Magyar Szó, 2005. augusztus (62. évfolyam, 178-204. szám)

2005-08-17 / 192. szám

4 BELFÖLD belfold@mamr-szo.co.ru Merre tart Szerbia Mladan Dinkic, szerbiai pénzügyminiszter tegnap bejelentette, hogy a hatalmi koalíció hamarosan meg fogja vitatni azokat a kulcsfontosságú kérdéseket, amelyek vonatkozásában elengedhetetlen a konszenzus. Mint mondta, a Marko Milosevic elleni vádirat visszavonása után „itt az ideje, hogy meghúzzuk a vonalat” és megnézzük, merre tart Szerbia. Tárgyilagosan fel kell mérnünk a mulasztásokat és meg kell állapítanunk, van-e erőnk ahhoz, hogy helyrehozzuk őket, mondta Dinkic a G17 Plusz (amelynek alelnöke) sajtótájékoztatóján. Elkerülte a konkrét választ arra, hogy e párt mit tekint a tolerancia küszöbének, de azt közölte, hogy követelni fogják a hatalmi koalíciótól, hogy mondja ki, nem állíthatják le a Slobodan Milosevic családja elleni eljárást, és hogy „nincs megbocsátás”. A találkozón szó lesz majd általában az igazságügyről, mert kérdés az is, hogy hogy csak két vádirat van a Milosevic család ellen és azokon sem dolgoznak már öt éve. Dinkic is elítélte Velimir Ilic miniszternek az újságírókkal szembeni viselkedését, mint mondta, követelni fogja tőle, hogy kérjen bocsánatot, de hozzátette, hogy Ilic „ilyen amióta bekerült a politikába” ugyanakkor az egyik legeredményesebb miniszter. Dinkic elégedetlenségét fejezte ki Szerbia és Montenegró Honvédelmi Minisztériumának munkájával kapcsolatban, és úgy értékelte, hogy a minisztériumot nem Prvoslav Davinic miniszter (a G17 Plusz tagja) irányítja, hanem „sok pénzügyi dolgot a montenegróiak határoznak meg”. Nem pontosította, hogy a montenegróiak milyen befolyást gyakorolnak, de mint mondta, ennek következtében sok a botrány, például a tenderek kiírására tett kísérletek, katonák tisztázatlan körülmények közötti meggyilkolása, vagy lakások odaítélése tábornokoknak. Vagy rendet teremtünk a katonaságban vagy visszavonulunk, és hozzáfűzte, megállapodtak Aleksandar Radovictyal, a Köztársasági Adóhivatal egykori igazgatójával, hogy pénzügyekkel megbízott honvédelmi miniszterhelyettes legyen. (Beta) Ilic leváltását követelik Folytatás az 1. oldalról Made levelében megállapítja: - Szeretnék rámutatni arra, hogy Ilic miniszter és médiatanácsosának a reakciója, melyre már számos szervezet elítélő hangnemben reagált, nemcsak hogy a jó ízlés határát súrolja és a médiával való kapcsolatok hozzá nem értésére vall, hanem teljesen világos, hogy milyen politikai környezet szüleményei azok az ötletek, amelyek szerint a másként gondolkodókat nemkívánatos személyekként el kell különíteni és szanatóriumba kell helyezni. Elvárom, hogy Ilic miniszter ilyen kirohanása miatt követelje a lemondását. Amennyiben ön nem reagál, világossá válik, hogy elfogadja és támogatja a legrangosabb hatalmi szerveknek a médiával való ilyenfajta kommunikációját - vja Verán Matc a Kostunicához intézett levelében. Mint ismeretes, Ilic miniszter arra reagált, hogy az újságíró feltette neki a kérdést, mit fog tenni azzal kapcsolatban, hogy szóvivője, Petar Lazovic sértegette és megfenyegette Verán Maticot a B92 Rádió és Televízió igazgatóját. Lazovic előzőleg leszidta a B92 újságírónőjét, aki néhány kérdést tett fel a Marko Milosevic elleni vádirat visszavonásáról, és azt üzente Veran Maticnak, hogy meg fogja ölni, de ezt később a sajtótájékoztatón letagadta. A Vajdasági Független Újságíró Egyesület reagálásában felháborodását fejezte ki, de nem lepte meg őket az, hogy Velimir Ilic miniszter rátámadt a B92 újságíróira és szerkesztőire. Tekintettel a miniszter és környezetének pszichofizikai állapotára, nem kizárt dolog, hogy a miniszternek és csapatának jövőbeni támadása nemcsak verbális szinten marad, annál inkább, mert tudjuk, hogy Iliének már volt alkalma megverni az újságírókat a kamerák előtt - áll a VFOE közelményében. Az egyesület értékelése szerint, amennyiben az ügyészség nem tesz lépéseket, Ilié ismét mentelmi jogára fog hivatkozni, mint ahogyan azt akkor tette, amikor Velimir Jesié újságíró beperelte őt, mert megrugdosta a kamerák előtt. Hangsúlyozta, hogy az újságíróknak a fenyegetések és sértegetések ellenére, ha tisztelik önmagukat és hivatásukat, nem szabad felhagyniuk azzal, hogy tájékoztassanak a politikai szörnyűségekről, azokról az emberekről, akik Szerbiát vissza akarják rántani a középkorba és abba a visszás értékrendszerbe, amely most uralkodik és amely megfosztotta őket a 2000. október 5-e előtti reményektől. A Szerbiai Újságírók Független Egyesülete tegnap erélyesen tiltakozott Velimir Ilic miniszter és Petar Lazovic médiatanácsos kirohanása miatt. Nebojsa Bugarinovic, az egyesület elnöke a Bétának nyilatkozva hangsúlyozta, hogy ez az egész kormány problémája lett, mert egyes minisztériumok az elmúlt egy évben elég sokat tettek annak érdekében, hogy munkájuk nyilvános legyen és Ilic vulgáris fellépése árnyékot vet a minisztériumok munkájára is, nemcsak Ilicére. Ez elfogadhatatlan viselkedés, amiért bocsánatot kell kérni. Ha ez elmarad, akkor azt kell majd gondolnunk, hogy pszichiáterek vannak hatalmon, és hogy a nép megbolondult - mondta Brajovic. A Független Elektronikus Média Egyesülete (ANEM) tegnap követelte Velimir Ilic lemondását, és felszólította a kormányt, hogy világosan határolja el magát ettől, és ítélje el Iliének és Petar Lazovicnak a B92 Rádió és Televízió igazgatója és e televízió újságírói elleni kirohanását. Az ANEM felszólította az ország és a világ hivatásos újságírói egyesületeit, a médiaszabadsággal foglalkozó szervezeteket, a politikai pártokat, Szerbia képviselőházát és kormányát, hogy vegyék védelembe az újságírókat és tegyék lehetővé a munkájukat. Az egyesület úgy értékelte, hogy most már nem csak egy újabb példátlan elónyilatkozatról van szó, hanem közönséges nyilvános bárdolatlan kirohanásról és komoly fenyegetésről. A Demokrata Párt tegnap a legerélyesebben elítélte Velimir Ilic miniszternek a B92 Televízió újságíróival kapcsolatos viselkedését, és követelte lemondását mivel befolyásolta a tanúkat a Marko Milosevic elleni perben. Közleményében úgy Az Új Szerbia, melynek Velimir Ilic az elnöke, tegnap a legerélyesebben elítélte a nyilvánosság egy részének negatív reagálását Ilic viselkedésére, úgy értékelte, hogy az ellene irányuló támadások mögött a független bíróságok ellen megrendelt támadás áll. E párt szerint sajnálatos hogy az október 5-e utáni változások óta eltelt öt év után is egyes médiumok jeleskednek ebben, és hogy egybehangolt kampánnyal kísérelnek meg szakadékot teremteni a hatalmi koalíció tagjai között. értékelte, hogy Ilic a B92 Televízió újságíróinak sértegetésével ismételten bebizonyította, hogy nem méltó a szerbiai kormánybeli tisztségre, és hogy kirohanásával nemcsak a média képviselőit, hanem azok nézőit és Szerbia polgárait is sértegette. (Beta) Ilic 2003 nyarán a tévékamerák előtt kirúgta a jegyzettömböt az Apolló TV újságírójának kezéből Privatizációs tanácsadó kellene Tomislav Robotic, a Szerbiai Kőolajipar vezérigazgatójának pénzügyi tanácsosa tegnap úgy nyilatkozott, hogy az államnak mielőbb privatizációs tanácsadót kellene kineveznie, a nemzeti kőolajvállalat számára. A Nemzetközi Valutaalappal az olajfinomítók eladásával kapcsolatban felmerült problémákat az államnak kellene megoldania a privatizációs tanácsos kinevezésével, a NIS-nek pedig hozzá kellene fognia a vállalat korszerűsítéséhez, nyilatkozta Robotic az újságíróknak. Közlése szerint amennyiben a pancsovai és az újvidéki olajfinomítókat most adnák el, sokkal kevesebbet kapnának érte, mint amennyit a vállalat vagyona ténylegesen ér, megközelítőleg 500 millió eurót. Állítom, ha az olajfinomítót most adnák el, az nagyon rossz lépés lenne mindannyiunk számára, hangsúlyozta Robotic. Hozzátette, ha minden a terveknek megfelelően alakul, a NIS privatizációját a jövő év második felében kezdhetnék meg. Mladan Dinkic szerbiai pénzügyminiszter tegnap annak a meggyőződésének adott hangot, hogy megállapodásra lehet jutni a Szerbiai Kőolajipar privatizációjával kapcsolatban, illetve kellő időben eleget lehet tenni a Nemzetközi Valutaalap követelményeinek. A G17 Plusz (melynek Dinkic az alelnöke), sajtótájékoztatóján közölte, ez nem jelenti azt, hogy az olajfinomítókat elsőként fogjuk privatizálni, hanem azt, hogy erről a privatizációs tanácsadó dönt majd, akit a kormány által az elkövetkező ülésen meghirdetendő tenderen fognak megválasztani. Mint mondta, erről „szinte már megvan a konszenzus”, mert Boris Tadic, Szerbia elnöke is egyetértett a NIS ilyenfajta szerkezetváltásával. (Beta) így kezdődött Holnap lesz 15 éve annak, hogy Horvátországban kitört a szerbek úgynevezett rönkforradalma, ahogyan azt Horvátországban nevezték, azaz a horvátországi szerb nép felkelése, ahogyan azt a szerb nép nevezte. A Szerb Nemzeti Tanács 1990. augusztus 16-i ülésén úgy döntött, hogy augusztus 19-étől szeptember 2-áig a szerbek lakta településeken referendumot tartanak a szerb autonómiáról. A horvát kormány augusztus 17- én e referendumot törvénytelennek minősítette, amire a krajinai szerbek, a horvátországi belügyminisztérium intézkedésével számolva úgy reagáltak, hogy barikádokat állítottak fel a Knin környéki utakon. Az 1998. évi, a harcosok jogait szabályozó és még mindig érvényben levő szövetségi törvény az egykori Jugoszlávia térségében a fegyveres összecsapások kezdetének 1990. augusztus 17-ét tekinti, és ugyanez a dátum áll a szerbiai kormánynak a harcosok jogait szabályozó 1992. évi rendeletében is. Horvátország belügyminisztériuma aznap különleges egységeket vezérelt a július 1-jén önhatalmúlag kikiáltott észak-dalmáciai és likai községek közösségének területére, hogy fegyverezzék le a tartalékos rendőrséget és akadályozzák meg szerbek referendumát. Milan Babic, a knini községi testület elnöke akkor „a gyakori horvát támadások és állami terror miatt” rendkívüli állapotot hirdetett. A referendum azonban augusztus 19-én megkezdődött és a Szerb Nemzeti Tanács a referendum eredményei alapján 1990. szeptember 30- án kikiáltotta az autonómiát. (Beta) A kosovói Szerb Nemzeti Tanács képviselői tegnap „abszolút elfogadhatatlannak” minősítették és elvetették az UNMIK és a kosovói kormány decentralizációs tervét. Milan Ivanovic, a Szerb Nemzeti Tanács elnöke a belgrádi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a kosovói kormány rá akarja kényszeríteni a B tervet a szerb közösségre Kai Eide különmegbízott Kosovóba jövetele előtt. Közlése szerint e terv „a helyi önkormányzat és az igazi decentralizálás koncepciójának végét” jelenti. A kosovói szerbeket és Belgrádot, a decentralizálás kezdeményezőjét e terv kizárja ebből a folyamatból, mert a szerbek elleni etnikai tisztogatásra irányul, mondta Ivanovic és hozzátette, hogy e terv alapján a többségi szerb területek kisebbségi területekké változnának, és csak mímelnék a normák érvényesítését. Rada Trajkovic, a Szerb Nemzeti Tanács képviselője szerint a decentralizációs terv „embertelen projektum”, amelynek célja „a lakosságnak az enklávékból való humánus áttelepítése”. Bejelentette, hogy a Szerb Nemzeti Tanács tiltakozásokat fog szervezni Kosovóban, amelyekhez elvárja Belgrád támogatását. (Beta) Archív Ata Szó Tadic is bírálja Ilicet Boris Tadic, Szerbia elnöke tegnap elégedetlenségét fejezte ki Velimir Ilic miniszter viselkedése és a B92 Rádió és Televízió ellen elkövetett verbális támadása miatt. Az elnök kabinetjének közleményében ez áll: A kormány tisztségviselőinek nem szabad primitivizmust és dölyfös magatartást demonstrálniuk, másfelől az ilyen fellépéssel nem lehet elvonni a figyelmet arról, hogy a nyilvánosság meg akarja tudni az igazságot arról, hogy Ilic miniszternek köze van-e a Marko Milosevic elleni vádirat visszavonásához. (Beta) 2005. augusztus 17., szerda A hídon előzött A tiszai baleset előidézésével vádolt kamionsofőr szerint túl gyorsan haladt az autóbusz A nagybecskereki Kerületi Bíróság büntetőtanácsa előtt tegnap megkezdődött a tiszai buszbaleset előidézésével gyanúsított kamionsofőr főtárgyalása. A közbiztonság elleni súlyos vétség elkövetésének a gyanújával emeltek vádat a Donja Nedeljica-i születésű Branislav Gacic (55) ellen, akit azzal terhelnek, hogy április 15- én szabálytalan előzés közben balesetet idézett az Újvidék-Nagybecskerek közötti úton levő zsablyai hídon, amelyben öt személy életét vesztette, hatan eltűntek, hét utas pedig megsérült. A vádirat szerint Gacic a végzetes napon 19.15 óra körül egy FAP19 35 típusú LO 305-75 rendszámtáblás pótkocsis tehergépkocsit vezetve, Újvidék felől Nagybecskerek irányában haladva, a híd kellős közepén a záróvonal ellenére előzni kezdte a vele egy irányban haladó IMT 539 tiípusú ZR 4419 rendszámtáblás traktort, amelynek kormánykerekénél nagybecskereki Lazar Ludoski (50) volt. Néhány pillanattal később kiderült, hogy az előzés végzetes volt, mivel a járművezető előzőleg nem bizonyosodott meg arról, hogy vele szemben haladt az Autobanat TAM típusú, ZR 170-25 rendszámtáblás autóbusz, melynek kormánykerekénél a nagybecskereki Slavko Riga (56) ült A tehergépkocsi pótkocsijával kétszer is nekivágódott a szemben haladó autóbusz bal első tengelyének és oldalának. Az ütközés következtében az autóbusz balra sodródott, előbb az útpárkányra vágódott, majd áttörve a híd korlátját, a megáradt Tiszába zuhant. Branislav Gacic kamionsofőr, aki a baleset óta vizsgálati fogságban van, tegnap sajnálkozását fejezte ki a baleset miatt, de megjegyezte: a baleset elkerülhető lett volna, hogyha a buszsofőr lassabban vezet, és az adott pillanatban fékez. Egyébként a kamionsofőr vérében nem találtak alkoholt. ■ KI. Lukic ellen sosem indult a vizsgálat Strpci miatt A Bijelo Polje-i főügyész még 1998-ban gyanúsította Milan Lukicot a strpci bűncselekményekért, de sohasem indult vizsgálat - közölte tegnap Milorad J. Smolovic, a Bijelo Polje-i felsőbíróság vizsgálóbírója. Lukicot a civil lakosság elleni háborús bűncselekményekkel vádolták, illetve azzal, hogy ő volt a parancsnoka annak a 25 felfegyverzett emberből álló félkatonai alakulatnak, amely 1993. február 27-én a Belgrád-Bar vasútvonalon közlekedő vonatból elrabolt 19 muzulmán utast, kirabolta, majd Visegrad környékén meggyilkolta őket. Adataim vannak arról, hogy Branislav Joksimovic vizsgálóbíró abban az időben - hogy eldöntse, hogy az ügyész meghagyására vizsgálatot indítson-e - a szövetségi Belügyminisztérumtól adatokat kért Milan Lukicról és a Strpci-ügyről, a JSZK szövetségi bíróságához pedig azzal a kérelemmel fordult, hogy oldja meg az illetékesség kérdését, mondta Smolovic. Közlése szerint e két, most már nem is létező intézményből nem érkezett válasz, és az ügyeket nem utalták vissza Bijelo Poljéba. (Beta) „Al Caida” A belgrádi rendőrség azonosította annak az üzenetnek szerzőjét, amelyet a belgrádi repülőtér egyik váróterme előtt helyeztek el. Az üzenetet a belgrádi Marko Vasiljevic (22), a repülőtér egyik dolgozója írta. Vasiljevic ellen megtették a megfelelő intézkedéseket, áll a belügyminisztérium közleményében. Amint azt a belgrádi repülőtér illetékesei korábban közölték, az üzenetet angol nyelven, rossz helyesírással írták, „Al Caida” aláírással. A tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Az illetékesek feltételezték, hogy nem komoly fenyegetésről van szó, ennek ellenére értesítették a rendőrséget, s az még a nap folyamán megtalálta a tettest. (Beta)