Magyar Szó, 2008. április (65. évfolyam, 74-98. szám)

2008-04-01 / 74. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyar­ szo.co.yu RÖVIDEN ■ PEKING Újabb kirohanás Kína újabb kirohanást intézett tegnap a dalai láma ellen, azzal vádolva őt, hogy visszaél a vallással, tiltakozásra bujtogat Tibetben, és a terület függet­lenné válását készíti elő. A hivatalos Új Kína hírügynökség jelentése szerint - amelyet az olimpiai láng Pekingbe érkezésének napján tettek közzé - a kínai kormánynak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a dalai láma és támogatói Kína-ellenes tünteté­sek sorozatát tervezik kipattantani a következő hónapban szerte a himalájai térségben és a szomszédos tartomá­nyokban. A száműzetésben élő dalai láma hivatala tegnap „alaptalan vádas­kodásként” utasította vissza a pekingi kirohanást, egyúttal arra szólította fel Kínát, engedjen be Tibetbe nemzetközi megfigyelőket állításainak kivizsgálásá­ra. (MTI/Reuters) ■ OSLO Az első terroristaper Megkezdődött az első olyan per tegnap Norvégiában, amelynek vádlottak terrorizmussal gyanúsítják. A fővádlottat, a pakisztáni származású Arfan Q. Bhatti norvég állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy egy társával, akinek nevét nem hozták nyilvánosság­ra, 2006. szeptember 17-én gépfegy­verből rálőtt az oslói zsinagógára. A támadásnak nem voltak áldozatai. Bhatti egy harmadik férfival, akit szin­tén nem azonosítottak közelebbről, a vádirat szerint merényletet tervezett az Egyesült Államok és Izrael oslói nagy­­követsége, valamint a zsinagóga ellen. A rendőrség lehallgatott telefonbeszél­getéseikből szerzett tudomást szándé­kaikról. A három vádlott ártatlannak vallja magát. (MTI/AFP) ■ HARARE Ünnepel az ellenzék A zimbabwei Mozgalom a Demok­ratikus Változásokért (MDC) nevű ellenzéki párt saját magát hirdette ki a hét végi általános választások győz­tesének tegnap. Hivatalos részered­ményeket azonban eddig még csak 24 választókörzetre vonatkozóan tettek közzé a 210-ből, ezek alapján az MDC és a hatalmon levő Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANU­­PF) fej fej mellett áll a küzdelemben. Az MDC saját számítása szerint 128 szavazókörzetből 96-ban jutott parla­menti mandátumhoz. Elnökjelöltje, Morgan Tsvangirai pedig a voksok 60 százalékát szerezte meg, míg a hivatal­ban levő Robert Mugabe elnököt csak a választók 30 százaléka támogatta -jelentette be Tendai Biti, az MDC főtitkára sajtótájékoztatóján. (MTI/ Reuters/AFP/AP) ■ ANKARA Betiltás? Befogadhatónak ítélte a török alkotmánybíróság tegnap azt a főügyészi kérelmet, hogy tiltsák be a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) az ország világi alkot­mányával ellentétes tevékenysége miatt - közölte Osman Paksat, az alkotmánybíróság alelnöke. Mint mondta, az alkotmánybíróság 11 tagja egyhangúlag hozta meg ezt a döntését. Abdurrahman Yalcinkaya, a fellebbviteli bíróság főügyésze bead­ványában azt is kérte, hogy az AKP 71 tisztségviselőjét (köztük Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt és Abdul­lah Gül államfőt) öt évre tiltsák el a politizálástól. A török alkotmánybíró­ság tíz évvel ezelőtt betiltotta az akkor kormányzó - és az AKP egyik elődjé­nek számító - Jólét Pártját (Refah), mert megítélése szerint túlságosan iszlámbarát nézeteket vallott. (MTI/ AFP/Reuters/AP) Izrael új lakások építését tervezi Kelet-J­eruzsálemben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter bírálta a zsidó telepek bővítésének tervét Izrael hatszáz új lakást építene Kelet- Jeruzsálemben, a szent városnak abban a részében, amelyet a palesztinok majdani államuk fővárosának szánnak. A csaknem 600 új lakás egy nagysza­bású, Jeruzsálem egész területére vonat­kozóan 40 ezer lakás megépítéséről szóló tervnek a része - közölték. A város fiatal párok lakáshoz jutását kívánja segíteni ezzel. Majd félezer épületben összesen mintegy ezer lakás építéséhez fogtak hozzá csak idén a Jordán folyó megszállt nyugati partján - olvasható a zsidó tele­pek fenntartását ellenző Békét Most! izraeli mozgalom egy minap közzétett jelentésében. A telepek bővítése az egyik fő akadálya a múlt novemberi annapolisi nemzetközi Közel-Kelet-értekezlet nyomán újraindított izraeli-palesztin tárgyalásoknak. Az Euró­pai Unió és az Egyesült Államok eddig hiába igyekeztek nyomást gyakorolni Izra­elre a telepépítés befagyasztása érdekében. Ehud Oimert izraeli kormányfő a múlt héten megerősítette, hogy folytatódik az építkezés a Jordán folyó nyugati partján és Kelet-Jeruzsálemben a zsidó telepek nagyobb tömbjein. Condoleezza Rice amerikai külügy­miniszter - aki szombaton érkezett a Közel-Keletre, és jelenleg is ott tárgyal - bírálta Izraelt a zsidó telepek bővítése miatt, mondván, hogy az sérti az útiterv­ként ismert közel-keleti rendezési tervben foglaltakat. Közben Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter közölte, Izrael korábbi ígéreteinek eleget téve tegnap a ciszjor­­dániai Jerikónál felszámolt két katonai ellenőrző pontot. MESAAL TÁRGYALÁSRA HÍVJA ABBÁSZT Tárgyalásokat javasolt Mahmúd Abbász palesztin elnöknek Háled Mesaal, a Gázai övezetben hatalmon levő Hamász politikai vezetője egy interjúban, amelyet tegnap sugárzott a Sky News brit televíziós csatorna. „Meghívjuk Mahmúd Abbászt, jöjjön Gázába, hogy ott közvetlen és felté­tel nélküli tárgyalásokat folytassunk (...) a palesztin egység újbóli megtalálásáról, a gondok okairól és a biztonsági kérdés megoldásáról” - mondta Mesaal a brit tévéadónak. Mesaal, akinek mozgalma 2007 júniusában erőszakkal vette át az ellenőrzést a Gázai övezet felett az Abbász­­hoz hű biztonsági erőktől, titkos helyen él Damaszkuszban. BUSH ELŐRELÉPÉST REMÉL A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMATBAN Gyors előrelépést remél a közel­­keleti békefolyamatban George Bush. Az amerikai elnök a Die Welt című német konzervatív napilap tegnapi számában megjelent terjedelmes interjúban biza­­­­kodóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, a­ hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök és­­ Ehud Oimert izraeli kormányfő megál­lapodást ír alá egy palesztin állam létre­hozásáról. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás aláírására még hivatali idejének lejárta előtt sor kerül. Elen­gedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy teljesítsék az Egyesült Államok által korábban előterjesztett közel-keleti béke­tervben foglaltakat. (MTI/AP/AFP) DIANA-ÜGY Nincs bizonyíték Nincs bizonyíték arra, hogy Diana hercegnő ellen bárki merényletet szer­vezett volna - így foglalta össze tegnap a féléves vizsgálat eredményeit az ügyben eljáró londoni felsőbírósági bíró. A merényletelmélet fő szószólója Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás, akinek fia, Dodi - Diana akkori barátja - a walesi hercegnővel együtt halt meg az 1997. augusztus végi párizsi autósze­rencsétlenségben. A Diana-ügyet végleg lezárni hiva­tott, hivatalosan halottkémi vizsgálatnak minősülő, hat hónapja kezdődött brit esküdtszéki meghallgatássorozat végén azonban az eljárás vezetője, Scott Baker lordbíró kijelentette: „morzsányi bizo­nyíték” sem merült fel arra, hogy a brit királyi család, a titkosszolgálatok vagy bármely egyéb kormányszerv részéről bárki a hercegnő életére tört volna. Baker szerint így az sem nyert bizo­nyítást, hogy Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő férje vagy az ő utasítására a brit külső elhárítás, az MI6 merényletet készített volna elő Károly brit trónörökös néhai - a walesi hercegtől 1996-ban elvált - felesége ellen. (MTI) M/mfic Kegyelem a Zoé Bárkája tagjainak Kegyelmet adott Idriss Deby Itno csádi elnök a Zoé Bárkája francia jótékonysági szervezet tavaly decemberben gyermekcsempészetért elítélt tagjainak. A tegnap N’Djamenában közzétett két dekrétum hat francia és egy csádi állampol­gárra vonatkozik. A franciák jelenleg hazájukban töltik nyolcéves börtönbüntetésüket, míg a hetedik, csádi illetékességű vádlottat az afrikai országban vetették börtönbe négy évre. A franciákat azzal vádolták, hogy a szervezet nevében 103, a csádi-szudáni határon élő gyermeket akartak Franciaországba csempészni, a csádi elítéltet pedig közvetített, gyermekrablásban való bűnpártolásban marasztalták el. A vádlottak azt állították, hogy háborús árvákat akartak megmenteni, de az ENSZ és a csádi hatóságok vizsgálata bebizonyította, hogy a gyermekek többségének élnek a szülei. Az ügy vádlottai közül immár csak egy szintén közvetítő szerepet játszó, szudáni állampolgárt tartanak fogva, aki - mint Albert Pahimi Padacké csádi igazságügy-miniszter közölte - „nem folyamodott kegyelemért”. (MTI/AFP) Kuba: Raúl Castro tovább lazít Kubaiak is megszállhatnak ezentúl a karibi szigetország mostanáig csak külföldiek számára fenntartott szállodáiban. Az érintett szállodák vasárnap megerősítették, hogy megkapták az erről szóló kormányutasítást, amelyet Raúl Castro elnök-miniszterelnök írt alá. Az intézkedés aznap már hatályba lépett. A tilalom feloldása inkább csak jelképes jelentőségű, mivel a kubai vendégeknek is a külföldiek számára megállapított szállásdíjat kell fizetni, ráadásul devizában, konvertibilis pezóban. Az elnök néhány napja engedélyezte, hogy kubaiak is rendelkezzenek saját mobil­­telefonnal. Nem sokkal korábban a kormány feloldotta a számítógépek, a DVD- és videolejátszók, valamint még néhány elektronikus eszköz árusítására vonatkozó tilalmat; a rendelkezés ma lép hatályba. Ezek a régóta várt intézkedések az első jelei annak, hogy Raúl Castro véget vethet bizonyos korlátozásoknak, amelyek a kubaiak mindennapi életét szűk korlátok közé szorították. (MTI/AFP) 2008. április 1., kedd A leghosszabb háború Az afganisztáni lesz az Egyesült Államok történetében a leghosszabb háború, és sokkal költségesebb, mint arra számítani lehet - figyel­meztetett Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet a The Washington Postban tegnap megje­lent cikkében. A hetedik éve tartó afganisztáni küldetés még a vietnami háborúnál is hosszabb ideig fog tartani; a kabuli kormány a NATO-jelenlét nélkül még sokáig nem tud megállni a saját lábán - írta a neves diplomata, aki jelenleg Hillary Clinton demokrata­­ elnökjelölt-aspiráns kampányát segí­ti külpolitikai tanácsadóként. „Az afganisztáni viszály sokkal költségesebb és sokkal, de sokkal hosszabb lesz, mint arra Ameriká­ban számítanak” - fogalmazott a volt diplomata, aki szerint az afgánok nem bíznak a központi hatalom­ban. Egy tartományi kormányzó, Arszala Dzsamal véleményét idézve azt írta, hogy az afgán hadsereg - jóllehet képességei javulnak - nehéz helyzetekben nem boldogul a NATO segítsége nélkül. A rendőrséget mint a legkorruptabb intézményt pedig az országban szinte általános megve­tés sújtja. Holbrooke 80 külföldi diplo­matával, újságíróval és katonával, továbbá helyi vállalkozókkal és legfő­képpen a Karzai-kormány vezető tisztviselőivel tárgyalt, akiknek a véleménye egyetlen ponton azonos: a két legfőbb gond a kiterjedt, hiva­talosan jóváhagyott korrupció és a drogüzlet. A volt amerikai ENSZ-nagykö­vet szerint Amerikának nemzetbiz­tonsága szempontjából létérdeke a győzelem Afganisztánban, ez azon­ban egyre jobban függ a nemzetközi támogatástól. (MTI) . Orosz segély a kosovói szerbeknek Holnap megkezdi a segélyszállítást Kosovo szerbek lakta részébe az orosz kormány -jelentette be tegnap a rendkívüli helyzetek minisztériuma Moszkvában. Az első repülőgépen negyven tonna élelmiszer lesz, benne például gyermektáp­szer. A gép a szerb fővárosban száll le, onnan közúton viszik tovább a rakományt. A segélyezésre Vlagyimir Putyin elnök adott utasítást a múlt héten, Belgrád kérésére. Szerb­ Kosovónak tartós élelmiszerekre, orvosi eszközökre és gyógyszer­re van főként szüksége. Több ilyen járat is lesz, de egyelőre nem közölték, hogy összesen mennyi. Oroszország szilárdan ellenzi Kosovo elszakadását Szerbiától. Moszkva szerint a kérdést újra kell tárgyalni Belgrád és Pristina között. (MTI/AP/AFP) Bela/AP Ukránok ezrei tüntettek tegnap Kijevben (a képen) George Bush amerikai elnök látogatása és Ukrajna esetleges NATO-tagságának a perspektívája ellen. A kommunista és több más baloldali párt felhívására a Függetlenség terén, Kijev központjában összegyűlt több ezer ukrán az észak-atlanti szervezetet és az amerikai elnököt durván szidalmazva tüntetett. A tiltakozók elégettek egy Busht ábrázoló bábut. Egyesek „NATO: háború, halál és könnyek”, „Nemet a NATO-ra!” és „Bush véres diktátor” feliratú transzparenseket emeltek a magasba. A felmérések szerint az ukrán lakosság jelentős többsége ellenzi, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon. Bush tegnap este, közép-európai idő szerint 22 órakor érkezett kétnapos látogatásra Kijevbe, az április 2­4-i buka­resti NATO-csúcs előtt. Mintegy tíz NATO-tagállam - közöttük Németország­­ ellenzi Ukrajna és Grúzia csatlakozását a NATO Tagsági Akciótervéhez, tíz másik (élükön az Egyesült Államokkal) viszont támogatja bevonását. Orosz­ország, Ukrajna nagy szomszédja határozottan ellenzi Ukrajna közeledését a NATO-hoz. (MTI/AFP/ITAR-TASZSZ/AP)

Next