Magyar Szó, 2001.május (58. évfolyam, 100-124. szám)
2001-05-06 / 103. szám
4 KÜLPOLITIKA VÁLASZTÁSOK OLASZORSZÁGBAN •Újra nyeregben a Lovag? Populizmus, médiamonopólium megteremtésének szándéka, a maffiával való együttműködés - mindez csupán egy része azoknak a vádaknak, amelyekkel ellenfelei meg a külföldi és hazai sajtó egy része illeti a 64 éves Silvio Berlusconit, aki a legesélyesebb várományosa az olasz miniszterelnöki posztnak. Az Il Cavallierét, vagyis a Lovagot, ahogy imádói nevezik, azonban nemcsak a média meg az ellenfelei vádolják — már évek óta különféle igazságügyi vizsgálatok középpontjában van. Berlusconi neve az európai közvéleményben a Milan FC-nek az 1980-as évek végén elért sikerei óta cseng ismerősen. Ő azonban a fociklub mellett magáénak mondhatja a három legnagyobb magántévé-hálózatot, a Mondatlon kiadót is, nem is szólva arról, hogy 1994-ben már volt kormányfő. Akkor az őt támogató koalíció 9 hónap után felbomlott, de 5 év múltán ugyanaz a szövetség, újraalkutva, megnyerheti a választásokat. Az egyik legtekintélyesebb üzleti hetilap, a londoni The Economist nemrég részletesen feldolgozta Silvio Berlusconi életútját. Valamennyi jelentősebb állomásához fűződik egynéhány korrupciós vád, sőt még a maffiával való közeli kapcsolatai sem kizártak. Jelenleg is folyik ellene vizsgálat bírák állítólagos lefizetése miatt. Pénzmosás, a maffiával való együttműködés, adócsalás, politikusok meggyilkolása, megvesztegetés — ezek a vádak. A kilenc procedúrából csak három ért el a végéhez, az utolsó fellebbezési lehetőségig. Egy eset kimenetele ismert: a törvénytelen politikai adományok vádja alól nem mentették fel, ám börtönbe sem kerül, mivel az ügy elévültnek minősült. A világ 12. leggazdagabb embere 12,8 milliárd dolláros vagyonát az építőiparból, az ingatlanüzletelésből kiindulva teremtette meg. A ‘70-es években áttért a médiára. Impériumának megteremtésében nélkülözhetetlen szerepe volt Bettino Craxinak, a Szocialista Párt vezetőjének, aki a ‘45 utáni miniszterelnökök hosszú sorához is csatlakozott. Craxi ugyanis lehetővé tette Berlusconinak a médiamonopólium-ellenes jogszabályok kijátszását. Spanyolországban is hasonló ügyben folyik bírósági eljárás a Lovag ellen. A Védnök politikai karrierjének az 1992- ben megkezdődött Tiszta Kéz akció vetett véget, amikor több feddhetetlen múltú bíró és ügyész megkezdte a küzdelmet az olasz politika korrumpáltsága ellen, igyekezve felszámolni az üzleti körök meg a hatalom összefonódottságát. A vádak alatt összeomlott a két legerősebb politikai tömörülés, a Kereszténydemokrata és a Szocialista Párt. Craxit egy évre ítélték, de már nem volt elérhető az ítéletvégrehajtási szervek számára, Észak-Afrikába menekült, ahol később meg is halt. Berlusconi ‘93-ban megalakította a Forza Italia blokkot, amely a kereszténydemokraták szavazóit akarta újratömöríteni. A Lovag az Olasz Álom megtestesítőjeként lépett fel: maga csinálta gazdag üzletember, akinek nincs köze a korrupt múlt embereihez. Az ámítás sikerét megkérdőjelezte, hogy ‘94 májusában megérkezett az üzleti birodalmával szembeni első vizsgálatról szóló hír. Berlusconi azóta is azt állítja, baloldali összeesküvés folyik ellene, a bírák „bolsevik beütésűek”. Külföldi igazságügyi szaktekintélyek azonban alaptalannak tartják a Forza Italia vagdalózását, mondván, hogy az olasz ügyészek munkája ez esetben teljesen szabályos. Az Il Cavallierét védelmezők másik érve, hogy Olaszországban úgymond különlegesek az „üzleti szokások”, magyarán nem kell a szigorú nyugat-európai mércéket alkalmazni a korrupció és a hasonló súlyú vádak esetében. Szakértők azonban azt állítják, Berlusconi még az ily módon megszerkesztett szabályokat is megszegte, vagyis a hazai „szokásokon” is messze túllőtt. A Berlusconi vezette koalíciót hat éve a Lega Nord (Északi Liga) robbantotta szét. Az északi föderalisták, akiket sokan radikalizmussal vádolnak, ugyanis nem kapták meg az új kormányfőtől a beígért decentralizációt, vagyis azt, hogy a gazdag északi tartományok önállósuljanak Rómával és a szegény Déllel szemben. Akkor a Lega vezetője Berlus Cosa Nostranak nevezte volt partnerét, ám most ismét összeállt a hármas koalíció, amelynek tagja a Nemzeti Szövetség is, egy újfasiszta utódpárt. A balközép kormányok hat év alatt felvirágoztatták a gazdaságot, csökkentették a munkanélküliség arányát, nem biztos azonban, hogy ez elég lesz ahhoz, hogy május 13-án nyeregben maradjanak. Berlusconi adócsökkentést, a nyugdíjak és a minimálbérek növelését, meg az államapparátus korszerűsítését, a bürokrácia lefaragását ígéri. Az „antibürokrata” ígéretek mögött ott van a kimondott szándék is: ha hatalomra kerül, tisztogatást folytat le az annyira kellemetlen igazságszolgáltatási körökben. A három politikai szervezetet összekötő egyik kapocs a külföldiekkel szembeni kiállás: Olaszország egyre gyakrabban kénytelen szembesülni a tengereken hánykódó kurdok, albánok özönével, akik Itálián át szeretnének belépni az áhított Európába. Az idegengyűlölet felkorbácsolása hatékony eszköz lehet a Berlusconi mögött felsorakozó „üzleti körök” kezében a politikai hatalom megszerzéséhez. A tudósítók arról számolnak be, hogy az Il Cavalliere kitapétáztatta mosolygós képmásával Olaszországot. A szélsőséges jobbratolódás meg a „Piszkos Kéz” ismételt hatalomra jutásának veszélyeire figyelmeztető értelmiségieknek, közöttük a Nobel-díjas Dario Fónak és az Oscar-díjas Roberto Beninek még alig egy hete van arra, hogy lehervassza ezt a mosolyt. MÁRTON Attila Berlusconi egy kirakójátékot ábrázoló választási plakáton Madak Sió AZ FKGP VIHAROS NAGYGYŰLÉSE CEGLÉDEN Torgyán újraválasztása Viharos eseményekkel, több mint félórás késéssel kezdődött meg a Független Kisgazdapárt nagygyűlése szombat délelőtt Cegléden a sportcsarnokban; a bejáratnál lökdösődés alakult ki, később a teremben Torgyán József pártelnök távozásra szólította fel Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert, Szabó János honvédelmi minisztert, valamint Balogh Gyula volt szervező főtitkárt. Miután a felszólított miniszterek és a küldöttek egy része elhagyta a termet, Torgyán József megerősíttette magát a pártelnöki poszton. A politikus beleszőtte elnöki beszámolójába azt a felhívást, hogy erősítsék meg őt tisztségében a nagygyűlés küldöttei. A felhívásra az emelvényhez közel ülő kisgazdák felugráltak, és felemelték szavazócédulájukat, de a lelátón és a terem hátsó részében helyet foglalók a folyamatos kiabálás miatt nem hallották a beszéd nagy részét. Torgyán József feltette szavazásra azt is, hogy a nagygyűlés és a nagyválasztmány foglaljon állást Boros Imre PHARE-miniszter visszahívásáról. Ezt a földszinten ülők szintén megszavazták. A pártelnök hangsúlyozta: az FKGP-ben soha nem vetődött fel a koalícióból való kilépés lehetősége, de ragaszkodnak ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz tartsa be a koalíciós szerződést, és ennek megfelelően hívja vissza miniszteri tisztségéből Boros Imrét. A pártelnök felhívta a pulpitusra a pártból korábban eltávolított G. Nagyné Maczó Ágnest, aki - Torgyán József székében - helyet foglalhatott Kávássy Sándor, Bernáth Varga Balázs és Gyimóthy Géza mellett. Cegléden a Sportcsarnokban a tanácskozóteremben egész délelőtt hatalmas volt a ssízitzavar: túlkiabálták Torgyán József beszédét, a kisgazdák egy része a pártelnök által megnevezett személyek távozását követelte, míg mások Torgyán József lemondását skandálták.(MTI) FIDESZ-KONGRESSZUS SZEGEDEN Kövér László távozik, Pokorni Zoltán az elnökjelölt (Folytatás az 1. oldalról) Végezetül Orbán Viktor az országépítő munka és a nemzeti összefogás fontosságát hangsúlyozta beszédében. A miniszterelnököt követően Wolfgang Schüssel osztrák kancellár köszöntötte a küldötteket. A politikus köszönetét fejezte ki Orbán Viktornak és a Fidesznek, amiért a nehéz időkben kitartottak Ausztria mellett. ORBÁN-SCHÜSSEL TALÁLKOZÓ Wolfgang Schüssel osztrák kancellár szerint az élet minden területén felhőtlen a magyar-osztrák viszony. A Fidesz-kongresszus vendégeként Szegeden tartózkodó osztrák kancellár szombaton megbeszélést folytatott Orbán Viktor miniszterelnökkel. Wolfgang Schüssel bizakodó a tekintetben, hogy a dinamikus kormányfő - aki bevitte Magyarországot a NATO-ba - sikert ér el az európai uniós csatlakozás területén is. Az osztrák kancellár 2004-et jelölte meg a magyar tagfelvétel valószínű dátumaként. (MTI) Horvát reagálás Várady cikkére Valamennyi horvát napilap részleteket közölt tegnap dr. Várady Tibor cikkéből, amelyben Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter jogi tanácsosa, a JSZK képviselője a hágai nemzetközi törvényszéken (ICJ), amely előtt Bosznia-Hercegovina és Horvátország kártérítési pert indított Jugoszlávia ellen, a NIN-ben megkérdőjelezte a törvényszék illetékességét a szóban forgó perekben. Azonnal reagált a horvát külügyminisztérium is, álláspontja szerint a JSZK-nak, annak ellenére, hogy csak 2000. november 1-jén lett az ENSZ tagállama, kezdettől fogva kötelessége volt tiszteletben tartani a népirtás elleni egyezményt, amelynek megszegése miatt indította a pert Horvátország és Bosznia-Hercegovina. A külügyminisztériumi közlemény hozzáfűzi: „Horvátország figyelemmel kíséri a JSZK arra irányuló nemrégi jogi törekvését, hogy megpróbálja elkerülni a nemzetközi törvényszék illetékességét azokban a perekben, amelyeket Bosznia-Hercegovina és a Horvát Köztársaság indított előtte.” R. P. AZ USA-T KIGOLYÓZTÁK AZ ENSZ EMBERI JOGI TESTÜLETÉBŐL Csúfos vereség A Bush-kormányzat „savanyú szőlő” magyarázattal szolgál, de a mélyebb okokról is el lehetne gondolkodni (Tudósítónktól) Washington, máj. 4. Eleanor Roosevelt valószínűleg megfordulna a sírjában, ha tudná, hogy az általa kezdeményezett ENSZ-testület, az Emberi Jogok Bizottsága nem választotta újra saját soraiba az Egyesült Államokat. „Egy olyan testület, amelynek Líbia és Szudán a tagjai, de az Egyesült Államok nem méltatlankodott a történetek miatt Ari Fleischer, a Fehér Ház szóvivője, aligha dicsekedhet azzal, hogy az emberi jogok nagy pártfogójaként tekinti majd a világ.” Ebben van is valami, és a Bushkormányzat úgy állítja be a dolgokat, hogy „nemzetközi összeesküvés” következménye volt a titkos szavazás. Washington ugyanis állítólag 43 szavazatot biztosított magának az 54-ből (amennyi tagállam a Gazdasági és Szociális Tanácsban dönt a bizottság munkájáról), de az utolsó pillanatban az USA „szavazatváltás áldozata lett” - vagy legalábbis ezzel magyarázkodik Colin Powell külügyminiszter. Hozzáteszi, hogy „még a szövetségesek is csodálkoznak”... Nyilván mindenki azt hitte, hogy Amerika helye garantált, ezért inkább másra adta szavazatát, elemzi az előállt helyzetet az amerikai diplomácia vezetője. De mivel többen is így vélekedtek, az USA váratlanul hoppon maradt. Geraldine Ferrara, egykori demokrata alelnökjelölt és Bill Clinton kormányának a képviselője az Emberi Jogok Bizottságában, viszont azt állítja, hogy erre a lehetőségre számítani kellett volna, és fel kellett volna rá készülni. Az Egyesült Államokat azonban az ENSZ-nél csak egy ideiglenes nagykövet, James Cunningham képviseli, mert Richard Holbrooke-nak a Clinton-kormányzat utolsó napján lejárt a megbízatása, Bush-ék pedig még nem neveztek ki a helyébe új embert. Pontosabban John Negroponte személyében kijelölték ugyan a leendő ENSZ-képviselőt, de kinevezését nem utalták a szenátus elé jóváhagyásra. Feltétlenül valamiféle belharcot lehet sejteni az ügy mögött, mert amikor azt nagyon akarja, a Bush-kormányzat nagyon is képes hirtelen, sőt a szabályokat is megkerülő gyorsasággal intézkedni (amint azt a minapi költségvetési szavazás fiaskója is bizonyította). Negroponte ugyanis hivatásos diplomata, akinek a kijelölését még a demokrata Holbrooke is üdvözölte. Nem nehéz elképzelni, hogy a Republikánus Párt jobbszárnya pártérdemek alapján szeretné inkább odaítélni a hangzatos posztot, és innen a halogatás. Az állandó nagykövet hiányán túl is vannak azonban olyan körülmények, amelyek miatt Washingtonnak, különösen a Bush-kormányzatnak, nem lenne szabad csodálkozni az ellenséges szavazat miatt. A világszervezet köreiben nem keltenek túl nagy szimpátiát az új amerikai kormánynak az olyan lépései, amellyel aláássa a korábbi eredményeket. Bush legutóbb a kyotói környezetvédelmi egyezménytől vonta meg támogatását, de ismeretes, hogy az USA kivételeket követel saját állampolgárai számára a nemzetközi bűnügyi bíróság esetében, nem volt hajlandó aláírni a taposóaknák betiltását és a tengerek használatáról szóló egyezményt (amelyre azért Bushék folyamatosan hivatkoztak a nemrégi kínai repülőügy kapcsán), azt követeli a szegény országoktól, hogy ne használjanak olcsó AIDS-elleni gyógyszert, mert az amerikai termékek „illegális” másolata stb. Ennél is továbbmenve, az USA-ra különösen nem néznek jó szemmel az ENSZ-tagállamok amiatt, hogy hozzájárulásának jelentős részével folyamatosan tartozik. Még mindig nem fizette be például azt az egymilliárd dollár körüli összeget sem, aminek törlesztésére Richard Holbrooke kötött egyezséget Jesse Helms szenátorral, az ultrakonzervatívok mindenható szenátusi külpolitikusával, pedig Holbrooke majdnem minden feltételt kicsikart a világszervezettől, amiket Helms követelt. Az ENSZ emberi jogi munkája nyilvánvalóan szegényebb lesz az Egyesült Államok nélkül, de Washingtonnak is el kell gondolkodnia, hogy kedvenc ENSZ-ellenes retorikája folytán mennyit számít veszíteni presztízséből. Elképzelhető, hogy a pénteki szégyenteljes vereség rádöbbenti majd a Bush-Cheney-Powell triót arra, hogy az ENSZ-re mégiscsak jobban oda kell figyelniük. PURGER Tibor KÖZEL-KELET Arafat-Mubarak találkozó A folytatódó ciszjordániai erőszakcselekmények közepette szombaton a vörös-tengeri Sarm-es-Sejkben a vérontás megállításának céljával tárgyalóasztalhoz ült Hoszni Mubarak egyiptomi és Jasszer Arafat palesztin elnök. A diplomáciai erőfeszítésekkel egy időben izraeli katonák négy gránátot lőttek ki a palesztin hírszerzés jerikói épületére. Az akcióban legalább négy palesztin megsebesült, és az épületben tűz ütött ki. Korábban, szombat reggel izraeli katonák lelőtték az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet egyik helyi vezető aktivistáját. Az izraeli hadsereg cáfolja, hogy tudomása lenne a 37 éves Ahmed Halil Isza Iszmail Aszad meggyilkolásáról. A férfit palesztin források és szemtanúk szerint fején, mellkasán és hasán találta el a több mint 20 lövés. Aszad, aki több mint nyolc évet töltött izraeli börtönökben, az ellenállás utóbbi hét hónapjában koordinálta szervezetének Izrael elleni támadásait, és részt is vett bennük. Az Iszlám Dzsihád egyik gáza-övezeti magas rangú vezetője szerint a szervezet katonai szárnya nem hagyja válasz nélkül a merényletet. - A gyilkolás politikája nem kényszent térdre, vagy megadásra bennünket, mindenképpen folytatjuk az ellenállást - jelentette ki Abdallah Sámi.(MTI) 2001. május 6., vasárnap