Magyar Szó, 2005. augusztus (62. évfolyam, 178-204. szám)
2005-08-17 / 192. szám
2005. augusztus 17., szerda A Fidesz szapulásától nem fejlődik a magyar gazdaság Varga: Annyi a munkanélküli, ahány új munkahelyet ígértek Sokkal előrébb tartana az ország, ha a kormány a Fidesz folyamatos szapulása helyett a magyar gazdaság valós problémáival foglalkozna, így talán 2010-ben bevezethetnénk az eurót, kevesebb lenne a munkanélküli, és kisebb lenne az államadósság is - hangzott el Varga Mihály tegnapi sajtótájékoztatóján. A gazdasági kabinet vezetője a Fidesz gazdaságélénkítő javaslatait is ismertette. Az emberek azt várják a kormánytól, hogy a látványpolitizálás, a kampányízű nyilatkozatok és a Fidesz ócsárlása helyett a gazdaság érdemi problémájával foglalkozzék. Ennek érdekében a Fidesz három intézkedés azonnali megtételét javasolja a kormányzat számára: a kabinet tegyen intézkedéseket a munkanélküliség csökkentése érdekében, ne növelje a természetbeni juttatások adóterhelését, és csökkentse az üzemanyagok árát! Varga Mihály emlékeztetett, hogy a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma 400 ezer fő körül jár, ami pont annyi, amennyi új munkahelyet ígértek a szocialisták 2002-ben. A Fidesz a munkahelyteremtés érdekében azt javasolja a kormánynak, hogy csökkentse a tb-járulékot 29-ről 24 százalékra, csökkentse a vállalkozások adóterhelését és az egészségügyi hozzájárulást törölje el. A Fidesz második javaslata szerint a kormány ne növelje a természetbeni juttatások adóterheit. Varga Mihály emlékeztetett, hogy eddig 1000 forintnyi természetbeni juttatás után a munkaadónak 290 forintos adóterhet kellett vállalnia, ami szeptemberben 417 forintra emelkedik. Ezt a durva adóemelést a munkaadók egyik szakértője is övön aluli ütésként értékelte - tette hozzá a képviselő. Mint mondta, miközben a kormánypártok folyamatos adócsökkentésről beszélnek, addig szeptemberben az említett intézkedéssel életbe lépne a 35. adóemelés, amely a szocialista-szabad demokrata kormányzat alatt következett be. A Fidesz az újabb adóemelés elkerülése érdekében azt javasolja, hogy a parlament első ülésén visszamenőleges hatállyal állítsa vissza a most hatályban levő szabályozást, hogy a munkaadókat meg lehessen kímélni az újabb adóemeléstől - mondta Varga Mihály. A Fidesz gazdasági kabinetjének vezetője sajtótájékoztatóján ismertette az Eurostat elemzését, melyből kiderült, hogy az összes uniós és csatlakozásra váró ország közül Magyarországon a legmagasabb az üzemanyagok ára, amely a magas áfának és jövedéki adónak is köszönhető. Mindez súlyos veszteségeket okoz a magyar költségvetésnek is, hiszen becslések szerint csak Ukrajna viszonylatában eddig 22 milliárd forintos adóbevételtől esett el az állam, mivel az emberek inkább odajárnak tankolni. A Fidesz ezért a jövedéki adó érdemi csökkentését javasolja a kormánynak, illetve azt, hogy minél hamarabb állapodjon meg a fuvarozó érdekképviseleti szervezeteivel, ami a mai napig nem történt meg - mondta a Fidesz alelnöke. Varga Mihály Nem lett káosz a gabonaraktározásban Az MSZP szerint nem teljesültek a Fidesz káoszt sejtető kijelentései a nagy mennyiségű idei gabona raktározása kapcsán - mondta Karakas János, az MSZP- frakció agrár- és vidékfejlesztési munkacsoportjának tagja tegnap Budapesten, az MTI közleménye szerint. A kormány, a szakemberek optimizmusa nem valamiféle kincstári optimizmus volt - közölte a kormánypárti képviselő sajtótájékoztatóján. Mint mondta, az aratás gyakorlatilag befejeződött, kisebbnagyobb helyi zökkenők ellenére sikerült betakarítani és elraktározni a gabonát. Hozzáfűzte, hogy az esőzések miatt a vártnál kevesebb és rosszabb minőségű gabona került a raktárakba. A képviselő szerint nemcsak az időjárásnak köszönhető a zavartalan betakarítás, hanem annak is, hogy a kormány idejében megtette a szükséges lépéseket, pénzügyi átcsoportosításokat, ez pedig lehetővé tette újabb tárolók építését. Karakas János közölte, hogy várják Turi-Kovács Bélának, a Fidesz országgyűlési képviselőjének bocsánatkérését, aki június 28-án egy televíziós műsorban azt mondta, ha nem lesznek gondok a raktározással, megköveti a kormányt. A kormánypárti politikus elmondta, hogy 2,5 millió tonnányi tárolókapacitás fog kiépülni a kukorica betakarításáig. Kérdésre válaszolva hozzátette, hogy jelenleg félmillió tonna szabad tárolókapacitás van az országban, az előzetes becslések szerint egyéb tárolók mintegy hatmillió tonnányi felajánlást tettek. Karakas János közölte, ha teljesül a nyolcmillió tonnás kukoricatermés, akkor területileg kisebb feszültségek várhatók, de korántsem akkora, mint amekkoráról a politikusok beszélnek. Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője reagálásában úgy fogalmazott: az MSZP több mint hároméves kormányzás után sem tudja, hogyan működik a magyar mezőgazdaság. Az aratás előtt és alatt a Fidesz nem riogatott, hanem tényeket közölt - tette hozzá a képviselő. Megjegyezte, hogy az aratás utáni helyzetet elsősorban az időjárás befolyásolta. Sokkal kevesebb intervencióra felajánlható termény termett, mint amennyire számítottunk - fűzte hozzá. Kiemelte, felháborító, hogy az állami tulajdonban levő Concordia Rt. is becsapja a gazdákat, ugyanis októberi kifizetéssel vásárolja fel tőlük a gabonát, nem pedig közraktározásra ad lehetőséget. A Fidesz azt tapasztalta az aratás alatt, hogy a gazdák információhiány miatt kénytelenek voltak mélyen áron alul értékesíteni terményeiket, ezért hozzávetőlegesen ugyanakkora veszteséget kellett ebben az évben elkönyvelniük a termelőknek, mint a 2003-as nagy aszály idején - jegyezte meg a nagyobbik ellenzéki párt politikusa. Hangsúlyozta, hogy az őszi betakarítással kapcsolatban konstruktívan arra kérték a kormányt, hogy tegye meg az intézkedéseket a szárítási időszak meghosszabbítására, és erősítse meg a felkészülést a kukorica befogadására. Elszalasztott lehetőségek Raffay Ernő magyarországi történészprofesszor A Trianoni „béke” és ami utána következett című előadását az uborkaszezon ellenére telt ház fogadta Sepsiszentgyörgyön. A mintegy másfél órás „történelemlecke” a diktátum megszületésének nemzetközi összefüggései után a békerendszer két világháború közötti összeomlásának eseményeit idézte fel, majd sorba vette a kommunizmus bukása után elszalasztott lehetőségeket. Raffay szerint az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat olyan történelmi pillanat volt (nemzetközi konjunktúra vagy éppen belső lehetőség), amikor egy felelős magyar kormány kihasználhatta volna a békerendszer szerkezetében keletkezett réseket, és a magyar alkotmány szellemében, az elcsatolt területeken élő magyar közösségek javára megoldást kezdeményezhetett volna. Legutóbb a szétzüllesztett, félrevezetett magyar nép a december 5-i népszavazáson öngyilkos módon vetette el a történelmi lehetőséget - fejtette ki Raffay Ernő, aki szerint a történelem további lehetőségeket hoz, de a magyar nép érdekét szem előtt tartó magyar kormány kell Budapesten, amely meg tudja találni a megfelelő szövetségeseket. Minifia Kallós visszautasította a Csángó-díjat Kitüntetés helyett jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség Több magyar kitüntetés tulajdonosaként úgy döntöttem, hogy ezt a díjat nem fogadom el - áll abban a nyílt levélben, amit a neves néprajztudós, Kallós Zoltán Bozóki Andráshoz, a magyar kulturális tárca vezetőjéhez intézett. Kallós indoklása a következő: „Csalódottan tapasztalom, hogy az utóbbi időben az általam legfontosabbnak gondolt szórványmagyar közösségek művelődésioktatási rendszerének támogatására nincs megfelelő akarat, ezért a szülőföldön magyarként való boldogulás esélye nagyon leszűkült. Úgy értékelem, hogy az amúgy is rohamosan fogyatkozó Kárpát-medencei magyarságnak jelen pillanatban nem a kitüntetések fontosak, hanem inkább jól átgondolt támogatási stratégiára lenne szükség.” Kallós Zoltán a Transindexnek elmondta, arról, hogy a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma neki ítélte oda a Csángó-díjat, pénteken szerzett tudomást. A díjat augusztus 19-én kellene átvennie. Elutasító nyílt levelét eljuttatta a Kitüntetési Irodához, de onnan még nem érkezett reakció. Kallós Zoltán kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 Megingott az igazságszolgáltatásba vetett hit Dávid Ibolya: Az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat rendíti meg a Kulcsár-videó Dávid Ibolya szerint az egész igazságszolgáltatásba vetett bizalmat és hitet rendíti meg az az eljárási részlet, amely a sokmilliárdos sikkasztással gyanúsított Kulcsár Attila ügyészségi kihallgatásáról videofelvételen nyilvánosságra került -rja az MTI. Az a fajta tegező-bratyizó hangulat, ami lesütött arról a néhány percről, az a légkör, amit ott kialakítottak a meghallgatás során, ez a kötetlen baráti, ugyanakkor még a bizonyítékok előtárásában is elég határozatlan ügyészi fellépés engem is meglepett - mondta tegnap egy televíziós műsorban az MDF elnöke, akit jogászként és volt igazságügy-miniszterként kérdeztek meg az ügyben. A Magyar Televízió Napkelte című műsorában hozzátette, az különösképpen meglepte, hogy amikor a meghallgatáson a gyanúsítottat kérdezik, helyette az ügyvéd válaszol, következmények nélkül. Kíváncsi lennék arra, hogy ezek után egy rendőrségi meghallgatás esetében, amikor az ügyvéd kéretlenül beleszól a gyanúsított meghallgatásába, hányszor lehet majd rendbírságot kiszabni annak érdekében, hogy fegyelmet és rendet lehessen tartani - jegyezte meg. Dávid Ibolya hangsúlyozta, hogy a két nyomozóhatóságnak (a rendőrségnek és az ügyészségnek) együtt kellene működnie, ezzel szemben az egész eljárás alatt azt láttuk, hogy ki hogyan tudja a másik elől elvinni az információkat. Az a helyzet, ami kialakult az elmúlt években, hogy politikai értelemben van az én ügyészségem meg a te rendőrséged, vagy fordítva, ez nyilván megbénítja minden jóérzésű jogásznak a véleményalkotását - mondta. Nem jó az, ha az emberek elhiszik, hogy a végrehajtó hatalomnak van egy rendőrsége, és nem jó az, ha az emberek azt érzik, hogy van egy ügyészség, amelyik nem éppen független alkalmasint a politikai hovatartozásában - mondta Dávid Ibolya, aki szerint ez hosszú távon nagyon sok kárt fog okozni az igazságszolgáltatásnak. A reálkereset 4,5 százalékkal nőtt júniusban Az idén júniusban Magyarországon a bruttó átlagkereset 6,7 százalékkal, a nettó 8,5 százalékkal, a reálkereset 4,5 százalékkal haladta meg a tavaly júniusit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2005 január-júniusában 156 900 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 143 900 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazottak 188 400 forintot kerestek. A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 165 000 forint volt, 10,9 százalékkal több az előző év azonos időszakainál. A budapesti székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete január-júliusban 197 800 forint volt, nominálisan 11 százalékkal több, mint 2004 első hat hónapjában. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak havi átlagkeresete 259 700, a fizikaiaké 112 900 forint volt, az előbbi 12, az utóbbi 7,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A megyei székhelyű szervezeteknél alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 140 200 forint volt, nominálisan 8,2 százalékkal több, mint 2004 azonos időszakában. A szellemi munkakörben foglalkoztatottak a bázisidőszaknál 11 százalékkal többet, havonta átlagosan 208 500 forintot kerestek, a fizikai munkakörben dolgozók 5,7 százalékkal többet, 95 600 forintot. Strasbourgban követelik az autonómiát Azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az autonómiáról szóló népszavazás kiírásáról határozatokat hoztak, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) azt javasolja, hogy miután a romániai bíróság határozataikat elutasította, forduljanak a Strasbourg Európai Emberjogi Bírósághoz - jelentette ki dr. Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó elmondta, hogy a prefektusok által a közigazgatási bíróságon megtámadott önkormányzati határozatok közül csak a Ditrói Helyi Tanács határozata esetében merültek ki a hazai jogorvoslati lehetőségek. Csak akkor fordulhatunk az emberjogi bírósághoz, ha van egy végleges és viszszavonhatatlan bírósági döntés. Ditrón máris van ilyen. Mi azt javasoljuk az önkormányzatnak, hogy az Európai Emberjogi Bíróság követelményeivel összhangban készítse elő az ügyet, és terjessze a strasbourgi testület elé. Várhatóan lesznek még hasonló esetek - mondta Csapó. Az SZNT vezetőségének képviselői szerint nemsokára a gyergyóalfalui, a balavásári vagy háromszéki önkormányzatok is hasonló helyzetbe kerülhetnek. Máthé János, Balavásár polgármestere elmondta, hogy a Maros megyei település önkormányzata még nem járta meg a fellebbezés minden útját az autonómiáról szóló népszavazás kiírásával kapcsolatos határozat visszavonását elrendelő bírósági ítélet ellen. A Maros Megyei Törvényszék döntése szerint a népszavazás alkotmányellenes, a határozat pedig nincs összhangban a népszavazási törvénnyel. A Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bírósághoz fordultunk, szeptemberben lesz tárgyalás - mondta Máthé János. Visszaadták az aradi magyar líceumot Az RMDSZ többéves küzdelmének eredményeként néhány éve sikerült újraindítani az aradi Csíki Gergely Líceumot, és íme, munkánk nem volt hiábavaló: a katolikus egyház most már telekkönyvezheti is a líceumnak otthont adó épületet - közölte Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, a Központi Restitúciós Bizottság (KRB) alelnöke, a testület tegnapi ülését követően. Döntöttek a szintén aradi A. M. Guttenbrunn Líceum épülete ügyének végleges rendezéséről is. Az ülésen egyébként tíz magyar egyházi ingatlan visszaadásáról született elvi (4 az Erdélyi Református Egyházkerület, 6 a Temesvári Római Katolikus Püspökség volt tulajdona), 12 épületről pedig (3 ingatlan az Erdélyi Református Egyházkerületé, 1 a Nagyváradi Római Katolikus Püspökségé és 8 a temesvári Római Katolikus Püspökségé, köztük a már említett két jelentős líceum épülete) végleges döntés. Az aradi líceumok épületével lassan minden nagynevű egykori gimnázium, líceum épülete visszakerült már korábbi tulajdonosához. A KRB immár több mint kétéves tevékenységéről is hamarosan átfogó mérleg készül, amelyet szeptember elején szeretnének a széles közvélemény elé tárni - szögezte le az államtitkár.