Magyar Szó, 2010. április (67. évfolyam, 75-99. szám)

2010-04-01 / 75. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magy­arszo.i RÖVIDEN ■ MOSZKVA Rendőri fellépés Rendőrök tartóztatták fel tegnap a jogvédők nem engedélyezett tünte­tésére érkezőket a moszkvai Trium­­falnaja téren. A jogvédők egy ideje a 31-re végződő hónapok utolsó napján tüntetnek az alkotmány gyülekezési szabadságról szóló, 31. paragrafusának védelmében, de megmozdulásukat még egyszer sem engedélyezték. Ezúttal a rendőrök többször is figyelmeztették az érke­zőket, hogy a megmozdulás illegá­lis, aztán elkezdték előállítani őket. A jogvédők megmozdulásával párhu­zamosan, ugyanott zajlott egy másik, engedélyezett tüntetés a terrorizmus ellen, amelyet ifjúsági szervezetek rendeztek. (MTI) A MANAMA Tengerbe zuhant egy Géphiba miatt az Arab-tengerbe zuhant tegnap egy E-2C Hawkeye típusú amerikai légtérellenőrző repülőgép, az AWACS haditenge­részeti megfelelője - jelentette be az amerikai haditengerészet. A négyfős legénység egy tagja eltűnt, a másik hármat kimentették. A gép a Dwight D. Eisenhower repülőgép-hordozó hajó parancsnoki és ellenőrző felada­tainak támogatására szolgált. Az Iránhoz közel fekvő térségben Szaúd- Arábiával közös hadgyakorlat folyik, amely során egy tengeralattjáróról tesztelés céljából fellőttek egy Trident típusú, atomfegyver hordozására is képes ballisztikus rakétát. (MTI/AP) ■ FLORENCIA Tizenkét év után szabadon A Kolumbiai Forradalmi Fegyve­res Erők (FARC) szélsőbaloldali geril­laszervezet kedden elengedte egyik legrégebben fogva tartott túszát, akit Kolumbia déli részében adtak át egy humanitárius missziónak -jelentette a Telesur venezuelai televízió. A tele­vízió az 1997. december 21-én, 18 éves korában elrabolt Pablo Emilio Moncayo tizedest Piedad Cordo­ba kolumbiai ellenzéki szenátor, a misszió tagja társaságában mutatta. Moncayo tizedes volt a FARC máso­dik legrégebben fogva tartott túsza. Egy másik katona, Libio José Marti­nez, akit szintén 1997. december 27- én fogtak el, továbbra is a gerillák fogságában van, 20 másik katonával és rendőrrel együtt, akiket szintén 12 évnél hosszabb ideje tartanak fogva. A gerillák közölték: Mocayo az utol­só túsz, akit ellenszolgáltatás nélkül elengednek. (MTI/AFP/Reuters) ■ SZÓFIA Elbukott kezdeményezés Elbukott a bolgár államfő elmoz­dítására tett parlamenti kezdeménye­zés tegnap a szófiai parlamentben, az alkotmányos felelősségre vonást célzó határozat nem kapta meg a szükséges számú szavazatot. A balol­dali elnök elmozdítását Bojko Bori­­szov kormányfő pártja, a jobbközép Polgárok Bulgária Európai Fejlő­déséért (GERB) kezdeményezte. A GERB azt vetette Parvanov szemére, hogy titokban felvett egy megalázó hangvételű beszélgetést Szimeon Gyankov miniszterelnök-helyettes­sel, majd ennek alapján nyilvánosan követelte Gyankov és egy másik kormányfő-helyettes lemondását. A GERB szerint Parvanov alapvető alkotmányos normákat sértett meg, visszaélt elnöki hatalmával, „csor­bította a kormány és a parlament jogát az ország bel- és külpolitiká­jának meghatározására”. (MTI/AFP/ Reuters) MkwkM Kettős merénylet Dagesztánban Medvegyev és Putyin: Összefüggés a moszkvai metrórobbantással Kettős öngyilkos robbantásos merényletet követtek el tegnap reggel a dagesztáni Kizljar városának rendőr­főkapitánysága ellen, a detonációkban legalább 12 ember, köztük kilenc rendőr halt meg. Életét vesztette a város rend­őrfőkapitánya is. Az Oroszországhoz tartozó kaukázusi köztársaságban elkövetett terrorcselek­mény alig két nappal követte a moszk­vai metró két belvárosi állomásán hétfőn végrehajtott terrortámadást, amelyben egy-egy öngyilkos merénylőnő hozott működésbe nagy erejű pokolgépet, összesen 39 ember halálát okozva. Dmitrij Medvegyev orosz elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő összefüg­gésbe hozta a hétfői moszkvai metrórob­bantásokat a tegnapi kizljari merénylő­ Doku Umarov vállalta a metrómerényleteket Doku Umarov, a csecsen szélső­ségesek és az úgynevezett Kaukázu­si Emirátus vezére magára vállalta a hétfői moszkvai metrórobbantá­sokat: a szélsőségesek kezelésében lévő Kavkazcentr honlapon tegnap este közzétett videón azt mondta, hogy személyesen adott parancsot a támadás megkezdésére, s hogy az Oroszország elleni támadások folyta­tódni fognak. (MTI) tekkel. Putyin úgy véli, hogy ugyanaz a csoport állhatott a moszkvai és a mostani dagesztáni merénylet mögött. Medve­gyev az orosz Nemzetbiztonsági Tanács ülésén egyebek között hangsúlyozta: bármi történjen is, az észak-kaukázusi köztársaságokban javítani kell a helyze­ten, végre kell hajtani minden társadal­mi és gazdasági fejlesztési programot. Leszögezte, hogy mind a moszkvai, mind a kizljari robbantások érintettjei, az áldo­zatok hozzátartozói megkapnak minden szükséges segítséget és támogatást. Putyin nagyon nyomatékosan hang­súlyozta újságírók előtt: Oroszország elleni támadásnak tekintenek minden merényletet, bármely országrészben követik is el, bármilyen nemzetiségű, vallású emberek esnek is áldozatul. Medvegyev elnök a nap folyamán utasítást írt alá a tömegközlekedésben részt vevők védelmét szolgáló komp­lex rendszer létrehozásáról, s ennek a kidolgozására négy hónapot adott. A rendszer teljes kiépítését 2014. január 1-jében jelölte meg. A feladat hatalmas és bonyolult: az intézkedés az első becslések szerint országosan mintegy 600 ezer objektumot érint, és számos új megoldást kell találni, mert például a metrók bejárati csarnokai kicsik, szó sem lehet detektoros kapuk felállításáról, továbbá a berendezések nem lassíthatják a forgalmat. A moszkvai metró egyik állomá­sán már a jövő héten kipróbálnak egy gázelemző rendszert, amely a vegyi támadások ellen hivatott védelmet biztosítani. Egy szakértő azt is elmondta az Interfax hírügynökségnek, hogy kidol­gozás alatt áll és hamarosan elkészül egy rendkívül érzékeny készülék, amely a robbanóanyagokat tudja azonosítani az előtte elhaladóknál. Orosz tudósok már korábban beszámoltak egy új készülék­ről, amely egy palack tartalmát képes azonosítani az üveg, vagy a flakon kinyi­tása nélkül. A Moszkovszkij Komszomolec című lapban egy másik szakértő „mesterséges orról” számolt be, amely az ionokat „szag­lászva” mutatja ki a veszélyes anyagokat. A szakértők hangsúlyozták, hogy csupa igen drága készülékről van szó. Legelő­ször azonban a jól bevált rendőrkutyák létszámát növelik majd, elsősorban a robbanóanyagok felkutatására betanított ebek járnak majd a metróban. (MTI) Per a Vatikán ellen A pápát vádolja a papi pedofília egy áldozata Megvádolta a pápát és a Vatikánt kedden egy amerikai férfi, azt állítva, hogy a Szentszék segített egy papnak megőrizni hivatalát, miután az állítólag több alka­lommal megerőszakolta őt. A szóban forgó pap, Ernesto Garcia Rubio a vád szerint 1985 és 1987 között erőszakoskodott az akkor még kamaszkorú férfival - derül ki a papi pedofília állí­tólagos áldozatának ügyvédje által az AFP hírügynökséghez eljuttatott iratokból. A washingtoni nuncius - a Vatikán nagykövete - értesülvén erről, annak idején felszó­lította a katolikus egyház miami vezetőit, hogy keljenek García Rubio védelmére. A papnak 1968-ban „erkölcsi természetű okok miatt” el kellett hagynia Kubát. García Rubio „30 éven át a parókiáján maradhatott. Több tucat személyről tudunk, aki ez alatt az idő alatt erőszakoskodásának áldozatává vált” - állítja Jessica Arbour, a pápa névtelenséget kérő vádlójának ügyvédje, aki a kamatokkal együtt 20 millió dollár kártérítést követel a miami főegyházmegyétől. Az ügyvéd szerint bizonyítékai vannak arra, hogy a Vatikán, a miami és a kubai egyházi vezetés együttes erővel védelmezte a papot. Arbour XVI. Benedek pápát is vádolja, aki 1981 és 2005 között a Szentszék Hittani Kongregációjának prefektusa volt. Állítása szerint 1990-ben egy püspök kezdeményezte, hogy Gardát fosszák meg reverendájától, a Joseph Ratzinger bíboros vezette vatikáni hivatalnál azonban „elveszett” az ügy dossziéja. Az Arbour által képviselt eset immár a harmadik olyan ügy ebben a hónapban, amellyel kapcsolatban azt állítják, hogy a jelenlegi pápa annak idején szemet hunyt a papi pedofília felett. • Ez az első olyan per, amelyet a Vatikán ellen azzal a céllal indítottak, hogy megál­lapítsák a Szentszék felelősségét az Egyesült Államok területén papok által elkövetett gyermekmegrontási ügyekben. (MTI/Reuters) Obama kibővíti a tengeri olajfúrások területét A tengeri olaj- és gázfúrások területé­nek kibővítéséről szóló új kormánytervet jelentett be tegnap az amerikai elnök. Barack Obama ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi poli­tikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat. A terv megvalósítása esetén fúró­tornyok létesülhetnek az ország atlanti partvidékének déli részén, a Mexikói­öböl keleti felében, sőt, Alaszka part­jainál is. Obama azt mondta: az ország hatal­mas energiaigénye, valamint a munka­helyteremtés szükséglete miatt ez a helyes döntés. A keleti parton, a Delaware államtól Florida középső részéig terjedő szaka­szon 67 millió hektáros vízfelületről van szó. New Jerseytől északra, valamint a nyugati parton, a Csendes-óceánban, Mexikótól egészen a kanadai határig továbbra is tilos a fúrás. Obama - aki környezetvédelmi szem­pontok miatt régen ellenezte az ilyen fúrá­sokat - kijelentette: nem hozott könnyű döntést. Azt is hangsúlyozta, hogy az olaj­fúrások hosszú távon nem oldhatják meg az ország energiagondjait, tovább kell csök­kenteni az Egyesült Államok függőségét a külföldi energiahordozóktól, és át kell állni a tiszta energiatermelésre. (MTI) 2010. április L, csütörtök Dollármilliárdok Haiti megsegítésére Alig néhány perc alatt összegyűlt a földrengés sújtotta Haiti megsegí­tésére kért közel 4 milliárd dollár kétharmada a tegnap rendezett New York-i megajánlási konferencián. Az ENSZ székházában 130 ország részvételével zajló konferen­cián Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára és Hillary Clinton amerikai külügyminiszter felhívást intézett a világ nemzeteihez, hogy segítse­nek a koldusszegény országnak a januári katasztrófa következménye­inek felszámolására a következő 18 hónapban feltétlenül szükséges 3,8 milliárd dollár előteremtésében. Clinton egyúttal az Egyesült Álla­mok nevében felajánlott 1,15 milli­árd dollárt a következő két évre a haiti mezőgazdaság, egészségügy, közigazgatás és energiaellátás fejlesztésére. Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ugyancsak a konfe­rencia kezdetén bejelentette, hogy az unió 1,235 milliárd euróval - bő 1,6 milliárd dollárral - támogatja a karibi ország újjáépítését, a Világ­bank pedig 250 millió dollárt aján­lott fel. Haitit, a nyugati félteke legsze­gényebb országát január 12-én erős földrengés rázta meg. 230 ezren meghaltak, 1,3 millióan fedél nélkül maradtak. René Préval elnök szerint orszá­gának sorsa a most induló projekten múlik. A cél egy új társadalom felépí­tése, amelyben ismeretlen a „kire­kesztés, mindenkinek van otthona, és nincsen éhínség” - mondta a haiti elnök a New York-i megajánlási konferencián. (MTI/AP/Reuters) Feloszlatják a Nyugat-európai Uniót Feloszlatják a Nyugat-európai Uniót (NYEU) -jelentette be tegnap Brüsszelben a szervezet állandó tanácsának elnöksége. A 10 tagállam képviseletében közzétett közös nyilatkozat szerint a NYEU betöltötte történelmi szerepét, az európai közös védelem ügyének előmozdítását. A nyilatkozat felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió reformszerződésé­nek, a Lisszaboni Szerződésnek a tavaly december elsejei hatályba lépésével új szakasz kezdődött az európai biztonság- és védelempolitika szempontjából. A Lisszaboni Szer­ződés egyik cikke ugyanis kimondja, hogy ha az EU valamely tagállamának területét fegyveres agresszió éri, akkor a többi EU-tagállamnak kötelessége segítséget nyújtani minden rendelkezésre álló eszközzel. E segítségnyújtásban a kötelezettségvállalásnak és együttműködésnek összhangban kell állnia a NATO-kötelezettségvállalásokkal, hiszen a közös védelem alapját a NATO jelenti. Az 1954. október 23-án létrehozott Nyugat-európai Unió a közös európai védelem megteremtését igyekezett elősegíteni, majd a közép- és kelet-európai rendszerváltást követően a válságkezelés felé fordult. (MTI) z izraeli biztonsági erők könnygázgránátokkal igyekeztek feloszlatni tegnap köveket dobáló palesztin tüntetőket, akik a Fatah mozgalom ciszjordániai szervezete egyik vezetőjének fogva tartása ellen tiltakoztak - közölték tegnap szemtanúk. Mintegy 300 palesztin gyűlt össze a ciszjordániai határ mentén lévő Beitúníja egyik ellenőrzőpontjánál, Ofer katonai börtöne közelében, ahol egy tucatnyi palesztint, köztük Abbász Zaki Fatah-vezetőt tartják fogva vasárnap óta. Zakit, a Fatah központi bizottságának tagját és tagtársait a ciszjordániai Betlehemben vették őrizetbe, amikor egy felvonuláson tiltakoztak az Izrael által a palesztin keresztényeket sújtó korlátozások ellen, hogy húsvét megünneplésére Jeruzsálembe utazzanak. Az izraeli hadsereg nem volt hajlandó kommentálni a történteket. Az izraeli hatóságok a zsidó húsvét idejére a jövő keddig biztonsági okok miatt lezárták a megszállt Ciszjordániát. (MTI/AFP) A képen: kődobáló palesztin .

Next