Magyar Szó, 2007. december (64. évfolyam, 282-306. szám)

2007-12-01 / 282. szám

2007. december 1., 2., szombat-vasárnap Oroszország választ A Putyin-jelenség hármas hatása alatt állnak a vasárnapi orosz­­országi parlamenti választások. Ennek a hatásnak az első, legvaskosabb rétege az, hogy a Putyin által megte­remtett új Oroszország most választ először magának parlamentet. Ennek az Oroszországnak a létrehozásához Putyinnak először is meg kellett állítani azt a szétzüllést, amelyet a Szovjetunió szétesése és a rendszerváltás indított el. Elsősorban is meg kellett állítani az ország széthúzását. Azt, hogy a hirte­len milliárdossá lett újgazdagok telje­sen széthúzzák az ország vagyonát, az önállósodott tartományi kiskirályok és a megindult szeparatista mozgalmak szétforgácsolják az országot, az elbizony­talanodás és tehetetlenség légkörében akadozzon a gazdaság, zavarok támad­janak az ellátásban is, tehetetlenné váljon a hadsereg. Amikor ez sikerült, már segítség lehetett a kőolaj árának megugrása (amikor Putyin hatalomra került, 20 dollár volt egy hordó, most már 90 dollár felett van), és megkez­dődhetett az ország magához térése: a gazdaság lendületbe jött (az ország gazdasága az utóbbi hat évben átlago­san évi 6 százalékkal nőtt, és 2007-ben elérte az 1990. évi szintet, Oroszország a világ országainak rangsorában a 22. helyről a 11-re ugrott, és jövőre már a kilencedik lesz), növekedett az életszín­vonal (a fogyasztás ebben a hat évben 167 százalékkal nőtt, és az átlagfizetés az 1999. évi 65 dollárról 540 dollárra, tehát nyolcszorosára nőtt). A Putyin-jelenség hatása két másik, vékonyabb rétegének egyike abból adódik, hogy ez a választás közvetlenül megelőzi az igazi fordulatot jelentő, márciusban esedékes elnökválasztást. Putyin ellenállt a parlament határo­zatától az egymást követő felhívásokig minden nyomásnak és sürgetésnek (már a választási kampány napjaiban ismétel­te meg ezt a felhívást az orosz kultúrélet négy neves képviselője, köztük az Orosz Kulturális Alap nevében a nálunk is ismert Mihalkov filmrendező), hogy módosítsák az alkotmányt, és jelöltesse magát harmadszor is. Ugyanakkor a kormánypárt, az Egységes Oroszország élére állva, bejelentve, hogy vállalná a miniszterelnöki posztot, kísérletet tett arra, hogy részt vegyen az eddigi kedvező folyamatot kontinuitásának szavatolásában. És a demokrácia lovag­jai (akik egy hidegháborús légkörtől­­ mentesebb korszakban hallgattak vagy lagymatagul tiltakoztak, amikor Jelcin kivezényelte a tankokat, és szétlövet­te az ellenállást tanúsító parlamen­tet) ahelyett, hogy örülnének, mert Oroszország történelmében először a parlament tényleges hatalmat kap, a demokrácia veszélyeztetését kezdték emlegetni. A demokráciának ilyen furcsa értelmezéséből adódik a Putyin­­jelenség választásokra gyako­rolt hatásának a harmadik rétege. Az ellenzéke ugyanis azt kezdte emlegetni, hogy Putyin döntésével - 80 százalékos támogatottsága mellett - értelmetlenné váltak a választások, hisz előre elköny­velhető nemcsak az Egységes Orosz­ország választási győzelme, hanem az is, hogy akár a parlament képviselői­nek kétharmadát is megszerezheti. Ez az érvelés ugyanis jellemző arra a kelet-európai hangulatra, amely a világ leghatékonyabb politikai rend­szeréből, a parlamenti demokráciából annak karikatúráját, az örökös viták, sőt már-már polgárháborús csatározások, lépésképtelenséggel és kormányozha­­tatlansággal veszélyeztető módszerét csinálta. Mert a választók döntésében mindig van kockázat.­­„Azt gondolja, hogy erőszakkal kerültünk hatalomra. Nem, önként adták kezünkbe sorsu­kat, és mi most elvágjuk a nyakukat” - mondja a Nobel-díjas írónk regényé­ből készült filmben Göbbels.) De nem az első eset, hogy valamelyik párt győzelme előre elkönyvelhető. Mert a választások demokratikusságát kell megteremteni, utána már a demokráciát nem egyedül a Putyin-ellenes szavazat jelenti, szabad őt is választani. K­ét párt marad az orosz parla­mentben - ez lesz a vasárnapi választások legvalószínűbb ered­ménye. Már kezdetben kevesebb párt indult: a választási bizottság 11-nek az indulását hagyta jóvá, a legutóbbi válasz­tásokon induló 23, sőt az 1995-beli 44 párt helyett. Putyin ugyanis - okulva a kelet-európai tapasztalatokon és azon is, hogy a demokrácia hatékonyságával szemben jelentkező kételyek hatására Nyugat-Európában is erősödik a nagy­­koalíciók, az ellenzék „akadékoskodása” korlátozásának irányzata­­ kísérletet tesz a brit parlamenti rendszer megterem­tésére. Három intézkedéssel is. Először is kimondták, hogy nincs egyéni jelölés, csak pártlisták indulhatnak. Másodszor a parlamentbe kerülés küszöbét ötről hét százalékra emelték. Harmadszor kimondták, hogy az a párt, amely nem szerez legalább kétszázaléknyi szavaza­tot, nem kap költségtérítést, sőt nem kapja vissza a letétbe helyezett 60 millió rubelt sem. (Nem tudjuk, nem lépett-e vissza a 11-ből is valaki?) A Jelcin-korszakban döntő szerepet játszó, egymással hadakozó, akkor nagy két párt - a Jabloko és a Jobboldali Erők Szövetsége - már az előző választásokon lemorzsolódott. Most még reménykedik a parlamentbe való bejutásban két kis párt: a Jelcin idején olyan sokat emle­getett, szélsőjobboldali Zsirinovszkij Liberális Demokrata Pártja és a szin­tén Putyint támogató (a kormányala­kításhoz tartalékként szereplő, ebből a szempontból most biztosan felesleges) Igazságos Oroszország nevű párt. A közvélemény-kutatás eredménye azon­ban nem támasztja alá ezt a reményke­dést: eszerint az egyik a szavazatok 6, a másik az 5 százalékát kapja, így a legvalószínűbb, hogy a parla­mentben két párt marad: Putyin Egységes Oroszországa és a Kommunista Párt. És ebben az esetben - a hátrányos helyzetben levők szavazataiért vívott kelet-európai harccal szemben - először áll fel közvet­lenül a kormánnyal szemben a rendszer­­váltás veszteseinek 20 százaléka. ■ BÁLINT István M/KYJUtfiÓ külföld(Smagyar­ szo.co.yu KÜLFÖLD ) A demokrácia útvesztői Horvátországi tudósítónktól Sója Dénes (64), a horvátországi magyarok múlt vasár­nap megválasztott új parlamenti képviselője fogalmazott úgy, mint kevés kivétellel a többi kisebbségi képviselő is csütörtöki meghallgatásán Stjepan Mesic horvát államfőnél, hogy a kisebbségekre vonatkozó, majdnem örök érvényű szabály szerint a kisebbségi képviselőknek a mindenkori kormányzó pártot vagy­ koalíciót kell támogatniuk. Sója, a hercegszőlősi járás elöljárója esetében ez azért is figyelemre méltó, mert köztudott, hogy személy szerint ő szociálde­mokrata. De ilyesmire volt már példa a múltban is, amikor dr. Szántó Tibor eszéki orvos évekkel ezelőtt úgyszintén a szavatolt­­ magyar képviselői helyre került az ország­­gyűlésbe (a HMDK jelöltjeként), és négyéves megbízatása idején a liberális frakció vezetője is volt. Programját illetőleg a Magyar Egyesületek Szövetségé­nek (MESZ) jelöltjeként indult Sója, miután 48 szavazattal (összesen 1984-gyel 1936 ellenében) legyőzte fő vetélytársát, a nála kétszer fiatalabb, mindössze 32 éves Jankovics Róber­tét, a mind a négy eddigi horvát parlamenti választáson győztes Horvátországi Magyar Demokratikus Közösség (HMDK) jelöltjét, az eszéki Új Magyar Képes Újságnak adott nyilatkozatában kijelentette: Elsősorban magyar­ságunk alkotmányban is rögzített jogaira, a törvény adta jogoknak a városok, járások alapszabályaiba való beépí­tésére viselek majd gondot (elsősorban a kétnyelvűségre és a választásokon való pozitív diszkriminációra, hogy a kisebbségi választók ne a vagylagossággal szembesülje­nek). Ezenkívül mindenképpen szeretném enyhíteni a két szervezet, a HMDK és a MESZ közötti feszültsége­ket, remélem, hogy megtaláljuk a közös nevezőt. Ami az anyagiakat illeti, szeretnék mindent elkövetni a magyar falvak támogatásáért, a szórványvidékről sem feledkezve meg, persze ott nem ugyanolyanok a célok. Szeretném az anyaországgal való kapcsolatokat tovább ápolni, építe­ni. A két ország között egyébként is igazán jó és baráti a viszony, a horvátországi magyarság számára ezt valamilyen formában kamatoztatni kell. Programomban szerepel az is, hogy az embereket hozzásegítsem bonyolult problémáik megoldásához, amelyekre a „gyógyírt” Zágrábból várják. Nagyon remélem, hogy együttműködhetünk a HMDK vezetőségével. Megköszönöm a választópolgárok bizalmát, igyekezni fogok, hogy ne okozzak csalódást. A horvátokat meglepték és megosztották a demokrácia számukra eddig ismeretlen útvesztői, a kormányalakítási folyamatnak főleg a médiában mind erősebb kiélezése és a két opció közötti kimondottan verbális harc. Amíg egyesek felróják az államfőnek, hogy kormányalakítói teendőkkel húzza az időt, mások szerint Ivo Sanader, az eddig kormányzó HDZ elnöke, a választások viszony­lagos győztese, akinek 66 biztos parlamenti helye van, tízzel több, mint a szociáldemokratáknak, attól sem riad vissza, hogy az utcára szólítsa a tömegeket. Horvátország elszerbiásítását, elbizánciasítását emlegetik, az ukrajnai állapotokhoz is hasonlítgatják a helyzetet, holott józanul gondolkodó megfigyelők szerint szó sincs semmilyen válságról vagy rendkívüli állapotról. A parlament hama­rosan megalakul, az államfő jól van, az államintézmények működnek, csupán a végrehajtó hatalom hiányzik. De az alkotmány több mint 3 hónapot engedélyez a kormány­­alakításra és a választások óta még egy hét sem telt el. A köztársasági elnök pedig többször is bejelentette, hogy meg akarja várni a hivatalos eredményhirdetést, és való­jában csak ezutánra, december 12-ére várható, hogy kinevezi a kormányalakítót. Robert Anthony Bradtke, az USA zágrábi nagykövete, a fejlemények egyik legéberebb figyelője így nyilatkozott: A történések a november 25-i választások óta egy rendes politikai folyamat tartozékai. Most az együttműködés a legfontosabb egész Horvátor­szág érdekében. A folyamat pedig: Mind Ivo Sanader, a választások viszonylagos győztese, mind Zoran Milanovic, a szociál­demokrata párt elnöke intenzíven tárgyal a kormányala­kításhoz mindkettőjük számára szükséges számításba jövő koalíciós partnerjelöltekkel, és teszi ezt tőlük függetlenül és velük egyidejűleg Stjepan Mesic államfő is, hogy szemé­lyesen győződjön meg arról, melyiküknek lesz meg a szük­séges biztos 77 parlamenti helye, mielőtt bármelyiküket is kormányalakítással bízná meg. És a legújabb fejlemény: Zoran Milanovic, a szociáldemokrata párt elnöke pénteken délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a szociáldemokratáknak többé nem az eddigi Ljubo Jurcic egyetemi tanár, a Racan-kormány gazdasági minisztere a kormányfőjelöltjük, hanem ő maga, a pártelnök alakít kormányt, ha megbízatást kap rá az államfőtől. És az azon­nali első következmény: A kormányzó koalícióhoz döntő fontosságú paraszt­párti és szociálliberális, úgynevezett sárga-zöld­ koalíció pártelnökei (Adlesic és Frisch­) pénteken délelőtt Mesic elnöknél meghallgatásukon megismételték, hogy végleges döntésükkel megvárják a kormányalakító kinevezését, de Jurcic visszalépése befolyásolhatja koalíciós tárgyalásaikat, mert Milanovicot jobb miniszterelnök-jelöltnek tartják. ■ SZ. REMETE Péter „Oroszország hibát követett el azzal az egyoldalú lépéssel, hogy kivonult egy fontos európai fegyverzetkorlátozási egyezményből” - vélekedett Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár pénteken Madridban, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szerve­zet (EBESZ) külügyminiszteri ülésén, és felhívta Moszkvát, hogy fontolja meg újból a döntést. Ezzel arra reagált, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök frissen írta alá az európai hagyományos haderők és fegy­verzet csökkentéséről szóló szerződés (CFE) moratóriumáról szóló törvényt, amely december 12-ével lép(ne) hatály­ba. A CFE-szerződés nem szerepelt a találkozó hivatalos napirendjén, de az ülés keretein kívül magas rangú illeté­kesek egyeztetéseinek tárgya volt. A hivatalos napirendi pontok körül is több nézeteltérés mutatkozott. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csalódott­ságának adott hangot amiatt, hogy az értekezlet csütörtöki nyitónapján az Egyesült Államok és európai szövetsé­gesei elutasították az EBESZ reformjára vonatkozó orosz javaslatot. Burns azzal vádolta Oroszországot, hogy gyengíteni akarja az EBESZ-t. Oroszország állás­pontja szerint az 56 tagállamot tömörítő szervezet súlyos válságban van. Lavrov megerősítette a madridi tanácskozás alkalmával: az EBESZ-nek reformra és új alapokmányra van szüksége, amely­ben rögzítenék feladatait. Nézeteltérés alakult ki azzal kapcso­latban is, hogy meghosszabbítsák-e az EBESZ kosovói missziójának mandátu­mát. A zárónyilatkozat tervezetében az szerepelt, hogy a nemzetközi igazgatás alatt álló tartomány nemzetközi jogál­lásáról szóló tárgyalásoktól függetlenül terjesszék ki a megbízatást 2008-ra. Szer­bia határozottan ellenzi ezt a javaslatot, ezért a zárónyilatkozat javasolt szöve­gét sem fogadta el - jelentette be Vuk Jeremic. A szerb diplomácia vezetője hangsúlyozta Madridban: ENSZ BT- határozat nélkül sem EBESZ-misszió, sem más nemzetközi misszió nem tevé­kenykedhet Kosovóban. Ez Szerbia határozott álláspontja. Az elmúlt négy évben zárónyilatko­zat kibocsátása nélkül értek véget a szer­vezet külügyminiszteri tanácskozásai. A soros elnökséget ellátó Spanyolország külügyminisztere, Miguel Angel Mora­­tinos pénteken annak az aggodalmának adott hangot, hogy ezúttal sem sikerül megállapodniuk a szövegben a részt­vevőknek. Vita volt arról is, kik töltsék be a soros elnöki tisztet a következő idősza­kokban, de erről végül egyetértésre jutottak: 2009-ben Görögország, 2010- ben Kazahsztán, 2011-ben Litvánia látja el a feladatot. Már korábban megálla­podtak abban, hogy 2008-ban Finnor­szágé lesz a soros elnökség. Kazahsztán eredetileg 2009-ben került volna sorra, az Egyesült Államok és néhány európai ország azonban elvetette ezt, mert úgy találták, hogy nem halad megfelelően a demokratikus berendezkedés bevezetése Kazahsztánban. (MTI/AFP) EBESZ-CSÚCS Vádak és ellenvádak Burns szerint Moszkva hibát követett el a CFE-szerződés moratóriumával -Jeremic: ENSZ-határozat nélkül sem EBESZ-, sem más nemzetközi misszió nem tevékenykedhet Kosovóban ­ A NATO s­­ óva int A NATO felszólította Moszkvát, hogy tartózkodjon minden olyan egyoldalú lépéstől, amely sértené a CFE-szerződés előírásait. James Appathurai, az észak-atlanti szövet­ség szóvivője Brüsszelben kije­lentette: a NATO sajnálja, hogy Oroszország úgy döntött, felfüg­geszti a CFE-szerződést. „Reméljük, hogy az Orosz Föderáció nem hoz semmilyen egyoldalú intézkedést, amely sérti a szerződés integritását”­­ - tette hozzá. "

Next