Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2 KÜLPOLITIKA Nincs szó az atomarzenál növeléséről Moszkva folytatja a tárgyalásokat a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról­­ Putyin látogatása a sznyezsinszkii nukleáris kutatóközpontban Oroszország jelenleg is tárgyal, s a jövőben is tárgyalni kíván a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz ügyvezető államfő, kor­mányfő Sznyezsinszkben, a Cselja­­binszk-70 nukleáris kutatóközpont­ban tett látogatást, s szólalt fel az atom­energia-ügyi tárca értekezletén. Pu­tyin ezt követően Cseljabinszkot is fel­keresi. Putyin szavai szerint a világot meg kell szabadítani a felesleges fegyverzet torlaszaitól, s Oroszország ezért törek­szik a START-2 ratifikálására, illetve a START-3 előkészítésére. A megválasz­tott orosz elnök ugyanakkor kitért ar­ra, hogy e leszerelési törekvések fon­tossága ellenére az atomipar változat­lanul Oroszország stratégiai érdekei­nek fontos, mi több, növekvő jelentő­ségű területét jelenti, hiszen szükség van a nukleáris elrettentő erő „haté­konyságának növelésére”. Oroszor­szág atomfegyverzetét megőrizzük és megerősítjük, de szó sincs az atomar­zenál növeléséről - mondta Putyin, aki szerint az atomipar polgári termelésre való átállításának problémáját „éssze­rűen kell kezelni", szó sem lehet me­chanikus leépítésről. Igor Szergejev orosz védelmi mi­niszter - aki szintén részt vett a sznye­­zsinszki értekezleten - ugyancsak a ha­dászati nukleáris erő fejlesztése mellett szállt síkra, s olyan műszaki megoldá­sokat sürgetett, amelyek segítségével „semlegesíteni lehet a hadászati egyensúly megbomlásának fenyegeté­sét abban az esetben, ha az Egyesült Államok felmondja a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról kö­tött ABM-szerződést”. Az orosz mar­sall szerint a Novaja Zemlján zárt ad­minisztratív övezetet kell létrehozni, hogy e szigeteken megfelelő állapot­ban lehessen tartani Oroszország egyetlen nukleáris kísérleti terepét. AZ OROSZ KÖZVÉLEMÉNY POLITIKAI VÁLTÁST ÉS RENDET AKAR Oroszország lakosságának csak­nem fele teljes politikai kurzusváltást tart szükségesnek a Jelcin-korszak le­zártával, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges sokkal hatékonyabb irányítás mellett. Az ARPI orosz közvélemény-kutató intézet tegnap Moszkvában nyilvános­ságra hozott felmérése az elnökválasz­tást követő várakozásokkal foglalko­zott elsősorban. Az adatok szerint a megkérdezettek 42 százaléka véleke­dett úgy, hogy Oroszországban min­dig is szükség volt a „kemény kéz” po­litikájára, s további 30 százalék foglalt úgy állást, hogy éppen most van szük­ség a hatalom egy kézben való össz­pontosítására. Csak 17 százalék ítélte károsnak a hatalom ilyen nagyarányú koncentrációját. Az orosz lakosságnak csak 10 száza­léka ítéli hasznosnak, a nép javát szol­gálónak az utóbbi évtized politikai és gazdasági reformjait, míg a megkérde­zettek 68 százaléka éppen ellenkező véleményen van, egyértelműen azt hangoztatva, hogy a reformok csak ká­rokat okoztak - derül ki az ÁRPI regi­onális politikai közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. HARCOK KÉT CSECSENFÖLDI JÁRÁSBAN A szövetségi erőknek Csecsenföl­­dön az elmúlt hét harcaiban 45 halott­juk és 151 sebesültjük volt. Ezen belül a hadsereg 27, a belügyi csapatok és a rendőrség 18 halottat tart nyilván. Er­ről Valerij Manyilov vezérezredes, az orosz vezérkari főnök első helyettese számolt be tegnapi moszkvai sajtóérte­kezletén. A hivatalos orosz veszteséglisták nem tartalmazzák az eltűntként szá­mon tartott katonákat, illetve az azo­­nosítatlan halottakat. Szerdán a vegye­­nói járásban 39 orosz rendőrnek ve­szett nyoma, amikor konvojukat tőrbe csalták a muszlimok, s további sorsuk­ról az orosz hatóságok nem közölnek információkat. Manyilov adatai szerint augusztus 2-ától március végéig - vagyis a da­­gesztáni és a csecsenföldi harcokban összesen - a szövetségi erőknek 2036 halottjuk és 6076 sebesültjük volt. Az orosz tábornok közölte, hogy másfél ezer sebesült gyógyulását követően visszatért harcoló egységéhez. Az orosz vezérkar képviselője teg­napi sajtóértekezletén 3400 főre be­csülte a szövetségi erőkkel harcoló sza­­kadár fegyveresek számát (a korábbi orosz adatok még 2-2,5 ezer muszlim fegyveresről szóltak), akik közül kö­zel kétezren a déli hegyekben rejtőz­ködnek, míg a síkvidéken több mint ezren álcázzák magukat békés lako­soknak, s „minden pillanatban ké­szek diverzáns akciók végrehajtásá­ra”. Groznijban még csaknem 400 szakadár lehet, a fegyveresek az ipari övezetekben, illetve a föld alatti kom­munikációs csatornákban és járatok­ban bújnak meg. Manyilov elismerte, hogy a korábbi állításokkal ellentétben Sámil Bászájev és Hattab hadurak parancsnoksága alatt egy nagyobb, közel ezerfős musz­lim osztag harcol a hegyekben, a ve­­gyenói és a nozsaj-jürti járás határá­ban. Az orosz hadvezetés előzőleg már többször bejelentette, hogy a jelentő­sebb csecsen bandákat szétverték, ki­sebb csoportokra szórták szét a had­műveletek során. Az NTV orosz tv-társaság tegnapi jelentése szerint hastífusz-járvány ütött ki Lermontovo településen, 19 beteget szállítottak kórházba, s egyes források szerint a ragály a grozniji la­kosokat is fenyegeti. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) Gerhard Schröder német kancellár Tbilisziből arra szólította fel tegnap Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető elnököt, hogy vessen véget a csecsenföldi háborúnak és kezdjen béketárgyalásokat. Grúziai látogatásának második napján a német kormányfő a tbiliszi parlamentben mondott beszédet, amelyben egyebek között kijelentette: mély aggodalommal tölti el az, hogy az orosz hadsereg erőt alkalmaz Csecsenföldön, és az, hogy a kaukázusi köztársaságban súlyos jogsértések történnek. Schröder szerint a csecsenföldi orosz fellépés az egész régió stabilitását fenyegetheti. Szerinte feltétlenül meg kell akadályozni azt, hogy az ásványi kincsekben gazdag Kaukázus a múlthoz hasonlóan most ismét a „nagyhatalmak játékszerévé” váljon. Mint mondta, az Európai Uniónak közre kell működnie egy olyan stabilizációs program kidolgozásában, amely a regionális konfliktusok megakadályozását célozza. A képen: Gerhard Schröder és Eduard Sevardnadze grúz államfő találkozója Japánból menekült az ausztrál sivatagba A 2000. évi dátumváltás miatti atomrobbanástól való félelmében a nyugat­ausztráliai sivatagba menekült egy japán turista. Bár az illetőt még tavaly decemberben tartóztatták fel a perthi repülőtéren, csak a minap hozták nyilvánosságra az ausztrál vámosok jelentését. Ebből kitű­nik, hogy azért figyeltek fel a japán férfira, mert valamit rejtegetett a pólója alatt. A „menekült” ruhatárából a következők kerültek elő: gázálarc, vegyi anyaggal átitatott védőöltözék, golyóálló mellény. Poggyászában fegyverként fú­vócső és nyílvesszők rejteztek. Mindezeket elkobozták a vámon. Megkezdett túlé­lési élménynaplóját, víztablettáit és kempingfelszerelését azonban megtarthatta - közölte Leon Bedington vámigazgató. A japán turista abban a hiszemben élt, hogy a 2000-es dátumváltozás számító­­gépes összeomláshoz és ennek következtében nukleáris robbanáshoz fog vezetni. Ez elől Ausztrália nyugati részének sivatagját találta a legjobb menedékhelynek. Amikor azonban a katasztrófa mégis elmaradt, a férfi előbújt a sivatagból és visszarepült Japánba. A perthi repülőtéren ugyanazzal a vámossal találkozott össze, mint megérkezésekor. „Nagyon boldognak látszott, hogy túlélte”-mondta. LJ 2000. április 1., szombat Magyar Szó Skalpjogfosztás Kanada fontolóra vette, hogy hatálytalanítja azt a 244 éves törvényt, amely jutalmat ígér az indián skalpokért a vadászoknak. Az indiánok lenyúzott fejbőrének állami prémiummal ösztönzött gyűjtését a hajdani legérintettebbek leszármazottai, az indiánok kérték, miután kiderült, hogy a „szubvenáó” még mindig érvényben van. A „vadászszokás” ugyan sze­rencsére már jó ideje nem dívak, és az indiánok nemigen tartanak a skalpolástól, de sérelmesnek találják magukra nézve, hogy a törvény még mindig érvényes. Ezért aztán­­ Új-Skócia kormányhivatalain keresztül - kérték, hogy Ottawa nyilvánítsa ki: aki indiánt skalpol, az nem kap az államtól pénzt, illetve nem pénzt kap. CIÁNSZENNYEZÉS Magyar kártérítési igények A budapesti kormány megtette az első jogi lépéseket A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket annak érde­kében, hogy a februári cián­szennyezés miatt mind a ma­gyar állam, mind az összes ká­rosult lehetőleg maradéktalan kártérítést kapjon - mondta Hende Csaba, a magyar igazság­ügy-minisztérium politikai ál­lamtitkára tegnap az MTI bu­karesti irodájának. Hende Csaba elmondta, hogy a magyar állam vagyoni viszonyait érin­tő ügyekben a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság rendelkezik a szükséges hatás­körrel, így ez a szervezet adott hivata­los meghatalmazásokat mind a ma­gyarországi ügyvédeknek, mind pedig egy ausztrál ügyvédi irodának.­­ A magyar állam kártérítési igé­nyének érvényesítése keretében előze­tes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtottunk be a pesti központi kerü­leti bíróságon. Szakértő kirendelését kérjük a bíróságtól a bekövetkezett kár tényének, jellegének és az okozati összefüggésnek a tisztázása érdekében - mondta az államtitkár. Hende emlékeztetett arra, hogy a ciánszennyezést okozó nagybányai (Baia Mare) Aurul vállalat ausztrál társtulajdonosa, az Esmeralda Explo­ration társaság a magyar csődeljárás­hoz hasonló lépést tett: külső függet­len igazgató kinevezését kérte a társa­ság élére.­­ A cég ellen megindult csődeljá­rásban a magyar kormány által meg­hatalmazott ausztrál ügyvédi iroda be­jelentette a magyar kormány kártérí­tési igényét az Esmeralda részvénytár­saság ellen - mondta. A román sajtó szerint a magyar kormány által felkért Slater and Gor­don ausztrál ügyvédi iroda egyike a legismertebbeknek Ausztráliában, amely hírnevét jórészt annak köszön­hetően szerezte, hogy rendkívül ke­ményen lép fel a nagy társaságok el­len. - A magyar állam, a magyar kor­mány mindent elkövet azért is, hogy ne csak a magyar államot, mint a fo­lyóvíz tulajdonosát ért károkért tör­ténjen kártérítés - folytatta az államtit­kár. Akik a Tiszából éltek, elsősorban az itteni halászati szövetkezetek, az el­maradt haszon formájában szenvedtek olyan jelentős kárt, amely megrendít­heti egzisztenciájukat is.­­ A magyar kormánynak elsősor­ban ezeknek a károsultaknak a megél­hetéséről kell gondoskodnia. Erre nézve a tiszai kormánybiztos tesz elő­terjesztést a kormánynak. A magyar államnak nyilvánvalóan nincs kártérí­tési kötelezettsége a halászokkal szem­ben, mivel nem ő okozta a károkat. A magyar kormány azonban minden se­gítséget megad ahhoz, hogy minden károsult esetében a károk a megfelelő eljárások eredményeként, lehetőség szerint maradéktalanul megtérüljenek - szögezte le az igazságügy-minisztéri­um politikai államtitkára, BRÜSSZEL.- A romániai víz­­szennyezések következményeinek el­hárításában össze kell hangolni a nem­zetközi és a helyi erőfeszítéseket - erre hívta fel a figyelmet az Európai Unió több tagországának környezetvédelmi minisztere brüsszeli találkozóján. A miniszterek brüsszeli rendes ér­tekezletükön először foglalkoztak a ci­ánszennyezéssel. Beszámolót hallgat­tak meg Margot Wallström környezet­védelmi főbiztostól a fejleményekről és az eddigi uniós erőfeszítésekről. Wallström beszámolt arról, hogy a brüsszeli Európai Bizottság elnökleté­vel létrejött nemzetközi munkacsoport már dolgozik, és még az idén várható­an jelentést tesz megfigyeléseiről. A je­­lentés elkészültekor a miniszterek is bizonyára visszatérnek a témára. Bizottsági források emlékeztetnek arra, hogy az EU várhatóan anyagilag is segíti a rehabilitálást, illetve a hosszabb távú munkálatokat Magyar­­országon, főként az uniós csatlakozást előkészítő PHARE segélyalapból. Átfo­gó és hosszabb távú tervezetek révén szóba jöhet további uniós pénzek fel­­használása is. A miniszteri ülésen ismertette ta­pasztalatait a térségben járt német kül­döttség is. Uniós forrás szerint az EU több környezetvédelmi minisztere egyetér­tett azzal, hogy a nemzetközi munka­­csoport vizsgálatainak eredményétől függően majd teljesebbé kell tenni a nemesfémbányákkal összefüggő kör­nyezetvédelmi szabályozást az EU-ban is. (MTI) ÉSZAK-KOREA SZEREPE A VIETNAMI HÁBORÚBAN Közvetett phenjani beismerés Pek Nam Szun külügyminiszter látogatása az elesett katonák sírjánál Első ízben ismerte be közvetve nyil­vánosan Észak-Korea, hogy a vietnami háború idején harcoló katonákat kül­dött a délkelet-ázsiai országba. Az északi Bac Giang tartomány egyik he­lyi illetékese közölte a Reuters brit hír­­ügynökséggel, hogy a közelmúltban vietnami hivatalos látogatáson járt Pek Nam Szun észak-koreai külügyminisz­ter meglátogatta azt a sírkertet, amely 14 észak-koreai katona földi maradvá­nyait rejti. A Yonhap dél-koreai hír­­ügynökség úgy tudja, hogy többségük vadászpilóta volt. A sírkertben emlék­oszlopot emeltek az elesett katonák tiszteletére. A vietnami illetékes szerint a sírkert már régóta létezik, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hanoi nagykövetségének munkatársai min­den évben elmennek leróni kegyeletü­ket a hősök előtt Tan Dinh községbe, a vietnami fővárostól mintegy 60 kilo­méterre. Az 1961 és 1975 között tartó viet­nami háború idején Dél-Korea 300 ezer katonát küldött az amerikaiak és a dél-vietnami erők megsegítésére. Észak-Vietnamot, illetve a déli felsza­­badítási frontot, a Vietkongot nyíltan a Szovjetunió és Kína támogatta, első­sorban fegyverszállításokkal. Észak- Korea közvetlen beavatkozása nem volt publikus. Vietnam jelenleg mind a két Kore­ával jó kapcsolatokat tart fenn annak ellenére, hogy Phenjan és Szöul 1953 óta elméletileg hadiállapotban van egymással. Pokolgép az esküvőn Egy elhagyott kínai férfi bosszúja Pokolgéppel robbantott fel 37 em­bert egy kétségbeesett kínai férfi egy kis észak-kínai faluban tartott lakodal­mas menetben - számolt be az esetről tegnap a Csungkuo Csingnien Pao (Kínai Ifjúság) című napilap. A dráma szerdán történt Sacsien fa­luban, Senhszi tartományban. A 34 éves munka nélküli bányász, Liu Csan-csin, aki szakmájából adódó­an értett a robbanóanyagokhoz, is­me­­rősei szerint feleségén akart bosszút állni, amiért az asszony egy éve elhagy­ta és egyetlen gyermeküket is magával vitte. A férfi egy házi készítésű, 50 kiló körüli robbanószerkezettel felszerel­kezve hajtott bele szekerével a menet­be. A detonáció azonnal megölt 25 em­bert, a többiek sérüléseikbe haltak be­le. További harmincan súlyosan meg­sebesültek. Magát a megháborodott férfit is szétszaggatta a robbanás. Az ifjúsági lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetekben több pokol­gépes merénylet is történt Kínában. Februárban Pekingben a Tienanmen téren robbantotta fel magát egy férfi az adóhatóságok elleni tiltakozásul. A múlt héten a Vuhan és Kanton között közlekedő vonaton helyezett el pokol­gépet egy nyomorék paraszt, hogy „bosszút álljon az őt kivető társadal­mon”. Ez utóbbi robbantásnak 16 se­besültje volt.

Next