Magyar Szó, 2008. április (65. évfolyam, 74-98. szám)
2008-04-01 / 74. szám
2 KÜLFÖLD kulfold@magyar szo.co.yu RÖVIDEN ■ PEKING Újabb kirohanás Kína újabb kirohanást intézett tegnap a dalai láma ellen, azzal vádolva őt, hogy visszaél a vallással, tiltakozásra bujtogat Tibetben, és a terület függetlenné válását készíti elő. A hivatalos Új Kína hírügynökség jelentése szerint - amelyet az olimpiai láng Pekingbe érkezésének napján tettek közzé - a kínai kormánynak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a dalai láma és támogatói Kína-ellenes tüntetések sorozatát tervezik kipattantani a következő hónapban szerte a himalájai térségben és a szomszédos tartományokban. A száműzetésben élő dalai láma hivatala tegnap „alaptalan vádaskodásként” utasította vissza a pekingi kirohanást, egyúttal arra szólította fel Kínát, engedjen be Tibetbe nemzetközi megfigyelőket állításainak kivizsgálására. (MTI/Reuters) ■ OSLO Az első terroristaper Megkezdődött az első olyan per tegnap Norvégiában, amelynek vádlottak terrorizmussal gyanúsítják. A fővádlottat, a pakisztáni származású Arfan Q. Bhatti norvég állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy egy társával, akinek nevét nem hozták nyilvánosságra, 2006. szeptember 17-én gépfegyverből rálőtt az oslói zsinagógára. A támadásnak nem voltak áldozatai. Bhatti egy harmadik férfival, akit szintén nem azonosítottak közelebbről, a vádirat szerint merényletet tervezett az Egyesült Államok és Izrael oslói nagykövetsége, valamint a zsinagóga ellen. A rendőrség lehallgatott telefonbeszélgetéseikből szerzett tudomást szándékaikról. A három vádlott ártatlannak vallja magát. (MTI/AFP) ■ HARARE Ünnepel az ellenzék A zimbabwei Mozgalom a Demokratikus Változásokért (MDC) nevű ellenzéki párt saját magát hirdette ki a hét végi általános választások győztesének tegnap. Hivatalos részeredményeket azonban eddig még csak 24 választókörzetre vonatkozóan tettek közzé a 210-ből, ezek alapján az MDC és a hatalmon levő Zimbabwe Afrikai Nemzeti Unió-Hazafias Front (ZANUPF) fej fej mellett áll a küzdelemben. Az MDC saját számítása szerint 128 szavazókörzetből 96-ban jutott parlamenti mandátumhoz. Elnökjelöltje, Morgan Tsvangirai pedig a voksok 60 százalékát szerezte meg, míg a hivatalban levő Robert Mugabe elnököt csak a választók 30 százaléka támogatta -jelentette be Tendai Biti, az MDC főtitkára sajtótájékoztatóján. (MTI/ Reuters/AFP/AP) ■ ANKARA Betiltás? Befogadhatónak ítélte a török alkotmánybíróság tegnap azt a főügyészi kérelmet, hogy tiltsák be a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártját (AKP) az ország világi alkotmányával ellentétes tevékenysége miatt - közölte Osman Paksat, az alkotmánybíróság alelnöke. Mint mondta, az alkotmánybíróság 11 tagja egyhangúlag hozta meg ezt a döntését. Abdurrahman Yalcinkaya, a fellebbviteli bíróság főügyésze beadványában azt is kérte, hogy az AKP 71 tisztségviselőjét (köztük Recep Tayyip Erdogan miniszterelnököt és Abdullah Gül államfőt) öt évre tiltsák el a politizálástól. A török alkotmánybíróság tíz évvel ezelőtt betiltotta az akkor kormányzó - és az AKP egyik elődjének számító - Jólét Pártját (Refah), mert megítélése szerint túlságosan iszlámbarát nézeteket vallott. (MTI/ AFP/Reuters/AP) Izrael új lakások építését tervezi Kelet-Jeruzsálemben Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter bírálta a zsidó telepek bővítésének tervét Izrael hatszáz új lakást építene Kelet- Jeruzsálemben, a szent városnak abban a részében, amelyet a palesztinok majdani államuk fővárosának szánnak. A csaknem 600 új lakás egy nagyszabású, Jeruzsálem egész területére vonatkozóan 40 ezer lakás megépítéséről szóló tervnek a része - közölték. A város fiatal párok lakáshoz jutását kívánja segíteni ezzel. Majd félezer épületben összesen mintegy ezer lakás építéséhez fogtak hozzá csak idén a Jordán folyó megszállt nyugati partján - olvasható a zsidó telepek fenntartását ellenző Békét Most! izraeli mozgalom egy minap közzétett jelentésében. A telepek bővítése az egyik fő akadálya a múlt novemberi annapolisi nemzetközi Közel-Kelet-értekezlet nyomán újraindított izraeli-palesztin tárgyalásoknak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok eddig hiába igyekeztek nyomást gyakorolni Izraelre a telepépítés befagyasztása érdekében. Ehud Oimert izraeli kormányfő a múlt héten megerősítette, hogy folytatódik az építkezés a Jordán folyó nyugati partján és Kelet-Jeruzsálemben a zsidó telepek nagyobb tömbjein. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter - aki szombaton érkezett a Közel-Keletre, és jelenleg is ott tárgyal - bírálta Izraelt a zsidó telepek bővítése miatt, mondván, hogy az sérti az útitervként ismert közel-keleti rendezési tervben foglaltakat. Közben Rijád al-Malki palesztin külügyminiszter közölte, Izrael korábbi ígéreteinek eleget téve tegnap a ciszjordániai Jerikónál felszámolt két katonai ellenőrző pontot. MESAAL TÁRGYALÁSRA HÍVJA ABBÁSZT Tárgyalásokat javasolt Mahmúd Abbász palesztin elnöknek Háled Mesaal, a Gázai övezetben hatalmon levő Hamász politikai vezetője egy interjúban, amelyet tegnap sugárzott a Sky News brit televíziós csatorna. „Meghívjuk Mahmúd Abbászt, jöjjön Gázába, hogy ott közvetlen és feltétel nélküli tárgyalásokat folytassunk (...) a palesztin egység újbóli megtalálásáról, a gondok okairól és a biztonsági kérdés megoldásáról” - mondta Mesaal a brit tévéadónak. Mesaal, akinek mozgalma 2007 júniusában erőszakkal vette át az ellenőrzést a Gázai övezet felett az Abbászhoz hű biztonsági erőktől, titkos helyen él Damaszkuszban. BUSH ELŐRELÉPÉST REMÉL A KÖZEL-KELETI BÉKEFOLYAMATBAN Gyors előrelépést remél a közelkeleti békefolyamatban George Bush. Az amerikai elnök a Die Welt című német konzervatív napilap tegnapi számában megjelent terjedelmes interjúban bizakodóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, a hogy Mahmúd Abbász palesztin elnök és Ehud Oimert izraeli kormányfő megállapodást ír alá egy palesztin állam létrehozásáról. Reményét fejezte ki, hogy a megállapodás aláírására még hivatali idejének lejárta előtt sor kerül. Elengedhetetlennek nevezte ugyanakkor, hogy teljesítsék az Egyesült Államok által korábban előterjesztett közel-keleti béketervben foglaltakat. (MTI/AP/AFP) DIANA-ÜGY Nincs bizonyíték Nincs bizonyíték arra, hogy Diana hercegnő ellen bárki merényletet szervezett volna - így foglalta össze tegnap a féléves vizsgálat eredményeit az ügyben eljáró londoni felsőbírósági bíró. A merényletelmélet fő szószólója Mohamed Fayed brit-egyiptomi mágnás, akinek fia, Dodi - Diana akkori barátja - a walesi hercegnővel együtt halt meg az 1997. augusztus végi párizsi autószerencsétlenségben. A Diana-ügyet végleg lezárni hivatott, hivatalosan halottkémi vizsgálatnak minősülő, hat hónapja kezdődött brit esküdtszéki meghallgatássorozat végén azonban az eljárás vezetője, Scott Baker lordbíró kijelentette: „morzsányi bizonyíték” sem merült fel arra, hogy a brit királyi család, a titkosszolgálatok vagy bármely egyéb kormányszerv részéről bárki a hercegnő életére tört volna. Baker szerint így az sem nyert bizonyítást, hogy Fülöp edinburgh-i herceg, II. Erzsébet királynő férje vagy az ő utasítására a brit külső elhárítás, az MI6 merényletet készített volna elő Károly brit trónörökös néhai - a walesi hercegtől 1996-ban elvált - felesége ellen. (MTI) M/mfic Kegyelem a Zoé Bárkája tagjainak Kegyelmet adott Idriss Deby Itno csádi elnök a Zoé Bárkája francia jótékonysági szervezet tavaly decemberben gyermekcsempészetért elítélt tagjainak. A tegnap N’Djamenában közzétett két dekrétum hat francia és egy csádi állampolgárra vonatkozik. A franciák jelenleg hazájukban töltik nyolcéves börtönbüntetésüket, míg a hetedik, csádi illetékességű vádlottat az afrikai országban vetették börtönbe négy évre. A franciákat azzal vádolták, hogy a szervezet nevében 103, a csádi-szudáni határon élő gyermeket akartak Franciaországba csempészni, a csádi elítéltet pedig közvetített, gyermekrablásban való bűnpártolásban marasztalták el. A vádlottak azt állították, hogy háborús árvákat akartak megmenteni, de az ENSZ és a csádi hatóságok vizsgálata bebizonyította, hogy a gyermekek többségének élnek a szülei. Az ügy vádlottai közül immár csak egy szintén közvetítő szerepet játszó, szudáni állampolgárt tartanak fogva, aki - mint Albert Pahimi Padacké csádi igazságügy-miniszter közölte - „nem folyamodott kegyelemért”. (MTI/AFP) Kuba: Raúl Castro tovább lazít Kubaiak is megszállhatnak ezentúl a karibi szigetország mostanáig csak külföldiek számára fenntartott szállodáiban. Az érintett szállodák vasárnap megerősítették, hogy megkapták az erről szóló kormányutasítást, amelyet Raúl Castro elnök-miniszterelnök írt alá. Az intézkedés aznap már hatályba lépett. A tilalom feloldása inkább csak jelképes jelentőségű, mivel a kubai vendégeknek is a külföldiek számára megállapított szállásdíjat kell fizetni, ráadásul devizában, konvertibilis pezóban. Az elnök néhány napja engedélyezte, hogy kubaiak is rendelkezzenek saját mobiltelefonnal. Nem sokkal korábban a kormány feloldotta a számítógépek, a DVD- és videolejátszók, valamint még néhány elektronikus eszköz árusítására vonatkozó tilalmat; a rendelkezés ma lép hatályba. Ezek a régóta várt intézkedések az első jelei annak, hogy Raúl Castro véget vethet bizonyos korlátozásoknak, amelyek a kubaiak mindennapi életét szűk korlátok közé szorították. (MTI/AFP) 2008. április 1., kedd A leghosszabb háború Az afganisztáni lesz az Egyesült Államok történetében a leghosszabb háború, és sokkal költségesebb, mint arra számítani lehet - figyelmeztetett Richard Holbrooke volt amerikai ENSZ-nagykövet a The Washington Postban tegnap megjelent cikkében. A hetedik éve tartó afganisztáni küldetés még a vietnami háborúnál is hosszabb ideig fog tartani; a kabuli kormány a NATO-jelenlét nélkül még sokáig nem tud megállni a saját lábán - írta a neves diplomata, aki jelenleg Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns kampányát segíti külpolitikai tanácsadóként. „Az afganisztáni viszály sokkal költségesebb és sokkal, de sokkal hosszabb lesz, mint arra Amerikában számítanak” - fogalmazott a volt diplomata, aki szerint az afgánok nem bíznak a központi hatalomban. Egy tartományi kormányzó, Arszala Dzsamal véleményét idézve azt írta, hogy az afgán hadsereg - jóllehet képességei javulnak - nehéz helyzetekben nem boldogul a NATO segítsége nélkül. A rendőrséget mint a legkorruptabb intézményt pedig az országban szinte általános megvetés sújtja. Holbrooke 80 külföldi diplomatával, újságíróval és katonával, továbbá helyi vállalkozókkal és legfőképpen a Karzai-kormány vezető tisztviselőivel tárgyalt, akiknek a véleménye egyetlen ponton azonos: a két legfőbb gond a kiterjedt, hivatalosan jóváhagyott korrupció és a drogüzlet. A volt amerikai ENSZ-nagykövet szerint Amerikának nemzetbiztonsága szempontjából létérdeke a győzelem Afganisztánban, ez azonban egyre jobban függ a nemzetközi támogatástól. (MTI) . Orosz segély a kosovói szerbeknek Holnap megkezdi a segélyszállítást Kosovo szerbek lakta részébe az orosz kormány -jelentette be tegnap a rendkívüli helyzetek minisztériuma Moszkvában. Az első repülőgépen negyven tonna élelmiszer lesz, benne például gyermektápszer. A gép a szerb fővárosban száll le, onnan közúton viszik tovább a rakományt. A segélyezésre Vlagyimir Putyin elnök adott utasítást a múlt héten, Belgrád kérésére. Szerb Kosovónak tartós élelmiszerekre, orvosi eszközökre és gyógyszerre van főként szüksége. Több ilyen járat is lesz, de egyelőre nem közölték, hogy összesen mennyi. Oroszország szilárdan ellenzi Kosovo elszakadását Szerbiától. Moszkva szerint a kérdést újra kell tárgyalni Belgrád és Pristina között. (MTI/AP/AFP) Bela/AP Ukránok ezrei tüntettek tegnap Kijevben (a képen) George Bush amerikai elnök látogatása és Ukrajna esetleges NATO-tagságának a perspektívája ellen. A kommunista és több más baloldali párt felhívására a Függetlenség terén, Kijev központjában összegyűlt több ezer ukrán az észak-atlanti szervezetet és az amerikai elnököt durván szidalmazva tüntetett. A tiltakozók elégettek egy Busht ábrázoló bábut. Egyesek „NATO: háború, halál és könnyek”, „Nemet a NATO-ra!” és „Bush véres diktátor” feliratú transzparenseket emeltek a magasba. A felmérések szerint az ukrán lakosság jelentős többsége ellenzi, hogy Ukrajna a NATO tagjává váljon. Bush tegnap este, közép-európai idő szerint 22 órakor érkezett kétnapos látogatásra Kijevbe, az április 24-i bukaresti NATO-csúcs előtt. Mintegy tíz NATO-tagállam - közöttük Németország ellenzi Ukrajna és Grúzia csatlakozását a NATO Tagsági Akciótervéhez, tíz másik (élükön az Egyesült Államokkal) viszont támogatja bevonását. Oroszország, Ukrajna nagy szomszédja határozottan ellenzi Ukrajna közeledését a NATO-hoz. (MTI/AFP/ITAR-TASZSZ/AP)