Magyar Szó, 2012. február (69. évfolyam, 24-47. szám)

2012-02-01 / 24. szám

­ Nyugdíjukból segítik korábbi ellenségeiket a boszniai veteránok Saját zsebükből segítik a bosnyák és horvát veteránok a nyugdíj nélkül maradt boszniai szerb katonákat, akik a délszláv háborúk alatt ellenük harcol­tak. A boszniai parlament 2010-ben a hadsereg „megfiatalítása” érdekében nyugdíjazta a 35 éven felüli katonákat, de a leszerelő veteránoknak járó juttatá­sokat nem építette be a költségvetésbe. A csekkek azóta sem érkeztek meg, mivel a 2010. októberi választások óta - a legna­gyobb pártok nacionalista színezetű poli­tikai vitái okán - a parlament továbbra sem tudta rendezni az ügyet. A döntésképtelenség miatt veterá­nok százai süllyedtek mély szegénység­be, köztük a szerb Slavko Rasevic is: a nyugdíj nélkül maradt katonának már arra sem telik, hogy az iskoláig buszje­gyet vegyen három lányának. Amikor azonban már arra is felkészült, hogy anyagi gondjai miatt 17 éves lányának ott kell hagynia az iskolát, a legmegle­pőbb helyről kapott segítséget: a boszniai háború alatt a front túloldalán harcoló bosnyák és horvát veteránok ajánlottak fel támogatást egykori ellenségeiknek. A fejenként 5 eurós adományokból eddig összesen 5000 euró gyűlt össze, amelyet a szerb veteránok a leginkább rászoruló bajtársaik megsegítésére fordí­tanak. Rasevicék és egy másik család több mint 500 eurót kapnak, míg további 55, súlyos anyagi problémákkal küzdő volt katona fejenként 60 eurós támogatásban részesül. Nem ez az első alkalom, hogy a délszláv háborúk egykori ellenségei együttműködnek. Korábban például vasúti sztrájkok kovácsolták egybe a három népcsoport tagjait, egy évtized­del ezelőtt pedig egyesítették a három hadsereget, amelynek katonái egykor egymás ellen harcoltak a százezer halot­tat követelt és csaknem kétmillió embert földönfutóvá tett boszniai háborúban. Arra azonban még nem volt példa az 1995-ös békekötés óta, hogy a korábbi szembenálló felek egyike a saját zsebéből segítsen ki egy másikat. A bosnyákok és horvátok nagylelkűsé­gét az tette lehetővé, hogy veterántünte­tések nyomására a Bosznia-Hercegovinát alkotó egyik entitás, a bosnyák-horvát föderáció kormánya saját költségvetéséből hajlandó volt havi 160 eurót fizetni volt katonáinak. A boszniai Szerb Köztársa­ság ezzel szemben a mai napig nem nyújt támogatást leszerelt fegyvereseinek. A katonákkal szembeni bánásmód szolidaritást alakított ki a korábbi ellen­ségek között a 30 százalékos munkanél­küliséggel küzdő országban. A bosnyák és horvát veteránok januárban a részük­re szóló kifizetések megindulása után azonnal gyűjtésbe kezdtek a nyugdíj nélkül maradt szerbek megsegítésére, az adományokat pedig Rade Dzeleto­­vicra bízták. „Nagyon meglepődtem - mondta a segítségről Dzeletovic szerb veterán. - Korábban egymást lőttük, most meg (pénzt) kapunk tőlük.” Gorazdében, az etnikai határ túlol­dalán egy bosnyák veterán elképedve fogadta, hogy a politikusok akaratlanul is hozzájárulnak a népek közti megbé­kéléshez. „Amikor 16 évesek voltunk, a politikusok fegyvert adtak a kezünkbe, és arra kényszerítettek minket, hogy öljük egymást. Ma meg az ő tehetetlenségük késztet minket egymás megsegítésére” - mondta Senad Hubijer. A háború alatt a bosnyák Hubijer elképzelni sem tudta volna, hogy vala­ha beteheti a lábát a szomszédos szerb faluba. Most azon keresztül megy Szara­jevóba, hogy a szerb veteránokkal együtt tüntessen a kormány ellen. (MTI/AP) 2 KÜLFÖLD kulfold@magya­rszo.com RÖVIDEN ■ RÓMA Rekordot dönt a munkanélküliség Olaszországban 2004 óta nem volt ennyire magas a munkanélküliség az Istat központi statisztikai hivatal most közölt adatai szerint. Minden harmadik olasz fiatal munkanélküli. A munkanélküliségi ráta 8,9 száza­lékot mutatott decemberben. Az adatok szerint 2 243 000 olasznak nincsen munkája, ebből 1 243 000 a férfi. (MTI) ■ IZSEVSZK Fegyverek az amerikai rendőrségnek Oroszország megkezdte az ameri­kai rendőrség számára gyártott félautomata karabélyok leszállítását - közölte tegnap a gyártó, az uráli Izsevszkben levő 1ZSMAS fegyver­gyár képviselője. A januárban kötött szerződés értelmében az orosz fél az egész világon ismert Kalasnyikov gépkarabély egyik változatának, a Szajga—12-nek (tatárantilop) a példá­nyaiból ad el az Egyesült Államoknak. A Szajga-12-es modellt eredetileg sportcélokra fejlesztették ki. Löve­dékei nem ütnek halálos sebet, ezért ideális a városi körülmények közötti rendfenntartásra. Ebből a fegyverfaj­tából Oroszország eddig nem adott el külföldre. (MTI)­ ­ ATHÉN Túlzsúfolt börtönök Reménytelenül túlzsúfolt Görög­ország legnagyobb és legbiztonsá­gosabb börtöne. „A börtönben 800 ember számára van hely, de 2345-en vannak” - panaszkodott a Pireusz közelében levő büntetés-végrehaj­tó intézet igazgatója az igazságügyi minisztériumnak írt levelében, melyet a görög sajtó nyilvánosságra hozott. Két kisebb börtön igazga­tója hasonló, „robbanásig feszült állapotokról” számolt be. „Odabent a helyzet elviselhetetlen. Már látni sem bírom” - mondta Dimítrisz Szta­­matopulosz athéni ügyvéd. A görög börtönökben jelenleg 12 703 ember ül, miközben a hivatalos férőhelyek száma 9300. (MTI) Itata) A diplomácia befolyásolhatja az iráni nukleáris programot Az amerikai hírszerzés főnökének szenátusi meghallgatása Iránnak a nukleáris programjával kapcsola­tos döntését a „költség­­haszon megközelítés” határozza meg, ezért van rá esély, hogy a diplomácia befolyást gyakoroljon a Tehe­ránban meghozandó döntésekre - jelentet­te ki keddi szenátusi meghallgatásán James Clapper, az amerikai nemzeti hírszerzés igaz­gatója. „Úgy ítéljük meg, Clapper a szenátus hírszerzési bizott­ságy a nukleáris kérdésekben az iráni­sága előtt kijelentette: a Szaúd-Arábia döntéshozatalt a költség-haszon megkö- washingtoni nagykövetének meggyilko­­zolítés határozza meg, ami lehetőségeket lására irányuló, leleplezett iráni össze­kínál a nemzetközi közösségnek Teherán esküvés arra enged következtetni, hogy befolyásolására” - mondta Clapper, aki Teherán „továbbra is kész” merényletet 16 amerikai hírszerző szolgálat működ elkövetni az Egyesült Államok ellen,­zésének koordinátora. (MTI) ENSZ: Hatalomátadásra szólítják fel a szíriai elnököt Az ENSZ Szíriára vonatkozó határozattervezete arra szólítja fel a szíriai elnököt, hogy adjon át minden hatalmat alelnökének, ami egy orosz diplomata szerint egyenes út a polgárháborúhoz. Az AFP megszerezte a másolatát annak a tervezetnek, amelyet az ENSZ Bizton­sági Tanácsának tegnap, közép-európai idő szerint este kezdődött ülésén vitatnak meg. Ez támogatja az Arab Liga egy héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott, politikai átmenetet célzó határozattervezetét, amely felszólítja Aszadot, hogy adja át hatalmát alelnökének egy nemzeti egységkormány felállítása céljából, majd tartsanak előre hozott parlamenti és elnökválasztást. Az ENSZ-határozattervezet hangsúlyozza, hogy „a szövegben nincs semmi olyasmi, ami erő alkalmazására vagy­ az azzal való fenyegetésre késztetné” a tagországokat. Ez a kitétel nyilvánvalóan az orosz és kínai aggodalmak lecsillapítására szolgál. A tervezet „szabad és átlátható” választásokat irányoz,elő ,,arab, és nemzetközi felügyelet” alatt. Egyben felszólítja a szíriai kormányt, hogy „haladéktalanul vessen véget az emberi jogok mindennemű megsértésének és minden támadásnak azon személyek ellen, akik élnek politikai meggyőződésük szabad kifejezésének jogá­val”. Gennagyij Gatilov orosz külügyminiszter-helyettes egy tegnapi Twitter-bejegy­­zésben azt írta, hogy „az ENSZ BT tervezete nem mutat a kompromisszumkeresés irányába”. A diplomata szerint a tervezet elfogadása egyenes út lenne a polgárhá­borúhoz. Oroszország - Aszad egyik legerősebb támogatója - megvétózta az ENSZ BT első kísérletét a szíriai leszámolás elítélésére, és azóta sem adta jelét annak, hogy megvál­toztatta volna véleményét. Moszkva attól tart, hogy egy új intézkedés megnyitná az utat az esetleges katonai beavatkozás előtt, ahogyan arab támogatást élvező ENSZ- határozat vezetett a líbiai NATO-légicsapásokhoz is. A szíriai kormányzati megtorlásoknak 2011 márciusa óta 5400 halálos áldozatuk volt az ENSZ adatai szerint. Az ellenzék ennek többszörösét tartja számon. (MTI) 2012. február 1., szerda Arat a fagyhalál Európa keleti felében Európa keleti felében mintegy hatvan ember fagyott meg egy hét alatt, s Japán­ban is ötvenre emelkedett a hideg miatt bekövetkezett halálesetek száma - jelen­tették tegnap hírügynökségek. Európában a legtöbb áldozatot - harmincat - Ukrajnában szedte az erős lehűlés annak ellenére, hogy a meteoro­lógiai szolgálatok előre jelezték a fagy­hullámot. Az ukrajnai áldozatok közül 21 -et az utcákon, 5-öt kórházban, négyet a saját lakásán érte el a vég. Kijevben -23 Celsius-fokra süllyedt a hőmérsék­­­­­let, de hét végén ennél is alacsonyabbal, -28 fokkal számolnak. Sok bölcsődét és iskolát átmenetileg bezártak, és az utcá­kon fűtött sátrak százait állították fel a hajléktalanok számára, akiknek forró teát is adnak. Lengyelországban tegnapra virradóan öt kihűlt ember holttestére bukkantak a hatóságok, s ezzel négy nap alatt 15-re emelkedett a fagyhalálok száma. A délke­leti országrészben -27 fokot mértek, és további lehűléstől tartanak. Oroszországból csak Moszkva adott hírt egy halálesetről a -21 fokos hidegben, országos összesítés még nem készült. Romániában az egészségügyi minisz­térium közlése szerint újabb két ember szenvedett fagyhalált, s ezzel nyolcra nőtt szombat óta a rendkívül hideg időjárás áldozatainak száma. A két haláleset a dél-erdélyi Hunyad, valamint a délke­let-romániai Galac (Galati) megyében történt. A rohammentő-szolgálat össze­sen 275 hajléktalant szállított kórházba, illetve menhelyekre az elmúlt huszon­négy órában. Romániában tegnap reggel a legala­csonyabb hőmérsékletet a kelet-erdélyi Bodzafordulón mérték, ahol a hőmérő higanyszála -29,3 Celsius-fokra süllyedt. A székelyföldi Kovászna megyében a Kézd­­­­vásárhely­től mintegy 30 kilomé­terre fekvő Kommandón is -29 Celsi­­us-fokot mértek. Kovászna megyében, amely Románia egyik leghidegebb vidé­kének számít, negyedik napja jegyeznek -26 Celsius-fok alatti hőmérsékleteket. Kelet-Boszniában a kétméteres hó vágott el tucatnyi falut a külvilágtól. Az országban a hét végén fagyott meg egy férfi. Bulgáriában három ember halt meg a hidegtől. Bezártak 173 iskolát, de ezek többségét az influenza terjedése miatt. Az országban Pleven környékén mérték a leghidegebbet, -29 fokot. A szibériai tél elérte Görögországot is, ahol az ország északi részén -12 fok volt. Közép-Görögországban az iskolák zárva maradtak, az Égei-tengeren közlekedő kompjáratok leálltak a viharos szelek miatt. Athénban a hőmérséklet fagypont körül van, a főváros mintegy 20 ezer hajléktalanját igyekeznek sportcsarno­kokban, hatalmas termekben elszállásol­ni. Az emberek zöme a gazdasági válság nyomán veszítette el lakását. A görög televízió híradása szerint sok önkéntes az utcákon meleg itallal, hálózsákkal, pokróccal segíti a hajlékta­lanokat, egyebek mellett Szalonikiben is. A meteorológiai intézet szerint a következő napok kilátásai sem jobbak, Krétán például még hóesés is valószínű a következő napokban. (MTI/AFP/AP/ Reuters/ITAR-TASZSZ) Bela/AP A búvárok befejezték a keresést a Costa Concordián Biztonsági okok miatt végleg leállították a kutatást a hajótörést szenvedett olasz óceán­járó vízzel elöntött részeiben - közölte az olasz polgári védelem és tűzoltóság tegnap. A polgári védelem tájékoztatta az érintett országok nagykövetségeit és az esetleges áldozatok családját, hogy „a biztonsági körülmények nem teszik lehetővé a hajóroncs vízzel elöntött részében a további kutatást”. Mivel a hajótest deformálódott, attól tartanak, hogy vészhelyzet esetén a búvárok nem tudnának kijutni a helyenként húszméteres mélységből. Az eltűntek keresése kizárólag a hajónak a vízből kiemelkedő részén folytatódik - mondta Luca Capri tűzoltósági szóvivő. Úgy fogalmazott, hogy helyesebb áldoza­tokról beszélni, mint eltűntekről. Eddig tizenhét ember holttestét találták meg, tizenhatot tudtak közülük azonosítani, és további tizenötöt keresnek még a hajótestben. (MTI) Bela/AP

Next