Magyar Szó, 2008. április (65. évfolyam, 74-98. szám)

2008-04-01 / 74. szám

2008. április 1., kedd Horváth Ágnes távozik Szétesik a koalíció? Gyurcsány Ferenc tegnap reggel fogadta az egészségügyi minisztert: a 6-7 perces talál­kozó után a kormányfő április 30-ával felmen­tette a posztjáról Horváth Ágnest. Gyurcsány lépése után az SZDSZ-frakció úgy döntött, azt kéri a párt ügyvivő testületétől, hogy hívják vissza a liberális minisztereket és államtitkáro­kat. Gyurcsány szerint elképzelhető a koalíciós szerződés felülvizsgálata. Az SZDSZ-frakció arra kérte az ügyvivői testületet, hogy tegnap esti ülésén döntsön a szabad demokrata miniszterek és államtit­károk visszahívásáról április 30-ai hatállyal - jelentette be Kóka János pártelnök a frakció­ülés után. Az SZDSZ számára elfogadhatatlan Gyur­csány Ferenc döntése, amellyel egyoldalúan, koalíciós egyeztetés nélkül meneszti a kor­mányprogramot végrehajtó egészségügyi minisztert - közölte a liberális párt. „Az egészségügy átalakítását folytatni kell, a cél az, hogy az emberek jobb szolgáltatást kapjanak, növekedjen a biztonság” - hangoz­tatta Daróczi Dávid kormányszóvivő, és fel­hívta a figyelmet, hogy a reformoknak nyuga­lommal és párbeszéddel kell párosulniuk. Gyurcsány Ferenc a szocialista frakció előtt tartott tegnap délelőtti beszédében megerősí­tette, hogy az eddig kitűzött célokhoz új meg­oldást kell keresniük a koalíciós pártoknak. A miniszterelnök nem tartja kizártnak a kor­mány programjának felülvizsgálatát és a koa­líciós szerződés módosítását sem. Nem hazudtolta meg önma­gát Gheorghe Funar, a Nagy- Románia Párt főtitkára: múlt heti sepsiszentgyörgyi sajtótájé­koztatóján magyarellenes kiro­hanások egész sorával rukkolt elő - közli a Háromszék. Elsőként azt kifogásolta, hogy nem tapasztalt ünnepi előkészü­leteket a városban, pedig zász­lórengeteggel és rendezvények egész sorával kellene jelezni, hogy 90 éve csatolták Besszará­­biát Romániához. Az RMDSZ 18 éve próbálja elérni Erdély etni­kai autonómiáját és független­­ségét (a két fogalmat követke­zetesen egybemosta), és csak az NRP-nek köszönhető, hogy ez eddig nem történt meg. Kifej­tette, az RMDSZ mentőcsónak­ként hozta létre az MPP-t, tisztában vannak azzal, hogy hamarosan törvé­nyen kívül helyezik a „terrorista, sovi­niszta, románellenes szervezetet”. Ismét felemlegette, hogy „a 90-es évek elején zajló etnikai tisztogatások során 50 000 román családot üldöztek el Kovászna és Hargita megyéből”, de megtudhattuk azt is, hogy fegyverraktárak egész sora található Erdélyben. Funar szerint a magyar állam támo­gatásával beszerzett fegyverekről és lőszerekről a Román Hírszerző Szol­gálat is jelentést készített, ismerik pon­tos helyüket, de az államelnök és a kor­mány nem hajlandó tudomást venni erről, „homokba dugják a fejüket”. Funar részletesen bemutatta az NRP két törvénytervezetét, amely a parla­ment asztalán van. Egyik az elüldözött román családok visszatelepítését, illetve az ide jönni akarók támogatását szabá­lyozná, és előírja, hogy a kormány köte­les munkahelyet, 1000 négyzetméteres telket biztosítani nekik, 300 000 lejt ház­építésre, 30 000 lejt költözésre. Ugyan­ilyen kedvezményekben részesülnének azok a fiatal román családok, amelyek letelepednének a többségében magya­rok lakta megyékben. A másik jog­szabálytervezet a Törvény a románok és Románia nyugalmáért címet viseli. Ennek első cikkelye megtiltja az etni­kai alapon létrehozott pártok és szerve­zetek működését, az RMDSZ-tagoknak azt, hogy kormányzati vagy a kormány­nak alárendelt intézményekben dolgoz­zanak, illetve közjogi státust töltsenek be. Betiltaná az önálló magyar iskolákat, egyetemeket, visszavezetné a földrajzi, történelmi nevek csak román használa­tát, betiltaná a közszolgálati rádió, tévé magyar műsorait, eltávolítaná az összes magyar feliratot, település-, intézmény­­nevet, felülvizsgálná a magyaroknak visszaszolgáltatott ingatlanok helyze­tét, jelentős pénzbírsággal büntetné a magyar zászlók használatát stb. Gheorghe Funar egyébként az önkormányzati választásokra való elő­készülés koordinálásáért ment Sepsi­­szentgyörgyre, de a székházban alig öt­hat párttag fogadta. Az NRP főtitkára ennek ellenére bizakodó, országosan 15 százalékos arányt szeretne elérni pártja, de lesznek olyan megyék is, amelyekben 20 százalék fölötti eredményt mutatnak fel - ígérte. MARKÓ BÉLA A BÉKÉS EGYÜTTÉLÉST MEGZAVARÓ CSELEKMÉNYEKRŐL A március 15-i magyarellenes cselek­mények, valamint a Kolozsváron megje­lenő antiszemita és magyarellenes felira­tok egyértelműen mutatják, hogy fennáll a veszélye az ultranacionalizmus újbóli előretörésének: ez 2008-ban, Románi­ában már elfogadhatatlan - szögezte le Markó Béla szövetségi elnök a hétvégén Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztató­ján - közli az Erdély Ma. Az RMDSZ elnöke kifejtette: a Szö­vetség megengedhetetlennek tartja a magyarellenesség térnyerését, úgy vélve, ebben hatalmas felelőssége van Kolozs­vár polgármesterének, Emil Bocnak, aki engedélyezte a szélsőjobboldali román szervezet március 15-i magyarellenes ren­dezvényét, és mindazoknak, akik az állam­polgárok biztonságáért és a békés együtt­élés biztosításáért felelnek. Úgy értékelte, a durván uszító jellegű szélsőséges feliratok provokációt jelente­nek nemcsak a kisebbségek, hanem mind­azok számára is, akik a békés együttélés folytatásában érdekeltek. - Azt gondolom, 2008-ban nem lehetünk annyira óvatla­nok, hogy azt gondoljuk, nem lehet még feszültséget kelteni ilyesmivel - figyelmez­tetett Markó Béla. Ennek kapcsán a szövetségi elnök bemutatta azt a nemrégiben megjelent, ingyenesen terjesztett kiadványt is, amely­nek szerzői, a szociáldemokrata párti Adrian Paunescu és a nagy-romániás Hajdú Győző rendkívül durva hangnem­ben, román és országellenes cselekmé­nyekkel vádolják az RMDSZ elnökét, akit egyébként már a kiadvány rímében „sem­mirekellő” jelzővel illetnek. Az elnök úgy fogalmazott: bár személy szerint „megtisz­teltetésnek” tartja, ha Adrian Paunescu és Hajdú Győző semmirekellőnek nevezi őt, ez ugyanis azt jelzi, hogy ,jó úton jár”.­­ Ezt akár megmosolyogtatónak is tarthatnánk, de az elmúlt napok magyar­­ellenes megnyilvánulásainak fényében ez is azt jelzi, hogy komoly gondok vannak a békés együttélés feltételeinek biztosítása terén Romániában - jelentette ki. Funar sovinizmusa a régi Markó Béla az ultranacionalista megnyilvánulások veszélyére hívja föl a figyelmet A romániai választások közeledtével mind több magyarellenes megnyilvánulás tapasztalható. Ter­mészetesen elsősorban az autonómiatörekvések idegesítik a román nacionalistákat. Nyilván annál is inkább, mert pl. Tőkés László a múlt héten a határon túli magyar politikai szervezetek többsége nevé­ben a NATO-hoz is fordult ilyen ügyben. Markó Béla, az RMDSZ elnöke is reagált Sepsiszentgyörgy, ahol Funar népszerűsíteni szándékozta magyarellenes programját Markó Béla Kilenc éven át állt az MKP élén, sokan el sem tudták képzelni, hogy ez másként is lehet. Lett. Tegnap volt egy éve, hogy leváltották a párt elnöki posztjáról Bugár Bélát. Az Új Szónak a volt elnökkel készí­tett interjújából közlünk néhány részletet. • Amikor leváltották az MKP elnöki tisztségéből, néhányan a pártpreferen­ciák zuhanását prognosztizálták. Végül nem ez történt. Ezt minek tulajdonítja?­­ Az egyik ok szerintem az, hogy a magyar választók még nem látják, merre indul el a párt, ezért még nem látnak olyan veszélyeket, amelyek esetleg megkérdő­jeleznék, hogy elmennek-e választani. Remélem, ez nem így alakul, egy azonban biztos: nem tudjuk, hogy az a támogatott­ság, ami ma megvan - 8,5 és 10% között - megmarad-e a választásokon is. • Ön szerint tehát baj van az MKP- ban? - Igen. Akkor, amikor ellenzékben vagyunk, sokkal határozottabban fogal­mazhatjuk meg céljainkat, mert nem kell kompromisszumokat kötni a kormányzás érdekében. • Az elmúlt év egyik legmeghatá­rozóbb politikai eseménye viszont a Benes-dekrétumok témájának újbóli felvetése volt, s itt pont azzal vádolták meg az MKP vezetését, hogy túlságosan karakánul védi a magyar érdekeket.­­Azt gondolom, nem annak kell vezé­relnie a politikánkat, hogy a szlovák pár­tok nacionalistának fognak-e tartani vagy sem. A Benes-dekrétumok kérdésének megnyitásával sem ez volt a baj, hanem a téma előkészítése. A párt elnöke anélkül „dobta be” a közbeszédbe, hogy arról a párt elnöksége és képviselői tudtak volna, s egy előre kidolgozott koncepció is hiány­zott. Ez volt a hiba. A mostani programté­zisekben ezzel szemben nincs is benne a múlt lezárása, sőt, mintha a párt irányvo­nalát ahhoz próbálnák idomítani, hogy a szélsőségeken kívül bárkivel lehessen kor­mányozni. Csáky Pál és jómagam is azzal kampányoltunk az elnökválasztáskor, hogy hosszú távú programot, ha úgy tet­szik, jövőképet kell megalkotnia az MKP- nak. Egyebek közt azért, hogy nemcsak a választóink, hanem a többi polgár és a szlovák pártok is lássák, hogyan képzel­jük el az államot, és ezen belül a magyar közösség helyét. Ehhez képest tavaly december 8-án az Országos Tanács lesza­vazta azt a javaslatomat, hogy idén legyen programalkotó konferencia. Ez azt jelenti, hogy elvesztegetünk két évet. Aztán jön két választási év, tehát valószínűleg újra csak választási programja lesz a pártnak. A másik gond, amit látok, az a kettősség, ami a párt kommunikációjában mutatko­zik. Az MKP kidolgozza a programtézi­seit, s egy hétre rá megjelenik Duray Mik­lós honlapján egy másik dokumentum, amely az MKP stratégiai alapvetései címet viseli. Nem tudom, hogy a párt stratégiai bizottsága elfogadta-e az anyagot - azok a tagok, akiket kérdeztem, nem is tudtak róla. Tehát mintha két párhuzamos prog­ram készülne a pártban, megerősítve azt a közbeszédet, hogy Csákynak és Duraynak is külön csapata működik. * Milyen elnöknek tartja Csáky Pált? - Azt gondolom, nem olyan típusú elnök, aki szilárdan össze tudná tartani a csapatot, vagy szilárdan ki tudna állni egy­­egy döntés mellett. Vannak olyan esetek, amikor a párt elnökének keményen végig kell vinnie egy döntést, úgy érzem, erre nem igazán képes Csáky Pál. BUGÁR SZERINT Csáky aligha képes összetartani a csapatot fihmtob kitekinto@magyar­szo.co.yu KITEKINTŐ 3 RÖVIDEN ■ AZ MKP SZERINT A két kormány megoldhatná A pilisszentkereszti ügy közös megoldását javasolja a magyar és a szlovák kormánynak a Magyar Koa­líció Pártjának (MKP) két vezetője, aki a pilisi faluban vasárnap tett láto­gatásuk nyomán nyilatkozott az MTI pozsonyi tudósítójának. Berényi József, az MKP külpoliti­kai kérdéseket felügyelő alelnöke és Farkas Iván, a párt Országos Taná­csának elnöke elmondták: Pilisszent­­kereszten Lendvai József polgármes­terrel és a kisebbségi önkormányzat több tagjával is beszéltek vasárnap, és úgy találják, hogy a két kormány pénzt adhatna a falu központjában eladó ingatlanok egyikének meg­vásárlására, amelyet aztán szintén közös pénzből, a szlovák kisebbség elvárásainak megfelelően újítaná­nak fel. Jelezték: a héten még egyszer ellátogatnak a legnagyobb magyar­­országi szlovák közösségnek otthont adó faluba, hogy minden érdemi ész­revételt meghallgassanak, s utána indítványukat a magyar és a szlovák kormány elé terjesszék. ■ MAGYAR GÁRDA Szlovák tiltakozás A szlovák külügyminisztérium vasárnap nyilatkozatban tiltakozott a Magyar Gárda új tagjainak ava­tása ellen, rámutatva, hogy a magyar hatóságok semmit sem tettek az ava­tás megakadályozása érdekében. Ebben felszólították az európai intéz­ményeket, hogy kezdjenek el foglal­kozni a problémával. „Az agresszív nacionalizmus, rasz­­szizmus, idegengyűlölet, antiszemi­­tizmus és újfasizmus megnyilvánu­lásainak nincs helye a demokratikus Európában” - írja a külügyminiszté­rium a nyilatkozatban, melyben kifo­gásolják, hogy a gárda működését nem akadályozzák Magyarországon, s az agresszív nacionalista szerveze­tet egyes magyarországi és külföldi politikai tömörülések is támogatják. Pozsony állásfoglalása szerint a gárda romaellenes, „a szélsőséget és a revizi­­onizmust nyíltan hirdető, a szomszé­dos országokban és­ más nemzetekhez tartozó emberekben külső ellenséget kereső” szervezet. A Magyar Gárdá­ban testet öltött „fokozódó veszély és kihívás nemcsak a demokratikusan gondolkodó magyarországi embere­ket, hanem a szomszédos országok polgárait is létében fenyegeti” a szlo­vák álláspont szerint. „A Szlovák Köztársaság felhívja az illetékes magyar hatóságokat, hogy­ tegyék meg a szükséges lépéseket a Magyar Gárda mindennemű tevé­kenységének megakadályozására”. ■ MAGYARORSZÁGON IS Sötétségbe borulva A globális felmelegedésre hívta fel a figyelmet az az akció, melyet a minap tartottak a világ 35 országá­ban. 371 város és falu kapcsolta ki az idegenforgalmi látványosságok, fon­tos épületek világítását a­ „Föld Órá­jában”. Az idén Föld Órája akció­hoz magyar városok is csatlakoztak, a főváros mellett Pécs is. Már hetek­kel ezelőtt az Ifjúsági Keresztényde­mokrata Szövetség (IKSZ) arra kérte a települési vezetőket, hogy csatla­kozzanak a Föld Órájához, így hiva­talosan is felsorakoznának a világ 28 nagyvárosához, amelyek megtették ugyanezt. A szervezők reménye sze­rint a Föld Órája segít tudatosítani az emberekben, hogy saját villany­használatuk, illetve energiafogyasztá­suk vagy­­tékozlásuk is közrejátszik az általános felmelegedésben. (T­L)

Next