Magyar Szó, 2005. február (62. évfolyam, 25-48. szám)

2005-02-01 / 25. szám

-DOORIMOVISAO • AD Zentai fiókintézet Posta utca 14.. 024/815-501 Újvidék, 2005. február L, kedd _________________________________KÖZÉLETI NAPILAP LXII. évf., 25. (20­056.) szám ■ Ára 20 Dia Oktatással a megelőzésért Kimerítő elemzés készül a Vajdaságban történt incidensekről­­ Befejezte ténymegállapító tevékenységét az Európai Parlament bizottsága Az elmúlt másfél évben Vajdaságban történt incidensek etnikai motiváltságát megállapította ugyan az Európai Parla­ment tényfeltáró bizottsága háromnapos látogatása alatt Szabadkán, Temerinben, Újvidéken és Belgrádban, de hogy mi­lyen mértékűek, s hogy mi volt az indíté­kuk, azt csak az összegyűjtött vaskos do­kumentáció kimerítő tanulmányozása és elemzése után hozzák nyilvánosságra. Megállapították azonban, hogy a kilengé­seket jobbára fiatalok követték el. Az első gyors tájékoztatót már ma átadják az Eu­rópai Parlament külügyi bizottságának, jelentette ki Doris Pack, a bizottság elnö­ke tegnap Belgrádban, az Európai Unió még fel nem avatott székházában megtar­tott, látogatást záró sajtótájékoztatón. A bizottság valamennyi tagja, Johannes Oboda (Ausztria, APO, PES), Becsey Zsolt (Fidesz, EPP-ED), Hegyi Gyula (MSZP, PES) és Jelko Kacin (Szlovénia, ALDE) szerint is hasznos, részletekre is kitérő beszélgetéseket folytattak Vajda­ságban az etnikai közösségek vezetőivel, az egyházi méltóságokkal, a községi, a tar­tományi hatalmi szervek, a rendőrség, az oktatási intézmények, a civil szervezetek vezetőivel, képviselőivel, a sérelmeket megért polgárok egy részével, valamint a köztársasági és állam­közösségi vezetők­kel. A Boris Tadic­tyal, Szerbia elnökével folytatott megbeszélésen a szerbiai, de mindenekelőtt a vajdasági helyzetről volt szó. Doris Pack úgy értékelte, Vajdaság olyan régió, amelynek a multietnikai jel­lege Szerbia támasza kell hogy legyen az Európai Unióba vezető útján - áll Szerbia elnöke kabinetjének közleményében. Tadic hangsúlyozta, hogy Szerbiának meg kell tartania és fejlesztenie kell a jó­szomszédi viszonyokat minden szomszé­dos országgal, ezért külön figyelmet kell fordítani az országban élő kisebbségekre. Az Európai Parlament küldöttségével tárgyalt Vojislav Kostunica szerbiai kor­mányfő is. Doris Pack közölte Kostunicá­­val, hogy vajdasági látogatása során az volt a benyomása, hogy az ott történt in­cidensek többségét illetően nem etnikai hátterű bűncselekményekről van szó - áll a kormányközleményben. Pack hangsú­lyozta, az Európai Parlament a vajdasági incidensek vonatkozásában sohasem élt az „atrocitás” kifejezéssel, amit tévesen használtak a médiumokban. Kostunica emlékeztetett arra, hogy meghoztuk a kisebbségekről szóló tör­vényt, megalakult a nemzeti kisebbség­­ügyi köztársasági tanács, továbbá, hogy Szerbia és Montenegró és Magyarország becikkelyezték a nemzeti kisebbségek vé­delméről szóló megállapodást. Kostunica és Pack egyetértettek abban, hogy na­gyon fontos az oktatási programok révén megelőzni a nemzetek közötti incidense­ket. A tárgyalások utáni sajtóértekezleten Doris Pack hangsúlyozta, az oktatásnak kulcsfontosságú szerepe van az inciden­sek megelőzésében. Az erre vonatkozó programok már el is készültek Vajdaság­ban. Tény az is, hogy a régióba érkezett nagyszámú menekült nem ismeri a sok­­nemzetiségű Vajdaság multikulturális ha­gyományát Folytatása a 4. oldalon Oros András Doris Pack Boris Tadicnál Az EU március végéig ad haladékot Belgrádnak Brüsszel ismét követeli a háborús bűncselekményekkel vádolt személyek kiadását Hágának - Komoly figyelmeztetés Zágrábnak is Az Európai Unió március végéig ad haladékot Szerbia és Montenegrónak a hágai nemzetközi törvényszékkel való tel­jes együttműködés teljesítésére, mely az uniós társult tagság elnyerését célzó kivi­­telezhetőségi tanulmány elkészítésének előfeltétele - közölte tegnap Brüsszelben Olli Rehn, az unió bővítési biztosa. Rehn hangsúlyozta, hogy Vladimir Lazarevic tábornok beharangozott meg­adása csak egy lépés a Hágával való teljes együttműködés irányába, ám magában még nem elegendő. Elmondta azt is, hogy az Európai Bizottság máris nagyban dolgozik a kivitelezhetőségi tanulmá­nyon, és szavai szerint „jelentős technikai haladás érezhető.” „Március végéig adunk haladékot az Államközösségnek, hogy bizonyítsa, mara­déktalanul együttműködik a hágai nem­zetközi törvényszékkel. Ez segítené az or­szág stabilizációs folyamatait és az EU-tár­­sulás felé való haladását” - nyilatkozta. Az EU-biztos azt is kiemelte, hogy az unióhoz való közeledés tekintetében a térség egyetlen országa sem képezhet ki­vételt és nem számíthat kiskapukra, külö­nösen a Hágával való kapcsolat tekinteté­ben, a vele való együttműködés ugyanis a nemzetközi jog elismerését és tisztelet­ben tartását jelenti. Rehn azt is közölte, hogy balkáni or­szágok együtt(nem)működésével kapcso­latban Carla del Ponte főügyész a hét fo­lyamán véleményt cserél José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnöké­vel is. Komoly figyelmeztetést intézett a zág­rábi vezetéshez is tegnap az Európai Bi­zottság. Olli Rehn, a testület bővítési kér­désekért felelős tagja szerint, ha ma kelle­ne dönteni, ő nem javasolná Horvátor­szág csatlakozási tárgyalásainak megkez­dését. Folytatása a 2. oldalon Nyolc év börtön Dubrovnik ostromáért ítéletet hirdetett a hágai nemzetközi törvényszék Pavle Strugar ügyében Bűnösnek találta és nyolcévi börtönbüntetésre ítélte a volt Jugoszlávia területén el­követett háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék tegnap Pavle Stru­­gart, az egykori J­H nyugalmazott tábornokát a horvátországi Dubrovnik 1991-es vé­res ostromának irányítása miatt. A három hónapos ostrom a frissen függetlenné vált Horvátország ellen indított ju­goszláv hadjárat elején játszódott le, annak egyik legkegyetlenebb fejezete volt: össze­sen 50 civil emberéletet követelt több száz sebesült mellett, és súlyos károkat okozott az ENSZ kulturális örökségéhez tartozó óvárosi részben. A szerb és montenegrói had­sereg 1991 végén - négy hónappal azután, hogy Horvátország (az év nyarán) bejelen­tette kiválását Jugoszláviából - lőtte tüzérségi fegyverekkel a Horvátország déli részén fekvő, nagy múltú, kulturális emlékekben roppant gazdag Dubrovnikot. A vádirat sze­rint a hadműveletek során „indokolatlan pusztítást okoztak, szándékosan semmisítet­tek meg történelmi és vallási emlékeket”. Folytatása a 2. oldalon A felvételünkön látható - minden bizonnyal lenagyobb - nagybecskereki jég­csap a Jovan Zmaj utcában lévő Bega-híd közepén lóg. Ha marad a nagy hi­deg (tegnap hajnalban -15 Celsius-fokot mértek a városban), a híd alatt átívelő hővezetékből pedig továbbra is csöpög a víz, akkor a jégcsap hamarosan beleér a jeges folyóba. Jelenleg ez a legforgalmasabb, de egyben a legrosszabb ál­lapotban levő nagybecskereki híd, melyet a szakemberek szerint már le kellett vol­na zárni a forgalom elől. Egyébként hétfőn hajnalban vajdasági viszonylatban valószínűleg Óbecsén mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet: talajszint feletti 2 méteren -18,3, talaj­szinten —20,4 fokot. A szakemberek véleménye szerint, mivel a hótakaró vastagsá­ga 14 cm-es, ez elegendő védettséget jelent a sarjadó vetésnek. Lehetséges viszont, hogy egyes területeken az erős szél elfújta a havat, s csak később derül ki, hogy a rendkívül alacsony hőmérséklet előidézett-e fagykárt. Egyébként a nap folyamán sem melegedett fel Óbecsén és környékén, reggel 6 órakor -16,8 fokot mértek, egy órával később -17 fokot, 8 órakor „csak” -14,2 fokot mutatott a hőmérő hi­ganyszála. A meteorológiai állomáson délelőtt 10 órakor -8,4, délben -6,2 fokot mértek, míg délután 2 órakor -5,7-re „mérséklődött” a hideg. Ettől az időponttól kezdve, noha a hó is esni kezdett, újra csökkent a hőmérséklet ■K.l.,l.gy. Kecskés István ­ Újvidék ünnepe zűknek bizonyult tegnap este az Újvidéki Színház nagyterme azok számára, akik a város napja alkalmából megrendezett ünnepségre voltak kíváncsiak. 1748. feb­ruár elsejéről már évek óta megemlékeznek ebben a művelődési intézményben, az ünnepségen ezúttal Bunyik Zoltán üdvözölte az egybegyűlteket. Emlékeztetett arra, hogy akkor, több mint negyed évezreddel ezelőtt, az itt élő nemzetek összefogtak, így sikerült elérniük közös céljukat. Az összetartás azóta is jellemző erre a tájra. Bunyik reméli, hogy városunk a jövőben tényleges központja lehet a multikulturalizmusnak. Szerinte a mai közös ünnep azt sugallja mindannyiunknak, hogy csakis közösen érhet­jük el a jelentős dolgokat. Az Újvidéki Magyar Művelődési és Művészeti Központ szer­vezésében megtartott ünnepségen ismert művészek, színészek szórakoztatták a közön­séget. ■ szb Ifjú Gábor .

Next