Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
2000-04-01 / 77. szám
2 KÜLPOLITIKA Nincs szó az atomarzenál növeléséről Moszkva folytatja a tárgyalásokat a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról Putyin látogatása a sznyezsinszkii nukleáris kutatóközpontban Oroszország jelenleg is tárgyal, s a jövőben is tárgyalni kíván a hadászati támadó fegyverzet korlátozásáról - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz ügyvezető államfő, kormányfő Sznyezsinszkben, a Cseljabinszk-70 nukleáris kutatóközpontban tett látogatást, s szólalt fel az atomenergia-ügyi tárca értekezletén. Putyin ezt követően Cseljabinszkot is felkeresi. Putyin szavai szerint a világot meg kell szabadítani a felesleges fegyverzet torlaszaitól, s Oroszország ezért törekszik a START-2 ratifikálására, illetve a START-3 előkészítésére. A megválasztott orosz elnök ugyanakkor kitért arra, hogy e leszerelési törekvések fontossága ellenére az atomipar változatlanul Oroszország stratégiai érdekeinek fontos, mi több, növekvő jelentőségű területét jelenti, hiszen szükség van a nukleáris elrettentő erő „hatékonyságának növelésére”. Oroszország atomfegyverzetét megőrizzük és megerősítjük, de szó sincs az atomarzenál növeléséről - mondta Putyin, aki szerint az atomipar polgári termelésre való átállításának problémáját „ésszerűen kell kezelni", szó sem lehet mechanikus leépítésről. Igor Szergejev orosz védelmi miniszter - aki szintén részt vett a sznyezsinszki értekezleten - ugyancsak a hadászati nukleáris erő fejlesztése mellett szállt síkra, s olyan műszaki megoldásokat sürgetett, amelyek segítségével „semlegesíteni lehet a hadászati egyensúly megbomlásának fenyegetését abban az esetben, ha az Egyesült Államok felmondja a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról kötött ABM-szerződést”. Az orosz marsall szerint a Novaja Zemlján zárt adminisztratív övezetet kell létrehozni, hogy e szigeteken megfelelő állapotban lehessen tartani Oroszország egyetlen nukleáris kísérleti terepét. AZ OROSZ KÖZVÉLEMÉNY POLITIKAI VÁLTÁST ÉS RENDET AKAR Oroszország lakosságának csaknem fele teljes politikai kurzusváltást tart szükségesnek a Jelcin-korszak lezártával, míg harmada úgy véli, hogy az irányvonal megőrzése szükséges sokkal hatékonyabb irányítás mellett. Az ARPI orosz közvélemény-kutató intézet tegnap Moszkvában nyilvánosságra hozott felmérése az elnökválasztást követő várakozásokkal foglalkozott elsősorban. Az adatok szerint a megkérdezettek 42 százaléka vélekedett úgy, hogy Oroszországban mindig is szükség volt a „kemény kéz” politikájára, s további 30 százalék foglalt úgy állást, hogy éppen most van szükség a hatalom egy kézben való összpontosítására. Csak 17 százalék ítélte károsnak a hatalom ilyen nagyarányú koncentrációját. Az orosz lakosságnak csak 10 százaléka ítéli hasznosnak, a nép javát szolgálónak az utóbbi évtized politikai és gazdasági reformjait, míg a megkérdezettek 68 százaléka éppen ellenkező véleményen van, egyértelműen azt hangoztatva, hogy a reformok csak károkat okoztak - derül ki az ÁRPI regionális politikai közvélemény-kutató ügynökség felméréséből. HARCOK KÉT CSECSENFÖLDI JÁRÁSBAN A szövetségi erőknek Csecsenföldön az elmúlt hét harcaiban 45 halottjuk és 151 sebesültjük volt. Ezen belül a hadsereg 27, a belügyi csapatok és a rendőrség 18 halottat tart nyilván. Erről Valerij Manyilov vezérezredes, az orosz vezérkari főnök első helyettese számolt be tegnapi moszkvai sajtóértekezletén. A hivatalos orosz veszteséglisták nem tartalmazzák az eltűntként számon tartott katonákat, illetve az azonosítatlan halottakat. Szerdán a vegyenói járásban 39 orosz rendőrnek veszett nyoma, amikor konvojukat tőrbe csalták a muszlimok, s további sorsukról az orosz hatóságok nem közölnek információkat. Manyilov adatai szerint augusztus 2-ától március végéig - vagyis a dagesztáni és a csecsenföldi harcokban összesen - a szövetségi erőknek 2036 halottjuk és 6076 sebesültjük volt. Az orosz tábornok közölte, hogy másfél ezer sebesült gyógyulását követően visszatért harcoló egységéhez. Az orosz vezérkar képviselője tegnapi sajtóértekezletén 3400 főre becsülte a szövetségi erőkkel harcoló szakadár fegyveresek számát (a korábbi orosz adatok még 2-2,5 ezer muszlim fegyveresről szóltak), akik közül közel kétezren a déli hegyekben rejtőzködnek, míg a síkvidéken több mint ezren álcázzák magukat békés lakosoknak, s „minden pillanatban készek diverzáns akciók végrehajtására”. Groznijban még csaknem 400 szakadár lehet, a fegyveresek az ipari övezetekben, illetve a föld alatti kommunikációs csatornákban és járatokban bújnak meg. Manyilov elismerte, hogy a korábbi állításokkal ellentétben Sámil Bászájev és Hattab hadurak parancsnoksága alatt egy nagyobb, közel ezerfős muszlim osztag harcol a hegyekben, a vegyenói és a nozsaj-jürti járás határában. Az orosz hadvezetés előzőleg már többször bejelentette, hogy a jelentősebb csecsen bandákat szétverték, kisebb csoportokra szórták szét a hadműveletek során. Az NTV orosz tv-társaság tegnapi jelentése szerint hastífusz-járvány ütött ki Lermontovo településen, 19 beteget szállítottak kórházba, s egyes források szerint a ragály a grozniji lakosokat is fenyegeti. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) Gerhard Schröder német kancellár Tbilisziből arra szólította fel tegnap Vlagyimir Putyin orosz ügyvezető elnököt, hogy vessen véget a csecsenföldi háborúnak és kezdjen béketárgyalásokat. Grúziai látogatásának második napján a német kormányfő a tbiliszi parlamentben mondott beszédet, amelyben egyebek között kijelentette: mély aggodalommal tölti el az, hogy az orosz hadsereg erőt alkalmaz Csecsenföldön, és az, hogy a kaukázusi köztársaságban súlyos jogsértések történnek. Schröder szerint a csecsenföldi orosz fellépés az egész régió stabilitását fenyegetheti. Szerinte feltétlenül meg kell akadályozni azt, hogy az ásványi kincsekben gazdag Kaukázus a múlthoz hasonlóan most ismét a „nagyhatalmak játékszerévé” váljon. Mint mondta, az Európai Uniónak közre kell működnie egy olyan stabilizációs program kidolgozásában, amely a regionális konfliktusok megakadályozását célozza. A képen: Gerhard Schröder és Eduard Sevardnadze grúz államfő találkozója Japánból menekült az ausztrál sivatagba A 2000. évi dátumváltás miatti atomrobbanástól való félelmében a nyugatausztráliai sivatagba menekült egy japán turista. Bár az illetőt még tavaly decemberben tartóztatták fel a perthi repülőtéren, csak a minap hozták nyilvánosságra az ausztrál vámosok jelentését. Ebből kitűnik, hogy azért figyeltek fel a japán férfira, mert valamit rejtegetett a pólója alatt. A „menekült” ruhatárából a következők kerültek elő: gázálarc, vegyi anyaggal átitatott védőöltözék, golyóálló mellény. Poggyászában fegyverként fúvócső és nyílvesszők rejteztek. Mindezeket elkobozták a vámon. Megkezdett túlélési élménynaplóját, víztablettáit és kempingfelszerelését azonban megtarthatta - közölte Leon Bedington vámigazgató. A japán turista abban a hiszemben élt, hogy a 2000-es dátumváltozás számítógépes összeomláshoz és ennek következtében nukleáris robbanáshoz fog vezetni. Ez elől Ausztrália nyugati részének sivatagját találta a legjobb menedékhelynek. Amikor azonban a katasztrófa mégis elmaradt, a férfi előbújt a sivatagból és visszarepült Japánba. A perthi repülőtéren ugyanazzal a vámossal találkozott össze, mint megérkezésekor. „Nagyon boldognak látszott, hogy túlélte”-mondta. LJ 2000. április 1., szombat Magyar Szó Skalpjogfosztás Kanada fontolóra vette, hogy hatálytalanítja azt a 244 éves törvényt, amely jutalmat ígér az indián skalpokért a vadászoknak. Az indiánok lenyúzott fejbőrének állami prémiummal ösztönzött gyűjtését a hajdani legérintettebbek leszármazottai, az indiánok kérték, miután kiderült, hogy a „szubvenáó” még mindig érvényben van. A „vadászszokás” ugyan szerencsére már jó ideje nem dívak, és az indiánok nemigen tartanak a skalpolástól, de sérelmesnek találják magukra nézve, hogy a törvény még mindig érvényes. Ezért aztán Új-Skócia kormányhivatalain keresztül - kérték, hogy Ottawa nyilvánítsa ki: aki indiánt skalpol, az nem kap az államtól pénzt, illetve nem pénzt kap. CIÁNSZENNYEZÉS Magyar kártérítési igények A budapesti kormány megtette az első jogi lépéseket A magyar kormány megtette az első jogi lépéseket annak érdekében, hogy a februári ciánszennyezés miatt mind a magyar állam, mind az összes károsult lehetőleg maradéktalan kártérítést kapjon - mondta Hende Csaba, a magyar igazságügy-minisztérium politikai államtitkára tegnap az MTI bukaresti irodájának. Hende Csaba elmondta, hogy a magyar állam vagyoni viszonyait érintő ügyekben a Kincstári Vagyoni Igazgatóság rendelkezik a szükséges hatáskörrel, így ez a szervezet adott hivatalos meghatalmazásokat mind a magyarországi ügyvédeknek, mind pedig egy ausztrál ügyvédi irodának. A magyar állam kártérítési igényének érvényesítése keretében előzetes bizonyítási eljárás iránti kérelmet nyújtottunk be a pesti központi kerületi bíróságon. Szakértő kirendelését kérjük a bíróságtól a bekövetkezett kár tényének, jellegének és az okozati összefüggésnek a tisztázása érdekében - mondta az államtitkár. Hende emlékeztetett arra, hogy a ciánszennyezést okozó nagybányai (Baia Mare) Aurul vállalat ausztrál társtulajdonosa, az Esmeralda Exploration társaság a magyar csődeljáráshoz hasonló lépést tett: külső független igazgató kinevezését kérte a társaság élére. A cég ellen megindult csődeljárásban a magyar kormány által meghatalmazott ausztrál ügyvédi iroda bejelentette a magyar kormány kártérítési igényét az Esmeralda részvénytársaság ellen - mondta. A román sajtó szerint a magyar kormány által felkért Slater and Gordon ausztrál ügyvédi iroda egyike a legismertebbeknek Ausztráliában, amely hírnevét jórészt annak köszönhetően szerezte, hogy rendkívül keményen lép fel a nagy társaságok ellen. - A magyar állam, a magyar kormány mindent elkövet azért is, hogy ne csak a magyar államot, mint a folyóvíz tulajdonosát ért károkért történjen kártérítés - folytatta az államtitkár. Akik a Tiszából éltek, elsősorban az itteni halászati szövetkezetek, az elmaradt haszon formájában szenvedtek olyan jelentős kárt, amely megrendítheti egzisztenciájukat is. A magyar kormánynak elsősorban ezeknek a károsultaknak a megélhetéséről kell gondoskodnia. Erre nézve a tiszai kormánybiztos tesz előterjesztést a kormánynak. A magyar államnak nyilvánvalóan nincs kártérítési kötelezettsége a halászokkal szemben, mivel nem ő okozta a károkat. A magyar kormány azonban minden segítséget megad ahhoz, hogy minden károsult esetében a károk a megfelelő eljárások eredményeként, lehetőség szerint maradéktalanul megtérüljenek - szögezte le az igazságügy-minisztérium politikai államtitkára, BRÜSSZEL.- A romániai vízszennyezések következményeinek elhárításában össze kell hangolni a nemzetközi és a helyi erőfeszítéseket - erre hívta fel a figyelmet az Európai Unió több tagországának környezetvédelmi minisztere brüsszeli találkozóján. A miniszterek brüsszeli rendes értekezletükön először foglalkoztak a ciánszennyezéssel. Beszámolót hallgattak meg Margot Wallström környezetvédelmi főbiztostól a fejleményekről és az eddigi uniós erőfeszítésekről. Wallström beszámolt arról, hogy a brüsszeli Európai Bizottság elnökletével létrejött nemzetközi munkacsoport már dolgozik, és még az idén várhatóan jelentést tesz megfigyeléseiről. A jelentés elkészültekor a miniszterek is bizonyára visszatérnek a témára. Bizottsági források emlékeztetnek arra, hogy az EU várhatóan anyagilag is segíti a rehabilitálást, illetve a hosszabb távú munkálatokat Magyarországon, főként az uniós csatlakozást előkészítő PHARE segélyalapból. Átfogó és hosszabb távú tervezetek révén szóba jöhet további uniós pénzek felhasználása is. A miniszteri ülésen ismertette tapasztalatait a térségben járt német küldöttség is. Uniós forrás szerint az EU több környezetvédelmi minisztere egyetértett azzal, hogy a nemzetközi munkacsoport vizsgálatainak eredményétől függően majd teljesebbé kell tenni a nemesfémbányákkal összefüggő környezetvédelmi szabályozást az EU-ban is. (MTI) ÉSZAK-KOREA SZEREPE A VIETNAMI HÁBORÚBAN Közvetett phenjani beismerés Pek Nam Szun külügyminiszter látogatása az elesett katonák sírjánál Első ízben ismerte be közvetve nyilvánosan Észak-Korea, hogy a vietnami háború idején harcoló katonákat küldött a délkelet-ázsiai országba. Az északi Bac Giang tartomány egyik helyi illetékese közölte a Reuters brit hírügynökséggel, hogy a közelmúltban vietnami hivatalos látogatáson járt Pek Nam Szun észak-koreai külügyminiszter meglátogatta azt a sírkertet, amely 14 észak-koreai katona földi maradványait rejti. A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, hogy többségük vadászpilóta volt. A sírkertben emlékoszlopot emeltek az elesett katonák tiszteletére. A vietnami illetékes szerint a sírkert már régóta létezik, és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hanoi nagykövetségének munkatársai minden évben elmennek leróni kegyeletüket a hősök előtt Tan Dinh községbe, a vietnami fővárostól mintegy 60 kilométerre. Az 1961 és 1975 között tartó vietnami háború idején Dél-Korea 300 ezer katonát küldött az amerikaiak és a dél-vietnami erők megsegítésére. Észak-Vietnamot, illetve a déli felszabadítási frontot, a Vietkongot nyíltan a Szovjetunió és Kína támogatta, elsősorban fegyverszállításokkal. Észak- Korea közvetlen beavatkozása nem volt publikus. Vietnam jelenleg mind a két Koreával jó kapcsolatokat tart fenn annak ellenére, hogy Phenjan és Szöul 1953 óta elméletileg hadiállapotban van egymással. Pokolgép az esküvőn Egy elhagyott kínai férfi bosszúja Pokolgéppel robbantott fel 37 embert egy kétségbeesett kínai férfi egy kis észak-kínai faluban tartott lakodalmas menetben - számolt be az esetről tegnap a Csungkuo Csingnien Pao (Kínai Ifjúság) című napilap. A dráma szerdán történt Sacsien faluban, Senhszi tartományban. A 34 éves munka nélküli bányász, Liu Csan-csin, aki szakmájából adódóan értett a robbanóanyagokhoz, ismerősei szerint feleségén akart bosszút állni, amiért az asszony egy éve elhagyta és egyetlen gyermeküket is magával vitte. A férfi egy házi készítésű, 50 kiló körüli robbanószerkezettel felszerelkezve hajtott bele szekerével a menetbe. A detonáció azonnal megölt 25 embert, a többiek sérüléseikbe haltak bele. További harmincan súlyosan megsebesültek. Magát a megháborodott férfit is szétszaggatta a robbanás. Az ifjúsági lap emlékeztet arra, hogy az elmúlt hetekben több pokolgépes merénylet is történt Kínában. Februárban Pekingben a Tienanmen téren robbantotta fel magát egy férfi az adóhatóságok elleni tiltakozásul. A múlt héten a Vuhan és Kanton között közlekedő vonaton helyezett el pokolgépet egy nyomorék paraszt, hogy „bosszút álljon az őt kivető társadalmon”. Ez utóbbi robbantásnak 16 sebesültje volt.