Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)

2002-04-03 / 77. szám

2 KÜLPOLITIKA ÚJABB NEMZETKÖZI ELSZIGETELÉS FENYEGET Kísért a múlt Hatalmi harc vagy eszmék birkózása Jugoszláviában? Az összeütközésre alkalmat adó legfrissebb esemény­­sorozat Perisic tábornok, lemondott szerbiai miniszterel­nök-helyettes kémkedési botránya volt, ami aztán tovább gyűrűzött, olyannyira, hogy élesen szembeállította egy­mással a szövetségi államvezetést és a szerbiai kormány­zatot. A szövetségi köztársasági elnök és pártja, a Szerbi­ai Demokrata Párt erélyesen követeli az ügy teljes kivizs­gálását, a Vétkesek megbüntetését, de nem csupán an­nak az embernek a felelősségre vonását, akit az egyik fő­benjáró bűnnel, kémkedéssel vádoltak, annak ellenére, hogy ezeknek a vádaknak a bizonyítása még várat magá­ra. Hivatalosan még a vádemelés sem történt meg, de most már a szerbiai kormánynak és elnökének a lemon­dását is sürgetik. Ebből óhatatlanul arra lehet következ­tetni, hogy a még bizonytalan kémbotrány valójában a szerbiai kormányzat megbuktatását szolgálta, tehát egy hosszú hónapok óta éleződő belpolitikai és pártpolitikai erőpróba kibontakozását jelentette. Hogy ebben a belharcban kiemelkedő szerep jutott a Jugoszláv Katonaság biztonsági szolgálatának, az csak sú­lyosbítja a helyzetet. Elsősorban azért, mert döbbenetes, hogy a politikai pozíciószerzés végett egyesek milyen ela­vult módszerekhez folyamodnak. Az a tény ugyanis, hogy a katonaság kémelhárító szolgálatának bevetésével kira­katpert konstruál a politikai ellenfelekkel való leszámo­lásra, az valójában az évtizedekkel ezelőtt suttogva emle­getett módszereket eleveníti föl, amikor is az egypárt­­rendszerben a társadalom pillérei közül hol a katonai, hol a nemzetbiztonsági szolgálat ténykedésére alapoztak politikai perek levezetésében. Úgy hittük, hogy ez a gya­korlat már régen megszűnt, de ha nem is az egypárt­­rendszer megbuktatásával és a parlamentáris demokrá­cia meghonosításával, hanem legalábbis a 2000 novem­berében történt politikai váltással.­­ Köztudomású, hogy az elmúlt években vajmi kevés történt az ország alkotmányos rendjének korszerűsítésé­ben. Továbbra is érvényben van az 1992-ben meghozott alkotmány azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket a megbuktatott Milosevic elnök eszközölt ki a parlamenti választások előestéjén. Ennek az alkotmánynak az értel­mében is a katonai ügyészség és bíróság szinte ellenőrzés nélkül intézi a polgári társadalom ügyeit is, ha úgy véli, hogy olyasmi történik, ami veszélyezteti az állam és a nemzet biztonságát. Egyszóval a törvények tiszteletben tartása nélkül intézkedhet, megfigyeltethet, letartóztat­hat és ítélkezhet elevenek és holtak fölött. Ennek az alkotmányos cikkelynek a szellemében járt el a katonai ügyészség Perisic tábornok és munkatársai meg az amerikai diplomata előállításának esetében, és ez az alkalom szülte a további párt- és társadalmi-politi­kai bonyodalmakat, amelyeknek most szemtanúi va­gyunk. Hogy az egész esetet elügyetlenkedték, a gyűrűző bel­politikai botrány és az is bizonyítja, hogy most már egyre nyilvánvalóbb, mi is volt a kétes ügylet eredeti célja. Nyil­ván az, hogy megmérkőzzön egymással az államépítés és vezetés két koncepciója. Az egyik a nemzeti színezetű és a hagyományos eszmeiséget képviselő, valamint a régi rendszer megmaradt és még mindig befolyásos erőit tö­mörítő csoport, amely a szövetségi kormányzat köré gyü­lekezik, s a hadsereg elöljárói támogatják, illetve vezetik őket. A másik csoport, a gyakorlatias és az európai integ­rációba induló, a gazdasági szempontokat figyelembe vevő csoportosulás, melynek vezetői, a jelekből ítélve, el­sősorban a szerbiai kormány - tehát azoknak a pártok­nak a tömörülése, amelyek az októberi változásokat ki­eszközölték. Ezek nemzeti elkötelezettsége nem olyan kifejezett, mint az előbb említetteké, és ez egyben gyen­geségük is. A kémbotrány kirobbantói nem érték el céljukat, ezért is folytatódik a hatalmi versengés más szinteken. Kostunica szövetségi elnök például összehívta a katonai tanácsot, és ezen az első megnyilvánulás az volt, hogy a hadseregben is több hatalmi törekvés tapasztalható. Az­zal, hogy Pavkovic vezérkari főnök azonnali leváltását javasolta, mondván, hogy hibát követett el, mert nem tudta, mit tervez a katonaság biztonsági szolgálata, megkísérelte eltávolítani azt az embert, akit még né­hány héttel ezelőtt a hadsereg reformjainak nélkülöz­hetetlen lebonyolítójaként emlegetett. Igen ám, de ki­derült, hogy alig három hónappal ezelőtt a kémelhárí­tó szolgálatot kivonta a vezérkar parancsnoklása alól, és ez a szerv, akárcsak a múltban, teljesen önállóan tevé­kenykedik. Hivatalosan nem tudni, hogy kinek tartozik felelősséggel, csak föltételezni lehet, ha már a vezérka­ri főnöknek nem, akkor csakis magának a főparancs­noknak - ez pedig a szövetségi köztársasági elnök. A Perisic-ügy protagonistái, ez is kiderült közben, közvet­lenül az elnök környezetébe tartozó kabinetfőnök és szaktanácsadói, valamint a Szerbiai Demokrata Párt tisztségviselői voltak. Belgrádi jól értesült körök tudni vélik, hogy Pavkovic menesztése utat nyitna a kémelhárító szolgálat főnöké­nek kinevezése felé. Igaz viszont, hogy a szerbiai kor­mányzat, valamint a Demokratikus Ellenzék pártjai ép­pen ennek a tábornoknak az azonnali leváltását követe­lik, persze a vezérkari főnökkel együtt, akinek a távozá­sát már régóta sürgetik, de arról a köztársasági elnök mindmáig, mint mondtuk, hallani sem akart. A hatalmi harc ezzel az üléssel korántsem ért véget, a hadsereg vezérkarának problémáiról majd csak egy hét múlva tárgyalnak újra, de a belső ellentétektől függetle­nül ennek az ülésnek volt egy kedvező eredménye. Ugyan­is egyetértettek abban, hogy kezdeményezni kell az or­szág csatlakozását a béke­partnerségi programhoz, ami nem más, mint a tárgyalások megkezdése a NATO-ba való belépésről. Ezt a lépést is meg kellett volna már ten­ni, annál inkább, mert észak-atlanti ügyekben Jugoszlá­via lassan egy elszigetelt kis állam­ocska lesz a NATO-or­­szágok övezte térségben. Épp folyamatban van kilenc ál­lam értekezlete Bukarestben, amelyen a Baltikumtól Ke­­let-Európán keresztül a Balkánig arról tárgyalnak, hogy melyik állam mikor és hogyan csatlakozhat a NATO-hoz. Tudni kell azt is, hogy nem csupán védelmi célok vezér­lik a tárgyaló politikusokat, hanem annak a ténynek a felismerése is, hogy az európai integráció első lépése a békepartnerségi programban való részvétel, a NATO-val való együttműködés, aztán jöhet az Európa Tanács meg az Európai Unió többi intézményébe való integrálódás. Ezen az úton nyilván tovább kell haladnia mindenkinek, aki nem az elszigeteltséget választja. A múlt szellemét csak a jelen politikai és társadalmi átalakításával lehet elhessegetni. JAKOBSZ István NEMZETKÖZI KUTYAKERESKEDELEM Ebek harmincadján „Nemzetközi méreteket öltő szervezett bűnözésről van itt szó” A kis teherautón érkezett alig né­hány hetes kölyök spániel szemein és fülein harapások nyomai éktelenked­nek. A kutya, amelyet nyolcvanadma­­gával együtt illegálisan importáltak, néhány órán belül kiszenvedett. A Csehországból érkezett szállít­mányt egy brüsszeli iparvidéken léte­sült óriási kutya-szupermarket mögött rakták le. Hetente a legkülönbözőbb fajtájú kutyákból mintegy ötszázat ad­nak ott el - gyakran exportra is, pél­dául Franciaországba. Cinikus módon így reklámozzák a rendkívül előnyös­nek tartott kínálatot: .Tacskók igen jutányos áron!” Francia állatorvosok és állatvédő egyesületek úgy találják, hogy betelt a pohár, és erélyes intéz­kedéseket követelnek a nemzetközi kutyacsempészet ellen. A gyógyszerekkel nyugtatott kö­lyökkutyák napokon át úton voltak. Mivel túl korán választották el őket anyjuktól, magatartás-zavaraik támad­tak: agresszivitás vagy túlzott aktivitás, ami miatt egész életükben nyugtató­szerekre lesz majd szükségük. Néme­lyiken első pillantásra felismerhetők a hosszú utazás okozta kínok: harapás­tól származó sebek, csipás szemek és alultápláltság. „Nemzetközi méreteket öltő szer­vezett bűnözésről van itt szó” - állapí­totta meg Anne Vosgien párizsi ügyésznő. Az elérhető nyereség ugyanis túl magas, a kiszabható bünte­tés viszont túlságosan alacsony. Az ál­latkereskedelem akkor is mesés profi­tot biztosít, ha az állatok 30 százaléka elpusztul a szállítás során. Egy Kelet- Európában 160 euróért vásárolt kutya Franciaországban könnyen eladható akár 1000 euróért is. Tenyésztőtelepeken tízezrével jön­nek a világra exportra szánt kutyák Lengyelországban, Magyarországon vagy Csehországban, hogy aztán Nyu­­gat-Európába exportálják őket - írja párizsi anyagában a dpa. Ezeket a tele­peket a kilencvenes évek derekán lé­tesítették­­ a tyúk- és sertésfarmok mintájára - a folyamatosan növekvő kereslet kielégítésére. A megrendelők nagy cégek a Benelux-államokban, amelyek kilóban jelölik a megrendelt kutyák mennyiségét. Az állatok azon­ban korukat és eredetüket illetően ha­mis adatokkal kerülnek kivitelre a származási országokból. Négy hónaposnál fiatalabb kutyá­kat nem lehet veszettség ellen beolta­ni, mivel anyjuk révén még immuni­záltak. Lelkiismeretlen állatorvosok ennek ellenére oltási bizonyítványo­kat állítanak ki a kölyökkutyáknak, mi több: gondoskodnak arról, hogy ha­mis születési adatokat tartalmazó törzskönyvvel és fül­te­to­válással is ellás­sák az állatokat. Nyugat-Európában Belgium az átmenő ország, amelyen keresztül a kutyacsempészet lebonyo­lódik, oda ugyanis már hathetes ko­ruktól fogva bevihetők ebek, míg Franciaországban az alsó korhatár négy hónap. „Négy hónapos koruk­ban azonban a kutyák iránt nincs már kereslet az állatkereskedésben. A kun­csaftok csak egész fiatal ebeket hajlan­dók megvásárolni” - mutatott rá Hen­ri Barbe, a háziállatokkal folytatott csempészet ellen küzdő egyesület el­nöke. Franciaországban évente egymillió kutyát vásárolnak, ami legkevesebb egymilliárd eurós üzleti forgalmat je­lent. „Nagy a vonzereje egy ilyen piac­nak” - figyelmeztetett Genevieve Per­­rin-Gaillard ismert állatorvos, aki egy­ben szocialista párti képviselő a fran­cia nemzetgyűlésben. Az általa vezetett parlamenti bi­zottság­­ hónapokon át folytatott vizs­gálatok után nemrég a következő ja­vaslatokat terjesztette elő: 1) fokozot­tabban kell ellenőrizni a tenyésztőket, 2) a háziállatokkal foglalkozó közpon­ti intézményt kell létrehozni, 3) job­ban együtt kell működni más európai országokkal. Mgyar Sió 2002. április 3., szerda IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Heves tűzharcok Harckocsik Betlehem központjában (Folytatás az 1. oldalról) A szintén ciszjordániai Rámalláh­­ban is gépfegyverek ropogása és pán­céltörő gránátok robbanása verte fel álmukból a helybeli lakosokat tegnap a kora reggeli órákban. Heves tűzpár­­baj robbant ki ugyanis a palesztin biz­tonsági szolgálat főhadiszállását táma­dó izraeli alakulatok és az épületet védő palesztin biztonsági erők között. Izraeli harckocsik lövegjei és harci he­likopterek fedélzeti géppuskái lőtték Rámalláh közelében a palesztin biz­tonsági szolgálat erődített főhadiszál­lását. A főhadiszállás épületei közül kettő kigyulladt az ostrom következté­ben. Az ostromlott épületben körül­zárt emberek közül legalább húsz megsebesült - közölte Dzsibril Radzsúb ezredes, a ciszjordániai pa­lesztin biztonsági szolgálat főnöke. Radzsúb azzal vádolta az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkoza­tában az izraeli hadsereget, hogy em­beri pajzsként használt fel mintegy hatvan palesztint a rámalláhi főhadi­szállás megközelítésekor. Az izraeli hadsereg cáfolta, „a palesztin propa­gandagépezet koholmányának” ne­vezte ezt az állítást. Az izraeli hadsereg szerint mintegy ötven palesztin szélsőséges tartózko­dik a biztonsági erők főhadiszállásán, olyanok, akik Izrael-ellenes merényle­teket követtek el, vagy részt vettek ilyen merényletek előkészítésében. Rámalláh - Ciszjordánia közigaz­gatási és kereskedelmi központja - szi­lárd izraeli ellenőrzés alatt maradt kedden délelőtt, és folytatódott a vá­rosban Jasszer Arafat palesztin elnök hivatali épületének izraeli ostroma is. Az izraeli hadsereg alakulatai el­foglalták hétfőn este a ciszjordániai Túl-Karm városát és a Betlehem mel­letti Deisé menekülttábort is. Rámal­láh és Kalkilija ciszjordániai városok­ban átkutattak az izraeli katonák szá­mos lakóházat, állítólagos szélsősége­seket keresve. Számos kis ciszjordáni­ai faluban is razziákat tartott a hadse­reg. Az izraeli fegyveres erők eddig hét­­száz feltételezett palesztin szélsőségest vettek őrizetbe a nagyszabású ciszjor­dániai hadművelet pénteki kezdete óta - idézte az AP az izraeli hadsereg egyik szóvivőjét. Az iráni támogatással harcoló liba­noni Hezbollah szervezet kedden reg­gel sorozatvetővel („katyusával”) lőtte az észak-izraeli Felső-Galilea körzetét. Most először érkezett hír a Hezbollah izraeli terület elleni támadásáról azó­ta, hogy az izraeli hadsereg 22 évi megszállás után kivonult 2000 májusá­ban Dél-Libanonból. Izraeli katonai illetékesek attól tartanak, hogy a Hez­bollah második frontot akar nyitni Iz­rael ellen, miközben a zsidó állam hadműveletet folytat a palesztin terü­leteken - írta az AP. Egy 35 éves palesztin férfit izraeli harckocsiról kilőtt lövedék ölt meg a ciszjordániai Túl-Karm közelében, amikor izraeli alakulatok elfoglaltak négy falut a város közelében. Egy vál­lalat betlehemi telephelyének hatvan­éves palesztin biztonsági őrét gépfegy­verlövedék érte szállítókonténerből kialakított őrfülkéjében. Gépkocsiján utazó palesztint ért halálos találat Ciszjordánia északi részén, egy zsidó település közelében. Az izraeli rend­őrség feltevése szerint zsidó szélsősé­gesek követték el a merényletet. Az Iszlám Konferencia Szervezeté­nek Kuala Lumpur-i külügyminiszteri értekezletén részt vevő Kamal Harazi iráni külügyminiszter úgy vélekedett kedden egy sajtótájékoztatón, hogy az arab államok olajexportjának visszafo­gásával rá lehetne kényszeríteni Izraelt és fő támogatóját, az Egyesült Államo­kat arra, hogy megváltoztassa közel-ke­leti politikáját. Hozzáfűzte azonban, hogy az „olajfegyver” bevetése csak ab­ban az esetben lehet hatékony, ha az összes olajtermelő arab ország egysége­sen kiáll egy ilyen döntés mellett. Izraeli katonák Rámalláhban Bukarest aggódik A román külügyminisztérium keményen bírálja Csurka István megnyilatkozásait A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújában. A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az ag­resszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány kereté­ben tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új di­menzióját jelentő jószomszédi kapcsolatok szellemének. Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populista vá­lasztási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gon­dolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nem­zetközi közösség alapelveit vonja kétségbe - állapította meg a román külügymi­nisztérium közleményében. - Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az euró­pai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hang­súlyozta a közlemény.

Next