Magyar Szó, 2011. február (68. évfolyam, 24-47. szám)

2011-02-01 / 24. szám

2011. február 1., kedd Üzengetések helyett egyeztetnének A magyar kormány elküldte a médiatörvénnyel kapcsolatos válaszlevelét az Európai Bizottságnak Személyes egyeztetést javasol a mé­diatörvény ügyében a magyar kormány az Európai Bizottságnak az „üzengetések és félreértések" elkerülésére - közölte tegnap a kormányzati kommunikációért felelős államtitkár, megerősítve: nyitot­tak a változtatás lehetőségére. Kovács Zoltán ezt azután mondta bu­dapesti sajtótájékoztatóján, hogy a ma­gyar kabinet elküldte válaszlevelét az Európai Bizottságnak a testület média­­törvénnyel kapcsolatos aggályaira. Az államtitkár a levél ismertetését kö­vetően közölte: nyitottak arra, hogy a mé­diaügyekért felelős EU-biztos által felvetett pontokban „az általunk jelzett formában és gondolkodás mentén a változtatás le­hetőségét megnyissuk”. Személyes, illet­ve szakértői egyeztetést javasolnak, hogy a változás, ha esetleg szükség van rá, mi­nél hamarabb és minél pontosabb formá­ban megtörténhessen - mondta. Kovács Zoltán emlékeztetett: Neelie Kroes médiaügyekért felelős biztos alapve­tően jogtechnikai, jogharmonizációs kér­désekben fordult hozzájuk. „Ennek szelle­mében születtek a válaszok is” - jegyezte meg. Arra a felvetésre, hogy ha bírságról nem lehet szó a külföldön bejegyzett médiater­mékek esetében, akkor esetleg szűrésről vagy a hazai elérés gátlásáról lehet-e, úgy reagált: „minden ilyen dolog spekuláció”. Arra a kérdésre pedig, miszerint elkép­zelhetőnek tartja-e, hogy elsősorban az on­line sajtótermékeket, de az írott sajtót is kivonják a kiegyensúlyozott tájékoztatá­si szabályok hatálya alól, Kovács Zoltán azt mondta: nincs olyan felhatalmazása, hogy további spekulációkra, felvetésekre vála­szoljon. Az Európai Bizottság január 21-én küld­te el a magyar hatóságoknak azt a levelet, amelyben a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályait fejti ki, választ kérve azokra. (MTI) SZLOVÁKIAI NÉPSZÁMLÁLÁS Együtt kampányol az MKP és a Híd Közösen fog kampányolni a szlová­kiai népszámlálás előtt a Magyar Koalí­ció Pártja és a Híd - írta tegnap a pozso­nyi Új Szó. Az újság szerint az összefogás kezdeményezője a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala (SZMK), amelynek pénte­ki gyűlésén az említett két politikai párt és a szlovákiai magyar civil szervezetek is kinyilvánították együttműködési szán­dékukat annak érdekében, hogy a nép­­számláláson minél több magyar vállalja nemzetiségét. A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, továbbá a pártok aktivistái megyei és járási struktúrákat állítanak fel, hogy minden te­lepülésre, minden háztartásba eljutva felvi­lágosítsák az embereket arról, milyen nagy jelentőséggel bír a szlovákiai magyarság szempontjából a népszámlálás eredménye - mondta a lap kérdésére Tóth Károly, az SZMK szóvivője. - Ezek az adatok tíz évre előre meg­határoznak mindent, például a kisebbsé­geknek járó állami támogatások keretét - figyelmeztet Tóth. Kiemelte: hatalmas jelentőséggel bír, hogy az összes, országos hálózattal rendelkező szervezet - így a Pe­dagógusszövetség, a Szülői Szövetség, a Di­ákhálózat, a Cserkészszövetség és a Csema­­dok - mellett az MKP és a Híd is részt vállal a munkában. - Az a fontos, hog­’ közösen fogjuk csi­nálni, ez ugyanis nem pártügy - véli Bár­dos Gyula (MKP). Mint mondta, pártja nem kíván külön kampányt folytatni. Fon­tos, hogy minden társadalmi réteget meg­szólítsunk - tette hozzá a politikus. Vörös Péter, a Híd képviselője szerint már februárban elindulhat az akció. -Jó lenne minél hamarabb elkezdeni, a járási és a helyi koordinátorokra is nagy fel­adat hárul majd. Az ő dolguk lesz elérni a terepen, hogy mindenki vállalja magyarsá­gát - nyilatkozta Vörös Péter. Szlovákiában a legutóbbi, 2001-es nép­­számláláskor 520 528 volt a magyarok szá­ma, ami az összlakosság 9,68 százaléka. (MTI) ------------------------------------------------------------------------------------­Állampolgársági tánc Orbán Viktor pénteki pozsonyi hivatalos látogatása óta újabb csavart kapott a ked­vezményes magyar honosítás ügye. Amikor hetekkel ezelőtt úgy tűnt, februárban végleg lecsenghet a sztori, miután a szlovák parlament lemetszi a Fico-féle ellentörvény vadhaj­tásait, majd mindenki csinál, amit akar - állampolgárságot kér vagy­ nem -, pénteken a szlovák fél gondoskodott róla, pár hónapig még téma legyen az, amiben messze nincs any­­nyi, hogy ennyire meghatározza a két ország közötti kapcsolatokat. A szlovák kormányfő szerint államközi szerződést kellene kötnie a két országnak egy­más állampolgárságának elismerése ügyében. Iveta Radicovának a szlovák ellentörvény módosítása előtt elő kellett vennie vaslady-kosztümöt, pláne, miután a koalíció parlamen­ti szavazótáborát gazdagító naiv Egyszerű Emberek megkérdőjelezték a nagy nehezen megszületett kormánypárti kompromisszumot. Orbán Viktor pedig - mint ahogy egy profi focista teszi 1:0-s vezetésnél a 90. percben - egy­ből a nézőtérre lőtte a labdát. Tár­gyalhat róla az illetékes vegyes bizottság - mondta megengedően, miközben az idézett testületek munkáját csak félszemmel követők számára is nyilvánvaló, ez egyenlő a téma jegelésével. Valós politikai akarat híján a vegyes gittegyletek csak arra jók, hogy ne érhes­se szó a ház elejét: az egy­ezségben nem érdekelt fél így színlelheti a megegyezés szándé­kát. Ez a fél pedig ebben az esetben Orbán Viktor. Egy kormánypolitikus sem szereti, ha egy hazai törvényének végrehajtását egy nemzetközi szerződéshez kell igazítania. Emel­lett egy ilyen szerződés a magyar kormányfő nehéz munkával épített imidzsének sérülé­sét vonná maga után: ő, aki a multicégek és Brüsszel előtt sem hátrál meg, egy nemzetpo­­litikailag érzékeny ügyben egy kis ország miniszterelnökével egyezkedjen? Ahogy fentebb írtuk: a téma alapvetően nem ér annyit, amennyi lihegés mindkét ol­dalról körülveszi. Egyrészt Szlovákiát nem az a néhány ezer szlovákiai magyar fogja tönk­retenni, aki magyar állampolgárságot kér. Ha Ficóék annak idején nem kezdenek csa­­holásba a magyar törvény kapcsán, ma talán annyira izgatná a szlovák politikusokat a kérdés, mint a szerbeket vagy az ukránokat. Másrészt ez a szimbolikus lépés nem oldja meg a kisebbségi magyarság legalapvetőbb problémáit: nem torpan meg emiatt az erő­teljes asszimiláció, és nem áll le a déli régiók leszakadása sem. Szép, hogy­ a magyar politi­kai elit 2004. december 5-ét jóváteendő megadta a magyar állampolgárság megszerzésé­nek lehetőségét, ám jobb, ha helyén kezeli a kérdést, s tudatosítja, hogy a határon túliak megmaradásához teljesen más jellegű lépések kellenek. (Új Szó) Atamfió kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Meg kell őrizni a szórványt! A Máért külön kezeli a Kárpát-medencei és a világ más részén élő magyar közösségek ügyeit Budapesti tudósítónktól / / Tegnap Budapesten tartotta első ülését a Magyar Állandó Értekezlet Kárpát-medencei szórvány albizott­sága Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és Bodó Barna albizottsági elnök vezetésével. A testület napirendjén az egységes Kárpát-medencei magyar szórványstratégia megalkotása, valamint a moldvai csángók helyzetének megvitatása szerepelt.­ ­ Nagyon sokan foglalkoztak már a szór­vány kérdéseivel, de átfogó stratégia ebben a témában nem született. Ezért tartotta az al­bizottság fontosnak feladatul kitűzni egy szór­ványstratégia megalkotását. Az elméleti alapok lefektetései kezd­ik majd a munkát - nyilat­kozta a tanácskozást követően Répás Zsu­zsanna helyettes államtitkár. Elmondása szerint a Máért szétválasztja a Kárpát-me­dencei szórvány és a világ más tájain élő szórványmagyarság ügyeinek kezelését, ugyanis teljesen más élethelyzetek jellem­zik ezeket a csoportokat, s emiatt teljesen másként kell hozzáállni dolgaik rendezé­séhez. ,A résztvevőket felkértük, hogy készítse­nek adatbázist, amelyből megismerhetjük a szór­ványban élők életét, és amelyre felépíthetjük azt a stratégiát, amely segítheti a magyarság megma­radását. Legfőbb célunk, hogy megmondjanak azok a szórványközösségek, hogy megállítsuk, ahol lehetséges, vissza is fordítsa azt a folya­matot, amelyet a magyarság folyamatos visz­­szahúzódása és fogyása jellemez!" - emelte ki Répás Zsuzsanna. Bodó Barna, az albizottság elnöke saj­tótájékoztatón nyilatkozva emelte ki: öröm A román kormány kérni fogja a par­lamentet, hogy fogadja el a nemzeti ki­sebbségek jogállását szabályozó törvényt, amely mintegy négy évvel ezelőtt akadt el az alsóházban. A törvény elfogadásá­nak határidejeként 2011 .június végét ha­tározták meg. A kisebbségi törvényt máris fölvették a kormány prioritáslistájára azon jogszabályok közé, amelyeket még a tava­szi parlamenti ülésszakban el kívánnak fo­gadtatni. Emil Boc legutóbb egy évvel ko­rábban nevezte kormányzati prioritásnak a törvényt, 2010. február elején június vé­gét szabta a jogszabály elfogadásának ha­táridejéül. Azóta nem történt előrelépés a törvény ügyében. Az RMDSZ által kidolgozott és 2005- ben benyújtott kisebbségi törvényt a sze­nátus annak idején elvetette, ugyanakkor továbbkerült a képviselőházba, amely dön­téshozó kamarának számít ebben a témá­ban. A törvény 2007-ben az alsóházban is elakadt, jórészt a jelenleg az RMDSZ-szel koalícióban kormányzó Demokrata-Libe­rális Párt honatyáinak obstrukciója miatt. Kelemen Hunor művelődési minisz­ter szombaton Besztercén leszögezte: a szövetség számára az idei legfőbb priori­tás a kisebbségi törvény elfogadása, vala­mire szolgál, hogy a magyar kormány nemzetpolitikája megpróbálja külön ke­zelni a szórvány kérdését. „Évtizedekig olyan vélekedés volt érvényben, amely szerint a szórványok egy-egy helyi közösség marad,­mint a fejlesztési régiók átrajzolása olyan formában, hogy a székelyföldi és a parti­­umi megyék is azonos régióba kerüljenek, így azok a hagyományos tájegységeket is tükrözzék. A törvénytervezet fontos eleme, hogy államalkotó tényezőnek ismeri el a nem­zeti kisebbségeket, és szavatolja a nemze­ti kisebbségekhez tartozó személyek jogát etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazo­nosságuk megőrzéséhez, fejlesztéséhez és kinyilvánításához való jogát. Az egyik leglényegesebb pont szerint a jogszabály szavatolná a kulturális auto­nómiát, lehetővé téve, hogy a különböző nemzetiségek­ kulturális autonómiataná­csokat hozzanak létre, amelyek közvetí­tésével döntési jogkörhöz jutnának a kul­turális, nyelvi és vallási identitást érintő kérdésekben. (Króniká)­kat képezik, s ha az ezen közösségeknek szánt oktatási, kulturális és más jellegi tevékenysé­ge támogatására szánt pénzből maradt miami, akkor siál­tott a szórványnak is. Ezt a szozzad­­vány-elvet újra kell fogalmazni, hiszen a szór­vány a nemzet határa, ahol a kulturális nemzet véget ér, ott van a szórván­y - szögezte le az albizottság vezetője. Bodó Barna meglá­tása szerint nemzetünk akkor válhat kul­turálisan erőssé, ha a szórványokat meg tudjuk őrizni, ha a szórványban élők szá­mára a magyarként való megmaradás esélyeit növeljük. „Olyan helyeken is bizto­sítani kell mindazon tartalmakat, amitől vala­ki magyarnak érezheti magát, ahol nincs ma­gyar iskola vagy magyar pap. A civilek képesek erre, akik vagy vasárnapi iskola vagy más jel­legi tevékenység keretében tiulják a szórvány ügyét szolgálni" - emelte ki az albizottság vezetője. Az albizottság az elméleti alapok lefek­tetését követően kidolgozza azokat a tevé­kenységi formákat, amelyek valóban szol­gálják a szórvány támogatását. A testület munkájában erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, szlovéniai, horvátországi és vajdasági ma­gyar közösségek képviselői vesznek részt, akik vállalták, hogy­ az év végéig összeál­lítják azt a szórványstratégiát, amely a kö­vetkező magyar költségvetés kidolgozása­kor már elméleti és gyakorlati útmutatást is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy ho­gyan kell a kis magyar szórványközössé­gek ügyeit kezelni. SMIHAJLOVITS Klára NÉGY ÉV UTÁN Lesz-e román kisebbségi törvény? Emil Boc egy évvel ezelőtt is pri­oritásként jelölte meg a törvényt Mi­hát lövi is Klára Répás Zsuzsanna és Bodó Barna a sajtóértekezleten A honosítás hiénái Székelyföld számos városában - akárcsak Udvarhelyen - nyílnak olyan irodák, amelyek pénzt kérnek a honosítási folyamatban való segítségért, jóllehet mindenki­nek tudnia kell: a magyar kormány által megbízott irodákban, azaz az EMNT által működtetett demokrácia­ központokban az ehhez szükséges iratcsomó összeállítása ingyenes. A legtöbb hasonló magáncég arra hivatkozik, hogy a konzulátus megbí­zásából vállalja a segítséget. Eléggé pontos tájékoztatást adnak ők is arra vonatko­zóan, hogy milyen iratokat kell beszereznie annak, aki igényli az állampolgárságot. A tájékoztatás még ingyenes ugyan, viszont a kérelmező életkorától függően egyet­len kérelem kitöltéséért elkérnek több mint 100 lejt (kb. 25 eurót - a szerk.). Nem is tagadják a demokrácia-központok létezését, viszont szerintük egy egyszerű forma­­nyomtatvány kitöltése sokaknak megér egy jelentős összeget. Nagy Pál, az EMNT udvarhelyszéki elnöke elmondta, sok ilyen cég jogtalanul hi­vatkozik a konzulátusra és magyarországi partnerségre. - Nem először fordul elő, hogy­ mások is tájékoztatnak az egyszerűsített honosí­tási eljárás ügyében. Ez számunkra egyáltalán nem okoz gondot, sőt jó is, mivel az a cél, hogy minden emberhez eljusson az információ. Azonban nem tartjuk teljesen tisztességesnek sem az ilyen magánirodák, sem pedig az RMDSZ megnyilvánulásait, mivel az ügyfelek nem azt kapják, amit igazából megérdemelnének. Természetesen a másoktól kapott információk birtokában, ha bejönnek a demokrácia-központokba, részben megkönnyítik a dolgunkat. Tudni kell, hogy csak az EMNT által kibocsátott, lezárt aktacsomókat kezelik a konzulátuson partneri szinten. Bárki eldöntheti, hogy kinek a szolgáltatásait veszi igénybe, de a lényeg az, hogy lehetőleg az ügyintézésért az emberek ne fizessenek senkinek. Sajnálatos, hogy egyesek azért a szolgáltatásért pénzt kérnek, ami a demokrácia-központokban ingyen van (kivéve az iratok lefordí­tása). Azt, hogy valakik pénzt kérnek a honosítási eljárásban való segítségért, legfel­jebb tisztességtelennek nevezhetjük, mivel nem ütközik egyetlen törvény­be sem - fo­galmazott Nagy Pál. (Székelyhon)

Next