Magyar Szó, 2008. október (65. évfolyam, 228-254. szám)

2008-10-25 / 249. szám

2008. október 25., 26., szombat-vasárnap. m fiú Nagyobb a termés, de... Kitörőben a „cukorrépa-háború” a szerbiai és a horvát cukorgyárak közt? Gőzerővel folyik a kampány a Zentai Cukorgyárban. Az Adára vezető utat az ipari zónával összekötő úton hosszú, a haszonnövénnyel dugig megrakott tehergépjárművek sora várja, hogy rakományukat átvegye a fel­dolgozóüzem, írásunkban arra próbálunk választ adni, hogy mi is a jelenlegi helyzet a „cukorrépa fronton”. - Idén nagyobb mennyiségű, hektáronként mint­egy 50 tonna cukorrépa termett, mint az előző évben - tudtuk meg Ljubisa Radenkovictól, az olasz tulajdon­ban lévő Zentai Cukorgyár igazgatójától, aki egyben hozzáfűzte azt is, hogy a cukorrépa cukortartalmának az átlagértéke is magasabb (16,5 %-os). Tavaly ez az ér­ték 15%-ot tett ki. Az igazgató elmondta azt is, hogy a kampány, hála a megfelelő időjárási körülményeknek és a zentai üzem jó felszereltségének, a normális kerékvágásban folyik. Az egész országban egyébként mintegy 47 ezer hektáron vetettek cukorrépát, ebből 9500 hektárnyi földterületen kizárólag a Zentai Cukorgyárnak dolgoznak. Ehhez persze tudni kell azt is, hogy tavaly a cukorrépával bevetett területek nagysága 83 ezer hektár volt. Ezért az idén az országban ta­lálható nyolc cukorgyárból csak hatban kezdődött meg a kampány. Ezekben az üzemekben egyébként mintegy 320 000 tonna cukor előállítását tervezik az ország területén, amelyből a tervek szerint 65 ezer tonná­nyit a zentai gyárban állítanak majd elő. A zentai üzemben egyébként 280 000 tonna cukorrépát dolgoztak fel, amelynek átlagos cukor­­tartalma 16, 4%-os, a szennyezettsége pedig 15%­­os - tudtuk meg az igazgatótól, aki még hozzáfűz­te azt is, hogy a kampány végéig 460 000 tonna cukorrépa feldolgozására számítanak. Számításaik szerint november végére befejező­dik a kampány a zentai gyárban. A fentiekben már megemlítettük, hogy két cu­korgyár területén nem kezdődött meg a cukorré­pa feldolgozása. Összehasonlításképpen az 1980- as években 16 cukorgyárban folyt a termelés. Félő azonban, hogy jövőre még kevesebb gyár lát­hat neki a cukorrépa átvételének, illetve feldolgozá­sának. A Köztársasági Mezőgazdasági Minisztérium ugyanis nem tett eleget a hazai cukorgyárak követe­lésének, s engedélyezte a répa Horvátországba tör­ A horvát felvásárló, tudomá­sunk szerint, mintegy 540 eu­­rót fizet a gazdáknak hektá­ronként, ami tízszer nagyobb összeg annál, amennyit a szerbiai termelők kapnak ténő kivitelét, ebből kifolyólag a horvát cukorgyárak szerződést szeretnének kötni a hazai termelőkkel. Ugyanakkor a horvát vállalkozók több szerbi­ai mezőgazdasági kombinátot is megvásároltak, amelyek mintegy 5000-6000 hektárnyi földterü­lettel rendelkeznek, s ezt még 30 000 hektárral szeretnék megnövelni. A szakértők szerint ameny­­nyiben a szerb állam nem nyújt kedvezményeket a cukorrépa-termelésben résztvevők számára, igen­csak keserves időszak elé néznek a gyárak. Egyébként a horvát cukorgyárak jóval nagyobb kedvezményekben részesítik a termelőiket is. Tudo­másunk szerint mintegy 540 eurót fizetnek nekik hektáronként, ami tízszer nagyobb öszszeg annál, amennyit a szerbiai termelők kapnak az államtól. A dolog egyedüli nyertesei talán a vaj­dasági földművesek le­hetnek, mivel állítólag a horvátok 40 eurót is fizetnek egy tonna cukorrépáért, nálunk jó, ha­ 30 eurót kapnak ugyanennyiért. Egyébként a cukorrépa­termelők is azon a véleményen vannak, hogy a hazai cukorgyáraknak növelniük kellene az átvételi árat. Ezt állítja Sós Attila, 36 éves zentai termelő is, aki szüleitől vette át a termőföldeket, és mintegy 30 hek­tárnyi területen termeszti ezt az ipari növényt. Állítása szerint azért kezdett el foglalkozni cukorrépával, mert a közelmúltban a zentai gyáron keresztül a Tartomá­nyi Fejlesztési Alaptól lehetett kedvezményes, 5 éves kölcsönre trak­tort vásárolni, s ő élt is ezzel a lehetőséggel. A kölcsönt harmadik éve törleszti.­­A cukorrépa át­vételi árát 3-4 éve ha­ ________ tározták meg, s azóta szinte semmit nem változott. Közben pedig min­dennek felment az ára - nyilatkozta Attila, egyben hozzáfűzte azt is, a termelőknek olyan információik vannak, hogy jövőre sem szándékoznak megemelni az átvételi árat, s nem lehet tudni, ekkor hányan fognak ismét cukorrépa-termeléssel foglalkozni. -A kölcsönt visszafizető termelők biztos termel­ni fognak jövőre is, de nem tudjuk, hogy valaki más csatlakozni fog-e hozzánk - mesélte. Egyébként a termelők több alkalommal is kife­jezték elégedetlenségüket az átvételi ár miatt, de a gyárban süket fülekre találtak. -Két év múlva, miután visszafizetem a teljes ösz­­szeget, meggondolom, hogy folytatom-e a cukorrépa­termelést. Ez nagyban függ attól is, hogy milyenek lesznek a körülmények - nyilatkozta Attila, akitől azt is megtudtuk, hogy az átvett cukorrépáért is kicsit késve fizet a gyár. Minden hónap végén számolják el a pénzt, s mivel szeptemberben kezdődött el az átvétel, legelőbb csak október végén kapnák el az első részletet. Ebből vi­szont rögtön levonásra kerülnek az adósságok, s így pénzhez csak a decemberben esedékes nagy elszámolás után jutnak a termelők. Egyébként beszélgetőtársunk is hallott a hor­vátok felvásárlási szándékáról, s elmondta, abban bíznak, hogy ennek a hatására a hazai cukorgyá­­rak is lépni fognak annak érdekében, hogy ne a nyugati szomszédainknak adják el a termelők a cukorrépát. a HORVÁTH Zsolt A cukorrépa átvételi árát 3-4 éve határozták meg, s azóta szinte sem­mit nem változott. Közben pedig mindennek felment az ára. Sós Attila A tavalyihoz viszonyítva az idén 44 000 hektárral kisebb területen termett cukorrépa Gergely József A három fehér „halál” A gyerekek több mint 11 százaléka elhízott, míg a lakosság több mint fele túlsúlyos A belgrádi Közegészségügyi Intézet felmérései szerint egy felnőtt ember az 50. életévéig összesen 25 ezer li­ter vizet és 10 ezer kilogramm táplálékot fogyaszt. A becslések szerint a káros anyagok 70 százaléka a táplálé­kon keresztüljut a szervezetbe. Ezért nem mindegy, hogy mit eszünk. Egyrészt a táplálék minősége, másrészt pedig a nem megfelelő étkezési szokások, illetve a mozgás hiánya vezettek oda, hogy egyre több a túlsúlyos ember. Csupán néhány év alatt megkétszereződött az elhízással küszködő gyermekek száma.­ ­ A helytelen táplálkozás és az ezzel járó be­tegségek, illetve a kór előzményei majdnem jár­­ványszerűek Európában, így nálunk is. Az okozóit a csecsemőkorban kereshetjük, amikor az anyatej a táplálék fő forrása. Az Egészségügyi Világszer­vezet szerint az első ____________ hat hónapban csakis szoptatással kellene a csecsemőket etet­ni, hiszen az anyatej által kapja meg a cse­csemő a normális fej­lődéshez szükséges tápanyagokat. Sajnos ez csupán az esetek felénél alkalmazható általában a kismama egészségügyi problémái miatt. A mai világban nagyon sok nega­tív hatásnak vannak kitéve a szülők. Gondolok itt a stresszre és a helytelen életmódra, illetve bizonyos genetikai és egészségügyi problémák is felmerül­nek. Amennyiben anyatejet helyettesítő tápsze­reket kell használni, akkor figyelembe kell venni annak összetételét, hogy biztos azok a tápanyagok kerüljenek a csecsemő szervezetébe, amire szüksé­ge van. A tápanyag megválasztásakor mindenkép­pen a szakorvossal kell konzultálni - magyarázta dr. Mamuzic Kukic Zorica, a szabadkai Közegész­ségügyi Intézet Egészségügyi és Humánökológiai Központjának vezetője. Kiemelte, hogy ameny­­nyiben a gyereket nem szoktatják rá a szülők az egészséges táplálkozásra, leggyakrabban túlsúly jelentkezik, amit szív- és érrendszeri megbetege­dések, cukorbetegség, vagy belső szervi megbete­gedések követhetnek. Az alultápláltság a lakosság körében elenyésző, a lakosság csupán 2 százaléka alultáplált. Ettől sokkal gyakoribb a vérszegény­ség, a vitaminhiány, a csontgyengeség, ami szintén az étkezési szokásokkal köthető össze. Az étkezé­si szokások régiónként változnak, a Vajdaságban főként a szénhidrátok fogyasztása dominál. Mint arra a szakember rámutatott, ez nem lenne gond, ha az emberek teljes kiőrlésű gabonafélé­ket fogyasztanának, és nem édesítenének fehér cukorral.­­ Az Egészség­____________ ügyi Minisztérium 2006-ban végzett egy széleskörű felmérést Szerbia lakosságának egész­ségügyi állapotáról. A felmérés szerint a lakosság csupán 14 százaléka alkalmazza mindennapi ét­kezésében a teljes kiőrlésű kenyeret és más pék­terméket. A lakosságnak csupán a fele fogyaszt minden nap gyümölcsöt. Többek között ennek a következménye az, hogy a gyerekek és a fiatalok több mint 11 százaléka közepesen elhízott, 6,4 szá­zaléka pedig elhízott - emelte ki dr. Mamuzic Ku­kic Zorica, majd hozzátette, ezek az arányok 2000- ben jóval alacsonyabbak voltak. Akkor a gyerekek 8 százaléka volt közepesen elhízott, és 4 százaléka elhízott.­­ A lakosság 54,5 százaléka túlsúlyos, közülük megközelítőleg 18 százalék elhízott. Ezek olyan mu­tatók, amelyekről érdemes elgondolkodni. Sajnos a lakosság egynegyede soha nem gondol élelmiszer­vásárlás közben az egészségére. Ezeket a szokáso­kat visszük át a gyerekekre - emelte ki a doktornő. Elmondta, hogy a legtöbbet a zöldségfélékből és a gyümölcsökből kellene fogyasztani, majd pedig a fehérjékből, tejtermékből, míg a zsiradékokból és az édességekből kellene a legkeve­sebbet bevinni a szervezetünkbe. A fehér cukrot mindenképpen kerülni kellene. Megtudtuk, hogy a Közegészségügyi Intézet folya­matosan vizsgálja az óvodákban és az iskolákban kiosztott élel­miszerek minőségét. Elmondta, hogy a vett ételminták mintegy 80 százalékban nem felelnek meg az előírásoknak. Általában az okozza a gondot, hogy az összetételben __________ több a zsiradék, mint kellene, vagy kevés a fehérje, esetleg sok a só.­­ Az emberek étkezési szokásai jelentősen megváltoztak az utóbbi évtizedekben. Az olcsó és a gyors élelmiszerek nagyobb választékban állnak a rendelkezésünkre, mint a minőségesebb, nehe­zebben elkészíthető élelmiszer. A gabonafélékről a magas zsírtartalmú és édes élelmiszerekre tértek Az óvodákban és az iskolákban a vett ételminták mintegy 80 százalék­ban nem felelnek meg az előírásoknak az a fiatalok a szülők hosszabb munkaideje mi­att, de szerintem inkább a rendelkezésükre álló, gyorsan elkészíthető ételek miatt is - hallottuk dr. Mamuzic Kukic Zoricától, majd hozzátette: - Az emberek nagy hányada tudja, hogyan kell egész­ségesen étkezni, de csupán egyharmada képes arra, hogy bevezesse a mindennapjaiba. Vagyis eltér a tájékozottság a gyakorlattól. A szabadkai Közegészségügyi Intézetben étkezési tanácsadó is működik. Itt a szakemberek az étkezési szokásokat próbálják korrigálni. - Sajnos az emberek akkor fordulnak étkezé­si tanácsadóhoz, amikor már valamilyen étkezési problémájuk van. Akik hozzánk fordulnak, azok­nak erős elhatározásra van szükségük, hiszen élet­módot kell váltaniuk. A tanács általában egyénre szabott, de mindenkinél fontos, hogy rendszeres legyen az étkezés, vagyis naponta ötször kell étkezni. Fontos regge­lizni. Valamint a nehéz, kalóriás ételeket le kell cserélni, könnyű, metabolizmust serkentő, minőséges táplálékra. Nem sza­bad éhezni, hanem tartós étkezési szokásokat kell bevezetni. A célunk az, hogy az egyén tartósan megváltoztassa a szemléletét, az étkezési szokásait, és a mozgást is be kell terveznie. Vagyis mindenek­előtt a mértékletességre, a rendszeres étkezésre kell figyelmet fordítani, és kerülni a három fehér­ „halált”: a cukort, a lisztet és a sót - hallottuk a doktornőtől. a MIKLÓS Hajnalka A gyerekek és a fiatalok több mint 11 százaléka közepesen elhízott, 6,4 százaléka pedig elhízott Molnár Edvárd HÉTVÉGE 17

Next