Magyar Szó, 2002. október (59. évfolyam, 231-257. szám)
2002-10-01 / 231. szám
2 KÜLPOLITIKA A BT-határozatnak fenyegetést kell tartalmaznia A Financial Times elemzése Az ENSZ BT Irak ügyében hozandó újabb határozatának valamilyen formában tartalmaznia kell az erő alkalmazására vonatkozó fenyegetést - írta hétfői szerkesztőségi cikkében a Financial Times. A londoni gazdasági napilap azonban kételkedik abban, hogy ezzel egyszersmind automatikus felhatalmazást kellene kapnia az Egyesült Államoknak az erő alkalmazására, ha Irak még egy rossz lépést tesz. A kontinentális kiadásban közölt cikk szerint a BT állandó tagjai közül három - Franciaország, Oroszország és Kína - éppen azért áll olyan nehezen kötélnek, mert tart attól, hogy Washington kitöltetlen csekket kaphat. Nem kizárt, hogy a kompromisszumot arra a francia javaslatra kell építeni, amely kétlépcsős eljárást szorgalmaz. Eszerint lenne egy második határozat is, amely abban az esetben adna felhatalmazást az erő alkalmazására, ha Irak nem teljesíti az elsőt. A lap szerint mind George W. Bush amerikai elnök, mind Tony Blair brit kormányfő sorsdöntő hét elé néz. Mindketten olyan határozatot akarnak, amely elég kemény ahhoz, hogy maximálisra növelje az iraki leszerelés háború nélküli elérésének az esélyét. A BT-tagok közötti konszenzus híján azonban semmilyen határozat nem lesz. Emellett egyik vezető sem lehet biztos egy esetleges egyoldalú, ENSZ-en kívüli katonai fellépés hazai támogatottságában. Blair számára ezt a hétvégén Londonban tartott nagy háborúellenes tüntetés tette világossá. Bushnak még lehetnek esélyei a kongresszusban. A szenátust ellenőrző demokraták szerint azonban az elnök talán meggyőzően bizonyította, hogy a bagdadi rezsim világméretű problémát jelent, de azt nem, hogy az Egyesült Államoknak ezt egyedül kell megoldania. Ez a helyzet megváltozhat, ha kiderül, hogy Irak kapcsolatokat sző az al-Kaida terrorista hálózattal, ahogy az amerikai kormányzat egyes tagjai most állítják. Ezt azonban még bizonyítani kellene. A brit lap jogosnak tartja Washingtonnak és Londonnak azt az álláspontját, hogy ezúttal gyorsabb és más feltételekkel végrehajtandó fegyverzetellenőrzésre lesz szükség Irakban. Egyetért azzal is, hogy az ellenőröket nem szabad korábbi kompromisszumok alapján korlátozni abban, hogy bizonyos helyszínekre bejussanak. Kételkedik viszont abban, hogy ennek még a mecsetekre is ki kellene-e terjednie, mint ahogy az - egyes jelentések szerint - a határozattervezet szövegéből következik. Szerinte ennek eldöntését inkább Hans Blixre, az ENSZ-ellenőrök vezetőjére kellene bízni. Bush és Blair nagy tétekre menő pókerjátszmájában az erő alkalmazásával való fenyegetés lehet az adu. De ha arra kerül a sor, hogy ezt a fenyegetést valóra is kell váltaniuk, a világ tudni akarja majd, kapott-e legalább egy valódi lehetőséget Irak a békés leszerelésre - vonja le a következtetést a Financial Times. Buszbaleset Guatemalában Minden valószínűség szerint legkevesebb 37 halottja van annak a balesetnek, amelynek során szakadékba, majd egy folyóba zuhant egy teli autóbusz vasárnap a guatemalai fennsíkról Huehuetenango tartományban. A mentőalakulatok eddig két holttestet és három túlélőt tudtak kiemelni a Mexikóba tartó autóbusz roncsai közül. Az egyik túlélő szerint a járműben körülbelül negyvenen utaztak, félő, hogy az elsüllyedt buszból nem tudtak kitörni és életüket vesztették. A mentési munkálatokat heves esőzések is nehezítik - jelentette a Reuters. Európa-szerte a választásokat sürgető politikai viszonyok uralkodnak, pontosabban a választások évét élik. Az ókontinens politikai viszonyaira az utóbbi években elsősorban az volt jellemző, hogy fokozatosan veszítettek befolyásukból azok a politikai erők és pártok, amelyek az elmúlt évtizedekben hangadói voltak a térség sokoldalú fejlődésének. Elsősorban a baloldali mozgalmak veszítettek sokfelé befolyásukból olyannyira, hogy az olaszországi, a portugáliai, a belgiumi, a hollandiai és főleg a franciaországi parlamenti választások után megváltozott az Európai Unió pártpolitikai térképe: a 15 tagállam közül öt országban a jobboldal vitte el a babért, úgyhogy a politikai megfigyelők már arra utaltak, hogy a szociáldemokrácia, amely Európa politikai hangadója volt szinte fél évszázadon át, visszavonulót fújt. Ezt a törekvést a választótestület hangulatváltozásával indokolták, még inkább azzal, hogy a globalizáció kezdete óta a tömegek nagy része elbizonytalanodott, az egzisztenciális gondok halmozódása miatt mindinkább a jobboldal által hirdetett népies megoldások felé hajlanak, noha lényegében ez a jobboldal sem tesz mást, mint amit a globális gazdasági és pénzügyi politika követel tőle. A napokban mintha némi változás állt volna be az európai politikai fölépítményben. Svédországban ugyanis parlamenti választásokat tartottak, amelyeken érdes módon ismét sikert ért el a Szociáldemokrata Párt, maga mögé utasítva a jobbközép parlamenti pártokat. Göran Parson miniszterelnök tudja, hogy a győzelem aránya kisebb, mint az elmúlt években volt, hiszen nem szerzett abszolút többséget a parlamentben, ám úgy véli, hogy a mérsékeltebb középirányultságú pártok valamelyikével együttműködve kisebbségi kormánya meg tudja valósítani a szociálpolitikát előtérbe helyező terveit és ígéreteit. A jóléti társadalom belviszonyainak svéd mintájú modellje fölcsillantotta a reményt más európai választásokra váró országokban, hogy megtört a jobboldal előnyomulása és a kontinens párt- és belpolitikai szempontból nyugodtabb vizekre evez. Ennek a politikai rendeződésnek az egyik legfontosabb állomáshelye a németországi parlamenti választások kimenetele volt. Európa gazdasági életének meghatározó országában az utóbbi hónapokban heves vita alakult ki a baloldali és a jobboldali irányzat között. A szociáldemokrata kormányzatnak sokan fölrótták, hogy nem tudott megbirkózni a legnagyobb problémákkal, a munkanélküliséggel, az ipari termelésben tapasztalható megtorpanással. A választók rácáfoltak a közvélemény jelentős részének fölfogására, miszerint a kereszténydemokraták és keresztényszocialisták által javasolt megoldások orvosolni tudják a bajokat. Kiderült, hogy az ellenzék tervei semmi olyat nem tartalmaztak, ami előbbre vinné az ország gazdasági és társadalmi fejlődését. A szocialista kormányzat azért is volt tetszetősebb számukra, mert határozottan föllépett az ország külpolitikai érvényesülése terén, főleg azáltal, hogy szembeszállt Amerikával az iraki fegyvercsörtetés ügyében. Schröder egykori és jelenlegi kancellár megtagadta Németország részvételét egy újabb indokolatlan háborúban, és ezzel nagy népszerűségre tett szert. Nagy támaszra talált első számú munkatársában, külügyminiszterében, Joschka Fischer népszerű politikusban, sőt sokan a parlamenti győzelmet is azzal magyarázzák, hogy a zöldek pártja nyolcszázalékos eredményével a választások valódi győztese. Az ország jövőbeni bel- és külpolitikájában nyilván nagy súllyal esik majd a latba a környezetvédők társadalmi és politikai szerepe, illetve az a körülmény, hogy Németországban visszautasítanak minden szélsőséges politikai kilengést, a szociáldemokrácia a zöldekkel együtt visszaszerzi évtizedes tekintélyét még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetségi parlamentben mindössze hat mandátummal több jutott neki, mint a jobboldali pártoknak. De emlékezzünk vissza arra, hogy Németország legnépszerűbb kancellárja, Konrad Adenauer valamikor csak egy képviselővel többet szerzett a Bundestagban, mint ellenfelei, mégis majd húsz éven át sikeresen kormányozta az országot a második világháború utáni súlyos viszonyok közepette. A kiegyensúlyozottság és a szélsőségek elleni föllépés szavatolása tehát elsődleges cél a mai európai politikai viszonyok közepette. Hasonló elvárásai vannak az osztrák választópolgároknak is, akik a közeljövőben ugyancsak az urnáknál jelölik majd ki hazájuk jövőbeni fejlődésének útját. A populista Szabadságpárt vezetősége öngólt lőtt, amikor kikényszerítette, hogy a kormányban levő miniszterei mondjanak le tisztségükről, mert a pártnak fenntartásai voltak Ausztria külpolitikai tevékenysége miatt. Ezért előrehozott választásokat kell majd tartani. A Szabadságpárt nyilván azt remélte, hogy Jörg Haider vezér visszatérése után az új parlamentben akár a kormányfői tisztséget is megszerezheti, ám világossá vált, hogy Ausztriában mégiscsak a higgadtabb gondolkodású csoportosulásoknak van jövője. A Néppárt, noha megtépázta az elmúlt évek populista szövetségében töltött tevékenysége, mégis az ország legszilárdabb politikai ereje, és a helyzet ismerői úgy vélik, hogy a szélsőjobb előretörésére nincs kilátás. Annál kevésbé, mert Jörg Haider bejelentette, nem startol a miniszterelnöki posztra. A jobb és a bal összetűzése adja meg a politikai küzdelmek alaphangját Európában. Ez érezhető volt Szlovákiában is. A tét valóban nagy volt a választásokon, milyen gyorsan tud az ország fölzárkózni az Európai Unióba tartó államok mögé. Ennek egyik föltétele a demokratikus viszonyok maradéktalan megteremtése a társadalom és a politika minden területén. Ehhez pedig elsősorban az szükséges, hogy semmilyen szélsőséges törekvés ne rontsa meg a koalíciós kormányzat által kiépített összképet. Ezt a választótestület tagjai is tudták, és nem engedték meg Vladimír Meciar szélsőséges populista politikusnak, hogy - bár pártja győzött a választásokon - ismét visszatérjen az ország parlamentjébe, a társadalom irányító testületeibe. Ez annál is fontosabb, mert a korábbi kormányzat a belső nehézségek és megrázkódtatások ellenére is igykezett eleget tenni az európai és a nemzetközi elvárásoknak még akkor is, amikor például a kisebbségi kérdésben rendkívül nehézkesen fogalmazódtak meg a nélkülözhetetlen politikai döntések és gyakorlati intézkedések. Meciar tehát győzött a választásokon, de annyi szavazatot nem kapott, hogy egyedül alakítson kormányt, szövetségesekre sem talált, így marad majd a négypárti koalíció, amely eddig is irányította Szlovákiát. Ebből arra lehet következtetni, hogy a ma Európájában az egyetemes értékű mércék és követelmények határozzák meg a lakosság jól fölfogott érdekeinek érvényre juttatását. Szinte már mindegy, hogy milyen színezetű a politikai vezetés, az a fontos, hogy a közös európai házban lakók között megértés uralkodjon. JAKOBSZ István Megértést a közös európai házban Halálra ítélték az ételmérgező vendéglőst Irigységből patkánymérget szórt a vetélytársa gyorséttermében készült ételekbe 38 ember halálát okozva Kínában halálra ítélték egy nancsingi falatozó tulajdonosát, aki a tárgyaláson bevallotta: irigységből patkánymérget szórt a vetélytársa gyorséttermében készült ételekbe, 38 ember halálát okozva meggondolatlan tettével. A mérgezett ételtől csaknem 300 ember betegedett meg szeptember 15-én. A Chinanews.com honlapja szerint a bűnös vendéglőst, Csen Cseng-pinget fokozott biztonsági intézkedések közepette, 20 rendőrautóból álló karavánban szállították a bíróságra. Az út mentén kíváncsiskodók hada állt sorfalat, dicsérve a rendőröket a nagy felháborodást kiváltó ügy gyors felderítéséért. A gyanúsított után indított hajtóvadászat során Csent egy vonaton fogták el a tömeges ételmérgezés másnapján, a Nancsingtól 600 kilométernyire északnyugatra fekvő Csengcsouban. A versenytársára féltékeny férfi olyan patkánymérget használt, amelynek árusítását az 1990-es évek közepén ugyan betiltották Kínában, de illegális készítőktől vidéken könnyen beszerezhető. Kínában a halálos ítéleteket automatikusan megfellebbezik, a kivégzéseket pedig közvetlenül a jogerős ítélet után végrehajtják. INDONÉZIA Lövések az elnöki palota közelében Katonák rendőrökre támadtak Ismeretlen fegyveresek lövöldözni kezdtek hétfőn az indonéz főváros egyik forgalmas utcáján, nem messze az elnöki palotától legalább három ember halálát okozva. Mint az AP egy szemtanút idézve jelentette, az egyes hírek szerint négy, más értesülések szerint két fegyveres motorkerékpárral várakozott egy pénzváltó közelében, amikor egyik pillanatról a másikra tüzet nyitottak a járókelőkre. Az eset alig kétszáz méternyire történt a jakartai köztársasági elnöki palotától. A lövöldözés okáról részleteket egyelőre nem tudni. Legalább négy indonéz rendőr életét vesztette, tizenöten megsebesültek hétfő hajnalban, amikor katonák egy csoportja megtámadott egy rendőrőrsöt. A rendőrség szóvivője szerint a katonák puskákkal és gránátokkal támadtak a rendőrökre. Az akcióban - tette hozzá - legalább száz katona vett részt, és a rendőrőrsöt földig rombolták. Egy helyi lap munkatársa úgy tudja, hogy a katonák azért dühödtek fel, mert a rendőrség egyik társukat kábítószerrel való visszaélés miatt őrizetbe vette. A rendőrségi szóvivő ezt a hírt nem erősítette meg. Indonéziában igen gyenge a szolgálati fegyelem a fegyveres testületek alkalmazottainak körében. Mint a Reuters utalt rá, az ország különböző területeiről rendszeresen érkeznek hírek összecsapásba torkolló vitákról rendőrök és katonák között. Magyarázó 2002. október 1., kedd Bizakodó vélemények Befejeződött az IMF közgyűlése Bizakodóan nyilatkozott a világgazdasági fellendülésről Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója az alap és a Világbank vasárnap Washingtonban befejeződött éves közgyűlése után tartott sajtóértekezletén. Köhler szerint az őszi közgyűlés résztvevői és a világgazdaság vezető képviselői hangot adtak annak a véleményüknek, hogy van alapja bizakodni a világgazdasági talpra állás folytatódásában. Az IMF vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy a japán gazdaság stagnálása az egyik komoly kockázati tényező az értékpiacok szempontjából. Ugyanakkor már több megértéssel szólt a japán bankrendszer állami pénzekkel történő esetleges visszatőkésítéséről, mert — a tokiói magyarázatok után — immár világossá vált, hogy ez egy szélesebb intézkedéscsomag része. Köhler elismerte: az érintett országok „szkeptikusan” fogadták azt az IMF-tervet, hogy megfelelőbb mechanizmusokat kell kialakítani, nemzetközi moratórium rendszerét kell kidolgozni a nagyobb adósságokat felhalmozó államok tekintetében, így Brazília és Mexikó is ellenezte azt a tervet, hogy nemzetközi csődbíróságot kellene életre hívni a nemfizetővé váló szuverén adósok ügyének elbírálására. Az IMF vezérigazgatója jelezte, hogy a javaslatot „sietség nélkül” és türelemmel fogják kidolgozni, a befektetők és az országok sorozatos egyeztetése nyomán, de elismerte: jelenleg nincs „konszenzus” az elképzelés kapcsán. Az éves közgyűlés - amelyen a 184 tagország részéről több mint 30 beszéd hangzott el a kilenc órán át tartó üléseken — hírügynökségi értékelések szerint kevés konkrét előrelépést hozott, inkább csak számos kezdeményezés vázolódott fel a gazdasági és pénzügyi válságok megelőzése, e problémák kezelése tekintetében. A közgyűlésen felszólalt az Iraki Központi Bank kormányzója is, Iszam Rasid al-Huvajsz — hivatkozva arra a tényre, hogy Irak az IMF alapító tagja arra kérte fel a tagországokat, „hogy határozottan foglaljanak állást (az Irakot sújtó) gazdasági szankciók, a pénzügyi bojkott és az iraki javak befagyasztása ellen”. ..—"-------------AP-telefotó A rendőrség letartóztatja az egyik tüntetőt. Az évi közgyűlést ugyanis tilatkozó hullám kísérte, a rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen Orosz teherűrhajó érkezett a Nemzetközi Űrállomásra Több mint három tonna hasznos terhet hozott a Progressz M1-9 jelzésű teherűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), miután sikeresen dokkolt az orosz Zvezda (Csillag) modulnál. A szállítóűrhajót még szerdán állították Föld körüli pályára a bajkonuri űrközpontból, s négy pályamódosítás után vasárnap este automatika irányítása mellett kötött ki az űrállomáson. Fedélzetén 3,2 tonna hasznos terhet hozott, üzemanyagot, oxigént, vizet, élelmiszert, berendezéseket, valamint gyógyszereket és csomagokat is a legénységnek. Az ISS parancsnoka jelenleg Valerij Korzun orosz űrhajós, s keze alatt a szintén orosz Szergej Trescsov és egy amerikai hölgy, Peggy Whitson dolgozik. Az űrállomásra hamarosan megérkezik az Atlantis amerikai űrrepülőgép - hosszabb szünet, a nyári repülési stop után indul az űrsikló, mivel hajtómű-rendszereiben (akárcsak a Discoverynél) apró repedéseket fedeztek fel korábban. Az Atlantis szerdán startol, s csütörtökön már ki is köt az űrállomáson, ahol külső szerelési munkálatokat végeznek majd az űrhajósok, és egy új antennát is beüzemelnek. Az ISS jelenlegi legénységét a tervek szerint november második felében váltják.