Magyar Szó, 2002. október (59. évfolyam, 231-257. szám)
2002-10-01 / 231. szám
2002. október 1., kedd „Nem a háború a válasz” Amerikai demokrata párti képviselők bagdadi sajtóértekezlete - Egyeztetés Bécsben az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzésének felújításáról Nem a háború jelenti a választ az Egyesült Államok és Irak közti problémára — hangoztatta tegnap Bagdadban három amerikai demokrata párti kongresszusi képviselő, akik a humanitárius helyzet tanulmányozására látogattak Irakba. A négynapos látogatásuk végeztével tartott sajtóértekezleten Jim McDermott washingtoni képviselő javasolta, hogy Jimmy Carter volt elnök utazzon Irakba, s győződjön meg arról, hogy az - remélhetőleg mielőbb Irakba visszatérő - ENSZ-fegyverzetellenőrök akadálytalanul végezhetik majd munkájukat. Mindhárom képviselő - McDermott, a michigani David Bonner és a kaliforniai Mike Thompson - hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem kellene katonai akciót fontolgatni Irak ellen addig, amíg Hans Blix főellenőr be nem számol az ENSZ Biztonsági Tanácsának a szakértői csapat munkájáról és az iraki együttműködés mértékéről. „Világos üzenet az iraki kormánynak és a miénknek is. Nem a háború a válasz. Van mód az ügy megoldására” — mondta Bonier. Az Egyesült Államok vegyi, biológiai és nukleáris fegyverek kifejlesztésével vádolja Irakot, s felszólította azok megsemmisítésére, különben katonai erő bevetésére számíthat. Bagdad tagadja, hogy ilyen fegyverei lennének, de azt ezt ellenőrző ENSZ-szakértőknek csaknem négy évvel ezelőtt el kellett hagyniuk az országot, és visszatérésükről most folynak a tárgyalások. „Úgy gondoljuk, hogy amint az ellenőrök itt lesznek, és megkezdik munkájukat, az Egyesült Államoknak nehéz lesz háborút indítania” -vélekedett McDermott. Mint a Reuters megjegyzi, a washingtoni kongresszus várhatóan e héten kezd vitát egy olyan határozatról, amely felhatalmazná George Bush elnököt egy Irak elleni támadásra. Blix úr 60 napon belül tesz jelentést a Biztonsági Tanácsnak, akkor majd eldönthetjük, hogy az iraki kormány együttműködik-e vagy sem - folytatta McDermott. - Hatvan nap nem túl nagy idő, hogy meggondoljuk, idejöjjünk-e háborúzni sok ember halálát okozva. A washingtoni képviselő arról is beszélt, hogy az Irak ellen 12 éve elrendelt gazdasági szankciók az iraki népet büntetik, nem annak kormányát. BBCS: - Tegnap Bécsben megkezdődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzésének felújításáról. Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőrzési bizottságának elnöke csütörtökön szándékozik jelentést tenni a kétnaposra tervezett, főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményéről az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik a bécsi ENSZ-városban, a szintén részt vevő Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) székhelyén. A résztvevők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője és az iraki küldöttség két tagja, Hasszan Amin tábornok, a biológiai és vegyi fegyverek szakértője és Amir al Szádi, Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadója. A tanácskozáson politikai kérdések ugyan nem szerepelnek napirenden, de az eredmény várhatóan következtetni enged majd az iraki szándékokra. A tervek szerint megszülető megállapodást még jóvá kell hagynia az ENSZ BT-nek, s azt követően a tervek szerint október közepén kezdhetik meg munkájukat a világszervezet ellenőrei Irakban. (MTI) A bécsi ENSZ-központban még nem volt olyan esemény, amely ehhez hasonló mértékben kiváltotta volna a média figyelmét: 300 újságíró érkezett az eseményre az osztrák fővárosba. Rendőri biztonsági intézkedésekre nem került sor, az indoklás szerint azért, mert politikusok nem vesznek részt a találkozón, a belügyminisztérium illetékese azonban tudatta, hogy szemmel tartják a helyszínt. A képen: tudósítók, operatőrök, fotosók a bécsi tanácskozás színhelyén Az újságírói hivatás véres éve Az IFJ jelentése A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) Brüsszelben kiadott jelentése szerint az idén már több mint 50 újságíró vesztette életét hivatásának gyakorlása közben. Aidan White, az IFJ főtitkára „a sajtószabadság újabb rossz, vérfoltos évének” minősítette 2002-t. A világ legnagyobb újságíró szakmai szövetsége már több - biztonságra felkészítő - tanfolyamot tartott a háborús övezetekben, de a főtitkár rámutatott, hogy a hatóságoknak és a sajtószervek tulajdonosainak is sokkal többet kellene tenniük munkatársaik élete és testi épsége védelmében. A jelentés konkrét eseteket sorolt fel a csecsenföldi, a palesztinai és a kolumbiai belháború legújabb riporter áldozatai közül és hozzátette, hogy a kormányoknak tiszteletben kellene tartaniuk a frontokról tudósító újságírók védelmére vonatkozó nemzetközi törvényeket. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hadseregek célpontnak tekintik a riportereket is. A tulajdonosoknak pedig alaposabb képzést, biztosítást és jobb felszerelést kell adniuk a veszélyes terepen dolgozó tudósítóknak, főleg a szabadúszóknak, akik a legveszélyeztetettebb újságírók. - A háborús tudósítás emberi költsége már most is túlontúl magas, a hatóságoknak és a médiaszervezeteknek, az újságírók szervezeteinek sürgősen meg kell találniuk az összefogás módját - mondta White. Három gyereket ütöttek el Debrecenben Kettő közülük meghalt Két ötéves kisfiú halt meg abban a közúti közlekedési balesetben, amely tegnap délelőtt történt Debrecenben. A baleset akkor következett be, amikor az édesanya három gyermekével át akart menni az úton. Egy arra haladó autó közéjük hajtott, s a baleset következtében két kisfiú - az édesanya saját, illetve nevelt gyermeke - életét vesztette. Az édesanya és a harmadik gyermek a balesetben nem sérült meg. Gyulai József rendőr főhadnagy, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-nek elmondta: a vizsgálat eddigi adatai szerint a gázoló autó, amelyet egy 19 éves férfi vezetett, fékezés nélkül ütötte el a gyerekeket. A gépkocsi vezetője vezetés előtt nem fogyasztott alkoholt - mondta el az MTI-nek Gyulai József rendőr főhadnagy. OROSZORSZÁG Megrongálták a kommunizmus áldozatainak emlékművét Vandálok a hét végén megrongálták Szentpéterváron a kommunizmus áldozatainak emlékművét, amelyet nemrég emeltek a Néva-parti városban. „Nem végeztek ki elég embert” - firkálták rá az emlékműre az elkövetők. A vandálok horogkeresztet és Dávid-csillagot rajzoltak a kőre, az emlékműre vésett, az elnyomásról szóló versidézetet pedig összemázolták. A kommunizmus áldozatainak emlékművét a tervek szerint október 30- án avatták volna fel hivatalosan a város egyik terén, a Szentháromság téren. Az emlékmű egy olyan kőtömbből készült, amely az egyik első szovjet lágerből, a Szoloveckij-szigeteki büntetőtáborból származik. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 AMERIKAI SAJTÓVISSZHANGOK „Apátia és félelem a még rosszabbtól” (Folytatás az 1. oldalról) A Washington Post megállapítja, hogy „a fiatalok jelentős része a gyors gazdasági változásoknak szurkol,” Kostunicát viszont „a vidéki szavazók, valamint az állami alkalmazottak támogatják erősen, mert munkájuk elvesztésétől tartanak”. A lap nyugati megfigyelőkre hivatkozva megállapítja, hogy Kostunica végső győzelme esetén rosszabbodna Szerbia és a Nyugat viszonya a hágai nemzetközi törvényszékkel való együttműködés elutasítása miatt. A New York Times szerint „a két nagy politikai tábor (Kostunica és Dindic) közötti elkeseredett harc annyira rányomta bélyegét Szerbia politikai életére, hogy az átlagszavazó esetleg nem is tudja, hogy a választások valami másról is szólnak”. A New York Times leszögezi, hogy Labus és Dindic a nyugati beruházások és a minél gyorsabb integráció híve, de hozzáteszi: „Szerbiában, ahol az átlagos havi bér 150 dollár, sokan nem hisznek egyik fél ígéreteinek sem”. Az amerikai sajtó legnagyobb része nem látott különösebb meglepetést a választási hadjáratban, és többé-kevésbé a várt eredményekként fogadta az első körben történteket. Csak Vojislav Seselj előretörése számít itt kisebb meglepetésnek, de azt is elsősorban Slobodan Milosevic börtönből írt támogató leveleivel magyarázzák. A második körre szinte kivétel nélkül mindenki a jelenlegi szövetségi elnök győzelmét jósolja, de a New York Times mélyebbre ásva megállapítja, hogy egy alacsony részvételi arány érvénytelenítheti a második kört, ami Dindicéknek kedvezne, mert hónapokra elodázná az újabb választásokat, nem beszélve a parlamenti választásokról, ami időt adhatna a jelenlegi köztársasági kormánynak meggyőzőbb eredmények felmutatására. PURGER Tibor Budapest nagy várakozásokkal tekint a második forduló elé A magyar külügyi szóvivő nyilatkozata Magyarország nagy várakozással tekint a szerbiai elnökválasztás második fordulója elé, és reméli, hogy annak eredményeként olyan államalkotó alakulat jön létre Jugoszláviában, amely jól szolgálja a térség stabilitását, a kétoldalú kapcsolatokat, az ott élő magyar kisebbség jogait. Ezt Tóth Tamás külügyi szóvivő mondta tegnap az MTI érdeklődésére a szerbiai elnökválasztás vasárnapi első fordulója kapcsán. A szóvivő leszögezte: Magyarország a környező országok belügyének tekinti a belső folyamatokat, a választásokat. Hozzáfűzte ugyanakkor, Magyarország abban érdekelt, hogy bármilyen választás eredményeként a környező országokban olyan hatalmi stuktúrák jöjjenek létre, amelyek jól szolgálják a térség stabilitását, a kétoldalú kapcsolatokat, az ott élő magyar kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: fontos az is, hogy osszák azokat az európai értékeket, amelyek alapján a térség fejlődése megindult az elmúlt néhány évben. - Minden szomszédunk esetében támogatjuk az euroatlanti intézményekhez történő csatlakozást, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy demokratikus és törvényes választások után folytassák a megkezdett utat - hangoztatta Tóth Tamás. Külön megnyugtatónak nevezte a külügyi szóvivő, hogy a térségben immár másodszor szorul ki a hatalomból olyan politikus, aki radikális nézeteket képvisel. Arafat kormányalakításra készül Nem halasztják el a januárra tervezett palesztin választásokat Saron izraeli kormányfő Moszkvában Az új palesztin kormány mielőbbi kinevezésére készül Jasszer Arafat palesztin elnök, aki tegnap megerősítette, hogy nem halasztják el a januárra tervezett palesztin választásokat. A mielőbbi kormányalakítás szándékáról Nabil Abu Rudeina, Arafat főtanácsadója beszélt tegnap újságíróknak a palesztin vezető rámalláhi székházában, amelynek ostromát előző nap oldotta fel az izraeli hadsereg. Arafat 21 tagú kormánya szeptember 11-én mondott le, hogy elkerülje a palesztin törvényhozás bizalmatlansági indítványát. Évek óta ez veszélyeztette leginkább a palesztinok körében Arafat vezetői szerepét, s röviddel azután következett be, hogy Arafat beleegyezett: január 20-án palesztin választásokat, közte elnökválasztást tartanak. Arafatra palesztin részről és külföldről egyaránt nyomás nehezedett a palesztin vezetés átalakítása érdekében az előtt is, hogy az izraeli hadsereg szeptember 19-én ostromzár alá vonta rámalláhi székházát és merényletek szervezése miatt Izraelben körözött palesztinok kiadását követelte. Az izraeli hadsereg erős amerikai nyomásra vasárnap visszavonult az ostrom idején lerombolt épület körzetéből. Egy friss felmérés szerint az ostrom sokat javított a palesztinok körében - még a bírálói által is egyfajta nemzeti jelképnek tekintett - Arafat népszerűségén. Nabil Abu Rudeina tegnap közölte, hogy Arafat nem használja ki ezt a helyzetet a reformok elodázására, és az elkövetkező napokban kormányalakítási tárgyalásokat folytat. Maga Arafat pedig azt hangoztatta, hogy nem próbálja meg elhalasztani a választásokat. Az izraeli sajtó eközben tegnap rendkívül éles bírálatokkal illette, egyöntetűen kudarcnak minősítette a hadsereg rámalláhi műveletét, az ostromnak az Irakkal „elfoglalt” Egyesült Államok erős nyomásra történt feloldását. A Jediót Ahronót című napilap szerint a történtekből az a tanulság vonható le, hogy kizárólag George Bush amerikai elnök kezében van bármiféle közel-keleti megállapodás kulcsa. A Háárec pedig úgy vélte, hogy Izrael teljesen kudarcot vallott az amerikai érdekek értelmezésében. MOSZKVA: Az arab-izraeli konfliktus fejleményeiről, és az iraki kérdésről tárgyalt tegnap Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ariel Saron izraeli kormányfő. Izraeli források szerint Saron kísérletet tesz rá, hogy meggyőzze az orosz vezetőket az Irak elleni katonai csapások szükségességéről. A Putyin-Saron eszmecsere után Igor Ivanov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kormányfő nem vitt Moszkvába olyan dokumentumot, amely bizonyítja a Szaddám Huszein iraki vezető és az al-Kaida terrorszervezet közötti kapcsolatot. Putyin Irak kérdésében az eddigi orosz álláspontot ismételte meg: a problémát politikai-diplomáciai eszközökkel kell megoldani, az ENSZ fegyverzetellenőreinek pedig mielőbb vissza kell térniük Irakba, mivel csak ők tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy Bagdad rendelkezik-e tömegpusztító fegyverekkel. A kétoldalú megbeszélések megkezdése előtt Saron és Putyin egyaránt leszögezte, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni harc fontos államaiként tartják számon egymás országát. Az izraeli miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Izrael minden problémája ellenére nagyhatalomnak tekinti Oroszországot. Putyin üdvözölte azt a szavai szerint nem könnyű döntést, hogy az izraeli hadsereg megszüntette Jasszer Arafat rámalláhi főhadiszállásának blokádját. Az orosz államfő azt is hangsúlyozta, hogy Moszkva elítéli a terrorizmus minden formáját, és együttérez a terroristák áldozataivá vált izraeli polgárokkal. A ma Ivanov külügyminiszterrel találkozó Saron népes küldöttséggel érkezett tavaly óta immár másodszor Moszkvába. Kíséretében ott vannak az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetői is, akik az orosz társszervekkel folytatnak megbeszéléseket. (MTI) Jasszer Arafat nyugati diplomatáknak megmutatja a főhadiszállása ostroma alatt végzett rombolást