Magyar Szó, 2011. szeptember (68. évfolyam, 203-228. szám)

2011-09-01 / 203. szám

2011. szeptember 1., csütörtök „Félni, izgulni, aggódni fölösleges” / így indul a tanév Magyarországon Budapesti tudósítónktól Ma Magyarországon mintegy 1 648 900 óvodás, általános iskolai diák és egyetemi, főiskolai hallgató számá­ra kezdődik meg a tanév. Az Oktatási Hivatal adatai szerint a gyermek- és tanulólétszám várható alakulása az óvodában 340 200 fő, az általános iskolában 749 000, a szakiskolában 125 400, a speciális szakiskolában 9 600, a gimnáziumokban 191 900, a szakközépiskolában pedig 232 800 fő. A 2011/2012-es tanévben a tavalyihoz képest körülbelül 22 000-rel kevesebb diák lesz, az óvodákon kívül ugyanis a közoktatás minden más színhelyén csökken a tanulói létszám. Ez a hivatalos statisztika. Az ut­cákon, tereken mindebből annyi lát­szik, hogy ünneplőbe öltözött diákok sereglenek az egyes iskolákba vagy az egyes iskolák számára jelentős sze­mélyiség szobrához, hogy fél füllel, tanáraik pisszegését szinte meg sem hallva tudomásul vegyék az igazgatók tanévnyitó mondandóját, miközben még vagy már a nyári élményeiket mesélik, netalán az új órarendeken szörnyülködnek. Nagyon sok iskola ugyanis már napokkal ezelőtt hon­lapján közzétette az egyes osztályok órarendjét, a tanítási rendet és szá­mos egyéb, a tanévkezdéssel (illetve nevelési év kezdésével, ahogyan azt újabban nevezni szereti az oktatási államtitkárság) kapcsolatos informá­ciókat, hogy gyerek és szülő egyaránt felkészülhessen. Minden tanév hoz valami újat, de „félni, izgulni, aggódni fölösleges, és nem is indokolt”, nem kell jelentős, megrázó változásokra felkészülni - mondta Hoffmann Rózsa, egy dél­somogyi településen tartott rendez­vényen. Az oktatási államtitkár úgy látja: akkor lesz „boldogabb, harmoni­kusabb az életünk, ha azt látjuk, hogy egy fejlődő, virágzó országban élünk. Nos, ezt az iskolában kell elkezdeni, a magokat az iskolában kell elhinteni”. A kereszténydemokrata politikus vall­ja: az oktatás célja elősegíteni, hogy minden gyerek elérje a maga fejlődé­sének optimumát, hogy önmagát és a közösségét, családját, települését, a magyarságot gazdagítani tudja. Hoffmann Rózsa biztató szavait azonban elnyomja az a bíráló kórus, amely a legújabb közoktatási kon­cepciót fogadta. A kormány tegnap tárgyalta és hagyta jóvá a tervezetet, amelyből a Magyar Nemzet közölt részeket. Az elképzelések szerint nemcsak az alsósok számára, de az általános iskola felső tagozatán is bevezetnék az egész napos­­iskolát. A koncepció előkészítői szerint a felső tagozatos oktatás feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a minden­­­napos testmozgás mellett a szaktárgyi tanulmányokba való bevezetés, vala­mint a felkészítés a középfokú tanul­mányokra, ezért szükséges az egész napos oktatás bevezetése. Mivel azon­ban az egész napos iskola bevezetése többletköltséget jelentene a finanszí­rozó számára, a tanárok a kötelező óraszám emelésére számíthatnak, így 9 százalékkal csökkenthető lenne a tanári létszám. Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a koncepció kapcsán elmondta: jó, megfontolt és jól átgon­dolt közoktatási törvényre van szük­ség, nem gyors jogszabályalkotásra. Nehezményezi, hogy az oktatás GDP- arányosan alulfinanszírozott már az óvodától kezdve, tehát szükség lenne a források növelésére. Egyúttal figyel­meztet, hogy a demográfiai adatokra nincs stratégiai válasza a magyar ok­tatásnak. Mindeközben az intézmények nem tudják pontosan, mit várhatnak az általános iskolák „államosításától”, mikor kapják meg az ingyenes tan­könyveket azok a rászoruló diákok, akiknek az állam ugyan kifizette a tankönyveiket, de az önkormányzat nem továbbította a pénzt a terjesz­tőknek. Vannak iskolák, amelyekben spórolás miatt megszüntették az in­ternet-hozzáférést, a hátrányos hely­zetű fiatalokkal foglalkozó intézmé­nyek finanszírozása csak az év végéig biztosított... Gond, nehézség, bizony­talanság tehát bőven fűszerezi az idei tanévkezdést. A szakma, a szülők és a diákok egyaránt úgy érzik, nemcsak biztató szavakra, de megnyugtató megoldásokra is szükség lenne már. ■ MIHAJLOVITS Klára Basescu aranyat akar Verespatakról Villámcsődület a kitermelés ellen Több mint százan vettek részt kedden­ este Bukarestben a Cotroceni-palota előtt egy villámcsődületen (flash-mob) a verespataki aranykitermelés ellen tiltakozva, hasonló megmozdulásra Kolozsváron is sor került a Demokrata Liberális Párt székháza előtt. Néhány perccel a tiltakozás kezdete után Traian Basescu államfő kiment tár­gyalni a Facebook közösségi portálon népszerűsített akcióra érkezett tiltakozókkal. Mint mondta, értékeli, hogy civilizáltás­ zajlik a tüntetés. Leszögezte: álláspontján nem hajlandó változtatni, azt szakértői jelentések alapján alakította ki, amelyek­ben mind az állt: a kitermelést el kell kezdeni, a környezetvédelmi előírások betar­tásával. Több mint négyezer munkahely jön létre a beruházás révén, és minden alkalmazott, még az igazgató is román lesz - érvelt az államfő. Szerinte azért is indokolt az arany kitermelése, mert Romániának szüksége van a pénzre ahhoz, hogy fedezni tudja a nyugdíjalap és a társadalombiztosítási költségvetés hiányát. Hozzáfűzte: ha 1997-ben ő tárgyalt volna a szerződésről, az államnak biztosan na­gyobb részesedése lett volna a projektben. Basescu elutasította a tiltakozók azon javaslatát, hogy szervezzenek népszavazást az ügyben. Az egyik tüntető felhívta az államfő figyelmét, hogy amióta elkötelezte magát az aranykitermelés mellett, a Rosia Montana Gold Corporation részvénye­inek ára négyszeresére emelkedett, mire Basescu azzal replikázott: „Látják, mit jelent államfőnek lenni?” Egyébként a román pénzügyminisztérium egyik sürgősségi kormányrendelet­tervezete szerint az arany, a platina és az ezüst kitermeléséből az államot megillető járadék aránya a jelenlegi négy százalékról hat százalékra emelkedhet. Románi­ában a legnagyobb aranylelőhely Verespatakon található, ahol 300 tonna arany és 1600 tonna ezüst vár kitermelésre. Az állam elégedetlen az RMGC-vel kötött bányakoncessziós szerződéssel, és a vezetők a szerződés újratárgyalását szorgal­mazzák az arany és az ezüst kitermelése nyomán az államot megillető haszon újra­osztása érdekében. (Háromszék) MmSk­i kitekinto@magyarszo.com KITEKINTŐ 3 Orbán gyorsítaná a megújítást Tovább csökken az államadósság­­ A miniszterelnök nem hajlandó a „bankárok nyelvén” beszélni Újabb, néhány százalékos államadósság-csökkentés bejelentésére készül a következő egy hétben Orbán Viktor miniszterelnök. Erről a Kossuth rádió 180 perc című műsorában beszélt tegnap, kö­zölve, hogy a csökkentés forrása ismét a nyugdíjrendszer átszervezéséből felszabaduló pénz lesz. A kormányfő megerősítette, szeret­né, ha 2012-ben a GDP 70 százaléka alatt lenne az államadósság, a ciklus végére pedig közelebb lenne a 60, mint a 70 százalékhoz. Megjegyezte, Európá­ban két ország van, Svédország és Ma­gyarország, amely képes csökkenteni idén az államadósságát, a többi állam­ban az mindenhol növekszik, jó néhány országban pedig a kezelhetetlenül ve­szélyes zónába került. Kijelentette: Ma­gyarország ln fogja győzni a válságot, szerinte ez nem kétséges. Orbán Viktor a közrádióban szólt arról is, megítélése szerint mára eldőlt, hogy nem lesz Európában gyors kilába­lás, nagyon nagy bajban van az európai gazdaság, ezért egy hosszú, legalább 8-10 évig tartó, komoly gazdasági vál­sággal kell számolni. Mint mondta, kor­mánya az ország megújításának, átszer­vezésének felgyorsításával válaszol az európai gazdasági válságra. A következő egy hétben arra fog javaslatot tenni a kabinetnek, a Fidesznek és a KDNP-nek, hogy gyorsítsák fel azokat a terveket, amelyek Magyarország megújítását cé­lozzák, így az oktatás, az egészségügy, az önkormányzati rendszer és a gazdasági támogatási rendszer átszervezését. „Egyet­len forint pazarlást sem engedhetünk meg magunknak, egyetlen felesleges kiadást sem engedhetünk meg, és egyetlen ember sem dolgozhat feleslegesen az államigazgatásban, mert ezt most már nem bírja el az ország” - szö­gezte le, ismét kiemelve ugyanakkor azt, hogy a megszorítások politiká­ját nem fogja alkalmazni, azt továbbra is mereven elutasítja. A gazdasági növekedést firtató kér­désre" a miniszterelnök hangsúlyozta: a magyar növekedés magasabb ma, mint az európai átlag, a magyar em­berek munkájának eredményeképpen megváltozott az a más­fél évvel ezelőtti hely­zet, amikor a gazdaság egyáltalán nem növeke­dett. Ma nő a magyar gazdaság, jó pályán van, „csak a növekedést mi szeretnénk a mostani 2 százalék helyett inkább a 3, 4 vagy 5 százalékos tartományban látni” - mondta. A háztartások fo­gyasztásának csökke­nésével kapcsolatban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok családnál van több pénz most, mint egy évvel ezelőtt, s ezért arra kellene meg­oldást keresni, hogy valamilyen módon szerepet játsszon ez a pénz a magyar állam finanszírozásában. „Tehát ho­gyan tudnánk elérni például azt, hogy a magyar államkötvényeket közvetlenül az emberek vásárolják meg, és a lehető legegyszerűbb úton jusson el hozzájuk, ha már takarékoskodni akarnak" - ve­tette fel, hozzáfűzve, hogy a magyar ál­lampapíroknál biztosabb megtakarítás nem létezik ma Magyarországon. Arra a kérdésre, mit szól Simor András jegybankelnök azon nyilatko­zatához, hogy felesleges megmenteni a devizahiteleseket bármi áron, a kor­mányfő azt válaszolta: „bankárem­ber, így gondolkodnak a bankárok, ezért nem szabad őket odaengedni semmi­lyen politikai pozícióhoz, ahol emberek sorsáról van szó”. Hozzátette: a deviza­hitelesek ügyében a veszteségmegosztás lesz az egyik legfontosabb kérdés az ősz­szel, vagyis az, hogy a bankok is vállal­janak részt a veszteségekből. (MTI) Másfél ezer elfogott határsértő Nyolc hónap alatt 125 körözött járművet foglaltak le Röszkénél A Szegedi Határrendészeti Kirendeltség területén az év első nyolc hónapjában jelentősen emelkedett az elfogott határsértők száma a tavalyi év hasonló időszaká­hoz képest - közölte lapunkkal dr. Szenti Szabolcs sajtószóvivő. Az embercsempé­szés és a felfedezett közokirat-hamisítási esetek száma szintén nőtt a kirendeltség illetékességi területén. Csaknem négymillió ember használta augusztus végéig a kirendeltség határát­kelőhelyeit (Röszke, Tiszasziget, vízi és légi átkelő) több mint 1 200 000 járművel. Az ellenőrzések során a rendőrök közel kétezer ún. SIS találatot regisztráltak, ame­lyeket az Európai Unió valamelyik tagállama helyezett el a Schengeni Információs Rendszerben. Ezek között 20 embert európai elfogatóparancs, míg 48 személyt nemzeti elfogatóparancs alapján fogtak el. 1144 esetben intézkedtek beutazási és tartózkodási tilalom alatt álló külföldi állampolgárral szemben, míg 125 Európá­ban körözött járművet foglaltak le a röszkei határátkelőhelyen. Az egyre erősödő illegális migráció elleni fellépés területén a szegedi Európa egyik legeredményesebb határrendészeti kirendeltsége, hiszen az idei év első nyolc hónapjában már 1529 határsértőt fogtak el, szemben a tavalyi esztendő hason­ló időszakában regisztrált 1326-os számmal. Az idegenrendészeti eljárás alá vont illegális migránsok közül több mint félezren szerbiai állampolgárok voltak. Haté­konyabbá vált az embercsempészés elleni fellépés is. Augusztus végéig 28 esetben indítottak büntetőeljárást a rendőrök, míg egy évvel koráb­ban ez 24 volt. „Egyenlőséget a MOGYE-n!” Sétálva tiltakoznak a magyar intézetekért Marosvásárhelyen az orvostanhallgatók „Ha kell, a román nemzeti ünne­pen is itt leszünk a város főterén, és kettesével sétálva tiltakozunk a Maros­vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar diákokat és taná­rokat érő etnikai diszkrimináció ellen” -jelentette ki a Krónika megkeresésére kedden Ádám Valérián. A Romániai Magyar Orvosi és Gyógyszerészeti Képzésért Egyesület titkára naponta rója többedmagával Vásárhely főbb utcáit, figyelemfelkeltő feliratokat viselve fehér orvosi köpe­nyén és narancssárga ernyőjén. „Ma­gyar intézeteket akarunk a MOGYE- n!”, „Az egyetemi autonómia nevében nem sérthetők meg az ország többi törvényei”, „A tanügyi törvényt nem vi­tatjuk, hanem végrehajtjuk”, „Egyenlő­séget a MOGYE-n” - csak néhány azon jelszavak közül, melyek nyomtatott for­mában kaptak helyet a sazponta sétáló, mintegy tizenöt fiatal öltözékén. A civil szervezet azok után volt kény­telen ezt a nem mindennapos tiltakozó formát választani, miután a polgármes­teri hivatal előbb a főtéri körmenetet tiltotta be, majd a tájékoztató sátor felál­lítását akadályozta meg. „Az első nap a helyi rendőrök belénk kötöttek, de nem tudtak egyetlen olyan törvénycikkelyt sem felmutatni, amely alapján egy sétá­ló embernek meghatározható lenne az öltözéke” - mondta el Ádám­ Valérián. Éppen ezért az aktivisták kettesével jár­ják az utcákat, hogy a hatóság emberei még a gyülekezési törvényre hivatkozva se köthessenek beléjük. Az első hét mérlegéről a titkár el­mondta, az utcán sok magyar ember gratulál, és kitartást kíván. Hasonló­an járt el az intézmény több tanára is, akik telefonon köszönték meg a fiatalok bátor kiállását. Ezzel szemben a romá­nok általában ellenszenvvel fogadják a különös tüntetőket, és olykor sértő megjegyzéseket tesznek, vagy tenden­ciózus kérdésekkel fordulnak hozzájuk. „Ilyenkor elmagyarázzuk, hogy közel fél évszázaddal ezelőtt az egyetem magyar oktatói mekkora erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy az egyetlen tollvonással létrehozott román tagozat működőképes legyen. Azt is elmondjuk, hogy a magyar tagozat létrehozása nem csorbítja a románság érdekeit. A legtöb­ben csendben hallgatják végig, majd szégyenkezve távoznak. Persze olyan járókelő is akadt, aki irredentizmussal vádolt bennünket, sőt az egyik kifejtet­te, hogy a magyar oktatás kiteljesítése egy újabb lépés lenne Erdély Magyar­­országhoz való csatolása folyamatában” - tette hozzá nevetve Ádám Valérián. (Krónika)

Next