Magyar Szó, 2006. augusztus (63. évfolyam, 176-202. szám)

2006-08-01 / 176. szám

2006. augusztus 1., kedd E mlékszem, amikor először jártam Nyugat-Európában - nevezetesen Németországban - kötelezőnek éreztem bizonyos lelkes megilletődést, hogy íme, sikerült kijutnom a nyugati civilizációba, ahol minden szép és jó (kellene hogy legyen), az átkos, rusnya, nyomasztó és hazug kommunista világgal ellentétben. Miközben lelkesen és megilletődötten róttam a civilizált utakat, tereket, múzeumokat és létesítményeket, állandóan valami zavaró nem tudom micsoda „kaparászott a fülem tövén”, mint a Csetnik Attila illusztrációja Micimackóban, nem hagyván, hogy nyugodtan átadhassam magam a napi adag lelkesedésnek és megilletődöttségnek. Egy időn túl aztán rá kellett jönnöm, hogy mi „nem stimmel” - s hogy ennek egészen egyszerű, mindennapi és földhözragadt oka van: az, hogy nem ízlik a kenyér. Kipróbáltam én ottlétem alatt mindenféle kenyeret: fehéret, barnát, sósat és sótlant, hosszúkását és kereket, csábosan ropogósát és elomlóan kalácsszerűt, különböző magokkal, mandulával-mogyoróval behintettet, álomszép celofánba, hófehér selyempapírba burkoltat - és semmi! A kenyércsodának egészen egyszerűen szinte teljesen egyforma papír-, jobbik esetben fűrészpor íze volt... A végén már - töredelmesen be kellett vallanom önmagamnak - szinte alig vártam, hogy lejárjon a látogatás ideje, hazajöhessek, bemenjek a sarki pékségbe, s vásároljak egy kerek, barna brassói kenyeret, majd - álmaim netovábbja - kiutazzak Bikfalvára, hogy megkóstolhassam a Rózsika néni kemencéjében káposztalevélben sült, maga dagasztotta, levert héjú kenyeret. Mindez be is következett, s titokban örültem, hogy hozzánk - elmaradottságunkból kifolyólag - még nem jutott el a papírízű eurókenyér. De telt-múlt az idő, s mit ad Isten, nálunk is tért hódít a csodálatosan csomagolt, elegáns és divatos, fogyókúrát és szénhidrátmentességet szavatoló, úgynevezett kímélő péksütemény - s lassan már hiába is keres az ember a pékségben kenyérízű kenyeret... Sikerült ezt is kizsigerelni, akárcsak a valentinos szerelmi ünnepet, a több hektoliter sziruppal leöntött, piros bársonyszív-lavinákkal torlaszokat emelő vulgáris népünnepélyt. Ez van, ezt kell szeretni - mondhatnám, de nem mondom. ■ LENDVAY Éva (a Brassói Lapok kiadványából) Papírkenyér Mm Só Dobogós helyen a kínaiak is Kisebb roham a magyar állampolgárságért Januártól egyszerűbbé és gyorsabbá vált a honosítási eljárás, s a határon túli magyarok élnek is a lehetőséggel: tavaly egész évben 3900-an, míg idén már az év első hat hónapjában 5100-an folyamodtak magyar állampolgárságért. A Népszabadság megtudta, miszerint az év első hat hónapjában negyedével többen igényeltek kilencven napnál hosszabb időre szóló magyarországi tartózkodási vízumot, és csaknem hasonló mértékben emelkedett a letelepedési kérelmek száma is. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatója elmondta, a csaknem 15 ezer vízum több mint felét román, 14 százalékát ukrán állampolgároknak - többségükben határon túli magyaroknak - aduák ki, hatszázalékos arányukkal a kínaiak is dobogós helyre kerültek. A letelepedési engedélyért folyamodó 5200 ember kétharmada szintén romániai volt. Hasonló a helyzet 23 ezer - vagyis a tavalyival csaknem megegyező számú - tartózkodási engedély iránti kérelemnél is: ezt szintén románok, ukránok és kínaiak igényelték a legnagyobb arányban. A kérelmek száma azonban csak a múlt évhez képest nőtt, amikor az ügyforgalom jelentősen mérséklődött. Ennek okát a bevándorlási hivatal szakemberei sem tudják, de elképzelhető, hogy a visszaesésben a kettős állampolgárságról szóló népszavazás is szerepet játszhatott. Ezt látszik alátámasztani, hogy tavaly a honosítási, illetve visszahonosítási eljárást is harmadával kevesebben kezdeményezték, aminek első állomása a tartózkodási vízum, a második pedig a letelepedési - vagy tartózkodási - engedély. Valószínű tehát, hogy a potenciális kérelmezők kivártak, mert a referendum után a kormány az eljárás jelentős egyszerűsítését helyezte kilátásba. Januártól a szabályok valóban megváltoztak, és a kisebb ostromot váltott ki Míg 2005-ben összesen 3900, az idén hat hónap alatt több mint 5100 honosítási kérelem érkezett. Ezek kétharmadát román, 12 százalékát ukrán, nem egészen tizedét szerb állampolgárok nyújtották be. Jól jártak, akik megvárták a jogszabályok módosítását, mert a tartózkodási vízum birtokában a határon túli magyarok azonnal letelepedési engedélyt kérhetnek - ehhez másoknak általában hároméves magyarországi tartózkodást kell igazolniuk, és az országba való belépésüktől számított legfeljebb másfél év alatt az állampolgárságot is megszerezhetik. Az Ukrajnában, Romániában, Szerbiában és Horvátországban élők-vagyis nem csak a magyar nemzetiségűek számára öt évig érvényes, korlátlan számú beutazásra és tetszőleges idejű tartózkodásra jogosító nemzeti vízumot vezettek be, amit ugyancsak januártól lehet igényelni. Ez a vízum nem jogosít sem munkavállalásra, sem felsőfokú tanulmányok folytatására, fél év alatt egy híján mindössze csak ezret adtak ki belőle - mondta kérdésünkre a főigazgató. Nemzeti vízumot 370 szerb, ugyanennyi román, illetve 191 ukrán és két horvát állampolgár kapott, 43 ezren pedig tartózkodási engedéllyel élnek nálunk. Közöttük 60 ezer román, 12 ezer ukrán, valamint nyolc és fél ezer kínai van. A külföldiek aránya így alig haladja meg a teljes népesség egy százalékát, miközben például Ausztriában, Belgiumban és Németországban a lakosság nyolc-kilenc, Luxemburgban pedig 36 százaléka idegen állampolgár. Tartózkodási vízum: többszöri beutazásra jogosító engedély, amelynek birtokában a A potenciális kérelmezők kivártak, mert a referendum után a kormány az eljárás jelentős egyszerűsítését helyezte kilátásba. Végh Zsuzsanna szerint ezzel a lehetőséggel elsősorban a családi kapcsolatok ápolása céljából élnek. Évente legalább 80-90 ezren kérnek három hónapot meghaladó időre szóló vízumot, illetve tartózkodási vagy bevándorlási engedélyt. A külföldiek száma az ország lakosságához viszonyítva mégis elenyésző. A bevándorlási hivatal legfrissebb adatai szerint mintegy 80 ezren letelepedtek, külföldi legfeljebb egy évig tartózkodhat Magyarországon. Tartózkodási engedély: legfeljebb két évig érvényes, és alkalmanként újabb két évre meghosszabbítható. Letelepedési engedély: Az a külföldi kaphatja meg, aki legalább három évig jogszerűen Magyarországon él. Határozatlan idejű tartózkodásra, valamint az ország elhagyására és a visszatérésre is feljogosít. Kísért a megosztottság Az 56-os emlékműről zajló magyarországi vitáról írt egy londoni lap Az 56-os emlékműről a baloldal és az egykori felkelők között zajló vitát ismertette szombati budapesti tudósításában a brit The Daily Telegraph. A legnagyobb konzervatív brit napilap - az MTI tolmácsolásában - azt írta, hogy bár a vita az emlékmű absztrakt formájáról zajlik, valójában a forradalom igazi értelmére vonatkozó mély megosztottságot hozta felszínre. A forradalom kezdetén ledöntött Sztálin-szobor helyén emelt emlékművet elítélték olyan egykori híres felkelők, akik ma a politikai jobboldalon helyezkednek el - állapítja meg az írás, megjegyezve: az emlékmű bírálói az elvont szimbolika helyett hagyományos, embereket ábrázoló hősi emlékművet szerettek volna. Az egykori 56-osok úgy érzik, hogy marginalizálódtak, nyomorúságos öregkorra kárhoztatták őket. Szidják a „sima beszédű” szocialistákat, de különösen gyűlölt figura számukra a miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc, a korábbi KISZ-vezető, aki a kilencvenes évek privatizációjában szerezte milliárdos vagyonát - áll a The Daily Telegraph cikkében. A londoni újság emlékeztet: az emlékműellenes mozgalom élén Wittner Mária, az egykori halálra ítélt 56-os felkelő, ma jobboldali parlamenti képviselő áll, aki egy kisebbség nevében beszél, amikor azt mondja, hogy a mai kormány nem jobb, mint a régi kommunisták. Ő nem fog részt venni az emlékmű leleplezésén, amit „szörnyűségnek” minősít. „Nem hiszem, hogy ennek a kormánynak joga lenne bármilyen 56-os emlékművet állítani, mert ez ugyanaz a nómenklatúra, mint a régi” - idézi Wittnert a lap, megszólalja egyúttal Zsigmond Attilát, az emlékmű-bizottság elnökét is, aki szavai szerint annak idején jelen volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, s aki szerint nehéz lenne elképzelni ezen a helyen egy 6-10 méter magas, egykori felkelőt ábrázoló szobrot. A 84 esztendős Horváth János, a parlament korelnöke, a Fidesz-MPSZ képviselője is megszólal az írásban, mondván: a kormánynak nagyobb alázatot kellene tanúsítania, és át kellene engednie a civil csoportoknak a kezdeményezést. A mai szocialista párt a forradalom legitim örököse szeretne lenni - hangoztatja -, miközben a pártnak sok olyan tagja van, akik 40 évig ellenforradalomnak nevezték 56-ot. „Nagy Imrére hivatkoznak, miközben éppen ők azok, akik kivégeztették. Erkölcsi önmérsékletet várnék el tőlük...” RÖVIDEN ■ MEDGYESSY ÚTJAI Kérdez a Fidesz A fideszes Ágh Péter arra a kérdésre vár választ Gyurcsány Ferenctől, hogy milyen gyakorlati haszna származott Magyarországnak Medgyessy Péter utazó nagykövet, volt miniszterelnök tevékenységéből. Az MTI tudósítása szerint a fideszes országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján arra hívta fel a figyelmet, hogy míg Gyurcsány Ferenc olcsó államról beszélt múlt heti televíziós beszédében, addig Medgyessy Péter tevékenysége és utazásai tavaly és idén összesen 70 millió forintba kerültek. ■ HERÉNYI Bukhat az ország Az MDF frakcióvezetője szerint a konvergenciaprogram uniós elutasítása esetén nem a kormány, hanem az ország „bukik”, s akkor valóban nem lesz 2010-ben, vagy 2012-ben euró”. Herényi Károly a Magyar Televízió Nap-kelte című hétfői műsorában közölte, az MDF ezért kész „mindenféle egyeztetésre”, „mindenféle együttműködésre”. // kitekinto@magyarszo.co.ru KITEKINTŐ 3 ■ MAGYAR MINISZTÉRIUMOK Új negyedben Augusztus végén Magyarország legnagyobb költözködési vállalkozását indíthatja el a kormány: a tervek szerint új negyedbe költöztetik a minisztériumokat - állítja a Népszabadság. Kérdéses, hogyan lehet majd értékesíteni a jelenleg a tárcáknak otthont adó belvárosi épületeket, az azonban biztos, hogy az új helyen jóval olcsóbban működne az apparátus: most 160 ezer négyzetmétert használnak a tárcák, de becslések szerint elég lenne nekik 160 ezer is. Most minden egyes minisztériumi négyzetméter működtetése havi 40 euróba kerül, ami kétszerese egy modern irodaház bérleti díjának. Egyelőre még nem tudni, hol épülne fel az új kormányzati negyed. Szóba került a Nyugati, a Rákosrendező pályaudvar környéke, a Déli pályaudvar lefedése, a 4-es metró kelenföldi végállomása, a Csepel-sziget északi része és a Lágymányosi-öböl környéke is. A döntést a kormány hozza meg a területfejlesztéssel foglalkozó vállalkozók pályázatai alapján. ■ MAGYARORSZÁG Bűnös városok Balatonboglár, Soltvadkert és Szécsény bizonyult a „legbűnösebb” kisvárosnak tavaly Magyarországon - derül ki a Heti Világgazdaság (HVG) bűnügyi toplistájából. A lap ügyészségi adatok felhasználásával állította össze 250 magyar kisváros kriminalisztikai sorrendjét, s elemzéséből kiderül, hogy előkelő helyezést ért el Ózd, Nyírbátor, Örkény, Monor, Putnok és Hajdúhadháza is. ■ ZAMÁRDI Fotós bilincsben Bilincsbe verve vitték el a Népszava hivatásos fotóriporterét a zamárdi strandról a hét végén, mert azt hitték róla, hogy pedofil képeket készít - áll a lap hétfői számában. A fotós a lap balatoni cikkéhez készített illusztrációkat a strandon, majd egy idő után maga is lepihent. „Röviddel utána három rendőr körbevette, felszólították, hogy álljon fel, majd - anélkül, hogy igazoltatták volna - megbilincselve elvezették, majd kihallgatták”. A felvételek ellenőrzése után a munkatárs szabadon távozhatott, panasszal akkor nem kívánt élni, bár kezén most is jól látszanak a bilincselés okozta hámsérülések.