Magyar Szó, 2007. november (64. évfolyam, 256-281. szám)

2007-11-01 / 256. szám

2 KÜLFÖLD külföld@magyar­­szo.co.yu RÖVIDEN ■ MOSZKVA Meghívás Oroszország mindössze 300-400 külföldi megfigy­előt hív meg a decem­ber 2-án tartandó parlamenti válasz­tásokra - közölte tegnap Moszkvában Igor Boriszov, a Központi Választási Bizottság (CIK) tagja, miután több szervezet már hetek óta reklamálta a meghívásokat. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási megfigyelői tevékenység példátlan korlátozásával vádolta meg Moszkvát azt követően, hogy 70 fő néhány napos megfigyelői feladatra szóló meghívást kapott. (MTI) ■ MADRID Rehabilitálás A spanyol parlament alsóháza történelmi jelentőségű törvényjavas­latot szavazott meg tegnap az 1936— 39-es polgárháború és az azt követő, 1975-ben véget ért, Francisco Franco tábornok vezette diktatúra áldozata­inak rehabilitálásáról. A Történelmi emlékezetről szóló törvény többek között törvénytelennek minősíti a francóista törvényszékek ítéleteit, lehetőséget teremtve az ítéletek felül­vizsgálatára és az áldozatok rehabilitá­lására. A törvényt még a felsőháznak (szenátus) is el kell fogadnia, a szená­tusi szavazás azonban csak formalitás­nak tekinthető. (MTI/AFP/APA/AP) ■ MADRID Negyvenezer év Közel 40 ezer évi börtönbüntetést szabott ki a madridi bíróság tegnap a 2004 márciusában vonatok ellen végrehajtott merényletek három fő vádlottjának. A bíróság ugyanakkor felmentette a 2004. március 11-én a spanyol főváros főpályaudvarán elkö­vetett, 191 halálos áldozattal és 1841 sebesülttel járó merényletek egyik feltételezett szervezőjét, Oszmán Rabéit, aki „Egyiptomi Mohamed” néven vált ismertté. Az Olaszor­szágban elfogott Rabéi egy milánói bíróságon várta az ítélet kihirdetését. (MTI/AFP/ANSA) ■ PÁRIZS Fizetésemelés A franciák normálisnak tartják, hogy a köztársasági elnök annyit keressen, mint a miniszterelnök - jelentette ki tegnap Claude Guéant, a francia elnöki hivatal vezetője, miután a nemzetgyűlés előző este megsza­vazta Nicolas Sarkozy államfő jelen­legi bruttó 8300 eurós fizetésének 19 300 euróra való emelését. A 140 százalékos emeléssel párhuzamosan­­ a képviselők jóváhagyták az Elysée­­palota éves költségvetésének meghá­­romszorozását. .Az előző államfő, Jacques Chirac elnöki honoráriumát nyugdíján felül vette fel, az új államfő, Sarkozy fizetése az államtitkári fize­téseknek a fele volt. Az ellenzék nem jelent meg a szavazáson, de a baloldali képviselők a nemzetgyűlés folyosó­ján a sajtó képviselői előtt fejezték ki nemtetszésüket az intézkedéssel kapcsolatban. (MTI) ■ LONDON Még harminc év Nagy-Britannia előtt még harminc évnyi terrorellenes harc áll - mondta tegnap megjelent nyilatkozatában a brit kormány biztonsági ügyekért felelős minisztere, aki szerint a muszlim­ fiatalokat gyakran „náci és kommunista” módszerekre emlé­keztető módon irányítják a szélsőség felé. Lord Alan West nemrég még azt mondta: a terrorfenyegetés leküzdése 10-15 évet is igénybe vehet. (MTI) Szerbia támogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát Magyarország számára elfogadhatatlan a vajdasági magyar települések etnikai összetételének további rombolása - Vuk Jeremic szerb külügyminiszter budapesti tárgyalásai Az Európai Unió nyugat-balká­ni bővítéséről és Kosovo státusáról is tárgyalt Göncz Kinga magyar és Vuk Jeremic szerb külügyminiszter tegnap Budapesten. A magyar diplomácia vezetője a megbeszélés után újságírók előtt elmondta: Magyarország számára továbbra is rendkívül fontos a Nyugat- Balkán stabilitása és a kormány elkö­telezett a térség országainak európai közeledése iránt. Göncz Kinga felhívta a figyelmet arra, hogy Magyar­­ország álláspontja Kosovo kérdésében régóta ismert és világos. Hozzátette: bízik abban, hogy a tárgyalófelek maxi­málisan kihasznál­ják az időt decem­ber 10-ig. Fontos lehetőségnek tart­juk ezt az időszakot és reméljük, hogy az ENSZ Bizton­sági Tanácsának határozata lezárja a kérdést - jelentette ki a magyar külügy­miniszter. Mint elhang­zott, Magyarország a régiók stabilitása szempontjából nagyon fontosnak tartja a kisebbségi jogok garanciáját. Vuk Jeremic hangsúlyozta: a kosovói kérdés jelentősen kitolhatja a nyugat-balkáni államok európai integrációját és ezt mindenképpen el kellene kerülni. Véleménye szerint Kosovo státusának rendezése csak konszenzusos megoldással valósulhat meg, amelyben tiszteletben tartják az érintettek álláspontját és egymást is. A szerb külügyminiszter úgy látja, hogy a konszenzus elérése nagyon időigényes dolog, de csak az ilyen döntés szava­tolhatja a békét és a fejlődést. Ez az európai út - fogalmazott. A belgrádi diplomácia vezetője egyetértett azzal, hogy a megoldást az ENSZ Biztonsági Tanácsának kell szentesítenie. A megbeszélésen mindkét külügymi­niszter szorgalmazta a kapcsolatok továb­bi elmélyítését. Vuk Jeremic szerint az együttműködést sokban segítheti, hogy Szerbiában szép számmal élnek magya­rok, Magyarországon pedig szerbek. Ezt a tényezőt az előnyünkre kell fordítani - hangoztatta a szerb külügyminiszter. Göncz Kinga tájékoztatása szerint a találkozón szóba került az esetlegesen Európából Szerbiába visszatelepülők kérdése is. A klasszikusan békés és nagyon jó együttélést megbolygathatja, ha sokan visszatelepülnek, akik koráb­ban nem ott éltek - szögezte le Göncz Kinga. A szerb külügyminiszter korábban kijelentette, hogy kompromisszumos megoldást kell találni Kosovo ügyében, mert ellenkező esetben problémák soka­sága áraszthatja el az egész Balkánt. Vuk Jeremic, a Németh Zsolttal, az Ország­­gyűlés külügyi és határon túli magya­rok bizottságának elnökével folytatott megbeszélésen azt is bejelentette, hogy Szerbia tá­z­ogatja a vajdasági magyarok kettős állampolgárságát. Németh Zsolt erről azt mondta: nagy öröm, hogy Szerbia nyitott ebben a kérdésben, de emellett a vajdasági magyarok is nyitottak erre, a magyar társadalom többsége is támogatta a kettős állampolgárságot a 2004. december 5-i népszavazáson, így most már egyedül csak Gyurcsány Ferenc miniszterel­nöknek kellene támogatnia az ügyet, amely azért is sürgető, mert a vajdasági magyaroknak december 20-a, Magyar­­ország schengeni csatlakozása után 35 eurót kell majd fizetniük minden egyes határátlépésnél. A külügyi bizottság fideszes elnöke Schengenről szólva arról is beszélt, hogy a horvátországihoz hasonló díjmentes vízumrendszert kellene bevezetni Szer­bia esetében is december 20-a után, hogy az országnak Kosovo ügye mellett ne kelljen egy „schengeni­ sokkot” is elszen­vednie. Németh Zsolt a menekültprob­lémáról szólva kijelentette: elfogad­hatatlan Magyarország számára, hogy a vajdasági magyar települések etnikai összetételét tovább rombolja a menekülteknek a betelepítése. Az MTI kérdésre hozzátette: Szerbiának nemzetközi kötelezettsége van ennek megakadályozására, hiszen az etnikai összetétel megváltoztatásának tilalma európai norma. Szerbiának meg kell találnia a megfelelő eszközt ebben az ügyben - hangsúlyozta. Vuk Jeremic ugyanakkor azt mond­ta: ha a menekültek érkeznek és ők szabad emberek, akkor ott telepednek le, ahol akarnak, és ha a Vajdaságot választják, akkor nincs törvényes eszköz arra, hogy ezt meg lehessen akadályoz­ni. (MTI) Beta/AP Belgrád elutasítja a nyugati kifogásokat „Ha egyes országok kifogásolják, hogy a szerb kormány illetékesei határo­zottan kiállnak a daytoni megállapodás és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata mellett és ezeknek az okmányoknak a betartását szorgalmazva egyazon mondatban említik azokat, nem pedig külön-külön, akkor mi elutasít­juk ezeket a kifogásokat - jelentette ki tegnap Belgrádban Aleksandar Popovic bányaipari és energetikai miniszter. Szavai szerint a szerb kormány egyként támogatja Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság kormányfő­jét és a szerb entitás intézményeit, hogy a daytoni megállapodással összhangban a boszniai Szerb Köztársaság fennma­radjon. „Szerbia a daytoni megállapodás egy­ik aláírója, ilyenként a szerb kormány határozottan kiáll a daytoni megállapo­dás és a BT 1244. számú határozata tisz­teletben tartása mellett, mert úgy véli, nagyon veszélyes lenne, ha az erőpoli­tika révén kikényszerített megoldással eltörölnék az 1244-es határozatot és a daytoni megállapodást” - nyilatkozta a Beta hírügynökségnek Popovic. Stephen Wordsworth, Nagy-Britan­nia belgrádi nagykövete közben magya­rázattal szolgált, mi váltotta ki azt, hogy hazája, valamint az amerikai, francia, német és olasz diplomáciai képviselet tagjai kedden tiltakozó jegyzéket adja­nak át Vuk Jeremic külügyminiszter­nek. Mint mondotta, azzal nem értenek egyet, ahogyan Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban Miroslav Lajcak, boszniai főképviselő intézkedéseit tolmá­csolták, azok ugyanis nem veszélyeztetik a szerb entitást. „Szerbiához hasonlóan mi is a boszniai Szerb Köztársaság fenn­maradását támogatjuk, ahogyan az a daytoni megállapodásban szerepel is” - mondta a brit nagykövet, hozzátéve, hogy fenntartásaikat nem minősítené tiltakozó jegyzéknek. Wordsworth hozzátette még, hogy Kosovo egészen más kérdés, és hazája az összekötő csoport tagjaként a közve­títői hármas erőfeszítéseit támogatja. .Állandó kapcsolatban vagyunk a szerb kormánnyal. Akárcsak a boszniai Szerb Köztársaság esetében, ebben az ügyben is egyetlen érdekünk, hogy tartós és stabilitást szavatoló megoldás szüles­sék, hogy az uniós integráció folya­matai megkezdődhessenek” - mondta a brit diplomata, és a továbbiakban „nagyon komolynak” nevezte a bosz­­nia-hercegovinai helyzetet. Egyúttal hazája azon elvárását hangsúlyozta, hogy a térség többi országával egye­temben Szerbia is segítsen a megol­dáskeresésben. (Beta) 2007. november 1., csütörtök Mi lesz a vízumlottóval? Az amerikai vízumlottó-sorsolás jövőjét bizonytalanság fenyegeti, mivel a kongresszus megvonja a támogatást a programtól -jelentette az Amerika Hangja rádió tegnap. Az ingyenes zöld kártyák kisorsolásával 1995 óta félmillió bevándorló szerzett letelepedési és munkavállalási jogot az Egyesült Államokban. A washingtoni képviselőház után - nemzetbiztonsági megfontolások alapján - a szenátus is törvényjavas­latot fogadott el a program finanszí­rozásának megszüntetéséről. Az 1990-ben létrehozott vízum­lottó program keretében az amerikai külügyminisztérium évente 50 ezer állandó letelepedésre jogosító zöld kártyát sorsol ki külföldieknek. A program célja az, hogy olyan orszá­gok lakosai is betelepülhessenek, amelyek csak kis számban vannak képviselve Amerikában. A vízumlottó világszerte nagy népszerűségnek örvend: tavaly 6,4 millióan jelentkeztek zöld kártyára, főleg Afrikából és Ázsiából. Azokból az országokból, ahonnan az előző öt évben több mint 50 ezren vándo­roltak be, már nem lehet jelent­kezni; idén 20 államból - közöttük Mexikóból, Indiából, Kínából és Oroszországból - nem fogadnak el jelentkezést. A washingtoni politikusok szerint azonban a program nemzetbizton­sági kockázatot jelent, mivel hamis okmányokkal terroristák juthatnak az országba. Azok, akik egy jobb élet remé­nyében amerikai zöld kártyához kívánnak jutni, még december 2-ig online jelentkezhetnek a 2009-es sorsolásra. (MTI) Alig értelmezhető határozat Boszniáról A Bosznia és Hercegovinát felügyelő nemzetközi testület tegnap megvédte ugyan a szerbek által hevesen támadott helyi főmegbízottját, de állásfoglalásában visszaigazolta a szerb panaszokat. A délnyugat-balkáni országot létreho­zó daytoni békeszerződés végrehajtásának felügyeletére alakult, 55 országot tömörítő tanács (angol rövidítéssel PSC) kétnapos ülést tartott Szarajevóban, s támogatá­sáról biztosította Miroslav Lajcakot, aki nemzetközi megbízással teljhatalmú úrként felügyeli a két részből álló államot. A diplomata másfél hete olyan döntése­ket hozott, amelyek felborítják a kényes boszniai politikai egyensúlyt, s lehetővé teszik, hogy a három államalkotó nép - szerbek, bosnyákok és horvátok - közül egy vagy kettő rákényszerítse akaratát a maradékra. Ez ellen tiltakoznak mindmáig nagyon hevesen a helyi, illetve a szerbiai szerbek, követelve a parlamenti és kormányzati munkát érintő határozatok visszavonását. Miroslav Lajcak a frissen kapott megerő­sítés birtokában tegnap határozottan kije­lentette, hogy nem másítja meg döntését, amely miatt a szerbek a szarajevói állami intézményekből való kivonulással fenye­getőznek. Amennyiben nem fogadják el őket - a bosnyák-horvát föderáció irányí­tói már lelkesen mellettük szavaztak -, december 1-jével rendeletileg hatályba lépteti őket. A PSC állásfoglalása eközben kimon­datlanul is igazolja fenntartásaikat. A dokumentum sürgeti, hogy valamennyi boszniai politikus hagyjon fel a boszniai államszerkezet alapjainak, s azok alkotó­részeinek megkérdőjelezésével, márpedig a szerbek aggodalmainak egyik fő oka éppen az, hogy a helyi bosnyák vezetők rendszeresen felvetik a szerb entitás felszá­molásának kérdését. A dokumentum a daytoni szerződés tiszteletben tartására buzdít anélkül, hogy megmondaná: sértik-e a nemzetközi főmegbízott intézkedései a megállapodást - mint a szerbek állítják -, vagy sem. Az 55 jelenlévő közül egyedül Orosz­ország képviselője fogalmazott meg külön álláspontot: rendkívül aggasztónak minő­sítette Miroslav Lajcak döntéseinek eset­leges következményeit. (MTI) Béla/AP

Next