Magyar Szó, 2004. augusztus (61. évfolyam, 179-204. szám)

2004-08-02 / 179. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu ___ ................. Micmiió Pokolgépes merényletek keresztény templomok ellen Bagdadban és Moszulban Szaúdi külügyminiszter: A muszlim csapatoknak fel kell váltani a koalíciós erőket Irakban Összehangolt robbantásos merényletek sorozatát követték el tegnap este keresztény templomok ellen az iraki fővárosban és Moszulban. Bagdadban négy, Moszulban két keresztény templomot rázott meg robbanás. Az első jelentések szerint a merényletek három halálos áldozatot és számtalan sebesültet követeltek. A belügyminisztérium szóvivője közölte, óriási számú áldozattal számolnak. Legkevesebb két bagdadi robbanást gépkocsival elkövetett öngyilkos merénylet idézett elő az esti istentiszteletek idején. Az első pokolgép az iraki főváros főként keresztények lakta Karrada negyedének örmény templománál robbant fel, kitörte az örmény templom festett üvegablakait, és lángba borított legalább három személygépkocsit. A második 15 perccel később egy asszír templomnál ugyanabban a negyedben történt. Egy harmadik robbantás egy kaldeus kolostort rázott meg. Az észak-iraki Moszulban két gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy keresztény templomnál tegnap este. A robbantásos merénylet áldozatokat követelt - közölte a helyi rendőrfőnök, részletek ismertetése nélkül. Irakban mintegy 800 ezer keresztény él, többségük Bagdadban. Iraki felkelők először intéztek támadásokat keresztény templomok ellen a megszállás 15 hónapja alatt. Az elmúlt hetekben többször követtek el támadásokat alkoholárusok ellen, akiknek többsége örmény, vagy kaldeus keresztény. asszír Szintén Moszulban tegnap reggel öt iraki vesztette életét és több mint 51 ember megsebesült egy rendőrőrsnél elkövetett öngyilkos merényletben. Egy japán gyártmányú, fehér terepjáró hajtott nagy sebességgel a rendőrőrs bejáratához, jóllehet az épület körzetében sebességkorlátozás van érvényben. Az őrség tüzet nyitott a gyanús gépkocsira, hogy megállásra kényszerítse, ekkor az autó a bejárattal szemben megállt és felrobbant. A rendőrőrs egy része beomlott, öt parkoló gépkocsiban és a szomszédos üzletekben károk keletkeztek. A robbanás helyszínén három méter széles kráter tátong. A muszlim országok Irakba telepítendő csapatai az Egyesült Államok vezette koalíciós erők felváltására hivatottak - jelentette ki tegnap a szaúdi külügyminiszter. Szaúd al-Fejszál herceg hangsúlyozta, a muszlim csapatok küldésének feltétele, hogy azt az iraki kormány kérje és azzal teljes mértékben egyetértsen minden Irakban élő népcsoport. A muszlim csapatoknak az ENSZ felügyelete alatt kell végezniük tevékenységüket. Szaúd al-Fejszál fontosnak nevezte, hogy a világszervezet áttekinthesse az Irakban zajló politikai folyamatokat, különös tekintettel a választásokra. A herceg azt is elmondta, hogy Rijád felvette a kapcsolatot az iraki helyzet rendezésében érdekelt több országgal. Ennek eredményeként lefektették azokat az elveket, amelyek alapján meg lehet vitatni a csapatok küldését. A muszlim csapatok csak a koalíciós erők kivonása után indulhatnak Irakba - hangsúlyozta közleményében Moammer el-Kadhafi líbiai vezető, DUBAJ.- Tizenöt napos ultimátumot adott Olaszországnak katonái kivonására Irakból az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő egyik csoport, ellenkező esetben támadásokat helyezett kilátásba olasz érdekeltségek ellen. „Mozgósítjuk sejtjeinket szerte Rómában és más olasz városokban, és 15 napot adunk Silvio Berlusconi olasz miniszterelnöknek arra, hogy kivonuljon Irakból. A határidő után nem leszünk felelősek életek elvesztéséért” - fenyegetőzött az Abu Hafsz al-Maszri Brigádok nevű szervezet az al-Kudsz arab napilaphoz tegnap küldött arab nyelvű közleményében. Ugyanezen csoport pénteken vérontással fenyegette meg a George Bush amerikai elnök politikáját támogató európai országokat. (MTI) A második világháborús szövetséges hatalmak is felelősek részben a hatvan évvel ezelőtti, náciellenes varsói felkelés kudarcáért és más tragédiákért - adta értésre véleményét Wlodzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter tegnap Varsóban, amerikai kollégájával, Colin Powell-lel közösen tartott sajtóértekezletén. A három szövetséges, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió nagy hibát követett el akkor is, amikor Európa felosztásáról döntött Teheránban és Jaltában - mondta, hangsúlyozva, hogy nem miniszterként, hanem magánemberként fejti ki véleményét ezekről a kérdésekről. „Olyan független, szuverén népek sorsáról döntöttek, amelyek vérüket ontották a szabadságért. Ilyesminek soha többé nem szabad megtörténnie” - mondta. Sérelmezte, hogy egyes országok - köztük Nagy-Britannia - levéltáraiban még mindig hozzáférhetetlen a kor számos fontos dokumentuma, márpedig - hangoztatta - jogunk van megismerni a történelmi igazságot”. A lengyel miniszter ugyanakkor elismeréssel adózott azon amerikai harci pilóták emlékének, akik nagy kockázatot vállalva, többen életüket áldozva, Olaszországból a lengyel főváros fölé repültek a varsói felkelés idején, hogy segíteni próbáljanak a náci megszállás ellen harcoló lengyeleknek. A német kormány ellenzi, hogy a Lengyelországból elűzött németek kártérítést követeljenek Varsótól ott maradt javaikért - mondta vasárnap Gerhard Schröder német kancellár a lengyel fővárosban, ahova a náciellenes varsói felkelés hatvanadik évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkezett. Hozzátette, hogy a német kormány nemzetközi jogi fórumokon is ezt az álláspontot fogja képviselni. Marek Belka lengyel kormányfővel folytatott vasárnapi megbeszélése után Schröder kijelentette: Azt is ellenzi, hogy nemzeti központot hozzanak létre Berlinben a Lengyelországból, Csehszlovákiából és más közép-kelet-európai országokból elűzött németek emlékére, amint azt az Elűzöttek Szövetsége javasolja. Néhány nappal korábban a lengyel kormányfő felszólította a német kancellárt, hogy a két nép közti teljes megbékélés érdekében utasítsa vissza a második világháború után kitelepített és vagyonuktól megfosztott németek kártérítési követeléseit, mert azok rontják a kétoldalú viszonyt. Az Elűzöttek Szövetségének elnöke, Erika Steinbach viszont azt hangoztatta a német Die Weltnek adott nyilatkozatában, hogy a kancellár nem mondhat le mások nevében a kártérítések igényéről. Schröder vasárnap érkezett a lengyel fővárosba. Ő az első német kancellár, aki részt vesz a varsói felkelés egy évfordulós megemlékezésén. Úgy értékelte a lengyel állam meghívását, hogy az fontos lépés Európa egysége felé. (MTI) A VARSÓI FELKELÉS ÉVFORDULÓJA A szövetségesek is felelősek voltak a kudarcért Schröder elvetette az elűzöttek követeléseit Hatalmas kráter a moszuli rendőrőrs előtt Beta Schröder a varsói felkelés részvevőinek egy csoportjával a lengyel fővárosban BOSZNIA-HERCEGOVINA NATO-katonák elfogták Karadžić egyik volt testőrét Powell a háborús bűnösök elfogását sürgeti Őrizetbe vette a boszniai békefenntartó erő (SFOR) a háborús bűnök vádjával körözött Radovan Karadžić egykori boszniai szerb elnök egyik volt testőrét, Mile Pejićet, aki az 1992—1995-ös boszniai háború idején volt Karadžić testőre, szombaton fogták el az északkelet-boszniai Bijeljinában. Azzal gyanúsítják, hogy a háborút lezáró daytoni békemegállapodásba ütköző cselekményeket követett el - adta tudtul a NATO vezetésű SFOR szűkszavú közleményében, megjegyezve, hogy a békefenntartó katonák házkutatást tartottak Pejic lakásában. Pejić a boszniai háború után rendőrként dolgozott Bijeljinában. Paddy Ashdown, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője ez év elején elbocsátotta állásából. Karadžić és Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok ellen a hágai nemzetközi törvényszék 1995-ben emelt vádat népirtás, emberiesség és háborús bűnök elkövetése miatt. Karadžić és Mladic terhére róják többek között csaknem nyolcezer boszniai muzulmán férfi és fiú 1995 júliusában Srebrenicában történt lemészárlását. Azóta is mindketten szökésben vannak, bár számos kísérletet tettek elfogásukra. Bosznia jövőjét veszélyeztetik azok, akik rejtegetik Radovan Karadžićot és Ratko Mladicot, a boszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt volt polgári, illetve katonai vezetőjét - hangsúlyozta szombaton Colin Powell amerikai külügyminiszter Szarajevóban tett röpke látogatásán. Már évekkel ezelőtt át kellett volna adni Karadžićot és Mladicot a hágai nemzetközi törvényszéknek - hangsúlyozta a boszniai fővárosban tett négyórás vizitjén. „Nem szabad megengedni, hogy bűnözők elkerüljék az igazságszolgáltatást. Akik rejtegetik ezeket a bűnözőket, megnehezítik Bosznia számára a szükséges reformok végrehajtását, és gátolják az ország integrálódását az olyan nemzetközi szervezetekbe, mint a NATO és az Európai Unió” - mondta újságíróknak. Kifejezte meggyőződését, hogy az ország útja az euratlanti intézmények felé vezet. Hangsúlyozta azonban, hogy a teljes integrálódáshoz még számos reformot meg kell valósítani a politika, a gazdaság és a nemzetvédelem területén. Kijelentette, hogy az Egyesült Államok elkötelezetten segíteni kívánja a balkáni országot e reformok végrehajtásában, a szegénység és az etnikai megosztottság leküzdésében. Az amerikai diplomácia vezetője találkozott Bosznia háromfős államelnökségével. Áttekintették, hogy milyen haladást ért el Bosznia az ottani háború 1995-ös befejezése óta, és hogy mennyiben valósult meg a három és fél évig tartó háborút lezáró daytoni egyezmény, amely amerikai közvetítéssel jött létre. Powell hangsúlyozta, hogy kedvező változásokat tapasztalt Szarajevóban. Úgy vélekedett, hogy három évvel ezelőtt tett legutóbbi látogatása óta a balkáni ország elismerésre méltó haladást ért el. Köszönetet mondott azért, hogy a balkáni állam vállalta aknaszedésben és fel nem robbant lövedékek begyűjtésében jártas szakemberek Irakba küldését. Powell találkozott Virgil Packett amerikai tábornokkal, a NATO vezette boszniai békefenntartó erő, az SFOR parancsnokával és Paddy Ashdown brit diplomatával, a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjével is. Powell hangsúlyozta. Noha az SFOR, amelyben 900 amerikai katona is szolgál, az év végéig átadja a boszniai békefenntartás feladatát az Európai Uniónak, az amerikai katonák egy csoportja azután is a balkáni országban marad. Segíteni fog a háborús bűnösök keresésében, részt vesz terrorellenes akciókban, és segédkezik Bosznia védelmi reformjának megvalósításában. Addig maradnak az amerikai katonák, amíg szükség lesz rájuk - mondta az amerikai diplomácia vezetője. (MTI) Bobby Fischer német útlevélért folyamodik? A Süddeutsche Zeitung értesülése Božidar Ivanovic: A volt sakkvilágbajnok Szerbia és Montenegróban szeretne menedéket találni A július elején Japánban letartóztatott egykori sakkvilágbajnok, Bobby Fischer azt fontolgatja, hogy apjára hivatkozva német útlevélért folyamodik, ami megakadályozná kiadatását az Egyesült Államoknak. A Süddeutsche Zeitung hétvégi számában közölt hír szerint Fischer sógora, Russel Targ pár nappal ezelőtt írásban érdeklődött a berlini külügyminisztériumban erről a lehetőségről. Fischer apja ugyanis német állampolgárként vándorolt be a 40-es évek elején az Egyesült Államokba, a kis Bobby már ott született 1943-ban. A külügyi tárca illetékesei válaszukban azt közölték a rokonnal, hogy az ügy érdemi vizsgálatához szükség volna Fischer írásos kérelmére. Targ azóta nem jelentkezett újból. John Bosnitch, a 61 éves exvilágbajnok sajtótitkára Tokióban - ahol Fischer fogdában ül - számos nyilatkozatban pendítette meg a „német megoldás” lehetőségét Ennek nyomán a tokiói német nagykövetség július második felében kétszer is rákérdezett az illetékes japán hatóságnál: csakugyan német állampolgár kíván-e lenni Fischer? Választ az ottani diplomaták sem kaptak. A sakkozót 1992 óta körözték az amerikai hatóságok, arra hivatkozva, hogy Fischer a Jugoszlávia elleni embargót megsértve Belgrádba utazott, s ott 3 millió dollár pénzdíjat vett föl az 1972-es világbajnoki párosmérkőzés „repríz kiadásáért” Borisz Szpasszkij ellen. Egy németté lett Bobby Fischer nem volna problémamentes Németország számára - mutatott rá a Süddeutsche Zeitung. A német apa és (svájci) zsidó anya fiaként született Fischer kedveli a nácikat, tagadja a holokauszt megtörténtét, és túláradó örömmel üdvözölte az amerikai célpontok ellen 2001. szeptember 11- én végrehajtott terrortámadásokat. BÁR Božidar Ivanovic, Szerbia és Montenegró Sakkszövetségének elnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy Bobby Fischer Szerbia és Montenegrót választotta a japán hatóságok által felkínált öt ország közül, ahova deportálhatnák. „Bobby nem sokat habozott, hanem Szerbia és Montenegró mellett döntött”, s elutasította, hogy Oroszországba vagy a Fülöpszigetekre deportálják,jelentette ki újságíróknak Božidar Ivanovic. Elmondta még, hogy kapcsolatban áll Filip Vujanović montenegrói kormányfővel, aki megértést tanúsított a „Fischer-ügy” iránt, és segítséget kínált fel „Úgy vélem, erkölcsi kötelességünk, hogy segítsünk Fischernek. Különben is a mi országunk miatt fenyegeti büntetés. Döntése bók Szerbia és Montenegró számára. Hiszem, hogy nem lenne gondunk az amerikai adminisztrációval, ha befogadnánk a legendás sakkozót” - mondta Ivanovic. (MTI, Sina) Illegális bevándorlók halála Cádiznál Öt ember vízbe fulladt a hét végén Spanyolország déli partvidéke, Cádiz közelében, mert felborult, majd elsüllyedt egy hajó, amely illegálisan bevándorolni szándékozó afrikaiakat szállított. Összesen 33 fő tartózkodott a vízi jármű fedélzetén. A többiekről nincs hír, de a hatóságok feltételezik róluk, hogy úszva el tudták érni a közeli partot. A spanyol rendőrség 300 illegális afrikai bevándorlóra bukkant a hét végén a Kanári-szigetekhez tartozó Fuerteventurán, illetve a szárazföld déli partvidékén. Olaszországban is szakadatlanul tart az illegális bevándorlók áradata. Az utóbbi 24 órában 330 afrikai érkezett olasz területre, túlnyomó többségük a Szicíliától délre fekvő Lampedusa szigetére. Az afrikai bevándorlókon kívül érkeztek kisebb számban pakisztániak és palesztinok is. (MTI)