Magyar Szó, 2011. február (68. évfolyam, 24-47. szám)
2011-02-01 / 24. szám
2011. február 1., kedd Üzengetések helyett egyeztetnének A magyar kormány elküldte a médiatörvénnyel kapcsolatos válaszlevelét az Európai Bizottságnak Személyes egyeztetést javasol a médiatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az „üzengetések és félreértések" elkerülésére - közölte tegnap a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, megerősítve: nyitottak a változtatás lehetőségére. Kovács Zoltán ezt azután mondta budapesti sajtótájékoztatóján, hogy a magyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület médiatörvénnyel kapcsolatos aggályaira. Az államtitkár a levél ismertetését követően közölte: nyitottak arra, hogy a médiaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban „az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás lehetőségét megnyissuk”. Személyes, illetve szakértői egyeztetést javasolnak, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, minél hamarabb és minél pontosabb formában megtörténhessen - mondta. Kovács Zoltán emlékeztetett: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos alapvetően jogtechnikai, jogharmonizációs kérdésekben fordult hozzájuk. „Ennek szellemében születtek a válaszok is” - jegyezte meg. Arra a felvetésre, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiatermékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: „minden ilyen dolog spekuláció”. Arra a kérdésre pedig, miszerint elképzelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az online sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatási szabályok hatálya alól, Kovács Zoltán azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre válaszoljon. Az Európai Bizottság január 21-én küldte el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. (MTI) SZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁS Együtt kampányol az MKP és a Híd Közösen fog kampányolni a szlovákiai népszámlálás előtt a Magyar Koalíció Pártja és a Híd - írta tegnap a pozsonyi Új Szó. Az újság szerint az összefogás kezdeményezője a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK), amelynek pénteki gyűlésén az említett két politikai párt és a szlovákiai magyar civil szervezetek is kinyilvánították együttműködési szándékukat annak érdekében, hogy a népszámláláson minél több magyar vállalja nemzetiségét. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, továbbá a pártok aktivistái megyei és járási struktúrákat állítanak fel, hogy minden településre, minden háztartásba eljutva felvilágosítsák az embereket arról, milyen nagy jelentőséggel bír a szlovákiai magyarság szempontjából a népszámlálás eredménye - mondta a lap kérdésére Tóth Károly, az SZMK szóvivője. - Ezek az adatok tíz évre előre meghatároznak mindent, például a kisebbségeknek járó állami támogatások keretét - figyelmeztet Tóth. Kiemelte: hatalmas jelentőséggel bír, hogy az összes, országos hálózattal rendelkező szervezet - így a Pedagógusszövetség, a Szülői Szövetség, a Diákhálózat, a Cserkészszövetség és a Csemadok - mellett az MKP és a Híd is részt vállal a munkában. - Az a fontos, hog’ közösen fogjuk csinálni, ez ugyanis nem pártügy - véli Bárdos Gyula (MKP). Mint mondta, pártja nem kíván külön kampányt folytatni. Fontos, hogy minden társadalmi réteget megszólítsunk - tette hozzá a politikus. Vörös Péter, a Híd képviselője szerint már februárban elindulhat az akció. -Jó lenne minél hamarabb elkezdeni, a járási és a helyi koordinátorokra is nagy feladat hárul majd. Az ő dolguk lesz elérni a terepen, hogy mindenki vállalja magyarságát - nyilatkozta Vörös Péter. Szlovákiában a legutóbbi, 2001-es népszámláláskor 520 528 volt a magyarok száma, ami az összlakosság 9,68 százaléka. (MTI) ------------------------------------------------------------------------------------Állampolgársági tánc Orbán Viktor pénteki pozsonyi hivatalos látogatása óta újabb csavart kapott a kedvezményes magyar honosítás ügye. Amikor hetekkel ezelőtt úgy tűnt, februárban végleg lecsenghet a sztori, miután a szlovák parlament lemetszi a Fico-féle ellentörvény vadhajtásait, majd mindenki csinál, amit akar - állampolgárságot kér vagy nem -, pénteken a szlovák fél gondoskodott róla, pár hónapig még téma legyen az, amiben messze nincs anynyi, hogy ennyire meghatározza a két ország közötti kapcsolatokat. A szlovák kormányfő szerint államközi szerződést kellene kötnie a két országnak egymás állampolgárságának elismerése ügyében. Iveta Radicovának a szlovák ellentörvény módosítása előtt elő kellett vennie vaslady-kosztümöt, pláne, miután a koalíció parlamenti szavazótáborát gazdagító naiv Egyszerű Emberek megkérdőjelezték a nagy nehezen megszületett kormánypárti kompromisszumot. Orbán Viktor pedig - mint ahogy egy profi focista teszi 1:0-s vezetésnél a 90. percben - egyből a nézőtérre lőtte a labdát. Tárgyalhat róla az illetékes vegyes bizottság - mondta megengedően, miközben az idézett testületek munkáját csak félszemmel követők számára is nyilvánvaló, ez egyenlő a téma jegelésével. Valós politikai akarat híján a vegyes gittegyletek csak arra jók, hogy ne érhesse szó a ház elejét: az egyezségben nem érdekelt fél így színlelheti a megegyezés szándékát. Ez a fél pedig ebben az esetben Orbán Viktor. Egy kormánypolitikus sem szereti, ha egy hazai törvényének végrehajtását egy nemzetközi szerződéshez kell igazítania. Emellett egy ilyen szerződés a magyar kormányfő nehéz munkával épített imidzsének sérülését vonná maga után: ő, aki a multicégek és Brüsszel előtt sem hátrál meg, egy nemzetpolitikailag érzékeny ügyben egy kis ország miniszterelnökével egyezkedjen? Ahogy fentebb írtuk: a téma alapvetően nem ér annyit, amennyi lihegés mindkét oldalról körülveszi. Egyrészt Szlovákiát nem az a néhány ezer szlovákiai magyar fogja tönkretenni, aki magyar állampolgárságot kér. Ha Ficóék annak idején nem kezdenek csaholásba a magyar törvény kapcsán, ma talán annyira izgatná a szlovák politikusokat a kérdés, mint a szerbeket vagy az ukránokat. Másrészt ez a szimbolikus lépés nem oldja meg a kisebbségi magyarság legalapvetőbb problémáit: nem torpan meg emiatt az erőteljes asszimiláció, és nem áll le a déli régiók leszakadása sem. Szép, hogy a magyar politikai elit 2004. december 5-ét jóváteendő megadta a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségét, ám jobb, ha helyén kezeli a kérdést, s tudatosítja, hogy a határon túliak megmaradásához teljesen más jellegű lépések kellenek. (Új Szó) Atamfió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Meg kell őrizni a szórványt! A Máért külön kezeli a Kárpát-medencei és a világ más részén élő magyar közösségek ügyeit Budapesti tudósítónktól / / Tegnap Budapesten tartotta első ülését a Magyar Állandó Értekezlet Kárpát-medencei szórvány albizottsága Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Bodó Barna albizottsági elnök vezetésével. A testület napirendjén az egységes Kárpát-medencei magyar szórványstratégia megalkotása, valamint a moldvai csángók helyzetének megvitatása szerepelt. Nagyon sokan foglalkoztak már a szórvány kérdéseivel, de átfogó stratégia ebben a témában nem született. Ezért tartotta az albizottság fontosnak feladatul kitűzni egy szórványstratégia megalkotását. Az elméleti alapok lefektetései kezdik majd a munkát - nyilatkozta a tanácskozást követően Répás Zsuzsanna helyettes államtitkár. Elmondása szerint a Máért szétválasztja a Kárpát-medencei szórvány és a világ más tájain élő szórványmagyarság ügyeinek kezelését, ugyanis teljesen más élethelyzetek jellemzik ezeket a csoportokat, s emiatt teljesen másként kell hozzáállni dolgaik rendezéséhez. ,A résztvevőket felkértük, hogy készítsenek adatbázist, amelyből megismerhetjük a szórványban élők életét, és amelyre felépíthetjük azt a stratégiát, amely segítheti a magyarság megmaradását. Legfőbb célunk, hogy megmondjanak azok a szórványközösségek, hogy megállítsuk, ahol lehetséges, vissza is fordítsa azt a folyamatot, amelyet a magyarság folyamatos viszszahúzódása és fogyása jellemez!" - emelte ki Répás Zsuzsanna. Bodó Barna, az albizottság elnöke sajtótájékoztatón nyilatkozva emelte ki: öröm A román kormány kérni fogja a parlamentet, hogy fogadja el a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó törvényt, amely mintegy négy évvel ezelőtt akadt el az alsóházban. A törvény elfogadásának határidejeként 2011 .június végét határozták meg. A kisebbségi törvényt máris fölvették a kormány prioritáslistájára azon jogszabályok közé, amelyeket még a tavaszi parlamenti ülésszakban el kívánnak fogadtatni. Emil Boc legutóbb egy évvel korábban nevezte kormányzati prioritásnak a törvényt, 2010. február elején június végét szabta a jogszabály elfogadásának határidejéül. Azóta nem történt előrelépés a törvény ügyében. Az RMDSZ által kidolgozott és 2005- ben benyújtott kisebbségi törvényt a szenátus annak idején elvetette, ugyanakkor továbbkerült a képviselőházba, amely döntéshozó kamarának számít ebben a témában. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Liberális Párt honatyáinak obstrukciója miatt. Kelemen Hunor művelődési miniszter szombaton Besztercén leszögezte: a szövetség számára az idei legfőbb prioritás a kisebbségi törvény elfogadása, valamire szolgál, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája megpróbálja külön kezelni a szórvány kérdését. „Évtizedekig olyan vélekedés volt érvényben, amely szerint a szórványok egy-egy helyi közösség marad,mint a fejlesztési régiók átrajzolása olyan formában, hogy a székelyföldi és a partiumi megyék is azonos régióba kerüljenek, így azok a hagyományos tájegységeket is tükrözzék. A törvénytervezet fontos eleme, hogy államalkotó tényezőnek ismeri el a nemzeti kisebbségeket, és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát. Az egyik leglényegesebb pont szerint a jogszabály szavatolná a kulturális autonómiát, lehetővé téve, hogy a különböző nemzetiségek kulturális autonómiatanácsokat hozzanak létre, amelyek közvetítésével döntési jogkörhöz jutnának a kulturális, nyelvi és vallási identitást érintő kérdésekben. (Króniká)kat képezik, s ha az ezen közösségeknek szánt oktatási, kulturális és más jellegi tevékenysége támogatására szánt pénzből maradt miami, akkor siáltott a szórványnak is. Ezt a szozzadvány-elvet újra kell fogalmazni, hiszen a szórvány a nemzet határa, ahol a kulturális nemzet véget ér, ott van a szórvány - szögezte le az albizottság vezetője. Bodó Barna meglátása szerint nemzetünk akkor válhat kulturálisan erőssé, ha a szórványokat meg tudjuk őrizni, ha a szórványban élők számára a magyarként való megmaradás esélyeit növeljük. „Olyan helyeken is biztosítani kell mindazon tartalmakat, amitől valaki magyarnak érezheti magát, ahol nincs magyar iskola vagy magyar pap. A civilek képesek erre, akik vagy vasárnapi iskola vagy más jellegi tevékenység keretében tiulják a szórvány ügyét szolgálni" - emelte ki az albizottság vezetője. Az albizottság az elméleti alapok lefektetését követően kidolgozza azokat a tevékenységi formákat, amelyek valóban szolgálják a szórvány támogatását. A testület munkájában erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, szlovéniai, horvátországi és vajdasági magyar közösségek képviselői vesznek részt, akik vállalták, hogy az év végéig összeállítják azt a szórványstratégiát, amely a következő magyar költségvetés kidolgozásakor már elméleti és gyakorlati útmutatást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a kis magyar szórványközösségek ügyeit kezelni. SMIHAJLOVITS Klára NÉGY ÉV UTÁN Lesz-e román kisebbségi törvény? Emil Boc egy évvel ezelőtt is prioritásként jelölte meg a törvényt Mihát lövi is Klára Répás Zsuzsanna és Bodó Barna a sajtóértekezleten A honosítás hiénái Székelyföld számos városában - akárcsak Udvarhelyen - nyílnak olyan irodák, amelyek pénzt kérnek a honosítási folyamatban való segítségért, jóllehet mindenkinek tudnia kell: a magyar kormány által megbízott irodákban, azaz az EMNT által működtetett demokrácia központokban az ehhez szükséges iratcsomó összeállítása ingyenes. A legtöbb hasonló magáncég arra hivatkozik, hogy a konzulátus megbízásából vállalja a segítséget. Eléggé pontos tájékoztatást adnak ők is arra vonatkozóan, hogy milyen iratokat kell beszereznie annak, aki igényli az állampolgárságot. A tájékoztatás még ingyenes ugyan, viszont a kérelmező életkorától függően egyetlen kérelem kitöltéséért elkérnek több mint 100 lejt (kb. 25 eurót - a szerk.). Nem is tagadják a demokrácia-központok létezését, viszont szerintük egy egyszerű formanyomtatvány kitöltése sokaknak megér egy jelentős összeget. Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta, sok ilyen cég jogtalanul hivatkozik a konzulátusra és magyarországi partnerségre. - Nem először fordul elő, hogy mások is tájékoztatnak az egyszerűsített honosítási eljárás ügyében. Ez számunkra egyáltalán nem okoz gondot, sőt jó is, mivel az a cél, hogy minden emberhez eljusson az információ. Azonban nem tartjuk teljesen tisztességesnek sem az ilyen magánirodák, sem pedig az RMDSZ megnyilvánulásait, mivel az ügyfelek nem azt kapják, amit igazából megérdemelnének. Természetesen a másoktól kapott információk birtokában, ha bejönnek a demokrácia-központokba, részben megkönnyítik a dolgunkat. Tudni kell, hogy csak az EMNT által kibocsátott, lezárt aktacsomókat kezelik a konzulátuson partneri szinten. Bárki eldöntheti, hogy kinek a szolgáltatásait veszi igénybe, de a lényeg az, hogy lehetőleg az ügyintézésért az emberek ne fizessenek senkinek. Sajnálatos, hogy egyesek azért a szolgáltatásért pénzt kérnek, ami a demokrácia-központokban ingyen van (kivéve az iratok lefordítása). Azt, hogy valakik pénzt kérnek a honosítási eljárásban való segítségért, legfeljebb tisztességtelennek nevezhetjük, mivel nem ütközik egyetlen törvénybe sem - fogalmazott Nagy Pál. (Székelyhon)