Magyar Szó, 2002. április (59. évfolyam, 77-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
2 KÜLPOLITIKA ÚJABB NEMZETKÖZI ELSZIGETELÉS FENYEGET Kísért a múlt Hatalmi harc vagy eszmék birkózása Jugoszláviában? Az összeütközésre alkalmat adó legfrissebb eseménysorozat Perisic tábornok, lemondott szerbiai miniszterelnök-helyettes kémkedési botránya volt, ami aztán tovább gyűrűzött, olyannyira, hogy élesen szembeállította egymással a szövetségi államvezetést és a szerbiai kormányzatot. A szövetségi köztársasági elnök és pártja, a Szerbiai Demokrata Párt erélyesen követeli az ügy teljes kivizsgálását, a Vétkesek megbüntetését, de nem csupán annak az embernek a felelősségre vonását, akit az egyik főbenjáró bűnnel, kémkedéssel vádoltak, annak ellenére, hogy ezeknek a vádaknak a bizonyítása még várat magára. Hivatalosan még a vádemelés sem történt meg, de most már a szerbiai kormánynak és elnökének a lemondását is sürgetik. Ebből óhatatlanul arra lehet következtetni, hogy a még bizonytalan kémbotrány valójában a szerbiai kormányzat megbuktatását szolgálta, tehát egy hosszú hónapok óta éleződő belpolitikai és pártpolitikai erőpróba kibontakozását jelentette. Hogy ebben a belharcban kiemelkedő szerep jutott a Jugoszláv Katonaság biztonsági szolgálatának, az csak súlyosbítja a helyzetet. Elsősorban azért, mert döbbenetes, hogy a politikai pozíciószerzés végett egyesek milyen elavult módszerekhez folyamodnak. Az a tény ugyanis, hogy a katonaság kémelhárító szolgálatának bevetésével kirakatpert konstruál a politikai ellenfelekkel való leszámolásra, az valójában az évtizedekkel ezelőtt suttogva emlegetett módszereket eleveníti föl, amikor is az egypártrendszerben a társadalom pillérei közül hol a katonai, hol a nemzetbiztonsági szolgálat ténykedésére alapoztak politikai perek levezetésében. Úgy hittük, hogy ez a gyakorlat már régen megszűnt, de ha nem is az egypártrendszer megbuktatásával és a parlamentáris demokrácia meghonosításával, hanem legalábbis a 2000 novemberében történt politikai váltással. Köztudomású, hogy az elmúlt években vajmi kevés történt az ország alkotmányos rendjének korszerűsítésében. Továbbra is érvényben van az 1992-ben meghozott alkotmány azokkal a módosításokkal együtt, amelyeket a megbuktatott Milosevic elnök eszközölt ki a parlamenti választások előestéjén. Ennek az alkotmánynak az értelmében is a katonai ügyészség és bíróság szinte ellenőrzés nélkül intézi a polgári társadalom ügyeit is, ha úgy véli, hogy olyasmi történik, ami veszélyezteti az állam és a nemzet biztonságát. Egyszóval a törvények tiszteletben tartása nélkül intézkedhet, megfigyeltethet, letartóztathat és ítélkezhet elevenek és holtak fölött. Ennek az alkotmányos cikkelynek a szellemében járt el a katonai ügyészség Perisic tábornok és munkatársai meg az amerikai diplomata előállításának esetében, és ez az alkalom szülte a további párt- és társadalmi-politikai bonyodalmakat, amelyeknek most szemtanúi vagyunk. Hogy az egész esetet elügyetlenkedték, a gyűrűző belpolitikai botrány és az is bizonyítja, hogy most már egyre nyilvánvalóbb, mi is volt a kétes ügylet eredeti célja. Nyilván az, hogy megmérkőzzön egymással az államépítés és vezetés két koncepciója. Az egyik a nemzeti színezetű és a hagyományos eszmeiséget képviselő, valamint a régi rendszer megmaradt és még mindig befolyásos erőit tömörítő csoport, amely a szövetségi kormányzat köré gyülekezik, s a hadsereg elöljárói támogatják, illetve vezetik őket. A másik csoport, a gyakorlatias és az európai integrációba induló, a gazdasági szempontokat figyelembe vevő csoportosulás, melynek vezetői, a jelekből ítélve, elsősorban a szerbiai kormány - tehát azoknak a pártoknak a tömörülése, amelyek az októberi változásokat kieszközölték. Ezek nemzeti elkötelezettsége nem olyan kifejezett, mint az előbb említetteké, és ez egyben gyengeségük is. A kémbotrány kirobbantói nem érték el céljukat, ezért is folytatódik a hatalmi versengés más szinteken. Kostunica szövetségi elnök például összehívta a katonai tanácsot, és ezen az első megnyilvánulás az volt, hogy a hadseregben is több hatalmi törekvés tapasztalható. Azzal, hogy Pavkovic vezérkari főnök azonnali leváltását javasolta, mondván, hogy hibát követett el, mert nem tudta, mit tervez a katonaság biztonsági szolgálata, megkísérelte eltávolítani azt az embert, akit még néhány héttel ezelőtt a hadsereg reformjainak nélkülözhetetlen lebonyolítójaként emlegetett. Igen ám, de kiderült, hogy alig három hónappal ezelőtt a kémelhárító szolgálatot kivonta a vezérkar parancsnoklása alól, és ez a szerv, akárcsak a múltban, teljesen önállóan tevékenykedik. Hivatalosan nem tudni, hogy kinek tartozik felelősséggel, csak föltételezni lehet, ha már a vezérkari főnöknek nem, akkor csakis magának a főparancsnoknak - ez pedig a szövetségi köztársasági elnök. A Perisic-ügy protagonistái, ez is kiderült közben, közvetlenül az elnök környezetébe tartozó kabinetfőnök és szaktanácsadói, valamint a Szerbiai Demokrata Párt tisztségviselői voltak. Belgrádi jól értesült körök tudni vélik, hogy Pavkovic menesztése utat nyitna a kémelhárító szolgálat főnökének kinevezése felé. Igaz viszont, hogy a szerbiai kormányzat, valamint a Demokratikus Ellenzék pártjai éppen ennek a tábornoknak az azonnali leváltását követelik, persze a vezérkari főnökkel együtt, akinek a távozását már régóta sürgetik, de arról a köztársasági elnök mindmáig, mint mondtuk, hallani sem akart. A hatalmi harc ezzel az üléssel korántsem ért véget, a hadsereg vezérkarának problémáiról majd csak egy hét múlva tárgyalnak újra, de a belső ellentétektől függetlenül ennek az ülésnek volt egy kedvező eredménye. Ugyanis egyetértettek abban, hogy kezdeményezni kell az ország csatlakozását a békepartnerségi programhoz, ami nem más, mint a tárgyalások megkezdése a NATO-ba való belépésről. Ezt a lépést is meg kellett volna már tenni, annál inkább, mert észak-atlanti ügyekben Jugoszlávia lassan egy elszigetelt kis államocska lesz a NATO-országok övezte térségben. Épp folyamatban van kilenc állam értekezlete Bukarestben, amelyen a Baltikumtól Kelet-Európán keresztül a Balkánig arról tárgyalnak, hogy melyik állam mikor és hogyan csatlakozhat a NATO-hoz. Tudni kell azt is, hogy nem csupán védelmi célok vezérlik a tárgyaló politikusokat, hanem annak a ténynek a felismerése is, hogy az európai integráció első lépése a békepartnerségi programban való részvétel, a NATO-val való együttműködés, aztán jöhet az Európa Tanács meg az Európai Unió többi intézményébe való integrálódás. Ezen az úton nyilván tovább kell haladnia mindenkinek, aki nem az elszigeteltséget választja. A múlt szellemét csak a jelen politikai és társadalmi átalakításával lehet elhessegetni. JAKOBSZ István NEMZETKÖZI KUTYAKERESKEDELEM Ebek harmincadján „Nemzetközi méreteket öltő szervezett bűnözésről van itt szó” A kis teherautón érkezett alig néhány hetes kölyök spániel szemein és fülein harapások nyomai éktelenkednek. A kutya, amelyet nyolcvanadmagával együtt illegálisan importáltak, néhány órán belül kiszenvedett. A Csehországból érkezett szállítmányt egy brüsszeli iparvidéken létesült óriási kutya-szupermarket mögött rakták le. Hetente a legkülönbözőbb fajtájú kutyákból mintegy ötszázat adnak ott el - gyakran exportra is, például Franciaországba. Cinikus módon így reklámozzák a rendkívül előnyösnek tartott kínálatot: .Tacskók igen jutányos áron!” Francia állatorvosok és állatvédő egyesületek úgy találják, hogy betelt a pohár, és erélyes intézkedéseket követelnek a nemzetközi kutyacsempészet ellen. A gyógyszerekkel nyugtatott kölyökkutyák napokon át úton voltak. Mivel túl korán választották el őket anyjuktól, magatartás-zavaraik támadtak: agresszivitás vagy túlzott aktivitás, ami miatt egész életükben nyugtatószerekre lesz majd szükségük. Némelyiken első pillantásra felismerhetők a hosszú utazás okozta kínok: harapástól származó sebek, csipás szemek és alultápláltság. „Nemzetközi méreteket öltő szervezett bűnözésről van itt szó” - állapította meg Anne Vosgien párizsi ügyésznő. Az elérhető nyereség ugyanis túl magas, a kiszabható büntetés viszont túlságosan alacsony. Az állatkereskedelem akkor is mesés profitot biztosít, ha az állatok 30 százaléka elpusztul a szállítás során. Egy Kelet- Európában 160 euróért vásárolt kutya Franciaországban könnyen eladható akár 1000 euróért is. Tenyésztőtelepeken tízezrével jönnek a világra exportra szánt kutyák Lengyelországban, Magyarországon vagy Csehországban, hogy aztán Nyugat-Európába exportálják őket - írja párizsi anyagában a dpa. Ezeket a telepeket a kilencvenes évek derekán létesítették a tyúk- és sertésfarmok mintájára - a folyamatosan növekvő kereslet kielégítésére. A megrendelők nagy cégek a Benelux-államokban, amelyek kilóban jelölik a megrendelt kutyák mennyiségét. Az állatok azonban korukat és eredetüket illetően hamis adatokkal kerülnek kivitelre a származási országokból. Négy hónaposnál fiatalabb kutyákat nem lehet veszettség ellen beoltani, mivel anyjuk révén még immunizáltak. Lelkiismeretlen állatorvosok ennek ellenére oltási bizonyítványokat állítanak ki a kölyökkutyáknak, mi több: gondoskodnak arról, hogy hamis születési adatokat tartalmazó törzskönyvvel és fültetoválással is ellássák az állatokat. Nyugat-Európában Belgium az átmenő ország, amelyen keresztül a kutyacsempészet lebonyolódik, oda ugyanis már hathetes koruktól fogva bevihetők ebek, míg Franciaországban az alsó korhatár négy hónap. „Négy hónapos korukban azonban a kutyák iránt nincs már kereslet az állatkereskedésben. A kuncsaftok csak egész fiatal ebeket hajlandók megvásárolni” - mutatott rá Henri Barbe, a háziállatokkal folytatott csempészet ellen küzdő egyesület elnöke. Franciaországban évente egymillió kutyát vásárolnak, ami legkevesebb egymilliárd eurós üzleti forgalmat jelent. „Nagy a vonzereje egy ilyen piacnak” - figyelmeztetett Genevieve Perrin-Gaillard ismert állatorvos, aki egyben szocialista párti képviselő a francia nemzetgyűlésben. Az általa vezetett parlamenti bizottság hónapokon át folytatott vizsgálatok után nemrég a következő javaslatokat terjesztette elő: 1) fokozottabban kell ellenőrizni a tenyésztőket, 2) a háziállatokkal foglalkozó központi intézményt kell létrehozni, 3) jobban együtt kell működni más európai országokkal. Mgyar Sió 2002. április 3., szerda IZRAELI-PALESZTIN KONFLIKTUS Heves tűzharcok Harckocsik Betlehem központjában (Folytatás az 1. oldalról) A szintén ciszjordániai Rámalláhban is gépfegyverek ropogása és páncéltörő gránátok robbanása verte fel álmukból a helybeli lakosokat tegnap a kora reggeli órákban. Heves tűzpárbaj robbant ki ugyanis a palesztin biztonsági szolgálat főhadiszállását támadó izraeli alakulatok és az épületet védő palesztin biztonsági erők között. Izraeli harckocsik lövegjei és harci helikopterek fedélzeti géppuskái lőtték Rámalláh közelében a palesztin biztonsági szolgálat erődített főhadiszállását. A főhadiszállás épületei közül kettő kigyulladt az ostrom következtében. Az ostromlott épületben körülzárt emberek közül legalább húsz megsebesült - közölte Dzsibril Radzsúb ezredes, a ciszjordániai palesztin biztonsági szolgálat főnöke. Radzsúb azzal vádolta az amerikai CNN hírtelevíziónak adott nyilatkozatában az izraeli hadsereget, hogy emberi pajzsként használt fel mintegy hatvan palesztint a rámalláhi főhadiszállás megközelítésekor. Az izraeli hadsereg cáfolta, „a palesztin propagandagépezet koholmányának” nevezte ezt az állítást. Az izraeli hadsereg szerint mintegy ötven palesztin szélsőséges tartózkodik a biztonsági erők főhadiszállásán, olyanok, akik Izrael-ellenes merényleteket követtek el, vagy részt vettek ilyen merényletek előkészítésében. Rámalláh - Ciszjordánia közigazgatási és kereskedelmi központja - szilárd izraeli ellenőrzés alatt maradt kedden délelőtt, és folytatódott a városban Jasszer Arafat palesztin elnök hivatali épületének izraeli ostroma is. Az izraeli hadsereg alakulatai elfoglalták hétfőn este a ciszjordániai Túl-Karm városát és a Betlehem melletti Deisé menekülttábort is. Rámalláh és Kalkilija ciszjordániai városokban átkutattak az izraeli katonák számos lakóházat, állítólagos szélsőségeseket keresve. Számos kis ciszjordániai faluban is razziákat tartott a hadsereg. Az izraeli fegyveres erők eddig hétszáz feltételezett palesztin szélsőségest vettek őrizetbe a nagyszabású ciszjordániai hadművelet pénteki kezdete óta - idézte az AP az izraeli hadsereg egyik szóvivőjét. Az iráni támogatással harcoló libanoni Hezbollah szervezet kedden reggel sorozatvetővel („katyusával”) lőtte az észak-izraeli Felső-Galilea körzetét. Most először érkezett hír a Hezbollah izraeli terület elleni támadásáról azóta, hogy az izraeli hadsereg 22 évi megszállás után kivonult 2000 májusában Dél-Libanonból. Izraeli katonai illetékesek attól tartanak, hogy a Hezbollah második frontot akar nyitni Izrael ellen, miközben a zsidó állam hadműveletet folytat a palesztin területeken - írta az AP. Egy 35 éves palesztin férfit izraeli harckocsiról kilőtt lövedék ölt meg a ciszjordániai Túl-Karm közelében, amikor izraeli alakulatok elfoglaltak négy falut a város közelében. Egy vállalat betlehemi telephelyének hatvanéves palesztin biztonsági őrét gépfegyverlövedék érte szállítókonténerből kialakított őrfülkéjében. Gépkocsiján utazó palesztint ért halálos találat Ciszjordánia északi részén, egy zsidó település közelében. Az izraeli rendőrség feltevése szerint zsidó szélsőségesek követték el a merényletet. Az Iszlám Konferencia Szervezetének Kuala Lumpur-i külügyminiszteri értekezletén részt vevő Kamal Harazi iráni külügyminiszter úgy vélekedett kedden egy sajtótájékoztatón, hogy az arab államok olajexportjának visszafogásával rá lehetne kényszeríteni Izraelt és fő támogatóját, az Egyesült Államokat arra, hogy megváltoztassa közel-keleti politikáját. Hozzáfűzte azonban, hogy az „olajfegyver” bevetése csak abban az esetben lehet hatékony, ha az összes olajtermelő arab ország egységesen kiáll egy ilyen döntés mellett. Izraeli katonák Rámalláhban Bukarest aggódik A román külügyminisztérium keményen bírálja Csurka István megnyilatkozásait A román külügyminisztérium meglepetését és aggodalmát fejezte ki azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyeket Csurka István, a Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke tett a Magyar Hírlap című újságnak adott interjújában. A lap március 29-i számában megjelent kijelentéseivel Csurka István az agresszív revizionizmus ósdi téziseit porolta le - hangsúlyozta az MTI bukaresti irodájához eljuttatott közleményében a román külügyminisztérium. A közlemény leszögezte, hogy a magyarországi választási kampány keretében tett kijelentések teljes mértékben ellentmondanak az európai értékeknek és normáknak, valamint az európai és euroatlanti biztonság és stabilitás új dimenzióját jelentő jószomszédi kapcsolatok szellemének. Az ilyen revizionista megnyilvánulásokat nem lehet egyszerűen populista választási kijelentéseknek tekinteni. Ezek egy olyan mélységesen veszélyes gondolkodásmódot jeleznek, amelynek mind regionális téren, mind a nemzetközi kapcsolatok terén káros hatása lehet azzal, hogy az európai értékeket és a nemzetközi közösség alapelveit vonja kétségbe - állapította meg a román külügyminisztérium közleményében. - Éppen ezért a román külügyminiszter nyugtalanságát fejezi ki amiatt, hogy milyen következményekkel járhat a jószomszédi kapcsolatokra és az európai szellem megőrzésére az, ha egy ilyen politikus hatalomra kerülhet - hangsúlyozta a közlemény.