Magyar Szó, 2014. január (71. évfolyam, 1-24. szám)

2014-01-25 / 19. szám

2014. január 25., 26., szombat-vasárnap M/mfic Mégis folytatódik a dohánytermesztés Bácsgyulafalván A közelmúltban írtunk a Hétvégében a bácsgyulafalvi-telecskai dohánytermesztők gondjairól, akiknek a zentai dohánygyár értesítést küldött, hogy idén már nem kötnek szerződést a faluban eddig termelt dohányfajtára. A zentai IT International Rt. dohánygyár kurta levélben értesítette a szerződött termelőket, hogy a Szerbiában termelt Burley dohányfajta iránt olyannyira megcsappant a kereslet, hogy gazdaságilag indokolatlan számára ennek a fajtának a további fölvásárlása, és megköszönte az eddigi együttműködést. Azok számára, akik a gyár irányában teljesítették minden kötelezettségüket, szerződéskiegészítést helyezett kilátásba, amelyben megszab­ják azt a mennyiséget, amit még február elsejéig fölvásárolnak tőlük, valamint kompenzációt ígért az eddigi beruházások arányában. A termelők egyszerre légüres térben találták magukat, hiszen a többi dohánygyárnak adott a termelői körük, és a Burley iránt valóban nincsen különösebb érdeklődés. A lapunkban megjelent cikk nyomán viszont változni látszik a telecskai dohánytermesztők helyzete. - A cikk megjelenését követően hamarosan megkeresett az újvidé­ki székhelyű Copex mezőgazdasági termeléssel és áruforgalmazással foglalkozó részvénytársaság, és több alkalommal is találkoztunk már - hallottuk Talpai Ferenctől, aki hatalmas fóliasátraiban termelte a palántákat a telecskai termelőknek.­­ Ez a cég a bajunkat elbeszélő írás nyomán kereste meg a helyi termelőket. Kiderült, hogy dohányter­mesztéssel is foglalkoznak, méghozzá a közelben, Veprődön (Krusic), ahol negyven hektáron gazdálkodnak. Korábban nem is gondoltak Nyugat-Bácskában egyéni termelők révén terjeszkedni, tudták ugyan­is, a termelők már szerződésben állnak zentai, csókai, palánkai felvá­sárlókkal. ■ Milyen feltételeket szabna az új partner?­­ A cég képviselője elmondta, hogy hosszú tapasztalatuk van a dohánytermesztéssel, ráadásul Veprődön raktárbázissal rendelkez­nek, ami közelsége miatt igen kedvező a régió tekintetében. Azt is közölte, hogy nagyobb mennyiség átvételére számítanak, mégpedig hosszabb távon, szóval biztonságot szavatolnak a termelőknek. A do­hányt az adott esztendő december 31-éig átveszik és ki is fizetik. A jelen pillanatban úgy tűnik, valamivel kevesebbet fizetnek, mint a zentai dohánygyár, de ez az ár a tavalyi árfekvésre épített kalkuláció, és miként minden dohánygyár esetében, a kereslet-kínálat alakulása alapján kerül pontosításra. A termelők számára elfogadhatók ezek a feltételek, mert a Copex ugyanúgy biztosítja az újratermelési anya­got, a virágföldet, a magot, egyebeket, mint a korábbi fölvásárló. ■ Milyen a helyi termelők hozzáállása? - A Copex vezetőivel tartott első összejövetelen is nagy volt az ér­deklődés, sőt, eljöttek a zentai és csókai fölvásárlók is, és elmondták, ők nem mondták föl a korábbi szerződéseket, csupán közölték a cé­geik feltételeit, amibe a termelők vagy beilleszkednek, vagy nem. A telecskaiak viszont erre képtelenek, a Virginia dohányfajta ugyanis, amire továbbra is lenne igény, nagyon rossz eredménnyel termeszt­hető a dombháton, se a talaj összetétele, se a mikroklíma nem felel meg neki. Ebből eredően természetesen örömmel fogadták a terme­lőink a lehetőséget, hiszen nem veszik kárba eddigi befektetésük, és nem maradnak jövedelem nélkül. A felvásárló is szorgalmazta, hogy a termelők valljanak színt, mert az Ausztriából és Magyarországról importált reproanyag leszállítása időigényes, és nem szeretnének ki­csúszni az optimális palántázási és vetési időhatárból, mert az vesz­teség a termelőnek és a fölvásárlónak egyaránt. ■ Mennyien pártolnak át az új fölvásárlóhoz?­­ A második egyeztetést követően tizenegy termelő nyilatkozott, hogy vállalja a szerződési feltételeket, ami területre lebontva 22 hold dohányt jelent. Persze ez csak előzetes adat, mert vannak, akik még gondolkodnak, de mire ez a cikk megjelenik, megtörténik a szerző­déskötés. Már ez az előzetes hozzájárulás is 22 holddal, vagyis mintegy másfélszeresére növeli a Copex termelési területét. Kistermelőkről van szó, akik fél-másfél holddal járulnak hozzá, egyetlen termelő viszont hat holdat szeretne művelni. Félreértés ne essék, korábban mintegy 40 termelőről volt szó, akik veszélyeztetve érzik magukat, illetve összesen vagy száz családról, akik a dohányból élnek. Ez továbbra is így van, hiszen sokan a dohányművelés során kereseti napszámból tartják föl magukat, a termelők egy része meg már ko­rábban Palánkéra vagy Csókára szerződött, de vannak, akik még nem tudják, egyáltalán folytassák-e a dohánytermesztést. Talpai Ferenc azt is elmondta, hogy ha gondjaik nem kerülnek nyilvánosságra, a telecskai dohánytermesztők továbbra is hétközben lennének.­­ Mindenképpen szeretnék köszönetet mondani a Magyar Szó­nak. Mi a problémánkkal a helyi közösséghez fordultunk, erre föl­figyelt a közmédia, ami olyan megoldási lehetőséget vetett föl, amit a mi kis közösségünk nem talált volna meg. Ez egy nagyon apró példa a közszolgálati médiának a szerepére: idejében föl kell ismerni a problémákat, a nyilvánosság elé tárni őket, és segíteni a megoldást Köszönöm a Magyar Szónak - mondta Talpai Ferenc. ■ FEKETE J.József Fekete J József Talpai Ferenc: A sajtó nyitott előttünk lehetőséget Vissza a borhoz Bácskossuthfalván ismét népszerű a borászat - Kiderült, hogy melyik a legjobb bácskossuthfalvi bor A Vince-napi venyigeszentelés apropóján láto­gattunk el a bácskossuthfalvi szőlészekhez, borá­szokhoz, akik negyedik alkalommal elevenítették fel ezt az idő- és termésjóslással egybekötött ha­gyományt. Bika Lajossal, a helyi Rizling Szőlész és Gyümölcsész Egyesület elnökével a tavalyi termésre való áldomásirást követően beszélgettünk el. Té­mánk a bácskossuthfalvi borászat és borok voltak.­­ Egyesületünk 1997 óta létezik, és jelen pil­lanatban 79 aktív tagja van. Abból a célból ala­kult, hogy a borkedvelőket, illetve szőlészeket és gyümölcsészeket tömörítse. Elsődleges célunk a barátkozás, de emellett a dolog szakmai részét is komolyan vesszük - mondta el Bika, majd azzal folytatta, hogy Bácskossuthfalván nagy hagyomá­nya volt a szőlészetnek-borászatnak.­­A második világháború előtti időszakban sok­kal nagyobb szőlős területek voltak, mint jelenleg. A háború után bizonyos okból kivágták a szőlőket és a gyümölcsösöket. A Rizling egyesület célja, hogy újra felélessze ezt a kettőt. Nagyobb sikereket érünk el a gyümölcsészet terén, sok fiatal megél­hetési lehetőséget lát ebben. A szőlészet kicsit akadozik, itt még van tenni­valónk bőven - mondta el az elnök, majd arról is beszámolt, hogy Bácskossuthfalván főként kis par­cellákon és régi megművelési módszerrel folyik szőlőtermesztés. Tájjellegzetes, bácskossuthfalvi szőlőfajtákat termesztenek, az újabbak közül meg­található a rajnai rizling, az olaszrizling, a Bácska, a kékfrankos és a merlot. Azt csak zárójelben je­gyezzük meg, hogy a szőlős- és gyümölcsöskertek takaros rendben követik egymást az út mentén, s a földek vége egy völgyben ér véget, amely kivá­ló búvóhely a külvilág gondjai elől. Részben ezért tölthetnek itt sok időt a szőlősgazdák. Amint Bikától megtudtuk, nemcsak a kertek takarosak, hanem a bácskossuthfalvi borok is egy­re jobbak. - A bácskossuthfalvi borok egyre minőségibb, köszönhető ez részben a Rizling egyesületnek. Szakmai téren is igyekeztünk fejlődni, és most már olyan szinten vagyunk, hogy belföldi és külföldi versenye­ken is igen szép eredményeket érünk el, érmekkel térünk haza. Igaz, nem extra minőségűek a boraink, hiszen csak amatőr borászok vagyunk, és klasszi­kus módszerrel dolgozunk, de igyekszünk olyat készíteni, amit szégyenkezés nélkül kitehetünk az asztalra - mesélte az egyesü­let elnöke. Persze, nem elég elkészíteni a bort, azt el is kell adni. Ez saj­nos nem megy olyan könnyen, tudtuk meg Bikától.­­ Felénk még mindig nem könnyű értékesíte­ni a bort. Ennek részben anyagi okai vannak, pl. az ünnepek alatt is kevesebb bor fogyott, noha alacsony az ára. Azt kell mondanom, hogy falun kívül sokkal könnyebb értékesíteni, mert nagyobb településeken mások az anyagi lehetőségek. Én a borom 90 százalékát falun kívül adom el - árulta el az elnök. Végezetül azt is megtudtuk tőle, hogy az egye­sület tervei között szerepel a borturizmus fellen­dítése, valamint tagságuk megfiatalítása, mert az átlagéletkor jelenleg 60 év körül van. Az egyesület elnöke mellett elbeszélgettünk dr. Korsós Zoltán borásszal és nyugdíjas fogorvos­sal is. Idén az ő szőlőjében zajlott a venyigeszentelés. - Nagyon régen, 30 éve vá­sároltam ezt a szőlőskertet, és tavasztól őszig itt töltöm a szabad­időm legnagyobb részét. Hallot­tuk, hogy milyen termést jósoltak erre az évre, de a Kárpát-meden­cében és egész Európában annyi­ra megváltoztak a meteorológiai körülmények, hogy igazából sem­mit sem lehet megjósolni. Elég egy tíznapos kemény fagy, és az elindult rügyezés lefagy, semmi sem lesz a termésből - mondta el dr. Korsós, majd arról is beszá­molt, hogy az elmúlt év nagyon jó volt, sok és jó minőségű szőlő termett. Az idős borász azt is el­árulta, hogy melyik a legjobb bácskossuthfalvi bor. - Itt mindenki büszke a saját termésére és min­den gazda azt mondja, hogy az ő bora a legjobb. Persze, hiába mondják, mert az enyém a legjobb, de ők hadd dicsérjék a sajátjukat - mondta dr. Korsós. Házikó a szőlős közepén Lakatos János Errefelé komolyan veszik az áldomásivást Bika Lajos HÉTVÉGE 21

Next