Magyar Szó, 2007. február (64. évfolyam, 26-49. szám)

2007-02-01 / 26. szám

12 BIZNISZ gazdasag@magyar­szo.co.yu RÖVIDEN ■ MÓL Két új benzinkút A magyarországi Mól kőolajipari vállalat a na­pokban az E75-öS autóúton, Újvidéktől 3 kilomé­terre Szabadka irányába két új töltőállomást nyi­tott A szerkesztőségünkbe eljuttatott közlemény­ben az áll, hogy az említett kutak 24 órán át dol­goznak, s ugyanott autógázt is árulnak. A MOL megemlíti, hogy­ a benzinkútjain forgalmazott eu­­rodízel megfelel az Euró 5-ös szabvány követel­ményeinek, ami kimondottan magas minőségről tanúskodik. A Mol te­rvei között szerepel, hogy az év végéig Szerbiában összesen 25 benzinkutat üzemeltessen. Jelenleg 13 működik. Távolabbi terv hogy 2010-ig a Mal uralja a szerbiai piac 15 száza­lékát. (V. A.) ■ PRIVATIZÁCIÓ A közvállalatok vannak soron Predrag Bubalo gazdasági miniszter tegnap re­ményét fejezte ki, hogy az új kormány megalaku­lásával sikerül majd megállapodásra jutni a közvál­lalatok magánosítását illetően. Szerinte a villany­gazdaságot és a kőolajipart nem az eddigi elképze­lések szerint adják el, ezeket a nagy közvállalato­kat részvénytársaságokká alakítják át. Az erre vo­natkozó törvénymódosítási tervezet már elkészült és meghatározza a polgárokat megillető részvények számát is. Bubalo szerint­­a közvállalatok magá­nosítására az idén mindenképp sor kerül, attól füg­getlenül, hogyan áll össze az új kormány. (Beta) A BORI BÁNYAMEDENCE Halogat a Cuprom Miodrag Conic, a bori bányamedence vezéri­gazgatója tegnap kijelentette, hogy a versenypályá­zaton nyertesként kikerülő román-amerikai Cup­rom társaság még nem jelezte, hogy összegyűlt vol­na a felajánlott pénz a bánya megvásárlására. „A Cuprom nem erősített meg, hogy­ lenne elegen­dő pénze, és mintha nem lennének tisztában az­zal, milyen nagy fába vágták a fejszéjüket." - mond­ta a vezérigazgató. Most ismeretes, a Cuprom a 400 millió dináros ajánlatával elnyerte az első helye­zést, maga mögött hagyva a ciprisi East Point vál­lalatot, amely 60 millió dinárral kínált kevesebbet. Conic szerint a Cupromnak nem a meglévő ön­töde fejlesztésébe kellene ruháznia, hanem új, kör­nyezetbarát részleg építésére kellene kötelezni. Ha a Cuprom március 3-áig nem írja alá az adásvéte­li szerződést, akkor a második helyezett East Point társasággal folytatják a tárgyalásokat. (Beta) ■ ÚJ NÉVEN Zepterből Uniqa A belgrádi Zepter biztosítótársaság az osztrák cégbe való beolvadást követően tegnap óta új né­ven, Uniqa biztosítóként tevékenykedik. Az Uniqa 2006. november 7-e óta, a Zepter biztosító rész­­­vénycsomagja 80 százalékának megszerzésétől te­vékenykedik Szerbiában. Az osztrák biztosítóház mintegy­ 5,5 millió ügyféllel dicsekedhet Európa 16 országában. Jelenleg 12 500 személyt foglalkoz­tat. (Beta) Tálcán kínált házi ízek A magyarkanizsai Koncz pékség nemcsak a Tisza menti városban ismert, hanem kör­­nyékszerte, sőt, egyre távolabbi vidékekre is eljut a híre. A vállalkozást 1960-ban ala­pította meg Koncz Ferenc, majd az ő halála után átvette a munkát lánya, Mária és veje, Sándor József, Mária és férje üzemeltetik tehát most a város ős­régi vállalkozását. Amikor Egeresi Sándor, a TVT alelnöke és Szabó József, a Mezőgazdaság-fejleszté­si Alap igazgatója a vállalkozások fejlesztése, a mun­kahelyteremtés és az ezeket támogató pályázatokon való részvételre buzdították a magyarkanizsai község vállalkozóit, természetes volt, hogy a pékséget is fel­keresik. - Apósom az egész község ellátója volt, halála után úgy döntöttünk, hogy átvesszük a vállalkozást. A feleségem vegyészeti főiskolát végzett, én 26 évet dolgoztam a kereskedelemben. A pékség mellett egy­­egy vegyeskereskedést is üzemeltetünk itt, Magyar­­kanizsán, Törökkanizsán és Kishomokon. Mi vagyunk az iskolák, az óvodák, a gyógyfürdő és a cserépgyár konyhájának ellátói. Tizenhat foglalkoztatott dolgo­zik a cégnél, négy pékmester, kereskedők, sofőrök, a többiek pedig a cukrászdában munkálkodnak - mutatta a pékséget és a cukrászdát Sándor József. Fejlesztési pályázaton még nem vett részt, még nem igényelt ilyen kölcsönt a cég - tette hozzá -, a pékség felújítását és a cukrászműhely beindítását bankkölcsönből végezték. Talán mondani sem kell, hogy a bankkölcsönökre még mindig túl magasak a kamatok. Arra a kérdésre, hogy­ a családi vállalkozás a be­jelentett újabb pályázati körben igényelne-e fejlesz­tési kölcsönt, Sándor József határozott igennel vá­laszolt. - Az embernek mindig vannak tervei. A kenyér, péksütemények és a cukrászműhelyben kézi munká­val, régi technológiával, hagyományos módon készü­lő, szűiropor­tál­an kínált aprósütemény mellett sze­retnénk száraztésztákat, gyorsfagyasztott tésztákat is készíteni. Megvannak a kereskedőink, az autó­ink állandóan mozgásban vannak, vállalkozásunk­­tagja a CBA- hálózatnak - mondta Sándor József. Várhatóan már a jövő hónap végén meghozzák a végleges tartományi költségvetést a jelenlegi ideig­lenes helyébe, és utána megjelenhetnek az új pá­lyázatok. A pályázatok kiírását azonban nem szabad tétlenül várni, hiszen fel kell készülni rájuk, és star­tolni kell, mert a fejlesztési kölcsönök mindig jóval kedvezőbbek, min a bankhitelek, kisebb a kamat, emellett hosszabb a türelmi és a törlesztési idő- Sátor a Jugoremedija előtt A nagybecskereki Jugoremedija gyógyszergyár elbocsátott dolgozói és kisrészvényesei tegnap reggel elzárták a gyár kijáratát, később pedig a szállítást szolgáló gyárkapunál sátrat emeltek. Mint ahogy Zdravko Deuric, a kisrészvényesek egyesületének elnöke elmondta, mindaddig ott maradnak, amíg nem tartják meg a részvényesek rendkívüli közgyűlését, és nem választják meg a gyár új vezetését. Mint ismeretes, jogerős bírósági ítélet született a Jugoremedija magánosításának a megsemmisítéséről, de a tulajdonos, Jovica Stefanovic Nini,­nisi üzletember akadályozza a döntés végrehajtását. Ugyanakkor alapos a gyanúja annak, hogy a jogfosztott tulajdonos igyekszik minél több árut elszállítani a gyárból. Tegnapelőtt állítólag egy Ukrajnába irányuló kontingens indult útnak. Mint ahogy Deuric közölte, nem fog­ják akadályozni a terme­lést, de a sátorban ügye­letesek meggátolják az áru kivitelét a gyárból. A tiltakozók tegnap le­velet itakt Zoran Stojko­­vic igazságügy-minisz­ternek, amelyben pa­naszt emeltek a nisi Ke­reskedelmi Bíróság munkájára, mivel az im­már tizenkét nap után sem továbbítja a rend­kívüli közgyűlés össze­hívására tett kérelmü­ket. ■ Kép és szöveg: KECSKÉS István Mi­mS 16 Kötvényekkel az infláció ellen A Szerb Nemzeti Bank a minap bejelentet­te, hogy február 5-én újabb takarékkötvényeket bocsát ki, melyeknek esedékességi határideje 2008. január 31. Az új emisszió névleges értéke összesen egymilliárd dinár lesz, s azok, akik úgy döntenek, hogy­ megveszik az állam értékpapír­jait, évente 14 százalékos kamatot remélhetnek. Egyébként a jegybank hatodik alkalommal bo­csát ki kötvényeket, először 2005 decemberében került erre sor, amikor úgy döntött, hogy a pol­gárok is megvásárolhatják az effajta értékpapíro­kat. Azóta a kötvények igen népszerűek lettek, mert jóval nagyobb hasznot hoztak, mint a de­vizatakarék. Emlékeztetőül, 2005-ben, amikor elő­ször jelentek meg a takarékkönyvek, féléves ese­dékességi határidőre adták ki őket, 25 százalékos évi kamattal (abban az időben az infláció 17,7 százalékos volt). * Radovan Jelasic bankkormányzó szerint a ta­karékkötvények fékezhetik az inflációt, mert ki­adásuk révén a pénzforgalomból jelentős di­nárösszeget lehet visszavonni. Az eddigi gyakor­lat azt mutatja, hogy jól jártak mindazok, akik meghallgatták a bankkormányzót, mert a ma­gas kamatlábak mellett a dinár euróhoz viszonyí­tott árfolyama is nagyban hozzájárult nyereségük növeléséhez. Néhány példán szemléltetve világo­sabbá válik, hogy valójában miért előnyös a ta­karékkötvények megvásárlása: a HVB Bank az egy évre lekötött devizáért 4,56, a Raiffeisen Bank 4, a Kommerciális Bank 5, míg a Societe Generale 4,47-5,07 százalékos kamatot számol el. Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy az elmúlt 6 hónap alatt az euró 10 százalékot veszített értékéből és hogy az idei tervezett infláció 4 és 8 száza­lék, akkor nyilvánvaló, hogy a 14 százalékos ka­mat mellett is jó kereset valósítható meg még ak­kor is, ha a kamatból az állam levonja a 18 szá­zalékos áfát. ■ V. A. 2007. február 1., csütörtök www.voban.co.yu Vojvodanska ____ banka Rt^____ A VALÓDI ÉRTÉKEK HÁZA Call center: 021/614-503 árfolyamlista 1 egységére, forintban Devizanem vételi eladási Dinár 2,80 3,19 Euró • 251,50 260,99 forrás: a szegedi Tesco áruházi váltóiroda Szerb Nemzeti Bank A devizáért, 1 egységre, dinárban Devizanem vételi közép eladási EMU-euró 78.76 79.00 . 79.23 Kanadai dollár 51.50 51.65 51.81 Svájci frank 48.48 48.63 48.77 USA-dollár 60.76 60.94 61.13 Környező országok Közép, dinárban Magyar forint (100) 30.66 Horvát kuna ( 1) 10.71 Boszniai márka ( 1 ) 40.39 Magyar Nemzeti Bank Közép, 1 egységre, forintban EMU-euró 258.04 Kanadai dollár 169.16 Svájci frank 158.82 USA-dollár 199.52 Érvényben: 2007. január 31. Miskolci Magdolna NEMESFÉMEK 1 uncia, (31,103 g.) dinárban Arany XAU 39.482,30 Ezüst XAG 816,25 Palládium XPD 20.787, 19 Platina XPT 71.536,08 ÚJVIDÉKI TERMÉNYTŐZSDE Búza 12,10-12,20 Szárított kukorica 11,34—11,66 Szójabab 17,28 Szójapogácsa 25,72 Szójagríz 24,78 Napraforgópogácsa 8,73 Nyolcasliszt 9,74 UREA 20,52 -20,64 AN 15,55 -15,77 KAN 14,36 KÖTVÉNYÁRFOLYAMOK Belgrádi Értéktőzsde, 2007. január 31. Évjárat A névérték Ingadozás Éves hozam %-át éki százalékban 2007/A 97,53 0,00 7,9 2008/A 92,52­­0,52 6,01 2009/A 87,25­­0,85 6,02 2010/A 82,70 0,23 5,87 2011/A 77,90 0,13 5,94 2012/A 73,50 0,53 5,94 2013/A 69,20­­0,60 5,98 2014/A 65,70 0,00 5,89 2015/A 62,03 0,00 5,9 2016/A 59,09­­0,02 5,8

Next