Magyar Szó, 2014. január (71. évfolyam, 1-24. szám)
2014-01-25 / 19. szám
2014. január 25., 26., szombat-vasárnap M/mfic Mégis folytatódik a dohánytermesztés Bácsgyulafalván A közelmúltban írtunk a Hétvégében a bácsgyulafalvi-telecskai dohánytermesztők gondjairól, akiknek a zentai dohánygyár értesítést küldött, hogy idén már nem kötnek szerződést a faluban eddig termelt dohányfajtára. A zentai IT International Rt. dohánygyár kurta levélben értesítette a szerződött termelőket, hogy a Szerbiában termelt Burley dohányfajta iránt olyannyira megcsappant a kereslet, hogy gazdaságilag indokolatlan számára ennek a fajtának a további fölvásárlása, és megköszönte az eddigi együttműködést. Azok számára, akik a gyár irányában teljesítették minden kötelezettségüket, szerződéskiegészítést helyezett kilátásba, amelyben megszabják azt a mennyiséget, amit még február elsejéig fölvásárolnak tőlük, valamint kompenzációt ígért az eddigi beruházások arányában. A termelők egyszerre légüres térben találták magukat, hiszen a többi dohánygyárnak adott a termelői körük, és a Burley iránt valóban nincsen különösebb érdeklődés. A lapunkban megjelent cikk nyomán viszont változni látszik a telecskai dohánytermesztők helyzete. - A cikk megjelenését követően hamarosan megkeresett az újvidéki székhelyű Copex mezőgazdasági termeléssel és áruforgalmazással foglalkozó részvénytársaság, és több alkalommal is találkoztunk már - hallottuk Talpai Ferenctől, aki hatalmas fóliasátraiban termelte a palántákat a telecskai termelőknek. Ez a cég a bajunkat elbeszélő írás nyomán kereste meg a helyi termelőket. Kiderült, hogy dohánytermesztéssel is foglalkoznak, méghozzá a közelben, Veprődön (Krusic), ahol negyven hektáron gazdálkodnak. Korábban nem is gondoltak Nyugat-Bácskában egyéni termelők révén terjeszkedni, tudták ugyanis, a termelők már szerződésben állnak zentai, csókai, palánkai felvásárlókkal. ■ Milyen feltételeket szabna az új partner? A cég képviselője elmondta, hogy hosszú tapasztalatuk van a dohánytermesztéssel, ráadásul Veprődön raktárbázissal rendelkeznek, ami közelsége miatt igen kedvező a régió tekintetében. Azt is közölte, hogy nagyobb mennyiség átvételére számítanak, mégpedig hosszabb távon, szóval biztonságot szavatolnak a termelőknek. A dohányt az adott esztendő december 31-éig átveszik és ki is fizetik. A jelen pillanatban úgy tűnik, valamivel kevesebbet fizetnek, mint a zentai dohánygyár, de ez az ár a tavalyi árfekvésre épített kalkuláció, és miként minden dohánygyár esetében, a kereslet-kínálat alakulása alapján kerül pontosításra. A termelők számára elfogadhatók ezek a feltételek, mert a Copex ugyanúgy biztosítja az újratermelési anyagot, a virágföldet, a magot, egyebeket, mint a korábbi fölvásárló. ■ Milyen a helyi termelők hozzáállása? - A Copex vezetőivel tartott első összejövetelen is nagy volt az érdeklődés, sőt, eljöttek a zentai és csókai fölvásárlók is, és elmondták, ők nem mondták föl a korábbi szerződéseket, csupán közölték a cégeik feltételeit, amibe a termelők vagy beilleszkednek, vagy nem. A telecskaiak viszont erre képtelenek, a Virginia dohányfajta ugyanis, amire továbbra is lenne igény, nagyon rossz eredménnyel termeszthető a dombháton, se a talaj összetétele, se a mikroklíma nem felel meg neki. Ebből eredően természetesen örömmel fogadták a termelőink a lehetőséget, hiszen nem veszik kárba eddigi befektetésük, és nem maradnak jövedelem nélkül. A felvásárló is szorgalmazta, hogy a termelők valljanak színt, mert az Ausztriából és Magyarországról importált reproanyag leszállítása időigényes, és nem szeretnének kicsúszni az optimális palántázási és vetési időhatárból, mert az veszteség a termelőnek és a fölvásárlónak egyaránt. ■ Mennyien pártolnak át az új fölvásárlóhoz? A második egyeztetést követően tizenegy termelő nyilatkozott, hogy vállalja a szerződési feltételeket, ami területre lebontva 22 hold dohányt jelent. Persze ez csak előzetes adat, mert vannak, akik még gondolkodnak, de mire ez a cikk megjelenik, megtörténik a szerződéskötés. Már ez az előzetes hozzájárulás is 22 holddal, vagyis mintegy másfélszeresére növeli a Copex termelési területét. Kistermelőkről van szó, akik fél-másfél holddal járulnak hozzá, egyetlen termelő viszont hat holdat szeretne művelni. Félreértés ne essék, korábban mintegy 40 termelőről volt szó, akik veszélyeztetve érzik magukat, illetve összesen vagy száz családról, akik a dohányból élnek. Ez továbbra is így van, hiszen sokan a dohányművelés során kereseti napszámból tartják föl magukat, a termelők egy része meg már korábban Palánkéra vagy Csókára szerződött, de vannak, akik még nem tudják, egyáltalán folytassák-e a dohánytermesztést. Talpai Ferenc azt is elmondta, hogy ha gondjaik nem kerülnek nyilvánosságra, a telecskai dohánytermesztők továbbra is hétközben lennének. Mindenképpen szeretnék köszönetet mondani a Magyar Szónak. Mi a problémánkkal a helyi közösséghez fordultunk, erre fölfigyelt a közmédia, ami olyan megoldási lehetőséget vetett föl, amit a mi kis közösségünk nem talált volna meg. Ez egy nagyon apró példa a közszolgálati médiának a szerepére: idejében föl kell ismerni a problémákat, a nyilvánosság elé tárni őket, és segíteni a megoldást Köszönöm a Magyar Szónak - mondta Talpai Ferenc. ■ FEKETE J.József Fekete J József Talpai Ferenc: A sajtó nyitott előttünk lehetőséget Vissza a borhoz Bácskossuthfalván ismét népszerű a borászat - Kiderült, hogy melyik a legjobb bácskossuthfalvi bor A Vince-napi venyigeszentelés apropóján látogattunk el a bácskossuthfalvi szőlészekhez, borászokhoz, akik negyedik alkalommal elevenítették fel ezt az idő- és termésjóslással egybekötött hagyományt. Bika Lajossal, a helyi Rizling Szőlész és Gyümölcsész Egyesület elnökével a tavalyi termésre való áldomásirást követően beszélgettünk el. Témánk a bácskossuthfalvi borászat és borok voltak. Egyesületünk 1997 óta létezik, és jelen pillanatban 79 aktív tagja van. Abból a célból alakult, hogy a borkedvelőket, illetve szőlészeket és gyümölcsészeket tömörítse. Elsődleges célunk a barátkozás, de emellett a dolog szakmai részét is komolyan vesszük - mondta el Bika, majd azzal folytatta, hogy Bácskossuthfalván nagy hagyománya volt a szőlészetnek-borászatnak.A második világháború előtti időszakban sokkal nagyobb szőlős területek voltak, mint jelenleg. A háború után bizonyos okból kivágták a szőlőket és a gyümölcsösöket. A Rizling egyesület célja, hogy újra felélessze ezt a kettőt. Nagyobb sikereket érünk el a gyümölcsészet terén, sok fiatal megélhetési lehetőséget lát ebben. A szőlészet kicsit akadozik, itt még van tennivalónk bőven - mondta el az elnök, majd arról is beszámolt, hogy Bácskossuthfalván főként kis parcellákon és régi megművelési módszerrel folyik szőlőtermesztés. Tájjellegzetes, bácskossuthfalvi szőlőfajtákat termesztenek, az újabbak közül megtalálható a rajnai rizling, az olaszrizling, a Bácska, a kékfrankos és a merlot. Azt csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a szőlős- és gyümölcsöskertek takaros rendben követik egymást az út mentén, s a földek vége egy völgyben ér véget, amely kiváló búvóhely a külvilág gondjai elől. Részben ezért tölthetnek itt sok időt a szőlősgazdák. Amint Bikától megtudtuk, nemcsak a kertek takarosak, hanem a bácskossuthfalvi borok is egyre jobbak. - A bácskossuthfalvi borok egyre minőségibb, köszönhető ez részben a Rizling egyesületnek. Szakmai téren is igyekeztünk fejlődni, és most már olyan szinten vagyunk, hogy belföldi és külföldi versenyeken is igen szép eredményeket érünk el, érmekkel térünk haza. Igaz, nem extra minőségűek a boraink, hiszen csak amatőr borászok vagyunk, és klasszikus módszerrel dolgozunk, de igyekszünk olyat készíteni, amit szégyenkezés nélkül kitehetünk az asztalra - mesélte az egyesület elnöke. Persze, nem elég elkészíteni a bort, azt el is kell adni. Ez sajnos nem megy olyan könnyen, tudtuk meg Bikától. Felénk még mindig nem könnyű értékesíteni a bort. Ennek részben anyagi okai vannak, pl. az ünnepek alatt is kevesebb bor fogyott, noha alacsony az ára. Azt kell mondanom, hogy falun kívül sokkal könnyebb értékesíteni, mert nagyobb településeken mások az anyagi lehetőségek. Én a borom 90 százalékát falun kívül adom el - árulta el az elnök. Végezetül azt is megtudtuk tőle, hogy az egyesület tervei között szerepel a borturizmus fellendítése, valamint tagságuk megfiatalítása, mert az átlagéletkor jelenleg 60 év körül van. Az egyesület elnöke mellett elbeszélgettünk dr. Korsós Zoltán borásszal és nyugdíjas fogorvossal is. Idén az ő szőlőjében zajlott a venyigeszentelés. - Nagyon régen, 30 éve vásároltam ezt a szőlőskertet, és tavasztól őszig itt töltöm a szabadidőm legnagyobb részét. Hallottuk, hogy milyen termést jósoltak erre az évre, de a Kárpát-medencében és egész Európában annyira megváltoztak a meteorológiai körülmények, hogy igazából semmit sem lehet megjósolni. Elég egy tíznapos kemény fagy, és az elindult rügyezés lefagy, semmi sem lesz a termésből - mondta el dr. Korsós, majd arról is beszámolt, hogy az elmúlt év nagyon jó volt, sok és jó minőségű szőlő termett. Az idős borász azt is elárulta, hogy melyik a legjobb bácskossuthfalvi bor. - Itt mindenki büszke a saját termésére és minden gazda azt mondja, hogy az ő bora a legjobb. Persze, hiába mondják, mert az enyém a legjobb, de ők hadd dicsérjék a sajátjukat - mondta dr. Korsós. Házikó a szőlős közepén Lakatos János Errefelé komolyan veszik az áldomásivást Bika Lajos HÉTVÉGE 21