Magyar Szó, 2006. augusztus (63. évfolyam, 176-202. szám)
2006-08-01 / 176. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar-szo.co.yo/hmve RÖVIDEN A COLOMBO Összecsapások Összesen 44-en veszették életüket tegnap a Srí lanka-i kormányerők és tamil felkelők közötti két összecsapásban -számolt be a hadsereg. Az ország északkeleti részén, Tricomalee térségében a katonák heves harcok árán visszaszerezték az ellenőrzést egy víztározó felett, a hadsereg közleménye szerint az összecsapásokban 35 lázadó és öt katona halt meg. A hadsereg a négy napig tartó légitámadások után előző nap szárazföldi erőit is bevonva „humanitárius hadműveletet” kezdett a vízkészletért. A víztározót a Tamil Eelam felszabadító Tigrisei (LTTE) szeparatista fegyveres csoport vonta ellenőrzése alá korábban, a hónap folyamán - elvágva ezzel 60 ezer lakosvízutánpótlását -, állításuk szerint válaszul arra, hogy a hadsereg nem teljesítette ígéretét, miszerint víztornyot épít a lázadók ellenőrzése alatt álló területen. Eközben az északi Jaffna-félszigeten öt tamil felkelő halt meg összecsapásokban. (MTI/AP/AFP) ■ BAGDAD Elhurcolások Elrabolták tegnap az Iraki-Amerikai Kereskedelmi Kamara vezetőjét és Is munkatársát az iraki biztonsági erők egyenruháját viselő fegyveresek Bagdad al-Araszát negyedében - közölte a rendőrség és a belügyminisztérium. A fegyveresek tizenöt terepjáróval vonultak fel. Egy szemtanú látta, amint a terepszinti egyenruhás férfiak a kétoldalú kereskedelem fellendítésére 2003 májusában alapított Iraki-Amerikai Kereskedelmi Kamara épületéből mindenkit kihurcoltak, megbilincselték őket, és bekötötték a szemüket. A szem tanúi, aki az emberrablás idején az épület első emeletén tartózkodott, valamint öt társát csak azért nem hurcolták el mert nem volt több hely a gépkocsikban. Más források szerint összesen 25, illetve 29 embert raboltak el, a többiek feltehetően a szomszédos mobiltelefon-üzlet alkalmazottai voltak. A rendőrség közlése szerint kommandós egyenruhába öltözött fegyveresek egy milliomost és két fiát is elrabolták. (MTI/AFP/AP/ Reuters) BRÜSSZEL Fenyegetés Szigorították a biztonsági intézkedéseket tegnap a brüsszeli nemzetközi repülőtéren, mert az El Al izraeli légitársaságot terrortámadásokkal fenyegető levelet találtak a hétvégén a légikikötő egyik mosdójában - közölte egy rendőrségi szóvivő. Elemzik a levél tartalmát, és amíg ennek eredménye megszületik, a rendőrség megerősített járőrözését mindenképpen fenntartják - tette hozzá, de egyéb részletet nem közölt az esettel kapcsolatban. (MTI/AP) A WASHINGTON Megosztottság Egyetlen korábbi fegyveres viszály sem osztotta meg az amerikai társadalmat annyira, mint most az iraki háború a pártszimpátiák tekintetében - derült ki a The New York Times és a CBS legfrissebb közös felméréséből. Nemcsak a közvélemény-kutatók, hanem társadalomtudósok is egyetértenek: még a vietnami háború miatt sem került szembe egymással az amerikai politika két meghatározó pártjának szavazótábora oly mértékben, mint az EgyesültÁllamok iraki háborúját illetően. Az ellentét - a feltételezések szerint - ráadásul erősödni fog a novemberi kongresszusi választások közeledtével. A tegnap közzétett felmérés adatai azt mutatják, hogy a republikánusokhoz kötődő amerikaiak háromnegyede helyesli az iraki beavatkozást, ezzel szemben a demokratáknál csak 24 százalék ez az arány. (MTI) Izrael szünetelteti a libanoni bombázásokat Hezbollah: A légi csapások korlátozott felfüggesztése nem elég Folytatás az 1. oldalról Rice bizakodóan szólt tegnap Jeruzsálemben a tűzszünetet és tartós rendezést célzó BT-határozat kilátásairól. Szerinte még ezen a héten megszülethet a határozat, amely rendelkezne egy nemzetközi stabilizációs erő létrehozásáról is. Szerinte olyan rendezésre van szükség, amely szavatolná Izrael lakossága számára, hogyi biztonságban éljen, mentesüljön a Libanonban működő terrorcsoportok támadásaitól. Az amerikai diplomácia vezetője részletek ismertetése nélkül elmondta, hogy az amerikai elképzelés szerint három részből állna az átfogó rendezés: tűzszünetből, a tartós rendezés politikai elveinek elfogadásából és olyan nemzetközi stabilizációs erő létrehozásából, amely segítené a libanoni fegyveres erőket az ország frelső rendjének, békéjének fenntartásában és a milíciák leszerelésében. Mélységes fájdalmát fejezte ki a fegyveres konffliktustól sújtott libanoni és izraeli polgári lakosság szenvedései, különösen a gyerekek halála miatt. Az izraeli védelmi miniszter szerint Izrael, ha beleegyezett is támadásainak 48 órás felfüggesztésébe, nem fogadhat el azonnali tűzszünetet Libanonban. Amir Perec a kneszet rendkívüli ülésén közölte, hogy kormányának szándéka éppenséggel ellentétes az azonnali tűzszünettel, a Hezbollah elleni offenzíva kiszélesítésére és elmélyítésére készül. Mint mondta, az izraeli hadsereg libanoni hadműveletének egyik fő célja változatlanul a Hezbollah által elrabolt izraeli katonák kiszabadítása. A libanoni elnök ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ libanoni katonai megfigyelő misszióját (UNIFIL) erősítsék meg, és ne valamilyen nemzetközi erőt vezényeljenek az ország Izraellel határos déli részébe. Emil Lahud erről az al-Dzsazíra katari televíziónak nyilatkozva ismét azonnali tűzszünetet követelt Izrael és Hezbollah között, és figyelmeztetett, hogy az ENSZ keretén kívüli bármilyen nemzetközi erő Libanonba vezénylése „az ország lerombolásához vezetne, Kosovóéhoz hasonlóan”. A Hezbollah egyik libanoni parlamenti képviselőjének bejelentése szerint a szervezet csupán abban az esetben szünteti be rakétatámadásait, ha a zsidó állam felhagy a Libanon elleni támadással, és kivonja csapatait az arab országból. Az izraeli légi csapások korlátozott felfüggesztése nem elég ahhoz, hogy lezáruljon Izrael konfliktusa a szervezettel - mondta Haszan Fadlallah A Libanonban tárgyaló Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter leszögezte, hogy nem vonultatnak fel stabilizációs erőt Libanon és Izrael között, ha valamennyi érintett fél között nem jön létre politikai megállapodás. „Nem lesz stabilizációs erő, ha nincs politikai megállapodás valamennyi fél között (...) és nem lesz francia részvétel, ha valamennyi fél nem fogadja el azt (az erőt)” - szögezte le. A közel-keleti válság tartós megoldása akkor lehetséges, ha Irán a modernizálódás útjára lép, beilleszkedik a nemzetközi közösség rendjébe és a békés együttélést vállalni képes iszlámot képviseli - írta Henry Kissinger a The Washington Post tegnapi számában megjelent elemzésében. A máig jelentős befolyású, az amerikai sajtóban aktív véleményformálóként jelen levő egykori amerikai külügyminiszter szerint a libanoni és gázai háborúskodás némileg elvonja a figyelmet a közelkeleti válság gyökeréről, Iránról. A szakértő reményei szerint a közel-keleti viszály fordulópontot jelenthet Teherán magatartásában, mert felismerheti, hogy a válságnak nem kívánt következményei lehetnek. (MTI/AFP/AP/Reuters/ANSA) Kevesen merészkedtek vissza tegnap Bejrút lebombázott déli elővárosába Bela/AP Felhívás A közel-keleti öldöklés leállítását célzó békefelhívást tett közzé ezerötszáz vallási vezető, tudós, továbbá kulturális és más ismert személyiség a tegnapi The New York Times egész oldalas hirdetésében. A libanoni, izraeli és a megszállt palesztin területeken szenvedő és életüket veszítő testvéreik nevében azt követelik a felhívás aláíró, köztük amerikai zsidó és arab vallási vezetők, hogy az izraeli kormány, a Hezbollah és a Hamász vezetősége, valamint az amerikai kormány, az ENSZ és a nemzetközi közösség haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket a háború megállítása érdekében. A dél-libanoni és gázai erőszak és humanitárius katasztrófa megszüntetésének, az aláírók szerint, három alapfeltétele van: az izraeli kormány azonnal hagyjon fel a libanoni területek elleni támadásokkal; a Hezbollah és a Hamász azonnal szüntessen be minden Izrael-ellenes támadást; végül az amerikai és más kormányok felügyeljék, hogy a felek betartják-e a tűzszünetet. Ki kell használni ezt a pillanatot a vég nélküli háborúkat előidéző paranoid és cinikus „politikai realizmussal” való szembeszállásra - olvasható a közleményben. A felhívás szerint nemzetközi békekonferenciára van szükség azért, hogy a tartós béke érdekében a szemben álló felekre „kényszerítsék” az izraeli-palesztin viszály megoldását. Azért van szükség kényszerítésre, mert a térségben túl sok az olyan erő, amely a háború folytatásában érdekelt. A megoldás alapelemei közé tartozik a gazdaságilag és politikailag életképes palesztin állam megteremtése, Izrael elismerése Palesztina és a környező arab országok által, nemzetközi béketeremtők telepítése hosszú távra a Hezbollah és Izrael szétválasztása céljából, valamint erőteljes büntetőintézkedések kilátásba helyezése az egyezmények megsértőivel szemben. (MTI) „A harc folytatódik” A libanoni háború csak akkor ér véget, ha megszűnik a rakétatámadások fenyegetése, és kiszabadul a foglyul ejtett két izraeli katona -jelentette ki tegnap Ehud Oimert izraeli kormányfő. Nem engedhetjük meg, hogy egy terrorszervezet egyre erősebb legyen a határainkon, egyre több rakétájuk legyen. Ha nem tartjuk távol őket, példátlan károkat okozhatnak - mondta a miniszterelnök az észak-izraeli polgármesterekkel találkozva. „A harc folytatódik. Nincs, és a következő napokban nem is lesz tűzszünet. A háborút akkor fejezzük be, ha a veszély elmúlt... az elfogott katonák hazatérnek” - szögezte le. Elmaradtak tegnap a Hezbollah tömeges rakétacsapásai Észak-Izraelre, és az izraeli légierő aktivitása is jelentősen csökkent Dél-Libanonban. A Hezbollah július 12-e, az ellenségeskedés kezdete óta mintegy 1600 rakétát zúdított Észak-Izraelre. Jeruzsálemi közlés szerint az izraeli erők megsemmisítették a Hezbollah nehéz rakétáinak kétharmadát. (MTI/Reuters/AP/AFP) A NATO által irányított nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tegnap átvették a biztonsági ellenőrzést az amerikai vezetésű nemzetközi koalíciótól Afganisztán déli része fölött. Karl Eikenberry amerikai altábornagy egy Kandahár közelében rendezett zászlófelvonási ünnepség keretében hivatalosan átadta a biztonság fenntartásával kapcsolatos dél-afganisztáni teendőket David Richardnak, a NATO által irányított nemzetközi biztonsági erők (ISAF) parancsnokának. Eikenberry hangsúlyozta, hogy a dél-afganisztáni katonai feladatok átadása ellenére az amerikai erők mindaddig az ázsiai országban maradnak, amíg „az afgán nép azt nem mondja nekünk, hogy elvégeztük feladatainkat”. Az afgán erők vasárnap 23 tálib fegyveressel végeztek két rajtaütésben az ország déli részén fekvő Hilmend tartományban - jelentette be tegnap a körzeti rendőrfőnök. Legkevesebb nyolcan meghaltak tegnap az afganisztáni Nangarhar tartomány Dzsalálábád városában elkövetett pokolgépes merényletben. A támadás nyilvánvaló célpontja, a helyszínen tartózkodó tartományi kormányzó nem sérült meg. A nyolc halotton kívül 16-an megsebesültek, miután autóba rejtett pokolgép robbant fel a helyi mecset kertjében gyülekező több ezer ember között. (MTI/AP/dpa/Reuters) A képen: holttestek az autóroncsban Beta Al' 2006. augusztus, kedd Idő előtt Moszkva és Washington idő előtt teljesítette a hadászati támadó fegyverek számának csökkentéséről kötött START-1 szerződést - derült ki a Moszkvában tegnap nyilvánosságra hozott adatokból. Oroszország az idén január elsején 927 célba juttató (hordozó) eszközzel és 4279 hadászati nukleáris robbanótöltettel, az Egyesült Államok pedig 1225 hordozóval és 5966 töltettel rendelkezett - közölte sajtóértekezletén Nyikolaj Artyuhin tábornok, aki az orosz védelmi minisztériumban a START-szerződés betartását ellenőrző osztályt vezeti. A Szovjetunió 1991 -es felbomlása előtt kevéssel aláírt START 1994 végén lépett hatályba, és azt írta elő, hogy a felek hadászati nukleáris robbanótöltetei számát tizenöt év leforgása alatt legkevesebb 6000- 6000-re kötelesek csökkenteni. A célba juttató (hordozó) eszközök számát maximum 1600-1600-ban állapította meg. Oroszország és az Egyesült Államok 2002-ben azzal a megállapodással egészítette ki a szerződést, hogy 2012 végére egyikük hadászati támadó potenciáljában sem lesz 1700—2200-nál több atomtöltet. Vlagyimir Putyin orosz elnök június végén azt javasolta az Egyesült Államoknak, hogy kezdjenek tárgyalásokat egy új hadászati leszerelési egyezményről, amely a 2009-ben lejáró START-szerződést felváltaná. Az orosz elnök bejelentését követően a két ország diplomáciai csatornákon konzultációkat kezdett a javaslatról. (MTI) Újabb határidő Iránnak Augusztus 31-ig adott határidőt Iránnak az urándúsítás felfüggesztésére az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap elfogadott határozatában. Ellenkező esetben a perzsa államnak gazdasági és diplomáciai jellegű büntető intézkedésekkel kell szembenéznie. Az iráni ENSZ-nagykövet máris elutasította a BT követelését. A Franciaország, Németország és Nagy-Britannia által, az Egyesült Államok támogatásával előterjesztett 1696. számú határozat, amelyet a testület 14:1 arányban Katar ellenszavazatával fogadott el, az első, amely Iránnal szemben jogilag kötelező követeléseket támaszt, és amely szankciók mérlegelésével fenyeget. Az Egyesült Államok és szövetségesei azt gyanítják, hogy Irán atomfegyvert fejleszt ki. Dzsavad Zarif iráni ENSZ-nagykövet a szavazás után közölte: a BT-határozatnak nincsen jogi alapja. „Irán békés nukleáris programja nem jelent fenyegetést a nemzetközi békére és biztonságra, ezért ezzel a Biztonsági Tanácsban foglalkozni indookolatlan, sem jogi alapja, sem gyakorlati haszna nincs” - mondta a diplomata. (MTI/Reuters/AFP/AP)