Magyar Szó, 2004. június (61. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

2004. június 1., kedd iltafia kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 Máris ajánlatos készülni Magyarország példáján okulva az EU-ba készülő országok sok hibát el tudnak kerülni - Interjú dr. Kandikó Józseffel, a budapesti Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának tanszékvezetőjével Magyarország sokak szerint nem készült fel eléggé az uniós csatlakozásra. Ezt nemcsak a laikus „magyar-uniós” polgárok ál­lítják, de a szakemberek is­­megerősítik. De a kezdeti tévelygé­sek mégis jók valamire: kiváló példát mutatnak a jövőben csat­lakozni kívánó országoknak ahhoz, mit csináljanak másként - állítja a budapesti Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főigazgatója. Dr. Kandikó József tanszékvezető tanár tagja az MTA Mar­keting Szakbizottságának. Éveken át részt vett a marketingszak­ma magyarországi megalapozásában és a Magyar Reklámszö­vetség megalapításánál bábáskodott. Fő kutatási területe a mar­keting gyakorlati alkalmazása, elsősorban a kis- és közepes vál­lalkozásokban. Dr. Kandikó Józsefet nemrégiben a magyar gaz­daság legbefolyásosabb döntéshozó menedzserei közé válasz­tották. ■ Magyarország csatlakozott a legnagyobb európai gazdasá­gi tömbhöz. A közhangulat azt mutatja, nem volt megfelelő a felkészülés. Ön szerint is így van? - Magyarország felkészülésére elég hosszú idő volt. Én azt gondolom, hogy ezt a 14 évet nem igazán használták ki. Úgy tű­nik, hogy az emberek nem értették meg, hogy a csatlakozás va­lamikor is valóság lehet, és attól a pillanattól, hogy az Európai Unió polgárai leszünk, számos új rendelkezés, szabály vár ránk. Ahhoz, hogy ezeknek megfeleljünk, a felkészülést már egy kis­vállalkozásban vagy egy mezőgazdasági vállalkozásban is évek­kel korábban meg kellett volna tenni. A harmonizációt gyakran az lassította, hogy a szükséges hivatalok nem álltak föl, nem ad­ták ki a megfelelő rendelkezéseket és információkat. Lebontva a mindennapi életre, a vállalkozóknak, cégvezetőknek sokkal korábban meg kellett volna kezdeniük a felkészülést azzal, hogy átalakítják, átszervezik a maguk kis vállalkozását. Vala­mennyi területen elmaradások és csúszások vannak. Meglepő az is, hogy miközben május 2-ától lehetett különböző uniós pá­lyázatokat beadni, május első hetében még csak a nyomdai elő­készítése folyt azoknak az űrlapoknak, amelyeken júniusi hatá­ridővel kell a pályázatokat benyújtani. Annak ellenére, hogy az elmúlt 14 évben sok minden történt, rengeteg dologban lassú volt a fölkészülés, és a leglassúbb talán a fejekben, a gondolko­dás átalakulásában volt. ■ A nagy-nagy várakozás után mintha nem az következett volna be, amit vártak az emberek... - Az uniós csatlakozás nem azt jelenti, hogy a határok eltűn­nek, és az életszínvonal holnaptól ugyanolyan lesz Magyaror­szágon, mint például Ausztriában. Kétségtelenül magyar speci­fikum az, hogy mi elsősorban az osztrákokra és a németekre te­kintünk, ha az EU-ról beszélünk. Miközben hozzánk sokkal in­kább hasonlítható uniós országok is vannak, mint például Gö­rögország vagy Portugália. Az Európai Unió fő kihívása abban áll, hogy nagy lehetőségeket ad a vállalkozóknak. Lehetőséget és kihívásokat, ugyanis a verseny mindenféleképpen felerősö­dik, és ennek csak úgy tudunk megfelelni, ha hatékonyan gaz­dálkodunk és előre gondolkodunk. A magyar kreativitás most már nem lesz elegendő! Megtervezett, precíz munkára és együttműködésre van szükség. Nem szabad elfelejteni, hogy ve­lünk együtt még 9 ország csatlakozott, és attól a pillanattól, hogy az unió tagjai vagyunk, ők is a versenytársaink abban, hogy a külföldi tőkét odavonzzák. Mostantól számolni kell az­zal is, hogy esetleg ők érnek el jobb pozíciókat az unió más or­szágainak a piacain. ■ Az EU-ban kulcsfontosságú fogalom a regionális szerve­ződés, a lobbizás és a régiók közötti együttműködés.­­ Valóban, az Európai Unióban meghatározó jelentőségű a regionális gondolkodás, így a döntések ténylegesen helyben születnek, ahol az embereket valóban érintik a változ­ások. Az Európai Unió egész támogatási rendszere erre a regionalitásra épül, így ez nagyban segíti a centralizáció lebontását, amely minden volt szocialista országban jelen van a legutolsó időkig, így Szerbiában is. Az eurorégiós együttműködésekkel egyes te­rületekre tevődik át a döntéshozatal. Ezekhez fel kell tudni használni azokat a kapcsolatokat, amelyek éppen az EU-csatla­­kozással bővültek ki. A közös érdekeket pedig lobbizással, ér­dekképviselettel lehet összekapcsolni. Meg kell találni azokat a politikusokat és potentált döntéshozó embereket, akikkel meg lehet értetni, hogy egy-egy régiónak mik az érdekei. Felkészült, jó tárgyalókészséggel rendelkező emberekkel és előkészített anyagokkal kell rendelkezni ahhoz, hogy meg tudjuk találni az érintett személyeket, így a megfelelő helyen és időben a meg­felelő módon tudjuk előterjeszteni a régiók és vállalkozások igényeit. Ha ezek jó kapcsolatokon, jó érvekkel működnek, ak­kor nagy valószínűséggel lehet EU-s támogatókat is találni az egyes projektumokra. ■ Az EU-n belül elmosódnak a határok, az áru és a polgá­rok pedig szabadon vándorolhatnak. De mi lesz azokkal, akik az unió határain kívül rekedtek?­­ Az uniós csatlakozás, a határok lebontása azt jelenti, hogy a határ két oldalán élő népek között a kapcsolatok könnyebbé és szorosabbá válnak. Ezt elősegíti az is, hogy Magyarország ese­tében majdnem mindenütt magyarok vannak a határ túlolda­lán. Összenő, ami összetartozik! Remélem, hogy ez hamarosan így lesz azokkal a szomszédos országokkal is, amelyek egyelőre nem tagjai az uniónak. Ennek ellenére már most is ki kell tud­ni használni azokat a lehetőségeket, amelyek a határ közelségé­ben és a határzónában élő emberi közösségekben rejlenek. Szerbia csatlakozása előtt viszont Magyarország határon túli együttműködése ezekkel az országokkal egyfajta lehetőséget ad az említett térségeknek arra, hogy például Önök alaposabban fölkészüljenek, és ne ilyen későn vegyék észre, hogy mi is törté­nik az uniós csatlakozáskor. Azt javasolom, hogy Szerbiának és Romániának is érdemes lenne figyelnie, hogy mi történik Ma­gyarországon a csatlakozás utáni első években, így Szerbia már ezeket a hibákat kivédve, könnyebben tud majd csatlakozni a későbbiekben. ■ HEVER Lóránt (A beszélgetés az Újvidéki Rádió Kifigyelő című ifjúsági műsorában készült) Futott a gyermekekért Tizenkét napon át futott Schirilla György a kórházban ápolt gyermekekért. A megtett 700 kilométer után a gyermekna­pon érkezett meg a Budai Gyermekkórház­ba. A „Hétmegyés futás a kórházban ápolt gyermekekért” programon belül megláto­gatott számos gyermekkórházat, illetve fu­tásra ösztönözte az egészséges gyermekeket falutáblától falutábláig. Schirilla György napi 50-60 km-t haladt, majd szálláshelyén esténként előadásokat tartott az egészséges életmódról. Az úton sok iskolás örömmel vállalta a közös futást, melynek végeztével szalagot kötöttek arra a kopjafára, amelyet emlékül vitt magával a sportember - közli a HírTV. Schirilla György: Ennek a futásnak tény­leg az volt a célja, hogy ezeknek az aranyos gyerekeknek, akik ebben az országban él­nek, vigyek szeretetet, ajándékot és erőt. Az volt a tematika, hogy akik futnak velem, azoktól erőt kaptam, és ezt az erőt vittem to­vább a gyerekeknek a kórházakba. Itt az is fontos volt, hogy cukorbeteg gyerekek fu­tottak velem, és a betegségre a futás nagyon jó gyógyerő. A sportember mintegy negy­ven településen és nagyvároson futott ke­resztül, érintve többek között Pécset, Mohá­csot, Bátaszéket, Baját, Szegedet, Hódmező­vásárhelyet, Szentest, Kunszentmártont, Kecskemétet, Dabast. A végcél pedig a Bu­dai Gyermekkórház volt. Együtt az autonómiáért A Vajdasági Magyar Demokrata Párt közleménye A VMDP vasárnap közleményt juttatott el lapunknak, s ebben egyebek között a következő áll: Markovic szerb parlamenti elnök szabadkai autonómiatagadó kijelentése után egy nappal megállapodás született a Kárpát-medencében tevékenykedő autonó­miakövetelő politikai erők együttműködéséről. Ágoston András, a Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt elnöke szombaton Szegeden aláírta a Megállapodást. A VMDP az erdélyi kétpólusú politikai elit nemzeti szárnyával együtt közös nemzet­közi tevékenységbe fog a magyar (perszonális) autonómia megvalósítása érdeké­ben. A Tőkés László nevével fémjelzett társulás közösen szólítja meg az Európa Ta­nács Parlamenti Közgyűlését, az Európai Parlamentet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet, hogy a parlamenti demokrácia eszközeivel szerezzen érvényt a közösségi autonómia jogi kereteinek elnyerésére irányuló igényének, és tegye lehetővé, hogy a Kárpát-medencei őshonos magyar közösségek, megkülön­böztetés nélkül, hasonló autonóm intézményekkel, jogosítványokkal és hatáskö­rökkel rendelkezzenek, mint az Európai Unió jogállamaiban élő autonóm közös­ségek. A társuló felek a cél érdekében önálló és egységes Nemzeti Tanácsot hoznak létre, melynek Brüsszelben is lesz irodája. „Ellenőrzik” Verespatakot Speranta Ianculescu román és Persányi Miklós magyar környezetvédelmi mi­niszter június 11-én közös látogatást tesznek Verespatakon, hogy a helyszínen tá­jékozódjanak a térség helyzetéről az aranykitermelés megkezdése előtt. Speranta Ianculescu a napokban azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy a közös látogatással azt kívánja bizonyítani a magyar környezetvédelmi miniszternek, hogy a térségben nem indult be a kitermelés. A Rosia Montana Gold Corporation társaság nem kért környezetvédelmi enge­délyt, ennek hiányában pedig lehetetlen törvényesen megkezdeni az aranyérc ki­termelését. A szerb felkelésre emlékeztek Kiállítás nyit Budapesten az Egyetemi Könyvtárban - Magyar levéltáros küldöttség Vajdaságban A múlt héten Budapesten az Egyetemi Könyvtárban kiállítás nyílt az 1804. évi szerb felkelés 200. évfordulója alkalmából. Az Egyetemi Könyvtár válogatott szerb vonatkozású ritkaságai címmel. Az ünnepélyes megnyitón dr. Szögi László, a könyvtár főigazgatója köszöntötte a részvevőket. Dr. Dejan Janca, Szerbia és Mon­tenegró budapesti nagykövete megemlékezett arról, hogy milyen szerepet játszott az 1804. évi szerb felkelés a független szerb nemzet megszületésében, és az évfor­dulós események között kiemelkedő jelentőségűnek nevezte ezt a kiállítást. Boross Jenő helyettes államtitkár emlékeztetett a nemzeteink között kialakult kapcsolatok történelmi alapjaira. Az ünnepségen megjelent még és beszédet mondott Miro Vuksanovic, a Ma­­tica Srpska könyvtár igazgatója és Fodor István, a zentai Történelmi Levéltár igaz­gatója. Fodor István lapunknak elmondta, hogy mivel dr. Szögi László a Magyar Le­véltárosok Egyesületének az elnöke is, megbeszélést folytattak az együttműködés­ről, s már ma delegáció érkezik Vajdaságba. Annál inkább fontos ez az esemény, mert legalább tíz éve nem járt levéltáros küldöttség tartományunkban. A vendé­gek Zenta után ellátogatnak Újvidéken a Vajdasági Levéltárba, továbbá Nagybecs­­kerekre, Pancsovára és Szabadkára. Pénteken fogadja őket Bunyik Zoltán tarto­mányi művelődési és oktatási titkár. A vajdasági és a magyarországi levéltárosok megbeszélést folytatnak a kiadványok és a kutatók cseréjéről, közös kiadványok megjelentetéséről és az együttműködés egyéb formáiról. ■ fr. Dr. Dejan Janca, Fodor István, dr. Szögi László és dr. Klimes Szmik Katalin, a budapesti kiállítás rendezője az Egyetemi Könyvtárban Gyermeknapon is súrlódás Kiss Péter: a gyerekek ügye a jövő szinonimája A kancelláriaminiszter szerint a magyar társadalomban egyetértés van abban, hogy a jövőt a gyerekek életkörülményeinek javításával, esélyeik növelésével lehet a legjobban szolgálni. Kiss Péter erről vasárnap, a központi gyermekna­pi ünnepségen beszélt. A Parlament előtti, ideiglenesen játszóterületté alakí­tott térre családjával együtt látogatott el a kancelláriaminiszter. A rendezvényen részt vett Lévai Kata­lin esélyegyenlőségi tárca nélküli minisz­ter és Draskovics Tibor pénzügyminisz­ter. „Minden családban a jövő szinonim­a gyerekek ügyével, ebben a kérdésben társadalmi konszenzus van, és ezt a poli­tikának is szolgálnia kell - mondta az MTI-nek Kiss Péter. A kancelláriaminisz­ter úgy látja, hogy még a legnehezebb körülmények között élő családok is „jö­vőpártiak”, a többi között ezért tesznek meg mindent a gyerekek taníttatásáért. Közlése szerint az uniós csatlakozás „jó­zan illúziókkal” töltheti el a családokat. Lévai Katalin a Parlament előtt felál­lított, a korlátozott képességekkel élők mindennapjait érzékeltető Ability Park­ban arról beszélt, azt szeretné elérni, hogy egyetlen gyereket se érhessen hát­rány szociális helyzete vagy fogyatékossá­ga miatt. - Amikor beültem egy kerekes székbe, hirtelen megváltozott a világ, ezt az élményt próbálhatják itt ki a gyerekek is, nagyon jó az, ha korán megtanulják átérezni, milyen a mások élete, így lesz­nek toleránsak felnőttként - mondta. Mi egy szociális Európát szeretnénk, ez azt jelenti, hogy nem tűrhető el egy társada­lomban az, hogy leszakadjanak azok, akik rossz helyre születtek - közölte. Lévai Katalin az oktatást és a foglal­koztatást nevezte az esélyegyenlőséget legjobban szolgáló területeknek. Ha az oktatásból senkit sem lehet kiszorítani, és a hátránnyal induló gyerekek időben megkapják a kedvezményeket, akkor ér­hető el pozitív változás - mondta a mi­niszter. A Parlament előtti Kossuth tér parkolójában mintegy 400 köbméteres óriás homokozót alakítottak ki. Az ingye­nes gyermeknapi rendezvényen több ez­ren - gyerekes családok - vettek részt. A kisebbek várépítésben versengtek, a na­gyobbak kézműves programokon, vetél­kedőkön szórakozhattak. A Fidesz kifogásolja, hogy csak kor­mánypárti települések kaptak állami tá­mogatást a gyermeknapi ünnepségek megrendezéséhez, míg az ellenzéki tele­pülések vezetői nem is tudtak arról, hogy vannak ilyen források - ezt Juhos Katalin mondta az MTI-nek a parlament elé hir­detett sajtótájékoztatón, vasárnap. Nem az a gond, hogy ezek kaptak, ha­nem az a sumákolás, amely ezeknek a pénzeknek a juttatását körülvette - tette hozzá az ellenzéki párt országgyűlési képviselője a gyermeknap központi, bu­dapesti helyszínén. Hangsúlyozta: választ vár az illetéke­sektől, elsősorban a gyermek-, ifjúsági és sportminisztertől arra, milyen alapon vá­lasztották ki a támogatásban részesülő ti­zenhét település, miért kellett a forráso­kat titokban eljuttatni a helyhatóságok­hoz, és mekkora összeget osztottak szét. Juhos Katalin közlése szerint többek kö­zött Győr, Orosháza, Pécs, Salgótarján, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, és Szombathely önkormányzata kapott tá­mogatást a Miniszterelnöki Hivataltól.

Next