Magyar Szó, 2002. október (59. évfolyam, 231-257. szám)

2002-10-01 / 231. szám

2 KÜLPOLITIKA A BT-határozatnak fenyegetést kell tartalmaznia A Financial Times elemzése Az ENSZ BT Irak ügyében ho­zandó újabb határozatának va­lamilyen formában tartalmaz­nia kell az erő alkalmazására vonatkozó fenyegetést - írta hétfői szerkesztőségi cikkében a Financial Times. A londoni gazdasági napilap azonban kételkedik abban, hogy ez­zel egyszersmind automatikus felha­talmazást kellene kapnia az Egyesült Államoknak az erő alkalmazására, ha Irak még egy rossz lépést tesz. A kontinentális kiadásban közölt cikk szerint a BT állandó tagjai kö­zül három - Franciaország, Oroszor­szág és Kína - éppen azért áll olyan nehezen kötélnek, mert tart attól, hogy Washington kitöltetlen csek­ket kaphat. Nem kizárt, hogy a kompro­misszumot arra a francia javaslatra kell építeni, amely kétlépcsős eljá­rást szorgalmaz. Eszerint lenne egy második határozat is, amely abban az esetben adna felhatalmazást az erő alkalmazására, ha Irak nem tel­jesíti az elsőt. A lap szerint mind George W. Bush amerikai elnök, mind Tony Blair brit kormányfő sorsdöntő hét elé néz. Mindketten olyan határoza­tot akarnak, amely elég kemény ah­hoz, hogy maximálisra növelje az iraki leszerelés háború nélküli eléré­sének az esélyét. A BT-tagok közötti konszenzus híján azonban semmi­lyen határozat nem lesz. Emellett egyik vezető sem lehet biztos egy esetleges egyoldalú, ENSZ-en kívüli katonai fellépés ha­zai támogatottságában. Blair számá­ra ezt a hétvégén Londonban tartott nagy háborúellenes tüntetés tette vi­lágossá. Bushnak még lehetnek esé­lyei a kongresszusban. A szenátust ellenőrző demokraták szerint azon­ban az elnök talán meggyőzően bi­zonyította, hogy a bagdadi rezsim vi­lágméretű problémát jelent, de azt nem, hogy az Egyesült Államoknak ezt egyedül kell megoldania. Ez a helyzet megváltozhat, ha ki­derül, hogy Irak kapcsolatokat sző az al-Kaida terrorista hálózattal, ahogy az amerikai kormányzat egyes tagjai most állítják. Ezt azonban még bizonyítani kellene. A brit lap jogosnak tartja Was­hingtonnak és Londonnak azt az ál­láspontját, hogy ezúttal gyorsabb és más feltételekkel végrehajtandó fegyverzetellenőrzésre lesz szükség Irakban. Egyetért azzal is, hogy az el­lenőröket nem szabad korábbi kompromisszumok alapján korlá­tozni abban, hogy bizonyos helyszí­nekre bejussanak. Kételkedik vi­szont abban, hogy ennek még a me­csetekre is ki kellene-e terjednie, mint ahogy az - egyes jelentések sze­rint - a határozattervezet szövegéből következik. Szerinte ennek eldönté­sét inkább Hans Blixre, az ENSZ-el­­lenőrök vezetőjére kellene bízni. Bush és Blair nagy tétekre menő pókerjátszmájában az erő alkalma­zásával való fenyegetés lehet az adu. De ha arra kerül a sor, hogy ezt a fe­nyegetést valóra is kell váltaniuk, a világ tudni akarja majd, kapott-e legalább egy valódi lehetőséget Irak a békés leszerelésre - vonja le a kö­vetkeztetést a Financial Times. Buszbaleset Guatemalában Minden valószínűség szerint legke­vesebb 37 halottja van annak a baleset­nek, amelynek során szakadékba, majd egy folyóba zuhant egy teli autó­busz vasárnap a guatemalai fennsíkról Huehuetenango tartományban. A mentőalakulatok eddig két holt­testet és három túlélőt tudtak kiemel­ni a Mexikóba tartó autóbusz roncsai közül. Az egyik túlélő szerint a jármű­ben körülbelül negyvenen utaztak, félő, hogy az elsüllyedt buszból nem tudtak kitörni és életüket vesztették. A mentési munkálatokat heves esőzések is nehezítik - jelentette a Reuters. Európa-szerte a választásokat sürgető politikai viszonyok uralkodnak, pontosabban a választások évét élik. Az ókontinens politikai viszonyaira az utóbbi években elsősorban az volt jellemző, hogy fokozatosan veszítettek befolyásukból azok a poli­tikai erők és pártok, amelyek az elmúlt évtizedek­ben hangadói voltak a térség sokoldalú fejlődésé­nek. Elsősorban a baloldali mozgalmak veszítet­tek sokfelé befolyásukból olyannyira, hogy az olaszországi, a portugáliai, a belgiumi, a hollandi­ai és főleg a franciaországi parlamenti választások után megváltozott az Európai Unió pártpolitikai térképe: a 15 tagállam közül öt országban a job­boldal vitte el a babért, úgyhogy a politikai meg­figyelők már arra utaltak, hogy a szociáldemokrá­cia, amely Európa politikai hangadója volt szinte fél évszázadon át, visszavonulót fújt. Ezt a törekvést a választótestület hangulatválto­zásával indokolták, még inkább azzal, hogy a globa­lizáció kezdete óta a tömegek nagy része elbizony­talanodott, az egzisztenciális gondok halmozódása miatt mindinkább a jobboldal által hirdetett népi­es megoldások felé hajlanak, noha lényegében ez a jobboldal sem tesz mást, mint amit a globális gazda­sági és pénzügyi politika követel tőle. A napokban mintha némi változás állt volna be az európai politikai fölépítményben. Svédor­szágban ugyanis parlamenti választásokat tartot­tak, amelyeken érdes módon ismét sikert ért el a Szociáldemokrata Párt, maga mögé utasítva a jobbközép parlamenti pártokat. Göran Parson miniszterelnök tudja, hogy a győzelem aránya ki­sebb, mint az elmúlt években volt, hiszen nem szerzett abszolút többséget a parlamentben, ám úgy véli, hogy a mérsékeltebb középirányultságú pártok valamelyikével együttműködve kisebbségi kormánya meg tudja valósítani a szociálpolitikát előtérbe helyező terveit és ígéreteit. A jóléti társa­dalom belviszonyainak svéd mintájú modellje föl­csillantotta a reményt más európai választásokra váró országokban, hogy megtört a jobboldal elő­nyomulása és a kontinens párt- és belpolitikai szempontból nyugodtabb vizekre evez. Ennek a politikai rendeződésnek az egyik leg­fontosabb állomáshelye a németországi parla­menti választások kimenetele volt. Európa gazda­sági életének meghatározó országában az utóbbi hónapokban heves vita alakult ki a baloldali és a jobboldali irányzat között. A szociáldemokrata kormányzatnak sokan fölrótták, hogy nem tudott megbirkózni a legnagyobb problémákkal, a mun­kanélküliséggel, az ipari termelésben tapasztalha­tó megtorpanással. A választók rácáfoltak a közvé­lemény jelentős részének fölfogására, miszerint a kereszténydemokraták és keresztényszocialisták által javasolt megoldások orvosolni tudják a bajo­kat. Kiderült, hogy az ellenzék tervei semmi olyat nem tartalmaztak, ami előbbre vinné az ország gazdasági és társadalmi fejlődését. A szocialista kormányzat azért is volt tetszetősebb számukra, mert határozottan föllépett az ország külpolitikai érvényesülése terén, főleg azáltal, hogy szembe­szállt Amerikával az iraki fegyvercsörtetés ügyé­ben. Schröder egykori és jelenlegi kancellár meg­tagadta Németország részvételét egy újabb indo­kolatlan háborúban, és ezzel nagy népszerűségre tett szert. Nagy támaszra talált első számú munka­társában, külügyminiszterében, Joschka Fischer népszerű politikusban, sőt sokan a parlamenti győzelmet is azzal magyarázzák, hogy a zöldek pártja nyolcszázalékos eredményével a választá­sok valódi győztese. Az ország jövőbeni bel- és kül­politikájában nyilván nagy súllyal esik majd a lat­ba a környezetvédők társadalmi és politikai szere­pe, illetve az a körülmény, hogy Németországban visszautasítanak minden szélsőséges politikai ki­lengést, a szociáldemokrácia a zöldekkel együtt visszaszerzi évtizedes tekintélyét még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a szövetségi parlament­ben mindössze hat mandátummal több jutott neki, mint a jobboldali pártoknak. De emlékez­zünk vissza arra, hogy Németország legnépsze­rűbb kancellárja, Konrad Adenauer valamikor csak egy képviselővel többet szerzett a Bundestag­ban, mint ellenfelei, mégis majd húsz éven át si­keresen kormányozta az országot a második világ­háború utáni súlyos viszonyok közepette. A kie­gyensúlyozottság és a szélsőségek elleni föllépés szavatolása tehát elsődleges cél a mai európai po­litikai viszonyok közepette. Hasonló elvárásai vannak az osztrák választó­­polgároknak is, akik a közeljövőben ugyancsak az urnáknál jelölik majd ki hazájuk jövőbeni fejlődé­sének útját. A populista Szabadságpárt vezetősége öngólt lőtt, amikor kikényszerítette, hogy a kor­mányban levő miniszterei mondjanak le tisztsé­gükről, mert a pártnak fenntartásai voltak Auszt­ria külpolitikai tevékenysége miatt. Ezért előre­hozott választásokat kell majd tartani. A Szabad­ságpárt nyilván azt remélte, hogy Jörg Haider ve­zér visszatérése után az új parlamentben akár a kormányfői tisztséget is megszerezheti, ám vilá­gossá vált, hogy Ausztriában mégiscsak a higgad­tabb gondolkodású csoportosulásoknak van jövő­je. A Néppárt, noha megtépázta az elmúlt évek populista szövetségében töltött tevékenysége, mégis az ország legszilárdabb politikai ereje, és a helyzet ismerői úgy vélik, hogy a szélsőjobb előre­törésére nincs kilátás. Annál kevésbé, mert Jörg Haider bejelentette, nem startol a miniszterelnö­ki posztra. A jobb és a bal összetűzése adja meg a politi­kai küzdelmek alaphangját Európában. Ez érez­hető volt Szlovákiában is. A tét valóban nagy volt a választásokon, milyen gyorsan tud az ország föl­zárkózni az Európai Unióba tartó államok mögé. Ennek egyik föltétele a demokratikus viszonyok maradéktalan megteremtése a társadalom és a politika minden területén. Ehhez pedig elsősor­ban az szükséges, hogy semmilyen szélsőséges tö­rekvés ne rontsa meg a koalíciós kormányzat által kiépített összképet. Ezt a választótestület tagjai is tudták, és nem engedték meg Vladimír Meciar szélsőséges populista politikusnak, hogy - bár pártja győzött a választásokon - ismét visszatérjen az ország parlamentjébe, a társadalom irányító testületeibe. Ez annál is fontosabb, mert a koráb­bi kormányzat a belső nehézségek és megrázkód­tatások ellenére is igykezett eleget tenni az euró­pai és a nemzetközi elvárásoknak még akkor is, amikor például a kisebbségi kérdésben rendkívül nehézkesen fogalmazódtak meg a nélkülözhetet­len politikai döntések és gyakorlati intézkedések. Meciar tehát győzött a választásokon, de annyi szavazatot nem kapott, hogy egyedül alakítson kormányt, szövetségesekre sem talált, így marad majd a négypárti koalíció, amely eddig is irányí­totta Szlovákiát. Ebből arra lehet következtetni, hogy a ma Európájában az egyetemes értékű mér­cék és követelmények határozzák meg a lakosság jól fölfogott érdekeinek érvényre juttatását. Szin­te már mindegy, hogy milyen színezetű a politikai vezetés, az a fontos, hogy a közös európai házban lakók között megértés uralkodjon. JAKOBSZ István Megértést a közös európai házban Halálra ítélték az ételmérgező vendéglőst Irigységből patkánymérget szórt a vetélytársa gyorsét­termében készült ételekbe 38 ember halálát okozva Kínában halálra ítélték egy nancsingi falatozó tulajdonosát, aki a tárgyaláson bevallotta: irigy­ségből patkánymérget szórt a ve­télytársa gyorséttermében készült ételekbe, 38 ember halálát okoz­va meggondolatlan tettével. A mérgezett ételtől csaknem 300 ember betegedett meg szep­tember 15-én. A Chinanews.com honlapja szerint a bűnös vendég­lőst, Csen Cseng-pinget fokozott biztonsági intézkedések közepet­te, 20 rendőrautóból álló kara­vánban szállították a bíróságra. Az út mentén kíváncsiskodók hada állt sorfalat, dicsérve a rendőröket a nagy felháborodást kiváltó ügy gyors felderítéséért. A gyanúsított után indított hajtóva­dászat során Csent egy vonaton fogták el a tömeges ételmérgezés másnapján, a Nancsingtól 600 ki­lométernyire északnyugatra fek­vő Csengcsouban. A versenytársára féltékeny fér­fi olyan patkánymérget használt, amelynek árusítását az 1990-es évek közepén ugyan betiltották Kínában, de illegális készítőktől vidéken könnyen beszerezhető. Kínában a halálos ítéleteket automatikusan megfellebbezik, a kivégzéseket pedig közvetlenül a jogerős ítélet után végrehajtják. INDONÉZIA Lövések az elnöki palota közelében Katonák rendőrökre támadtak Ismeretlen fegyveresek lövöldözni kezdtek hétfőn az indonéz főváros egyik forgalmas utcáján, nem messze az elnöki palotától legalább három ember halálát okozva. Mint az AP egy szemtanút idézve jelentette, az egyes hírek szerint négy, más értesülések sze­rint két fegyveres motorkerékpárral vá­rakozott egy pénzváltó közelében, ami­kor egyik pillanatról a másikra tüzet nyitottak a járókelőkre. Az eset alig kétszáz méternyire történt a jakartai köztársasági elnöki palotától. A lövöl­dözés okáról részleteket egyelőre nem tudni. Legalább négy indonéz rendőr éle­tét vesztette, tizenöten megsebesültek hétfő hajnalban, amikor katonák egy csoportja megtámadott egy rendőrőr­söt. A rendőrség szóvivője szerint a ka­tonák puskákkal és gránátokkal támad­tak a rendőrökre. Az akcióban - tette hozzá - legalább száz katona vett részt, és a rendőrőrsöt földig rombolták. Egy helyi lap munkatársa úgy tudja, hogy a katonák azért dühödtek fel, mert a rendőrség egyik társukat kábítószerrel való visszaélés miatt őrizetbe vette. A rendőrségi szóvivő ezt a hírt nem erő­sítette meg. Indonéziában igen gyenge a szolgálati fegyelem a fegyveres testü­letek alkalmazottainak körében. Mint a Reuters utalt rá, az ország különböző területeiről rendszeresen érkeznek hí­rek összecsapásba torkolló vitákról rendőrök és katonák között. Magyarázó 2002. október 1., kedd Bizakodó vélemények Befejeződött az IMF közgyűlése Bizakodóan nyilatkozott a világ­­gazdasági fellendülésről Horst Köhler, a Nemzetközi Valutaa­lap (IMF) vezérigazgatója az alap és a Világbank vasárnap Washingtonban befejeződött éves közgyűlése után tartott saj­tóértekezletén. Köhler szerint az őszi közgyűlés részt­vevői és a világgazdaság vezető képviselői hangot adtak annak a véleményüknek, hogy van alapja bizakodni a világgazdasá­gi talpra állás folytatódásában. Az IMF vezérigazgatója úgy véleke­dett, hogy a japán gazdaság stagnálása az egyik komoly kockázati tényező az érték­piacok szempontjából. Ugyanakkor már több megértéssel szólt a japán bankrend­szer állami pénzekkel történő esetleges visszatőkésítéséről, mert — a tokiói ma­gyarázatok után — immár világossá vált, hogy ez egy szélesebb intézkedéscsomag része. Köhler elismerte: az érintett országok „szkeptikusan” fogadták azt az IMF-ter­­vet, hogy megfelelőbb mechanizmusokat kell kialakítani, nemzetközi moratórium rendszerét kell kidolgozni a nagyobb adósságokat felhalmozó államok tekinte­tében, így Brazília és Mexikó is ellenezte azt a tervet, hogy nemzetközi csődbírósá­got kellene életre hívni a nemfizetővé váló szuverén adósok ügyének elbírálásá­ra. Az IMF vezérigazgatója jelezte, hogy a javaslatot „sietség nélkül” és türelemmel fogják kidolgozni, a befektetők és az or­szágok sorozatos egyeztetése nyomán, de elismerte: jelenleg nincs „konszenzus” az elképzelés kapcsán. Az éves közgyűlés - amelyen a 184 tagország részéről több mint 30 beszéd hangzott el a kilenc órán át tartó ülése­ken — hírügynökségi értékelések szerint kevés konkrét előrelépést hozott, in­kább csak számos kezdeményezés vázo­­lódott fel a gazdasági és pénzügyi válsá­gok megelőzése, e problémák kezelése tekintetében. A közgyűlésen felszólalt az Iraki Köz­ponti Bank kormányzója is, Iszam Rasid al-Huvajsz — hivatkozva arra a tényre, hogy Irak az IMF alapító tagja­­ arra kérte fel a tagországokat, „hogy határo­zottan foglaljanak állást (az Irakot sújtó) gazdasági szankciók, a pénzügyi bojkott és az iraki javak befagyasztása ellen”. ..—"-------------­AP-telefotó A rendőrség letartóztatja az egyik tüntetőt. Az évi közgyűlést ugyanis tilatkozó hullám kísérte, a rendőrség brutálisan lépett fel a tüntetők ellen Orosz teherűrhajó érkezett a Nemzetközi Űrállomásra Több mint három tonna hasznos terhet hozott a Progressz M1-9 jelzésű te­herűrhajó a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), miután sikeresen dokkolt az orosz Zvezda (Csillag) modulnál. A szállítóűrhajót még szerdán állították Föld körüli pályára a bajkonuri űrköz­pontból, s négy pályamódosítás után vasárnap este automatika irányítása mellett kötött ki az űrállomáson. Fedélzetén 3,2 tonna hasznos terhet hozott, üzemanya­got, oxigént, vizet, élelmiszert, berendezéseket, valamint gyógyszereket és csoma­gokat is a legénységnek. Az ISS parancsnoka jelenleg Valerij Korzun orosz űrha­jós, s keze alatt a szintén orosz Szergej Trescsov és egy amerikai hölgy, Peggy Whitson dolgozik. Az űrállomásra hamarosan megérkezik az Atlantis amerikai űr­repülőgép - hosszabb szünet, a nyári repülési stop után indul az űrsikló, mivel hajtómű-rendszereiben (akárcsak a Discoverynél) apró repedéseket fedeztek fel korábban. Az Atlantis szerdán startol, s csütörtökön már ki is köt az űrállomáson, ahol külső szerelési munkálatokat végeznek majd az űrhajósok, és egy új anten­nát is beüzemelnek. Az ISS jelenlegi legénységét a tervek szerint november máso­dik felében váltják.

Next