Magyar Szó, 2004. augusztus (61. évfolyam, 179-204. szám)
2004-08-02 / 179. szám
2004. augusztus 2., hétfő Csapdahelyzetben Magyarok kálváriája az anyaországban „Jugoszláviában piszok magyarok voltunk, itt meg csak jugók vagyunk” - méltatlankodik egy ötven év körüli férfi. Hevesen gesztikulál, szinte szétrobban a tehetetlen dühtől. Aztán elcsendesedik. Tekintetéből eltűnik az indulat, arcára fásultság költözik. Mint aki beletörődött sorsába. Néhány perc múlva újra erőre kap. „El akartak vinni katonának, mire mondtam, hogy magyar vagyok, engem ne küldjenek golyófogónak sehova. Magyar vagy, igen? Szabadkán feltettek a vonatra, és ordítoztak velem, hogy ide többet ne jöjjek vissza.” Tizennégy vajdasági magyar lakik a XI. kerületi Fonyód utcában, a Vöröskereszt otthonában. Tizenegy férfi, egy nő és két gyerek. Egyikük se szeretné, ha nevét leírnám. Attól félnek, hogy a végén még bajuk lesz belőle. „Így is azzal fenyegetőznek, hogy kitesznek bennünket az utcára.” A férfiak a katonai szolgálat elől menekültek Magyarországra a kilencvenes évek elején, a délszláv háború kitörése után. Több mint tíz éve élnek az anyaországban, helyzetük azóta bizonytalan. „Amikor megkérdezik, ki is vagyok én, nem nagyon tudok mit válaszolni. Belföldi? Nem. Külföldi? Nem. Hát akkor micsoda? Hontalan!” - vonogatja a vállát egy karakteres arcú, halk szavú férfi. Cigarettát sodor a legvacakabb pipadohányból. Ez a legolcsóbb. Elmondása szerint havi húszezer forint ellátást kap, ennyi pénzből jobbra nem futja. Kőszeg Ferenc, a Magyar Helsinki-bizottság elnöke úgy tudja, még mindig 80-100 vajdasági magyar lakik menekülttáborokban. A bevándorlási hivatal adatai ettől eltérnek: tájékoztatásuk szerint befogadottként összesen mintegy 160 vajdasági magyar él Magyarországon, közülük 34-en menekültek számára fenntartott létesítményekben. A Fonyód utcai lakók sokfelé megfordultak már az országban. Békéscsabán, Bicskén, Nagyatádon, Nagykanizsán vagy például Szombathelyen. Ide-oda költöztették őket. „Mikor végre megszoktunk egy helyet, talán még munkát is találtunk volna, már mehettünk is tovább.” A fővárosba Debrecenből érkeztek. „Április elsején, a bolondok napján hoztak bennünket Budapestre.” A körülöttem ülő vajdaságiak közül főként két férfi beszél, a többiek alig szólalnak meg, ha mégis, csak néhány szót mondanak. Inkább okmányokat, hatósági iratokat mutatnak. Életük elmúlt évtizedének semmire se jó dokumentumait. Csapdahelyzetbe kerültek. Tavasszal azt ígérték nekik, a fővárosban letelepedési engedélyt kapnak. Később viszont értésükre adták: letelepedésről szó sem lehet, ráadásul befogadott státusuk meghosszabbítására sincs esély, akkor döntenek a legbölcsebben, ha egy évre szóló ideiglenes tartózkodási engedélyt kérnek. Egy kivételével így is tettek. Ezzel az igazolvánnyal dolgozhatnak ugyan, csak éppen eddig senkit nem találtak, aki hajlandó lenne munkát adni nekik. Egy év múlva pedig kitoloncolják őket, vagy idegenrendészeti őrizetbe kerülnek. A Vöröskereszt egyik munkatársa szem- és fültanúja volt, hogy a belügyminisztérium egyik illetékese letelepedési engedélyt ígért a vajdasági magyaroknak. Akkor hát mi történt? Válaszul széttárja a kezét. Ő se érti. Az ideiglenes tartózkodási engedély nem jogosít semmiféle ellátásra, a vajdaságiaknak ezért napokon belül el kell hagyniuk a Vöröskereszt menekültotthonát. „Becsaptak bennünket!” - ismételgetik. .Adósságunk van, pénzünk nincs. Hajléktalanok leszünk, de az is lehet, hogy börtönbe kerülünk.” Teljesen elképzelhetetlen, hogy visszatérjenek Szerbiába? Úgy néznek rám, mint aki megőrült. „Uram! Nem szokott híreket hallgatni?” A Magyar Helsinki-bizottság és a Menedék Egyesület a menekülttáborokban élő vajdasági magyarok érdekében nyílt levélben fordult a bevándorlási hivatal főigazgatójához. Olyan emberekről van szó - írták -, akik tizenhárom éve Magyarország védelmét kérték, mert magyar létükre nem akartak a jugoszláv hadsereg katonáiként részt venni a szerbek és a horvátok háborújában. Számukra - hangsúlyozták a jogvédők - sem a jobboldali, sem a baloldali kormányok nem kínáltak megoldást. Az emberi jogi szervezetek azt szeretnék, ha a belügyminiszter - az eredeti ígéretnek megfelelően - méltányosságból megadná a vajdaságiaknak a letelepedési engedélyt. A belügyminiszter állítólag kivizsgáltatja a menekülttáborokban lakó magyarok ügyét, a vizsgálat befejezése előtt a bevándorlási hivatal nem kíván nyilatkozni. Mire számítottak, amikor Magyarországra menekültek? - kérdezem a vajdasági magyarokat. Mire is? - néznek egymásra tanácstalanul. Végül egy keskeny arcú férfi felel: „Semmi különösre nem számítottunk. Csak arra, hogy magyar emberekként nyugalomban élhetünk tovább.” (Népszabadság) Igen vagy nem, ez lesz a kérdés A Magyarok Világszövetsége összegyűjtötte a szükséges aláírásokat ahhoz, hogy Magyarországon ki lehessen írni a népszavazást a határon túli magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatban. Minden bizonnyal ki is lesz írva, és az anyaországiak eldöntik majd, kapjunk-e állampolgárságot, vagy ne. Hogy milyenek a kilátásaink? Legutóbb egy hete fordult elő Budapesten, hogy egy felsőfokú végzettségű, harminc év körüli személy azt találta mondani: „Érdekes, hogy milyen régen elszakadtatok Magyarországtól, és mégis milyen jól beszéled a magyar nyelvet.” Nem általánosíthatunk természetesen, de ilyen és hasonló kijelentésekkel és kérdésekkel korábban is szembesülnöm kellett már, azonban a rendszerváltás óta eltelt 14 évnek már elégnek kellett volna lennie ahhoz, hogy többé-kevésbé mindenki számára kiderüljön, mi is valójában a helyzet velünk. Hogy mi magyarul gondolkodunk, magyarul beszélünk, és talán ami a legfontosabb, magyarul álmodunk. Sokszor ér bennünket az a vád, hogy csak azóta vagyunk ilyen elkötelezettek az anyaország felé, amióta rosszabbra fordult a sorsunk, bezzeg amíg jól éltünk, nem akartunk egyesülni ilyen nagy erőkkel Magyarországgal. Azt szokták csupán elfelejteni ilyenkor, hogy az a Magyarország nem ez a Magyarország volt, logikátlan lett volna a nyitott Jugoszlávia helyett a teljesen bezárt Magyarországhoz ragaszkodnunk, de ettől még nem felejtettük el, kik vagyunk. Magyarország demokratikus országgá történő átalakulása pontosan egy időben indult meg Szerbia diktatórikus állammá alakulásával. Itt van a lehetőség, hogy végre eldöntsék a demokratikus kormánnyal rendelkező, immár európai uniós országban élő magyarok, hogy felteszik-e az i-re a pontot Trianonnal kapcsolatban, vagy sem. Ha a népszavazás eredménye az lesz, hogy nem kapják meg a határon túliak a kettős állampolgárságot, akkor el kell fogadnunk, tudomásul kell vennünk, hogy nem kellünk. Vagy pedig megteszik irányunkba ezt a gesztust, és legalább eszmei síkon felvállalnak bennünket, hiszen szinte mindent lehet, csak akarni kell. Még a politikában is. Ahhoz azonban, hogy akarat legyen, talán jobban kellene ismerni bennünket. ■ DANYI Szilvia Történelmi haditábor kezdődött a múlt héten Pécs mellett a Szabolcs Fejedelem Hagyományőrző Íjász és Lovas íjász Egyesület szervezésében, ahol huszonöt fiú ismerkedett egy héten keresztül a honfoglaláskori szokásokkal és eszközökkel eltette kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Ismét riadót fúj az SNS A Szlovák Nemzeti Párt autonómiaellenes petícióval fenyegetőzik A szlovákiai magyarok autonómiájának létrehozását ellehetetlenítő aláírásgyűjtéssel fenyeget a nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), jóllehet a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) programjában nem szerepelnek autonómia kialakítását célzó törekvések, dár kulturális és oktatási autonómiatörekvéseket vállal fel, és programjában nem voltak, nem is lesznek olyan szándékok, amelyek egyes szlovákiai területek elszakítását céloznák. A TASR szlovák hírügynökség vasárnapi jelentésében arról ír, hogy az SNS egyik leghangosabb magyarellenes veze Gasparovič a magyar felszólalások ellen a pozsonyi parlamentben Ivan Gasparovič szlovák államfő ellenzi, hogy a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) képviselői magyarul szólaljanak fel. A TASR Ivan Gasparovič szombati rádiónyilatkozatát ismertető jelentése szerint a másfél hónapja hivatalba lépett köztársasági elnök - a parlament egykori elnöke - bántónak találja, hogy Bauer Edit, az Európa Parlament tizennégy tagú szlovák képviselőcsoportjának egyik, MKP-hez tartozó tagja Brüsszelben olyan megállapítást tett, miszerint míg az Európai Parlamentben bárki felszólalhat a saját anyanyelvén, addig ez a szlovák törvényhozásban nem lehetséges. Bauer Edit kijelentése Szlovákiában nagy vihart kavart. Két hete folyamatosan ez a média egyik központi témája. (MTI) A parlamentből kibukott magyarellenes erő az utóbbi hetekben szinte naponta megpróbálja riadóztatni a hazafias érzelmű szlovák választókat, de mert ehhez nincs egyéb eszköze, mint mindig, most is a magyarok fenyegette veszéllyel riogatja őket. Ezúttal Duka Zólyomi Árpád nyilatkozatában látják a veszélyt, akit pénteken a Fidesz-frakció külügyi kabinetjét és a magyar Országgyűlés külügyi bizottságát vezető Németh Zsolt romániai autonómiakérdésekről elhangzott szavai okán kérdezett meg a szlovák sajtó. Duka Zólyomi, az Európai Parlament szlovák küldöttségének egyik MKP-hoz tartozó tagja a területi autonómiát az „egyik lehetséges” megoldásként említette, hozzátéve, hogy ez azonban csak a többségi nemzet egyetértésével, tárgyalások útján és kompromisszumok árán lenne elérhető, és csakis akkor, ha nem feszültséget teremtene, hanem elégedettséget hagyna maga után. Bugár Béla, az MKP elnöke ugyanerről nyilatkozva azt mondta: pártja egyetője, Anna Malíková a magyar autonómiatörekvés hivatalos bejelentésének tekinti Duka Zólyomi szavait, ezért azt követeli, hogy attól az MKP hivatalosan határolódjon el, mert ha nem, az SNS kezdeményezni fogja, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó magyar pártot helyezzék törvényen kívüli státusba. A másik nacionalista pártvezető, Ján Slota által is jegyzett vasárnapi dokumentumban az SNS leszögezi, hogy a 2006- ban esedékes választások után az első dolga lesz, hogy a parlamenttel megalkottassa a köztársaság védelmét szavatolni hivatott törvényt, melynek nyomán a Duka Zólyomiéhoz hasonló kijelentések nem maradhatnak majd büntetőjogi következmények nélkül. Komlóssy Zsolt, az MKP országos választmányának elnöke az SNS újabb riadójára reagálva az MTI-nek azt mondta: az SNS önmagára jellemző módon ismét a saját kényszerképzetei ellen hadakozik, hiszen egyelőre semmilyen dél-szlovákiai autonómiatörekvések nem jöhetnek szóba, az pedig egyenesen nevetséges, hogy az MKP-t törvényen kívül helyezzék, hiszen a magyar párt rendesen bejegyzett, az ország törvényeinek megfelelően tevékenykedő politikai erőként van jelen. Erre reagálva más pártok, így a Vladimír Meciar vezette ellenzéki erő, a Néppárt-Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS) alelnöke, Sergej Kozlík is azt mondta, hogy Malíková a petíciós fenyegetéssel egyszerűen csak láttatni akarja magát a politikai színtéren és tudnia illenék, hogy a szlovák alkotmány kizárja az autonómia intézményét. (MTI) Felajánlotta miniszteri lemondását Gyurcsány Ferenc Fidesz-reagálás a lemondási felajánlásra Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter felajánlotta lemondását a kormányfőnek vasárnap. A politikus az MTI-nek elmondta, hogy lemondását Medgyessy Péterrel való személyes találkozója alkalmával ajánlotta fel. Gyurcsány Ferenc közölte, hogy Medgyessy Péter a lemondással kapcsolatban augusztus végén, a tervezett kormányátalakítással egy időben hozza meg döntését. Galádságnak tartja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség, hogy Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter felajánlotta lemondását miniszteri posztjáról, mivel ezzel az ellenzéki párt szerint a szocialista politikus az olimpiai csapat helyettes vezetőjeként cserbenhagyja a magyar sportot. Erről Szalay Ferenc, a Fidesz ifjúsági- és sportkabinetjének vezetője beszélt az MTI-nek vasárnap, reagálva a miniszter bejelentésére, miszerint felajánlotta lemondását a miniszterelnöknek. Szalay Ferenc bírálta a sportminisztert, hogy lemondási felajánlását az olimpia előtt két héttel jelentette be. „Ez a lépés azt jelzi, hogy a miniszternek nem fontos a magyar olimpiai szereplés, inkább az ő egyéni pártpolitikai ambíciói számítanak” - közölte Szalay Ferenc. Szerinte Gyurcsány Ferenc olyan alkuba kívánja bocsátani miniszteri megbízatását, ami a későbbiekben a lehetséges pártelnöki pozícióját erősítheti. A Fidesz politikusa kijelentette: „Ezzel a miniszter bizonyította, hogy a kabinetben ő a leggyengébb láncszem.” (MTI) hét végén tartották meg Zircen a Bakonyi Betyárnapok elnevezésű rendezvénysorozatot, ami népművészet vásárral és a népi kismesterségek bemutatójával kezdődött. A „Bakony fővárosában” országos lovas turisztikai konferenciát is tartottak, a gasztronómiai rendezvényeken pedig a Bakony ízeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. Az egyik legérdekesebb program a vadételfőző fesztivál volt, amelyre 500-an jelentkeztek. Szombaton délután tartották Zirc főútvonalán a bakonyi betyárok és zsandárok, valamint a huszárok látványos felvonulását, majd a sportpályán lovas karosszelt, díjugratást, fogathajtást és lovas ügyességi játékokat nézhettek az érdeklődők. Aznap este betyárbállal zárultak a programok a bakonyi városban. A képen: Lovas felvonulás Zircen A