Magyar Szó, 2008. március (65. évfolyam, 49-72. szám)
2008-03-01 / 49. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.co.yu Munkáó 2008. március 1., 2., szombat-vasárnap RÖVIDEN ■ SZVAT Temetésen robbantottak Mintegy harmincan életüket vesztették egy öngyilkos pokolgépes merényletben pénteken Pakisztán északnyugati részén - közölték helyi hatóságok. A detonációban további hatvanan megsebesültek a pakisztáni belügyminisztérium értesülései szerint. A merénylet Szvat városban történt, egy rendőr temetésén, s az összegyűlt gyászolók ellen irányult. Ebben a hegyvidéki térségben a pakisztáni rendőrök hónapok óta harcolnak iszlamista fegyveresek ellen. (MTI/Reuters/AP) ■ ISZTAMBUL Vége A török hadsereg vezérkara befejezettnek nyilvánította pénteken a törökországi kurdok önrendelkezéséért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) gerillái elleni észak-iraki földi offenzívát. „Csapataink visszatértek törökországi laktanyáikba, mivel a hadsereg elérte a bevetés célját” - közölte honlapján a török vezérkar. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter is azt mondta Bagdadban, hogy az észak-iraki offenzívában részt vevő összes török katonát visszavonták Törökországba. „Ez az (egyetlen) helyes lépés, amelyet tehetett Ankara” - jelentette ki. (MTI/AP/Reuters/dpa/AFP) ■ BAGDAD Vegyi Alit kivégzik Az iraki elnöki tanács pénteken jóváhagyta Ali Haszán Madzsid, közismert nevén „Vegyi Ali” kivégzését az iraki kurdok ellen az 1980-as években végrehajtott népirtás kitervelése miatt. A döntéssel elhárult az utolsó jogi akadály a néhai Szaddám Huszein elnök unokaöccsének kivégzése elől. A 66 éves Madzsid a 2006 decemberében kivégzett Szaddám Huszein egyik legközelebbi munkatársa volt. 2007 júniusában ítélték őt halálra Huszein Rasid al-Tikrítivel, a katonai akciók volt helyettes irányítójával és Szultán Hásim at-Tai volt védelmi miniszterrel együtt egy iraki kurd lázadás megtorlásáért. Az 1987-88-ban végrehajtott Anfal-hadműveletnek csaknem 180 ezer halálos áldozata volt. (MTI/Reuters) ■ LONDON Harry herceget visszahívják Azonnali hatállyal visszahívják Harry herceget Afganisztánból, miután több mint két hónapig titokban tartott jelenléte kiszivárgott - közölte pénteken a brit védelmi minisztérium. Harry, II. Erzsébet brit királynő unokája, aki a harmadik a trónutódlási sorrendben, a brit hadsereg kötelékében tíz hétig teljesített frontszolgálatot a déli Hilmend tartományban. A brit sajtó tudott jelenlétéről, de tartotta magát a kormány és a hadvezetés kérte hírzárlathoz. Harry afganisztáni bevetését azonban nyilvánosságra hozták a héten megjelent amerikai és német hírportálok. (MTI) FOLYTATÓDIK A „RIGÓMEZEI CSATA” „Ügyes, de nem meggyőző” Átlátszó érvekkel nem lehet csatát nyerni - Erőszakkal még kevésbé - Mitől „oszthatatlan” egy nemzet vagy egy ország? Washington, február 29. Vuk Jeremic, az eddigi legékesszólóbb szerb külügyminiszter legújabb, Amerikához intézett Kosovo-esszéje (New York Times, február 27., Magyar Szó, február 28., „Még nem késő”) nem másra hivatkozik, mint az Egyesült Államokban ma is használatos zászlófogadalom szövegére: „Egységes, oszthatatlan nemzet” a címe, ami közvetlenül az említett hűségfogadalomból merít. A szerb kormány amerikai propagandáját szervező reklámcég újabb remek húzása lehet ez is: elképzelésük nyilván az, hogy az USA-ban közszájon forgó történelmi idézetekkel lehetne talán hatni az amerikai szívekre a „déli tartomány” megtartásának ma már visszaszerzésének csatamezején. Amikor ez a csata elkezdődött, Vojislav Kostunica miniszterelnök kínált „legteljesebb autonómiát” a (Szerbiából való) kijárat felé menetelő albánoknak. Azt persze nem magyarázta meg - a mellének szegezett kérdés ellenére sem -, hogy ha már ilyen nagylelkűen osztogatná az autonómiát, akkor miért nem kaphatja azt vissza az „északi tartomány”, az, ahol a meglevő szerb többség alapján nem kell elszakadástól tartani. Jeremic fohásza sem meggyőző. Az „egy és oszthatatlan nemzet” ugyan első hallásra jól hangzik, de csak első hallásra. Egyrészt hiányzik belőle az eredeti amerikai szöveg folytatása, amely így szól: „amely szabadságot és igazságot biztosít mindenkinek.” Na már most, ha ez a két utóbbi nem létezik, akkor az első két szempontnak (az egységnek és oszthatatlanságnak) sincs igazán nagy hitele vagy értelme. Az USA-ban akkor terjedt el ez a fogadalom, amikor a XIX. századi észak-déli polgárháború valóban a szabadságnak és az igazságnak az ígéretével győzedelmeskedett. Tudósítónk jegyzete Nem közvetlen válaszként, de ismeretes, hogy Bush elnök és Nicholas Burns külügyi államtitkár a levél megjelenése után még egyszer leszögezte, hogy Kosovo függetlensége lezárt ügy, hogy Belgrád hiába próbálja elfelejteni a Milosevic alatt történteket. Még azt is hozzátették, hogy az új állam területének felosztása is elfogadhatatlan. Burns „ügyesnek, de korántsem meggyőzőnek” nevezte Jeremic cikkét. Még súlyosabb oka is van annak, hogy a szerb külügyminiszter levele nem hatotta meg az amerikai kormányt. Szerbia és Kosovo területén ugyanis szinte soha nem létezett „egy és oszthatatlan nemzet”. Aki azt hiszi, hogy ez feledhető, vagy hogy az amerikai szakértők ezt nem tudják, az vagy naiv, vagy képmutató, vagy szándékosan mellébeszél. Egyetlen kísérlet létezett csak az elmúlt 90 évben, az SZHSZ Királyság létrehozása óta a kosovói szerbek és albánok egymással párhuzamos, de egymást soha igazán el nem fogadó társadalmának összebékítésére és összekovácsolására: ez pedig a volt Jugoszlávia legjobb korszakából származott. Milosevic azzal köpte szembe a kosovói albánokat, hogy még azt az embert, azt a kommunistát (saját „elvtársát”) is börtönbe vetette, aki nemzeti érzései ellenében megpróbálta Szerbiának megtartani Kosovót. Talán vannak még, akik emlékeznek Azem Vllasi meghurcoltatására. Vagyis miféle egységről meg oszthatatlanságról, miféle nemzetről beszélnek azok, akik soha semmit nem tettek annak érdekében, hogy a kosovói társadalom több mint 90 százaléka otthon érezze magát Szerbiában?! Talán mégsem bújhat Milosevic háta mögé az, aki meg sem próbálta annak bűneit jóvátenni. A szép szavak sajnos elkéstek. Arról nem is beszélve, hogy mind a mai napig semmiféle tettek nem követték azokat a belgrádi kromány részéről. Mint mondták, még Vajdaságban sem, ahol pedig könnyedén lehetne demonstrálni a központi szerb hatalom autonómia iránti „lelkesedését”. Az ékesszólás hasznos eszköz a politikában, de nem elegendő, ha üresen kong. A rigómezei csatát lehet ugyan folytatni - akár belgrádi huligánok felbujtásával, legalábbis hőzöngésük tolerálásával, akár úgy, hogy durcásan-dacosan (az amerikai sajtó is jól megtanulta a szerb „inat” jelentését) feltételeket szabunk az EU-nak saját csatlakozásunkra, de ez sajnos nem vezet sehová. Éppen Szerbia népe, a szerb nemzet és a vele együtt élni kényszerülő többiek számára nem. Pedig éppen az ország jólétének a szavatolása lenne, ugye, a legfontosabb dolga egy magát demokratikusnak feltüntető szerb kormánynak. Azé az országé, amely elfogadja, hogy Szerbia része. ■ PURGER Tibor Bela/AP Moszkva nem adja ki Mirjanát és Markot Moszkva nem hajlandó kiadni Mirjana Markovicot és Marko Milosevics, mert menekültstátust élveznek. „Minden ország kérheti kiszolgáltatásukat, de az idevágó nemzetközi konveciók és egyezmények tiszteletben tartása folytán Oroszországnak nincs módjában eleget tenni ennek a kérésnek” - közölte orosz szövetségi migrációs szolgálat szóvivője csütörtökön este, hozzátéve, hogy - bár a nevezett kettősnek jogában állna - egyikük sem kérte az orosz állampolgárságot. Az Interfax orosz hírügynökség emlékeztet arra, hogy csütörtökön a szerbiai igazságügyminisztérium kérte Slobodan Milosevic özvegyének és fiának kiadását, mert ellenük több vádpont nyomán is vizsgálat folyik. A szerb igazságügyminisztérium csütörtökön közölte, hogy Dusan Petrovic illetékes miniszter írta alá aznap a kiadatási kérelmet. A fentieknek teljeséggel ellentmondani látszik az orosz külügyminisztérium és az Interpol oroszországi irodájának pénteki állítása, miszerint ők Belgrádból nem kaptak semmiféle kérelmet. A RIA Novosztyi hírügynökség közlése szerint a külügyminisztérium és az Interpol-iroda egyaránt cáfolta, hogy bármilyen kiszolgáltatásra vonatkozó dokumentumot kapott volna Belgrádból. (Beta) Moszkva: Illegális Oroszország törvényellenesnek nevezte az Európai Unió által tervezett, Kosovóba telepítendő missziót (EULEX) az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki esti vitájában. Vitalij Csurkin orosz ENSZ- nagykövet a világszervezet főtitkárának február 17-i nyilatkozatára hivatkozott: ebben Ban Ki Mun nyomatékosan utalt arra, hogy egy újabb BT-határozat megszületéséig Kosovo ENSZ-közigazgatás (UNMIK) alatt marad. (Ugyanazon a napon kiáltotta ki a túlnyomórészt albánok lakta tartomány kormánya a terület elszakadását Szerbiától.) Moszkva hevesen ellenzi Kosovo függetlenségét, mert abban a Biztonsági Tanács 1244. számú határozatának, valamint a nemzetközi jognak a kirívó megsértését látja. Az említett BT-határozat hitet tett Szerbia területi épsége mellett. Csurkin „keserű iróniának” nevezte, hogy az Európai Unió olyan misszióval sérti meg a nemzetközi jogot, amelynek célja a soknemzetiségű jogállam létrejöttének előmozdítása Kosovóban. (MTI/AP) Tiltakozó jegyzék az ENSZ-főtitkárnak Tiltakozó jegyzéket küldött pénteken az ENSZ-főtitkárnak Vuk Jeremic szerbiai külügyminiszter amiatt, hogy előző nap Bécsben megalakították a kosovói Nemzetközi Irányítócsoportot. A külügyminisztérium közleménye szerint Jeremic a Ban Ki Munnak írt levelében egyebek között rámutatott, hogy egy ilyen csoport megalakítása nem legális, megkerüli az ENSZ BT-t, annak 1244-es határozatát, értelmetlenné hivatott tenni az egyetlen legitim erő, az UNMIK szerepét, Szerbia számára ezért teljességgel elfogadhatatlan. Jeremic közli azt is, hogy Szerbia nem adta beleegyezését az Európai Unió missziójának (EULEX) Kosovóba telepítéséhez, és ellenzi az UNMIK hatáskörének átruházását az EULEX-re, mert Belgrád úgy tartja: csakis az ENSZ BT-nek van jogszerű felhatalmazása, hogy nemzetközi jelenlétet rendeljen el Kosovóban. (Beta) Tiltakozik az EU Az Európai Unió minisztertanácsának meghagyása nyomán pénteken a szlovén és a francia nagykövet, valamint az Európai Bizottság küldöttségének vezetőhelyettese a szerbiai külügyminiszter-helyettesnek tiltakozó jegyzéket nyújtott át, melyben elítélik a nagykövetségek és a kosovói ellenőrző pontok elleni támadásokat, és elvárják, hogy a szerbiai vezetőség határozottan bátortalanítsa el mindazokat, akik Kosovóban a nemzetközi és a helyi intézményekkel szemben erőszakkal lépnek fel. Tiltakozó jegyzékében az EU teljesen elfogadhatatlannak mondta egyes vezető szerbiai kormánytagok uszító retorikáját, azok ugyanis, úgy tűnik, egyenesen törvényesítik az erőszakos cselekményeket. Egyben figyelmeztettek arra, hogy lázító nyilatkozataik folytán őket terheli a felelősség az esetleges következmények miatt. A jegyzékben aggodalmukat fejezik ki az egyes médiumokat és nem kormányzati szervezeteket ért nyomás miatt, ugyanakkor emlékeztettek arra is, hogy Szerbia jövője az unióban van, mely kész együttműködni ennek elérése érdekében. (Beta) Beia/AP Matan Vilnai izraeli védelmi miniszterhelyettes szerint a palesztinok „holokausztot” hoznak magukra a Gázai övezetből kiinduló rakétatámadások fokozásával. „Minél több Kasszám rakétát lőnek ki, minél nagyobb lesz ezeknek a rakétáknak a hatótávolsága, annál nagyobb holokauszttal fenyegetik magukat a palesztinok, mert minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy megvédjük magunkat” - jelentette ki Wilner pénteken reggel az izraeli katonai rádióban. Növekszik a feszültség Izrael és a Gázai övezet határvidékén, miután az övezetben két nap alatt mintegy 32 palesztin lelte halálát izraeli légicsapásokban, egy izraelit pedig az övezetből átlőtt palesztin rakéta ölt meg a dél-izraeli Szderót közelében. (MTI/Reuters/AFP) A képen: tüntetés a gázai övezeti Rafah palesztin menekülttáborban az izraeli csapások ellen