztermében meg­szervezett tiltakozó összejövetelre azonban csak nagyon kevesen vol­tak kíváncsiak. Megesett, hogy 20- 30 ember részvételével tartották meg ezeket. A második héten csak­egy gyér látogatottság mellett zajlot­tak a Milosevic leváltását célzó ese­mények a szabadkai ellenzéki pár­tok szervezésében. Szeptember 30-án szerveztek e­­lőször városunkban utcai sétát, így követelvén Milošević lemondását. Pénteken az autonómiáról szerve­zett nyilvános tribünön, illetve tilta­kozáson alig kilencvenen vettek részt, az ezt követő második esti sé­tán pedig a tiltakozók létszáma még a hetvenet sem érte el. Szabadkán a rendőrség nem bántalmazta és nem akadályozta a tüntetőket. Egyelőre még nem tudni, a hé­ten lesz-e utcai tiltakozás, vagy sem. Branimir Nikolic, a Vajdasági Szo­ciáldemokrata Liga szervezőbizott­ságának tagja elmondta, hogy értel­metlennek tartják 20-30 fő sétáját a sugárúton, s mivel úgy gondolják, hangosítás nélkül nem mozgatható meg a tömeg, egyelőre elnapolják az utcai tüntetéseket, és igyekeznek be­szerezni a hangosítást, talán azzal felébreszthető az alvó Szabadka. K. MA Csáth Géza-emlékest A Városi Könyvtárban a Szabad Líceum és a Csáth Kör ma este 7 órai kezdettel Csáth-emlékestet tart az író halálának 80. évfordulója al­kalmából. Csáth munkásságáról Hózsa Éva magiszter és dr. Vajda Gábor értekezik, szöveget mond Lő­rinc Zsuzsanna, Cs. Pajor Gizella, Némedi Imre, Péter Erika, Gyar­mati Erzsébet, Sz. Kollár Ilona, Horváth Emma. Ingyenlakások diákoknak A KÖDDE felhívása az Egy tányérral több akció támogatására, és felajánlása a lakást kereső diákoknak A szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület felhívja azon szabadkai egyéneket vagy családokat, akik segíteni akarnak és tudnak diákjainkon, hogy ajánljanak fel egy-egy ebédet /vacsorára szendvicset/ vidéki középiskolás tanulóinknak. Egyszer-kétszer ha­vonta, főleg hétvégén lenne szükség erre a támogatásra. Ezzel igen nagy segítséget nyújthatnának, mert sokan nem tudnak hazautazni vidéki otthonukba. Rendkívül nagy sikere van a lakásfelajánlási akciónak (kb. 60 diák­nak nyíjtanának ingyen vagy Részen olcsón lakást a szabadkai csa­ládok, de Van ilyen lakásunk Újvidéken, Kanizsán és Zomborban is.) Azok jelentkezését várjuk, akiknek lakásproblémája van. Szabadkán a negyedik konviktus nyitik, ugyanakkor lakást kere­sünk támogatottjaink számára Belgrádban. Felhívjuk a vidéki KODDE-támogatást kérő diákokat, hogy sürgő­sen jelentkezzenek a KODDE-ban (Tolsztoj u. 8.) vagy telefonon a 024/ 555-775-ös számon, munkanapokon, munkaidőben. Mások is jelentkezhetnek, de elsőbbséget azok élveznek, akik már pályáztak támogatásra. A KÖDDE vezetősége

Next