Magyar Szó, 2008. április (65. évfolyam, 74-98. szám)
2008-04-01 / 74. szám
2008. április 1., kedd Horváth Ágnes távozik Szétesik a koalíció? Gyurcsány Ferenc tegnap reggel fogadta az egészségügyi minisztert: a 6-7 perces találkozó után a kormányfő április 30-ával felmentette a posztjáról Horváth Ágnest. Gyurcsány lépése után az SZDSZ-frakció úgy döntött, azt kéri a párt ügyvivő testületétől, hogy hívják vissza a liberális minisztereket és államtitkárokat. Gyurcsány szerint elképzelhető a koalíciós szerződés felülvizsgálata. Az SZDSZ-frakció arra kérte az ügyvivői testületet, hogy tegnap esti ülésén döntsön a szabad demokrata miniszterek és államtitkárok visszahívásáról április 30-ai hatállyal - jelentette be Kóka János pártelnök a frakcióülés után. Az SZDSZ számára elfogadhatatlan Gyurcsány Ferenc döntése, amellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül meneszti a kormányprogramot végrehajtó egészségügyi minisztert - közölte a liberális párt. „Az egészségügy átalakítását folytatni kell, a cél az, hogy az emberek jobb szolgáltatást kapjanak, növekedjen a biztonság” - hangoztatta Daróczi Dávid kormányszóvivő, és felhívta a figyelmet, hogy a reformoknak nyugalommal és párbeszéddel kell párosulniuk. Gyurcsány Ferenc a szocialista frakció előtt tartott tegnap délelőtti beszédében megerősítette, hogy az eddig kitűzött célokhoz új megoldást kell keresniük a koalíciós pártoknak. A miniszterelnök nem tartja kizártnak a kormány programjának felülvizsgálatát és a koalíciós szerződés módosítását sem. Nem hazudtolta meg önmagát Gheorghe Funar, a Nagy- Románia Párt főtitkára: múlt heti sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján magyarellenes kirohanások egész sorával rukkolt elő - közli a Háromszék. Elsőként azt kifogásolta, hogy nem tapasztalt ünnepi előkészületeket a városban, pedig zászlórengeteggel és rendezvények egész sorával kellene jelezni, hogy 90 éve csatolták Besszarábiát Romániához. Az RMDSZ 18 éve próbálja elérni Erdély etnikai autonómiáját és függetlenségét (a két fogalmat következetesen egybemosta), és csak az NRP-nek köszönhető, hogy ez eddig nem történt meg. Kifejtette, az RMDSZ mentőcsónakként hozta létre az MPP-t, tisztában vannak azzal, hogy hamarosan törvényen kívül helyezik a „terrorista, soviniszta, románellenes szervezetet”. Ismét felemlegette, hogy „a 90-es évek elején zajló etnikai tisztogatások során 50 000 román családot üldöztek el Kovászna és Hargita megyéből”, de megtudhattuk azt is, hogy fegyverraktárak egész sora található Erdélyben. Funar szerint a magyar állam támogatásával beszerzett fegyverekről és lőszerekről a Román Hírszerző Szolgálat is jelentést készített, ismerik pontos helyüket, de az államelnök és a kormány nem hajlandó tudomást venni erről, „homokba dugják a fejüket”. Funar részletesen bemutatta az NRP két törvénytervezetét, amely a parlament asztalán van. Egyik az elüldözött román családok visszatelepítését, illetve az ide jönni akarók támogatását szabályozná, és előírja, hogy a kormány köteles munkahelyet, 1000 négyzetméteres telket biztosítani nekik, 300 000 lejt házépítésre, 30 000 lejt költözésre. Ugyanilyen kedvezményekben részesülnének azok a fiatal román családok, amelyek letelepednének a többségében magyarok lakta megyékben. A másik jogszabálytervezet a Törvény a románok és Románia nyugalmáért címet viseli. Ennek első cikkelye megtiltja az etnikai alapon létrehozott pártok és szervezetek működését, az RMDSZ-tagoknak azt, hogy kormányzati vagy a kormánynak alárendelt intézményekben dolgozzanak, illetve közjogi státust töltsenek be. Betiltaná az önálló magyar iskolákat, egyetemeket, visszavezetné a földrajzi, történelmi nevek csak román használatát, betiltaná a közszolgálati rádió, tévé magyar műsorait, eltávolítaná az összes magyar feliratot, település-, intézménynevet, felülvizsgálná a magyaroknak visszaszolgáltatott ingatlanok helyzetét, jelentős pénzbírsággal büntetné a magyar zászlók használatát stb. Gheorghe Funar egyébként az önkormányzati választásokra való előkészülés koordinálásáért ment Sepsiszentgyörgyre, de a székházban alig öthat párttag fogadta. Az NRP főtitkára ennek ellenére bizakodó, országosan 15 százalékos arányt szeretne elérni pártja, de lesznek olyan megyék is, amelyekben 20 százalék fölötti eredményt mutatnak fel - ígérte. MARKÓ BÉLA A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉST MEGZAVARÓ CSELEKMÉNYEKRŐL A március 15-i magyarellenes cselekmények, valamint a Kolozsváron megjelenő antiszemita és magyarellenes feliratok egyértelműen mutatják, hogy fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének: ez 2008-ban, Romániában már elfogadhatatlan - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök a hétvégén Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján - közli az Erdély Ma. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a Szövetség megengedhetetlennek tartja a magyarellenesség térnyerését, úgy vélve, ebben hatalmas felelőssége van Kolozsvár polgármesterének, Emil Bocnak, aki engedélyezte a szélsőjobboldali román szervezet március 15-i magyarellenes rendezvényét, és mindazoknak, akik az állampolgárok biztonságáért és a békés együttélés biztosításáért felelnek. Úgy értékelte, a durván uszító jellegű szélsőséges feliratok provokációt jelentenek nemcsak a kisebbségek, hanem mindazok számára is, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek. - Azt gondolom, 2008-ban nem lehetünk annyira óvatlanok, hogy azt gondoljuk, nem lehet még feszültséget kelteni ilyesmivel - figyelmeztetett Markó Béla. Ennek kapcsán a szövetségi elnök bemutatta azt a nemrégiben megjelent, ingyenesen terjesztett kiadványt is, amelynek szerzői, a szociáldemokrata párti Adrian Paunescu és a nagy-romániás Hajdú Győző rendkívül durva hangnemben, román és országellenes cselekményekkel vádolják az RMDSZ elnökét, akit egyébként már a kiadvány rímében „semmirekellő” jelzővel illetnek. Az elnök úgy fogalmazott: bár személy szerint „megtiszteltetésnek” tartja, ha Adrian Paunescu és Hajdú Győző semmirekellőnek nevezi őt, ez ugyanis azt jelzi, hogy ,jó úton jár”. Ezt akár megmosolyogtatónak is tarthatnánk, de az elmúlt napok magyarellenes megnyilvánulásainak fényében ez is azt jelzi, hogy komoly gondok vannak a békés együttélés feltételeinek biztosítása terén Romániában - jelentette ki. Funar sovinizmusa a régi Markó Béla az ultranacionalista megnyilvánulások veszélyére hívja föl a figyelmet A romániai választások közeledtével mind több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Természetesen elsősorban az autonómiatörekvések idegesítik a román nacionalistákat. Nyilván annál is inkább, mert pl. Tőkés László a múlt héten a határon túli magyar politikai szervezetek többsége nevében a NATO-hoz is fordult ilyen ügyben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke is reagált Sepsiszentgyörgy, ahol Funar népszerűsíteni szándékozta magyarellenes programját Markó Béla Kilenc éven át állt az MKP élén, sokan el sem tudták képzelni, hogy ez másként is lehet. Lett. Tegnap volt egy éve, hogy leváltották a párt elnöki posztjáról Bugár Bélát. Az Új Szónak a volt elnökkel készített interjújából közlünk néhány részletet. • Amikor leváltották az MKP elnöki tisztségéből, néhányan a pártpreferenciák zuhanását prognosztizálták. Végül nem ez történt. Ezt minek tulajdonítja? Az egyik ok szerintem az, hogy a magyar választók még nem látják, merre indul el a párt, ezért még nem látnak olyan veszélyeket, amelyek esetleg megkérdőjeleznék, hogy elmennek-e választani. Remélem, ez nem így alakul, egy azonban biztos: nem tudjuk, hogy az a támogatottság, ami ma megvan - 8,5 és 10% között - megmarad-e a választásokon is. • Ön szerint tehát baj van az MKP- ban? - Igen. Akkor, amikor ellenzékben vagyunk, sokkal határozottabban fogalmazhatjuk meg céljainkat, mert nem kell kompromisszumokat kötni a kormányzás érdekében. • Az elmúlt év egyik legmeghatározóbb politikai eseménye viszont a Benes-dekrétumok témájának újbóli felvetése volt, s itt pont azzal vádolták meg az MKP vezetését, hogy túlságosan karakánul védi a magyar érdekeket.Azt gondolom, nem annak kell vezérelnie a politikánkat, hogy a szlovák pártok nacionalistának fognak-e tartani vagy sem. A Benes-dekrétumok kérdésének megnyitásával sem ez volt a baj, hanem a téma előkészítése. A párt elnöke anélkül „dobta be” a közbeszédbe, hogy arról a párt elnöksége és képviselői tudtak volna, s egy előre kidolgozott koncepció is hiányzott. Ez volt a hiba. A mostani programtézisekben ezzel szemben nincs is benne a múlt lezárása, sőt, mintha a párt irányvonalát ahhoz próbálnák idomítani, hogy a szélsőségeken kívül bárkivel lehessen kormányozni. Csáky Pál és jómagam is azzal kampányoltunk az elnökválasztáskor, hogy hosszú távú programot, ha úgy tetszik, jövőképet kell megalkotnia az MKP- nak. Egyebek közt azért, hogy nemcsak a választóink, hanem a többi polgár és a szlovák pártok is lássák, hogyan képzeljük el az államot, és ezen belül a magyar közösség helyét. Ehhez képest tavaly december 8-án az Országos Tanács leszavazta azt a javaslatomat, hogy idén legyen programalkotó konferencia. Ez azt jelenti, hogy elvesztegetünk két évet. Aztán jön két választási év, tehát valószínűleg újra csak választási programja lesz a pártnak. A másik gond, amit látok, az a kettősség, ami a párt kommunikációjában mutatkozik. Az MKP kidolgozza a programtéziseit, s egy hétre rá megjelenik Duray Miklós honlapján egy másik dokumentum, amely az MKP stratégiai alapvetései címet viseli. Nem tudom, hogy a párt stratégiai bizottsága elfogadta-e az anyagot - azok a tagok, akiket kérdeztem, nem is tudtak róla. Tehát mintha két párhuzamos program készülne a pártban, megerősítve azt a közbeszédet, hogy Csákynak és Duraynak is külön csapata működik. * Milyen elnöknek tartja Csáky Pált? - Azt gondolom, nem olyan típusú elnök, aki szilárdan össze tudná tartani a csapatot, vagy szilárdan ki tudna állni egyegy döntés mellett. Vannak olyan esetek, amikor a párt elnökének keményen végig kell vinnie egy döntést, úgy érzem, erre nem igazán képes Csáky Pál. BUGÁR SZERINT Csáky aligha képes összetartani a csapatot fihmtob kitekinto@magyarszo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ AZ MKP SZERINT A két kormány megoldhatná A pilisszentkereszti ügy közös megoldását javasolja a magyar és a szlovák kormánynak a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) két vezetője, aki a pilisi faluban vasárnap tett látogatásuk nyomán nyilatkozott az MTI pozsonyi tudósítójának. Berényi József, az MKP külpolitikai kérdéseket felügyelő alelnöke és Farkas Iván, a párt Országos Tanácsának elnöke elmondták: Pilisszentkereszten Lendvai József polgármesterrel és a kisebbségi önkormányzat több tagjával is beszéltek vasárnap, és úgy találják, hogy a két kormány pénzt adhatna a falu központjában eladó ingatlanok egyikének megvásárlására, amelyet aztán szintén közös pénzből, a szlovák kisebbség elvárásainak megfelelően újítanának fel. Jelezték: a héten még egyszer ellátogatnak a legnagyobb magyarországi szlovák közösségnek otthont adó faluba, hogy minden érdemi észrevételt meghallgassanak, s utána indítványukat a magyar és a szlovák kormány elé terjesszék. ■ MAGYAR GÁRDA Szlovák tiltakozás A szlovák külügyminisztérium vasárnap nyilatkozatban tiltakozott a Magyar Gárda új tagjainak avatása ellen, rámutatva, hogy a magyar hatóságok semmit sem tettek az avatás megakadályozása érdekében. Ebben felszólították az európai intézményeket, hogy kezdjenek el foglalkozni a problémával. „Az agresszív nacionalizmus, raszszizmus, idegengyűlölet, antiszemitizmus és újfasizmus megnyilvánulásainak nincs helye a demokratikus Európában” - írja a külügyminisztérium a nyilatkozatban, melyben kifogásolják, hogy a gárda működését nem akadályozzák Magyarországon, s az agresszív nacionalista szervezetet egyes magyarországi és külföldi politikai tömörülések is támogatják. Pozsony állásfoglalása szerint a gárda romaellenes, „a szélsőséget és a revizionizmust nyíltan hirdető, a szomszédos országokban és más nemzetekhez tartozó emberekben külső ellenséget kereső” szervezet. A Magyar Gárdában testet öltött „fokozódó veszély és kihívás nemcsak a demokratikusan gondolkodó magyarországi embereket, hanem a szomszédos országok polgárait is létében fenyegeti” a szlovák álláspont szerint. „A Szlovák Köztársaság felhívja az illetékes magyar hatóságokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a Magyar Gárda mindennemű tevékenységének megakadályozására”. ■ MAGYARORSZÁGON IS Sötétségbe borulva A globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet az az akció, melyet a minap tartottak a világ 35 országában. 371 város és falu kapcsolta ki az idegenforgalmi látványosságok, fontos épületek világítását a „Föld Órájában”. Az idén Föld Órája akcióhoz magyar városok is csatlakoztak, a főváros mellett Pécs is. Már hetekkel ezelőtt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) arra kérte a települési vezetőket, hogy csatlakozzanak a Föld Órájához, így hivatalosan is felsorakoznának a világ 28 nagyvárosához, amelyek megtették ugyanezt. A szervezők reménye szerint a Föld Órája segít tudatosítani az emberekben, hogy saját villanyhasználatuk, illetve energiafogyasztásuk vagytékozlásuk is közrejátszik az általános felmelegedésben. (TL)