Magyar Szó, 2005. április (62. évfolyam, 75-100. szám)

2005-04-01 / 75. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu Vezérmotívumként magyar-magyar ellentét Folytatás az 1. oldalról Az országgyűlési képviselők újvidéki látogatásán nyomatékosan is megerősí­tést nyert az előző napi belgrádi tárgya­lássorozat hozadéka. A Tartományi Kép­viselőház elnökével és alelnökével, Boján Kostressel és Egeresi Sándorral, valamint Boján Pajzic TVT-elnökkel való találko­zón is az Államközösség és Magyarország fokozott egymásrautaltsága domborodott ki, mely több síkon is hasonló, közös vagy éppenség azonos érdekekben nyilvánul meg. Az egyik ilyen Szerbia és Monteneg­ró EU-közeledése, mely tekintetben Vaj­daság - Kostres megfogalmazásában, sa­játos hidat képez a hazánkkal határos egyetlen uniós országon (Magyarorszá­gon) keresztül Európa felé. Mint Németh Zsolt azt előző nap Belgrádban is hangsúlyozta, Magyaror­szág rendkívül érdekelt Szerbia és Mon­tenegró, és így a nyugat-balkáni térség többi országának EU-integrációjában. Támogatják, hogy még az idén megkez­dődjenek a stabilizációs és integrációs tárgyalások, és kölcsönösen fontosnak tartják, hogy Magyarország schengeni egyezményhez való 2007-es csatlakozásá­­ig minél problémamentesebb legyen a határátlépés. Ilyen irányban nagy jelentőségű, hogy az EU milyen formában rendszabályozza majd új kishatárforgalmi rendszerét. Ah­hoz, hogy ez számunkra is megfelelő és üdvözölhető lehessen, elengedhetetlen, hogy Szerbia készülő alkotmányában Vaj­daságnak egy kibővített, szélesebb jogkö­röket tartalmazó, több anyagi forrást sza­vatoló regionális autonómiája legyen. Bíznak abban, hogy a tartományi autonó­mia mellett az itteni magyarság autonó­miája is egyértelmű és világos garanciákat kap a szerbiai alkotmányozási folyamat keretében. A nemzeti színezetű incidensek kap­csán Németh elégedettséggel szólt Kost­res azon határozott kiállásáról, hogy eze­ket a jelenségeket semmiképp sem sza­bad bagatellizálni. A tartomány autonó­miájának erősítése egyebek között éppen az ezekkel szembeni hatékonyabb fellé­pést is szolgálná. A magyar fél továbbra is elvárja a rendőrségnek és az igazságszol­gáltatási szerveknek az ezekkel a jelensé­gekkel szembeni még határozottabb fel­lépését. Egeresi Sándor szerint Szerbiának a demokratizáció és decentralizáció kere­tében továbbra is erősítenie kell az euró­pai normarendszer itteni alkalmazását, „hiszen ezek nélkül ez az ország, így Vaj­daság sem léphet be az európai családba. Magyarország EU-csatlakozásával Vajda­ság geopolitikai helyzetéből kifolyólag a határzónába került, ami számunkra első­sorban előnyöket kell hogy jelentsen.” Kozma József, a magyar küldöttség (szocialista) tagja szerint a határ 2007 utáni átjárhatóságát illetően egyrészt az uniós kishatárforgalmi megoldások ked­vező formában való kialakítása a cél, más­részt pedig a nemzeti vízum megfelelő formáinak kialakítása azok számára, akik majdan a kishatárforgalmi zónán kívül esnek. Németh Zsolt és Balog László (volt MDF-tag) a határ átjárhatóságát és a zavartalan kapcsolattartást a kettős állam­­polgárság megadásában látja, de ezen tö­rekvésük e mostani küldöttségi összetétel folytán is csupán párt- és magánvéle­ményként kezelhető. itt T­ izenkét olyan külföldi túlélőre - három brit­re, két svédre, két né­metre, két franciára, két ka­nadaira és egy amerikaira - bukkantak a mentőcsapatok tegnap az Indonéziához tarto­zó Nias szigetén, akik eddig nem adtak életjelt magukról a térségben a hét elején történt földrengés óta. Mindannyian épek és egészségesek. A men­tésben részt vevő francia és norvég szakemberek Niason két fiatalt mentettek ki a ro­mok közül. Francia tűzoltók egy 19 éves életben lévő lány­ra találtak egy összedőlt épü­let maradványai között. A ki­mentett fiatal nő környezeté­ben mindenki meghalt. A norvégoknak egy 15 esztendős fiút sikerült kiszabadítaniuk egy ház harmadik emeletéről. Az ENSZ adatai szerint a szigetvilá­got ért földmozgásokban legkevesebb 620-an vesztették életüket. A hétfői rengést több mint 700 utórengés követte, ezek kö­zül 48-at közvetlenül a Richter-skála szerinti 8,7-es földmozgás után, majd másik 628-at a rákövetkező két napon, újabb 51-et pedig csütörtökön észleltek. Ezek ereje 4,1 és 5,5 között volt. A képen: elárasztott utca a Szumátra szigeti Singkilben Beta/AP Ali Agcának a Vatikánon belül is voltak bűntársai? A pápa elleni 1981-es merényletet elkövető Ali Agca azt állít­ja egy tegnap megjelent nyilatkozatában, hogy „a Vatikánon be­lül is voltak bűntársai - papok és bíborosok”. A La Repubblica című olasz napilapban szerdán megjelent nyilatkozata szerint „papok és bíborosok segítsége nélkül soha­sem követhette volna el tettét, a Vatikán felelős a pápa elleni merényletért, az ördög e falak mögött lakozik”. A Szürke Farkasok elnevezésű török terrorszervezethez tar­tozó Mehmet Ali Agca, aki 2000 óta török börtönben, Isztam­bulban tölti a reá kiszabott életfogytiglani börtönbüntetést, könyvet ír tettéről. Már 150 oldalon túl van, s várhatóan két hó­napon belül elkészül művével, amelyben „mindent fel kíván tár­ni”. A La Repubblicának nyilatkozva ismét arról beszélt, hogy „is­teni jelre” lőtt a pápára, azon a napon, 1981. május 13-án „sen­ki sem állt mögötte, senki sem tudott tervéről”. A logikai ellent­mondásra, amely ez utóbbi kijelentés és „a vatikáni bűntársak­ra” vonatkozó első állítása között feszül, nem adott magyaráza­tot nyilatkozatában. „A közvélemény és az átlagpolgár ezernyi dologra gondolhat a szisztematikus félretájékoztatás nyomán. Mindazonáltal a ha­talmi központok számára nem léteznek titkok, viszont tabuk, a végleges igazság kiderülésével kapcsolatos politikai számítások és aggodalmak igen. Akadnak olyanok, akik attól tartanak, hogy megkezdődhet a vatikáni fal szellemi leomlása, amint ez a ber­lini fallal is megtörtént” - idézte Agcát az olasz lap. A napilap beszámolója szerint hamarosan meglátogatja Ag­cát isztambuli börtönében az olasz parlament úgynevezett Mit­­rohin-bizottságának (az egykori kelet-európai titkosszolgálatok olaszországi ténykedését vizsgáló testület) elnöke is. Paolo Guz­­zanti hamarosan Isztambulba, majd Szófiába utazik, hogy a Bul­gáriának a német kormány által 2002 nyarán átadott, a pápa el­leni merénylettel kapcsolatos Stasi-aktákat tanulmányozza. (MTI) N­ yugalomban kezdődtek meg tegnap reggel Zimbabwéban a parlamenti választások. A választások legnagyobb esélyese a 25 éve hatalmon lévő Robert Mugabe elnök vezette Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU-PF), a legjelentősebb ellenzéki szervezet pedig a Mozgalom a Demokratikus Változásért (MDC). Az ellenzék már előre vá­lasztási csalással vádolta meg a hata­lom képviselőit, Mugabe és környe­zete pedig „Tony Blair brit minisz­terelnök bábjaiként” állította be a vá­lasztási kampányban az ellenzék ve­zetőit. A mostani voksolást helyi és külföldi megfigyelők is figyelemmel kísérik. A nyugati országok azonban nem képviseltetik magukat, mert ők azzal vádolják a Mugabe-rendszert, hogy semmibe veszi az emberi jogo­kat, ezért Harare nem hívta meg el­lenőreiket. A mostani választásra ak­kor kerül sor, amikor az afrikai or­szág a legsúlyosabb gazdasági válsá­gát éli át függetlenné válása óta. A ké­pen: hosszú sor az egyik hararei sza­vazóhely előtt Beta/AP 2005. április 1., péntek Harcok, merényletek Irakban­­ Az amerikai hírszerzés alaposan melléfogott a tömegpusztító fegyverek ügyében Életét vesztette 22 ember - közöttök három amerikai tengerészgyalogos -, 38 pedig megsérült Irak területén az utóbbi 24 órában harcok és merényletek követ­keztében - közölte tegnap a helyi rend­őrség, illetve az arab országban állomáso­zó amerikai erők parancsnoksága. Az iraki belügyminisztérium tegnap bejelentette, hogy a kurd autonóm terü­let kivételével újabb egy hónappal meg­hosszabbítják az országban a rendkívüli állapotot. A tegnapi súlyos mérleg ellenére amerikai szakértők jelen­tős csökkenést mutattak ki a felke­lők támadásainak számában a janu­ári választások óta. Az idén eddig márciusban volt a legkevesebb ilyen akció az elmúlt egy év alatt. A Brookings Intézet, amely a felkelők akcióit elemzi, tavaly ősszel még napi 80-90 támadást jegyzett föl. A választások előtt ez a szám 50-60 volt, az elmúlt hetekben pedig napi 40-45-re süllyedt. A gerillaakciók célpontja is megváltozott: egyre inkább az iraki rendőrök, katonák és állami alkal­mazottak ellen irányul, ami azzal magyarázható, hogy egyre jobban kiépül az ország saját biztonsági erőinek hálózata, s az amerikaiak egyre több feladatot adnak át ne­kik. Az irakiak könnyebb célpont­nak is számítanak, mert felszerelé­sük gyengébb az amerikaiakénál. Az amerikai csapatok tömeges kivonása Irakból attól függ, hogy ez a tendencia folytatódik-e a következő hó­napokban. Az iraki belügyminiszter szerint, ha a támadások számának csökkenése folyta­tódik a következő 6-7 hónapban, akkor Irak másfél év múlva már maga is képes lesz megvédeni belső biztonságát WASHINGTON.­­ Az amerikai hír­szerző szervek alaposan melléfogtak az iraki tömegpusztító fegyverek ügyében, és a hírszerzési munka fogyatékosságait azóta sem sikerült kiküszöbölni - állapít­ja meg az iraki hírszerzési kudarc okai­nak a feltárásával megbízott elnöki vizs­gáló bizottság tegnap közzétett jelentésé­ben. A kilenctagú testület szerint az Egye­sült Államok most is „zavaróan keveset tud” Amerika legveszélyesebb ellenfelei­nek, így Iránnak és Észak-Koreának a fegyverprogramjairól. A jelentés nyilvá­nos változata nem részletezi, hogy az amerikai hírszerzés mennyit tud Iránról és Észak-Koreáról. (MTI/AFP/Reu­­ters/AP) Beta/AP Amerikai helikopter járőrözik Bagdadban Abbász leszámol a szélsőségesekkel A palesztin elnök utasítása a szerda éjjeli rámalláhi zavargásokat követően Utasítást adott a szélsőséges palesztin fegyveresekkel való leszámolásra Mahmúd Abbász palesztin elnök, miután azok szerda éjjel zavargást robbantottak ki Rámalláh­­ban, és rálőttek az elnöki hivatal épületére is. Abbász maga is az épületben volt, amikor az incidens történt. Szóvivője szerint teg­nap utasítást adott ki, hogy elejét vegye a további rendbontásnak és a polgárok javai megrongálásának. A további támadások megakadályozására kivezényelték a biztonsá­gi erőket - mondta a szóvivő. Egyelőre nem tudni, pontosan milyen lépések következnek, és hogy az akció túl­­terjed-e Rámalláh határán. Abbász az Áriél Sáron izraeli miniszterelnökkel kötött tűz­­szüneti megállapodásban vállalta, hogy leszereli a palesztin szélsőségeseket, köztük több száz fegyverest, akiket Izrael körözőlistára tett. A szerda éjjeli lövöldözés résztvevői az al-Aksza Mártírjainak Brigádjából kerültek ki, akik nem hajlandók letenni a fegyvert. Hat közülük évek óta a rámalláhi elnöki hi­vatal épületegyüttesében és az izraeli megtorlás elől menekülve. Abbász emberei állí­tólag kitessékelték őket bűnöző viselkedésük miatt. Jasszer Arafat néhai palesztin el­nök húsz ilyen fegyveresnek adott menedéket. Izrael Abbásznak megígérte, hogy nem vadászik rájuk tovább, ha leteszik a fegyvert. Ők azonban „átlépték a határt. Megtámadták az elnök irodáját. Semmibe veszik a palesztin hatóságot, s ezért most kíméletlenül fel kell lépni ellenük, különben ellenőr­zésük alá vonják a várost, és zűrzavart okoznak” - mondta egy palesztin tiszt. (MTI/Re­­uters/AP) Karadzic lopott közpénzből fedezi szökését Milorad Dodik volt boszniai szerb miniszterelnök állítása Nemcsak háborús bűnökkel, hanem állami pénzek eltulajdonításával is vádolható a hágai nemzetközi törvényszék felelősségre vonása elől bujkáló Radovan Karadzic egykori boszniai szerb vezető, aki azóta is a lopott pénzből finanszírozza szökését - ál­lítja egy boszniai ellenzéki szerb politikus. Az akkor már szökésben lévő Karadzic 1997 tavaszán 18 millió eurónak megfelelő pénzösszeget lopott el a banjalukai boszniai szerb nemzeti bankból - mondta Milorad Dodik volt boszniai szerb miniszterelnök, jelenlegi ellenzéki vezető egy interjúban, amely tegnap jelent meg a Dnevni Avaz című szarajevói napilapban. Dodik szerint Karadzic két alkalommal, utazótáskában vitte ki akadálytalanul a pénzt a bankból. Az ellenzéki politikus tudomása szerint az ügyben soha nem vizsgá­lódott sem a rendőrség, sem az államügyészség. (MTI/dpa)

Next