Magyar Szó, 2002. október (59. évfolyam, 231-257. szám)

2002-10-01 / 231. szám

2002. október 1., kedd „Nem a háború a válasz” Amerikai demokrata párti képviselők bagdadi sajtóértekezlete - Egyeztetés Bécsben az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzésének felújításáról Nem a háború jelenti a választ az Egyesült Államok és Irak köz­ti problémára — hangoztatta teg­nap Bagdadban három ameri­kai demokrata párti kong­resszusi képviselő, akik a huma­nitárius helyzet tanulmányozá­sára látogattak Irakba. A négynapos látogatásuk végeztével tartott sajtóértekezleten Jim McDer­mott washingtoni képviselő javasolta, hogy Jimmy Carter volt elnök utazzon Irakba, s győződjön meg arról, hogy az - remélhetőleg mielőbb Irakba vissza­térő - ENSZ-fegyverzetellenőrök aka­dálytalanul végezhetik majd munkáju­kat. Mindhárom képviselő - McDer­mott, a michigani David Bonner és a kaliforniai Mike Thompson - hangsú­lyozta ugyanakkor, hogy nem kellene katonai akciót fontolgatni Irak ellen addig, amíg Hans Blix főellenőr be nem számol az ENSZ Biztonsági Taná­csának a szakértői csapat munkájáról és az iraki együttműködés mértékéről. „Világos üzenet az iraki kormánynak és a miénknek is. Nem a háború a válasz. Van mód az ügy megoldására” — mond­ta Bonier. Az Egyesült Államok vegyi, biológi­ai és nukleáris fegyverek kifejlesztésé­vel vádolja Irakot, s felszólította azok megsemmisítésére, különben katonai erő bevetésére számíthat. Bagdad ta­gadja, hogy ilyen fegyverei lennének, de azt ezt ellenőrző ENSZ-szakértők­­nek csaknem négy évvel ezelőtt el kel­lett hagyniuk az országot, és visszatéré­sükről most folynak a tárgyalások. „Úgy gondoljuk, hogy amint az elle­nőrök itt lesznek, és megkezdik mun­kájukat, az Egyesült Államoknak nehéz lesz háborút indítania” -vélekedett McDermott. Mint a Reuters megjegyzi, a washingtoni kongresszus várhatóan e héten kezd vitát egy olyan határozat­ról, amely felhatalmazná George Bush elnököt egy Irak elleni támadásra.­­ Blix úr 60 napon belül tesz jelen­tést a Biztonsági Tanácsnak, akkor majd eldönthetjük, hogy az iraki kor­mány együttműködik-e vagy sem - foly­tatta McDermott. - Hatvan nap nem túl nagy idő, hogy meggondoljuk, ide­jöjjünk-e háborúzni sok ember halálát okozva. A washingtoni képviselő arról is beszélt, hogy az Irak ellen 12 éve el­rendelt gazdasági szankciók az iraki népet büntetik, nem annak kormá­­nyát. BBCS: - Tegnap Bécsben megkez­dődött az egyeztetés az ENSZ iraki fegyverzetellenőrzésének felújításáról. Hans Blix, az ENSZ fegyverzetellenőr­zési bizottságának elnöke csütörtökön szándékozik jelentést tenni a kétnapos­ra tervezett, főleg technikai részletekre összpontosító tanácskozás eredményé­ről az ENSZ Biztonsági Tanácsának. A tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik a bécsi ENSZ-városban, a szintén részt vevő Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség (NAÜ) székhelyén. A résztve­vők között van Mohamed el Baradei, a NAÜ vezetője és az iraki küldöttség két tagja, Hasszan Amin tábornok, a bioló­giai és vegyi fegyverek szakértője és Amir al Szádi, Szaddám Huszein iraki elnök tanácsadója. A tanácskozáson politikai kérdések ugyan nem szerepelnek napirenden, de az eredmény várhatóan következtet­ni enged majd az iraki szándékokra. A tervek szerint megszülető megál­lapodást még jóvá kell hagynia az ENSZ BT-nek, s azt követően a tervek szerint október közepén kezdhetik meg munkájukat a világszervezet elle­nőrei Irakban. (MTI) A bécsi ENSZ-központban még nem volt olyan esemény, amely ehhez hasonló mértékben kiváltotta volna a média figyelmét: 300 újságíró érkezett az ese­ményre az osztrák fővárosba. Rendőri biztonsági intézkedésekre nem került sor, az indoklás szerint azért, mert politikusok nem vesznek részt a találkozón, a belügyminisztérium illetékese azonban tudatta, hogy szemmel tartják a hely­színt. A képen: tudósítók, operatőrök, fotosók a bécsi tanácskozás színhelyén Az újságírói hivatás véres éve Az IFJ jelentése A Nemzetközi Újságíró-szövetség (IFJ) Brüsszelben kiadott jelentése sze­rint az idén már több mint 50 újságíró vesztette életét hivatásának gyakorlása közben. Aidan White, az IFJ főtitkára „a saj­tószabadság újabb rossz, vérfoltos évé­nek” minősítette 2002-t. A világ legna­gyobb újságíró szakmai szövetsége már több - biztonságra felkészítő - tanfo­lyamot tartott a háborús övezetekben, de a főtitkár rámutatott, hogy a hatósá­goknak és a sajtószervek tulajdonosai­nak is sokkal többet kellene tenniük munkatársaik élete és testi épsége vé­delmében. A jelentés konkrét eseteket sorolt fel a csecsenföldi, a palesztinai és a kolumbiai belháború legújabb ripor­ter áldozatai közül és hozzátette, hogy a kormányoknak tiszteletben kellene tartaniuk a frontokról tudósító újságí­rók védelmére vonatkozó nemzetközi törvényeket. Meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, hogy a hadseregek cél­pontnak tekintik a riportereket is. A tulajdonosoknak pedig alaposabb képzést, biztosítást és jobb felszerelést kell adniuk a veszélyes terepen dolgo­zó tudósítóknak, főleg a szabadúszók­nak, akik a legveszélyeztetettebb újsá­gírók. - A háborús tudósítás emberi költ­sége már most is túlontúl magas, a ha­tóságoknak és a médiaszervezeteknek, az újságírók szervezeteinek sürgősen meg kell találniuk az összefogás mód­ját - mondta White. Három gyereket ütöttek el Debrecenben Kettő közülük meghalt Két ötéves kisfiú halt meg abban a közúti közlekedési balesetben, amely teg­nap délelőtt történt Debrecenben. A baleset akkor következett be, amikor az édesanya három gyermekével át akart menni az úton. Egy arra haladó autó kö­zéjük hajtott, s a baleset következtében két kisfiú - az édesanya saját, illetve ne­velt gyermeke - életét vesztette. Az édesanya és a harmadik gyermek a balesetben nem sérült meg. Gyulai József rendőr főhadnagy, a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense az MTI-nek elmondta: a vizsgálat eddigi adatai szerint a gázoló autó, amelyet egy 19 éves férfi vezetett, fékezés nélkül ütötte el a gyerekeket.­­ A gépkocsi vezetője vezetés előtt nem fogyasztott alkoholt - mondta el az MTI-nek Gyulai József rendőr főhadnagy. OROSZORSZÁG Megrongálták a kommunizmus áldozatainak emlékművét Vandálok a hét végén megrongál­ták Szentpéterváron a kommunizmus áldozatainak emlékművét, amelyet nemrég emeltek a Néva-parti város­ban. „Nem végeztek ki elég embert” - firkálták rá az emlékműre az elköve­tők. A vandálok horogkeresztet és Dá­­vid-csillagot rajzoltak a kőre, az emlék­műre vésett, az elnyomásról szóló vers­idézetet pedig összemázolták. A kommunizmus áldozatainak em­lékművét a tervek szerint október 30- án avatták volna fel hivatalosan a város egyik terén, a Szentháromság téren. Az emlékmű egy olyan kőtömbből ké­szült, amely az egyik első szovjet láger­ből, a Szoloveckij-szigeteki büntetőtá­borból származik. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 AMERIKAI SAJTÓVISSZHANGOK „Apátia és félelem a még rosszabbtól” (Folytatás az 1. oldalról) A Washington Post megállapítja, hogy „a fiatalok jelentős része a gyors gazdasági változásoknak szurkol,” Kostu­­nicát viszont „a vidéki szavazók, valamint az állami alkalmazottak támogatják erő­sen, mert munkájuk elvesztésétől tarta­nak”. A lap nyugati megfigyelőkre hivat­kozva megállapítja, hogy Kostunica vég­ső győzelme esetén rosszabbodna Szer­bia és a Nyugat viszonya a hágai nemzet­közi törvényszékkel való együttműködés elutasítása miatt. A New York Times szerint „a két nagy politikai tábor (Kostunica és Din­­dic) közötti elkeseredett harc annyira rányomta bélyegét Szerbia politikai életére, hogy az átlagszavazó esetleg nem is tudja, hogy a választások valami másról is szólnak”. A New York Times leszögezi, hogy Labus és Dindic a nyugati beruházások és a minél gyorsabb integráció híve, de hozzáteszi: „Szerbiában, ahol az átla­gos havi bér 150 dollár, sokan nem hisznek egyik fél ígéreteinek sem”. Az amerikai sajtó legnagyobb része nem látott különösebb meglepetést a választási hadjáratban, és többé-kevés­­bé a várt eredményekként fogadta az első körben történteket. Csak Vojislav Seselj előretörése számít itt kisebb meglepetésnek, de azt is elsősorban Slobodan Milosevic börtönből írt tá­mogató leveleivel magyarázzák. A második körre szinte kivétel nél­kül mindenki a jelenlegi szövetségi el­nök győzelmét jósolja, de a New York Times mélyebbre ásva megállapítja, hogy egy alacsony részvételi arány ér­vénytelenítheti a második kört, ami Dindicéknek kedvezne, mert hóna­pokra elodázná az újabb választásokat, nem beszélve a parlamenti választások­ról, ami időt adhatna a jelenlegi köz­­társasági kormánynak meggyőzőbb eredmények felmutatására. PURGER Tibor Budapest nagy várakozásokkal tekint a második forduló elé A magyar külügyi szóvivő nyilatkozata Magyarország nagy várakozással tekint a szerbiai elnökválasztás második fordulója elé, és reméli, hogy annak eredményeként olyan államalkotó alaku­lat jön létre Jugoszláviában, amely jól szolgálja a térség stabilitását, a kétolda­lú kapcsolatokat, az ott élő magyar kisebbség jogait. Ezt Tóth Tamás külügyi szóvivő mondta tegnap az MTI érdeklődésére a szerbiai elnökválasztás vasárnapi első fordulója kapcsán. A szóvivő leszögezte: Magyarország a környező országok belügyének tekin­ti a belső folyamatokat, a választásokat. Hozzáfűzte ugyanakkor, Magyarország abban érdekelt, hogy bármilyen válasz­tás eredményeként a környező orszá­gokban olyan hatalmi stuktúrák jöjjenek létre, amelyek jól szolgálják a térség stabilitását, a kétoldalú kapcsolatokat, az ott élő magyar kisebbségek jogait. Hangsúlyozta: fontos az is, hogy osszák azokat az európai értékeket, ame­lyek alapján a térség fejlődése megindult az elmúlt néhány évben. - Minden szomszédunk esetében támogatjuk az euroatlanti intézmények­hez történő csatlakozást, ezért abban vagyunk érdekeltek, hogy demokratikus és törvényes választások után folytassák a megkezdett utat - hangoztatta Tóth Tamás. Külön megnyugtatónak nevezte a külügyi szóvivő, hogy a térségben immár másodszor szorul ki a hatalomból olyan politikus, aki radikális nézeteket kép­visel. Arafat kormányalakításra készül Nem halasztják el a januárra tervezett palesztin választásokat­­ Saron izraeli kormányfő Moszkvában Az új palesztin kormány mielőb­bi kinevezésére készül Jasszer Arafat palesztin elnök, aki teg­nap megerősítette, hogy nem halasztják el a januárra terve­zett palesztin választásokat. A mielőbbi kormányalakítás szán­dékáról Nabil Abu Rudeina, Arafat fő­tanácsadója beszélt tegnap újságírók­nak a palesztin vezető rámalláhi szék­házában, amelynek ostromát előző nap oldotta fel az izraeli hadsereg. Arafat 21 tagú kormánya szeptem­ber 11-én mondott le, hogy elkerülje a palesztin törvényhozás bizalmatlansági indítványát. Évek óta ez veszélyeztette leginkább a palesztinok körében Ara­fat vezetői szerepét, s röviddel azután következett be, hogy Arafat beleegye­zett: január 20-án palesztin választáso­kat, közte elnökválasztást tartanak. Arafatra palesztin részről és külföldről egyaránt nyomás nehezedett a palesz­tin vezetés átalakítása érdekében­­ az előtt is, hogy az izraeli hadsereg szep­tember 19-én ostromzár alá vonta rá­malláhi székházát és merényletek szer­vezése miatt Izraelben körözött palesz­tinok kiadását követelte. Az izraeli had­sereg erős amerikai nyomásra vasár­nap visszavonult az ostrom idején le­rombolt épület körzetéből. Egy friss felmérés szerint az ostrom sokat javí­tott a palesztinok körében - még a bí­rálói által is egyfajta nemzeti jelképnek tekintett - Arafat népszerűségén. Nabil Abu Rudeina tegnap közölte, hogy Arafat nem használja ki ezt a helyzetet a reformok elodázására, és az elkövetkező napokban kormányalakí­tási tárgyalásokat folytat. Maga Arafat pedig azt hangoztatta, hogy nem pró­bálja meg elhalasztani a választásokat. Az izraeli sajtó eközben tegnap rendkívül éles bírálatokkal illette, egyöntetűen kudarcnak minősítette a hadsereg rámalláhi műveletét, az ost­romnak az­­ Irakkal „elfoglalt”­­ Egye­sült Államok erős nyomásra történt fe­loldását. A Jediót Ahronót című napi­lap szerint a történtekből az a tanulság vonható le, hogy kizárólag George Bush amerikai elnök kezében van bár­miféle közel-keleti megállapodás kul­csa. A Háárec pedig úgy vélte, hogy Iz­rael teljesen kudarcot vallott az ameri­kai érdekek értelmezésében. MOSZKVA:­­ Az arab-izraeli konf­liktus fejleményeiről, és az iraki kér­désről tárgyalt tegnap Moszkvában Vla­gyimir Putyin orosz elnök és Ariel Sa­ron izraeli kormányfő. Izraeli források szerint Saron kísér­letet tesz rá, hogy meggyőzze az orosz vezetőket az Irak elleni katonai csapá­sok szükségességéről. A Putyin-Saron eszmecsere után Igor Ivanov orosz kül­ügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az izraeli kormányfő nem vitt Moszkvába olyan dokumentumot, amely bizonyít­ja a Szaddám Huszein iraki vezető és az al-Kaida terrorszervezet közötti kap­csolatot. Putyin Irak kérdésében az ed­digi orosz álláspontot ismételte meg: a problémát politikai-diplomáciai eszkö­zökkel kell megoldani, az ENSZ fegy­verzetellenőreinek pedig mielőbb vissza kell térniük Irakba, mivel csak ők tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy Bagdad rendelkezik-e tömeg­­pusztító fegyverekkel. A kétoldalú megbeszélések meg­kezdése előtt Saron és Putyin egyaránt leszögezte, hogy a nemzetközi terroriz­mus elleni harc fontos államaiként tartják számon egymás országát. Az iz­raeli miniszterelnök azt is hozzátette, hogy Izrael minden problémája ellené­re nagyhatalomnak tekinti Oroszorszá­got. Putyin üdvözölte azt a szavai sze­rint nem könnyű döntést, hogy az izra­eli hadsereg megszüntette Jasszer Ara­fat rámalláhi főhadiszállásának blokád­ját. Az orosz államfő azt is hangsúlyoz­ta, hogy Moszkva elítéli a terrorizmus minden formáját, és együttérez a terro­risták áldozataivá vált izraeli polgárok­kal. A ma Ivanov külügyminiszterrel ta­lálkozó Saron népes küldöttséggel ér­kezett tavaly óta immár másodszor Moszkvába. Kíséretében ott vannak az izraeli titkosszolgálat, a Moszad vezetői is, akik az orosz társszervekkel folytat­nak megbeszéléseket. (MTI) Jasszer Arafat nyugati diplomatáknak megmutatja a főhadiszállása ostroma alatt végzett rombolást

Next