Magyar Szó, 2015. március (72. évfolyam, 48-73. szám)

2015-03-02 / 48. szám

KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com Mkmrító RÖVIDEN URUGUAY Letette az esküt az elnök Letette az államfői esküt vasárnap az uruguayi Montevi­­deóban Tabaré Vázquez, aki a karizmatikus José Mujicát követi öt évre az elnöki székben, és az egyenlőség, szabad­ság, tisztelet és tolerancia értékeinek tiszteletben tartását ígéri. A beiktatáson sötét öltönyben megjelent Vázquez - aki 2005 és 2010 között az ország első baloldali elnöke volt 24 perces beszédének nagy részét az országot felszabadító, Uruguay identitását megteremtő José Artigas örökségének szentelte. Az eskütételen jelen voltak más latin-amerikai országok államfői is, így a brazil Dilma Rousseff és a kubai Raúl Castro is. Vázquez, a 75 éves onkológus a beszédében kiemelte, hogy együtt kell elemezni és megvitatni a jobb közoktatás, a mindenkire kiterjedő minőségi egészségügy és a méltó lakásviszonyok megteremtésének lehetőségeit. A 79 esztendős „Pépé” Mujica szenátorként folytatja politikai tevékenységét az új törvényhozásban. (MTI) ALGÉRIA Megállapodás a lázadókkal Előzetes „béke- és megbékélési egyezményt” írt alá a mali kormány vasárnap Algírban az afrikai ország északi részé­nek elszakadásáért küzdő felkelők egy részével. Az utóbbiak másik része, a tuaregek vezette lázadók még időt kértek a konzultációra, mielőtt igent mondanának az ajánlatra. Az ENSZ-közvetítéssel létrejött alku évtizedek lázadásainak és stabilitáshiányának igyekszik véget vetni az északi ország­részben, ahová a Nyugat és a regionális hatalmak aggodal­mai szerint visszatérhetnek az iszlamista fegyveresek, két évvel azután, hogy a francia katonai beavatkozás elűzte őket onnan. „A megállapodás célja nem az, hogy egy csapás­ra megoldjuk a mély, sokrétű, ciklikusan visszatérő válság minden problémáját, mindamellett döntő fontosságú lépés a béke és a megbékélés felé” - áll a nemzetközi közvetítő csapat közleményében. (MTI) UKRAJNA Csak útlevéllel léphetnek az országba Az orosz állampolgárok csak útlevéllel léphetnek be vasár­naptól Ukrajnába - ezzel megszűnt a Szovjetunió szétesé­se óta, negyedszázada érvényben lévő utazási rend a két ország között. Az UNIAN hírügynökség emlékeztet arra, hogy az erről szóló kormányrendeletet január 30-án írta alá Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök, hatályon kívül helyezve a vízummentes rendről szóló orosz-ukrán államközi megál­lapodás egyes pontjait. A beutazási rend megváltoztatására Petro Porosenko államfő utasította a külügyminisztériumot. Azzal indokolta az intézkedést, hogy jelentős számú orosz felderítő és sok diverzáns érkezik Ukrajna területére Orosz­országból. A TASZSZ hírügynökség szerint az új rendszer elsősorban a határ menti térségben élőket fogja leginkább sújtani, akik gyakorta minden nap átkelnek a határon, hogy meglátogassák legközelebbi rokonaikat, vagy iskolába járnak a határ túloldalára, vagy éppenséggel bevásárolni. Moszk­vai vezetők korábban azt mondták, hogy Oroszország nem folyamodik hasonló válaszlépéshez. Elsősorban humani­tárius okok miatt nem fogja ezt megtenni, és továbbra is elegendő lesz a személyigazolvány felmutatása az ukrajnai állampolgároknak ahhoz, hogy beutazhassanak Oroszország területére. (MTI) VENEZUELA Vízumrendszert vezetnek be A venezuelai elnök szombaton bejelentette, hogy a ható­ságok kémkedésen rajtakapott amerikaiakat fogtak el, és emiatt az Egyesült Államok polgárai ezentúl csak vízum­mal léphetnek az ország területére. Nicolás Maduro ezt egy gyűlésen felszólalva jelentette be. „Az országunk védelmére (...) úgy döntöttem, hogy kötelező vízumrendszert vezetünk be minden amerikai állampolgár számára, aki Venezuelá­ba utazik” - mondta Maduro, majd hozzátette, hogy ezzel az intézkedéssel akadályozzák meg az Egyesült Államok beavatkozását Venezuela belügyeibe. Nicolás Maduro nem mondta, hogy mikortól lép hatályba a vízumrendszer, de arra adott utasítást a külügyminisztériumnak, hogy a bécsi konvencióval összhangban, vizsgálja felül az országban akkreditált amerikai diplomaták számát. Mint mondta: az Egyesült Államoknak száz embere van Venezuelában, Caracast pedig 17 diplomata képviseli Washingtonban. Sem az Egyesült Államoknak, sem Venezuelának idestova öt éve nincs nagykövete a másik országban, jóllehet diploma­ták dolgoznak a nagykövetségeken. Az elmúlt időszakban tovább romlottak a két ország kapcsolatai. A hónap elején az amerikai külügyminisztérium „vízumkorlátozásokat” vezetett be meg nem nevezett jelenlegi és volt venezuelai kormányzati tisztségviselők ellen, különféle visszaélések miatt. Nicolás Maduro pedig azzal vádolta meg az Egye­sült Államokat, hogy venezuelai ellenzéki csoportokkal szövetkezve, államcsínyre készül, és fel akarja robbantani a caracasi elnöki palotát. Washington nevetségesnek nevezte Maduro állításait. (MTI) Szitává lőtték Putyin fő ellenfelét Borisz Nyemcov halála sokkolta a világot­­ Moszkvában gyászmenettel emlékeztek rá Szabó József Gyászmenetté változott az a rendszer-, válság- és háborúellenesnek készülő moszk­vai tüntetés, amelynek egyik szorgalmazója, Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus, Vlagyimir Putyin elnök legkeményebb és legelszántabb bírálója már nem lehetett a tömegben. Merénylő végzett vele pénteken éjjel a Kreml tőszomszédságában, a Moszk­va folyón átívelő Bolsoj Zamoszkvoreckij hídon. Emiatt lefújták vasárnapra meghir­detett nagyszabású demonstrációt. Helyette hatalmas gyászfelvonulást tartottak a fővá­ros központjában az elhunyt tiszteletére; több vidéki városban ugyancsak megem­lékezéseket szerveztek. Az utolsó másfél évtizedben Borisz Nyemcov volt az orosz ellenzék egyik, ha nem a legfontosabb vezetője, jelképes vezéralakja. Ilyen ismert, ráadásul nemzetközi hírű politikust az orosz államhatalom központjánál, a főváros szívében található Kreml­nél még nem öltek meg. Az 55 éves korában, négy pisztolylövéssel meggyilkolt ellenzéki vezér halála előtt három órával az Echo Moszkvi rádióban még a kormányzati (háborús) politika ellen meghirde­tett vasárnapi tüntetésre buzdított. Követelte, hogy Putyin hagyjon fel az Ukrajna elleni „őrült agres­szióval”, amely szerinte Oroszországnak szintén károkat (gazdasági válságot­ okozott. A Newsweek amerikai hírmagazin lengyel­­országi lapszámának - szintén halála előtt röviddel - adott interjújában a náci Harmadik Birodalomhoz hasonlította a Putyin-rezsimet, és felkelésbe torkolló utcai zavargásokat jósolt Oroszországnak. A hírek szerint jelentést készített, amelyben Putyin (ukrajnai) háborús szerepét akarta lelep­lezni. A tragédia után az áldozat unokatestvére, Igor Erdman azt nyilatkozta, hogy az államfő tudott erről, s ezért ölette meg ellenfelét „épp most, mielőtt még az igazság a háborúról a töme­gekre zúdult volna”. Erdman szeret a gyilkos­ság fő célja a Kreml (háborús) politikáját bíráló oroszok megfélemlítése volt. Nyemcov állítólag arra készült, hogy a vasár­napi tömegrendezvényen bizonyítékokat tár a nyilvánosság elé az orosz csapatok ukrajnai jelen­létéről és bűntényeiről. Bár ezt külföldön sok­ már régóta tényként kezelik, a Kreml és az ellen­őrzése alatt tartott állami média tagadja, hogy Putyinék katonailag segítenék a kelet-ukrajnai orosz szakadárokat. Az 1997-ben és 1998-ban miniszterelnök­helyettesi tisztséget is betöltött, többször parla­menti képviselővé választott Nyemcov már 2000-től ostorozta Putyint, sőt rengeteg tünte­tést szervezett ellene. Kezdettől fogva elutasította Putyin Ukrajna-politikáját. Ezért attól tartott, hogy szókimondása miatt az orosz elnök elte­tett láb alól. Mihail Kaszjanov exminiszterelnök szerint Nyemcovot azért ölték meg, mert „az igazságról beszélt”. A gyilkosság sokkolta Oroszországot. Moszk­vaiak tömegei, neves ellenzékiek és Nyemcov volt kormányzati politikustársai keresték már fel a merénylet helyszínét. Sokan virágot vittek a Kremlhez közeli hídra, amely a vasárnapi gyászmenet végállomása volt, mintegy jelezve, hogy itt ért véget a politikus élete, akit kedden temetnek. A merénylet után azonnal beindult az orosz állami propagandagépezet. A kormányközeli média azt terjeszti, hogy Nyemcovnak nem azért kellet meghalnia, mert támadta Putyint és rend­szerét. A hatalom egyes médiumai már szombaton azt sugalmazták, hogy a többször elvált Nyemcovot az a fiatal ukrán nő, Anna Durickaja gyilkoltat­­hatta meg (talán szerelemféltésből), aki a végzetes órában hazafelé sétált vele az ominózus hídon, és sértetlenül úszta meg a „kalandot”. Más tömeg­tájékoztatási eszközök azt valószínűsítik, hogy ukrán megbízói, védnökei szabadulhattak meg tőle, mert nem teljesítette elvárásaikat, amelyek az orosz hatalom bomlasztására, megdöntésére irányultak. De az is lehet, hogy üzleti viták, esetleg iszlám szélsőségesek állnak a háttérben. A gyilkosság után azonban azonnal felmerült a gyanú, hogy a politikai vezetés legfelsőbb szint­jén rendelhették el a kellemetlen ellenfél likvidá­lását. A politikai indíttatás nem zárható ki, hisz 2013 óta gyanús körülmények között legalább nyolc olyan (orosz ellenzéki) személy halt meg, aki keményen bírálta a Putyint. Az orosz elnök provokatív bérgyilkosságnak tartja a Nyemcov elleni merényletet, és utasította a hatóságokat, hogy indítsanak hajtóvadászatot a tettes kézre kerítésére. Az állami vezetők, köztük Putyin és Dmitrij Medvegyev kormányfő, rész­vétüket fejezték ki az áldozat hozzátartozóinak. A világ vezető politikusait megdöbbentet­te a gyilkosság, amelyet mindannyian elítéltek. Felszólították Putyint, hogy Moszkva mielőbb derítsen fényt a merényletre, és vonja felelősségre a tetteseket. (Szakértők feltételezik, hogy többen segítették a merénylőt.). Barack Obama amerikai elnök „gyors, pártat­lan és átlátható” nyomozásra szólította fel Moszk­vát. Ugyanilyen eljárást vár el Oroszországtól az EU is, amelynek kül- és biztonságpolitikai főkép­viselője, Federica Mogherini egy modern, virág­zó, demokratikus és nyitott Oroszország lelkes szószólójának nevezte a néhai politikust. Angela Merkel német kancellár ugyanakkor biztosítéko­kat kért Putyintól, hogy fényt derítenek a merény­letre, a tetteseket pedig felelősségre vonják. Külföldön több (fő)városban politikusok és magánszemélyek fejezték ki együttérzésüket az elhunyt családjának, sok helyen virággal és gyertyagyújtással emlékeznek az orosz ellenzék néhai vezéralakjára. Petro Porosenko ukrán elnököt sokkolta a halálhír. Közölte: Nyemcov a két országot összekötő híd volt, amelyet szán­dékosan romboltak le. Az ukrán főváros központjában, a Majdanon rögtönzött emlékhelyet állítottak a tiszteletére. A kijeviek az áldozat iránti tiszteletük kifejezéseként és a kegyelet jeleként virágokat vittek a térre, de az orosz nagykövetséghez is, ahol mécseseket gyújtottak. Az utóbbi helyszínt több ellenzéki szervezet is helytelenítette, mert szerintük Nyem­covot az orosz hatalom ölette meg. Rachael Niziolek Hatalmas tömeg búcsúztatta Borisz Nyemcovot, akinek halála sokkolta a világot 2015. március 2., hétfő Kiknek állhatott érdekében a politikus halála? Az ukrán sajtó gyanús öngyilkosságként kezeli Mihajlo Csecsetov volt parlamenti képviselő halálát Az ukrán sajtó újabb gyanús öngyilkosságként kezeli az Oroszor­szágba szökött Viktor Janukovics exállamfő környezetéhez tartozó Mihajlo Csecsetov volt parlamenti képviselő halálát, és felvetette a kérdést, kiknek állhatott érdekében a váratlan esemény, amellyel kapcsolatban a nyomozók nem találtak erőszakra vagy kényszerí­tésre utaló jelet, és megállapították, hogy a politikus önszántából vetett véget életének. A 61 éves politikus, Mihaj­lo Csecsetov szombatra virradóan ugrott ki 17. emeleti kijevi lakásá­nak ablakából, miközben felesége is otthon volt. Nejének állítása szerint felébredt álmából, és keresni kezdte a férjét. Nyitva találta dolgozószoba ablakát, a szobában pedig férje papu­csára és rövid búcsúlevélre bukkant, amelyben Csecsetov azt írta, hogy „egyáltalán nem maradt morális ereje a további élethez”. A nyomozók nem találtak erőszakra vagy kényszerítés­re utaló jelet, megállapították, hogy a politikus önszántából vetett véget életének A korábbi parlamenti ciklus­ban Csecsetov a Viktor Janukovics mögött álló Régiók Pártjának első frakcióvezető-helyettese volt, és az államfő tanácsadójaként is tevé­kenykedett. A tavalyi választáson már nem lett az ukrán törvényho­zás tagja. Hatalommal való vissza­élés vádjával február 21-én őrizetbe vették, két nappal később azonban ötmillió hrivnya (49,6 millió forint) óvadék fejében szabadon engedték. A nyugalomba vonult képviselő ellen a gyülekezési, a sajtó- és a szólás­­szabadságot jelentősen korlátozó, „diktátori törvények” néven elhí­­resült jogszabályoknak a Majdan­­tüntetések alatt, 2014. január 20- án történt botrányos parlamenti megszavazása ügyében indítottak eljárást. Azzal vádolták, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjaként hamis szavazati eredményt hitelesí­tett aláírásával. Csecsetov a horri­bilis mértékű óvadékkal kapcsolat­ban újságíróknak csak annyit árult el, hogy „barátok” tették le érte. Az öngyilkosság hátterével foglalkozó, több ukrán médiafor­rás által közzétett elemzés tíz évvel korábbra, a „narancsos hatalomvál­tás” idejére nyúlik vissza. Csecsetov, aki 1999 és 2003 között az állami vagyonkezelő alap első helyettes vezetője, majd a következő két évben elnöke volt, 2005 augusztusában önként tanúvallomást tett, amely­ben több akkori oroszbarát vezetőt és oligarchát vádolt meg privatizáci­ós visszaélésekkel. Az általa megvá­dolt személyek közül végül senkit nem vontak felelősségre. Többek között a Vlagyimir Putyin orosz elnök bizalmasának számító Viktor Medvegycsukot, Leonyid Kucsma akkori állam­fő nagy befolyású hivatalvezetőjét vádolta meg azzal, hogy kénysze­rítette őt egy nagy értékű birtok átjátszására a Dinamo Kijev futball­csapat számára. Vallomása szerint kénytelen volt közreműködni ukrán nagyvállalatoknak - köztük a Krivo­­rozssztal acélműveknek - az állam számára előnytelen privatizációjá­ban oligarchák hasznára, akik között Kucsma vejét, Viktor Pincsukot, Rinat Ahmetov és Szerhij Taruta donyecki üzletembereket is megne­vezte. Vallomásában megemlítette Janukovicsot is mint akkori minisz­terelnököt, aki a privatizációs ügyle­tek véghezvitelében szintén nyomást gyakorolt rá. Egyik párttársa, Olekszandr Jefremov, a Régiók pártjának volt frakcióvezetője ellen is tanúskodott annak idején. Elmondása szerint arra kényszerítette, hogy negyven­ről hatvan százalékra emelje egy észak-donyecki vállalatcsoport privatizációra bocsátható részvé­nyeinek arányát. Mellesleg jelen­leg Jefremov ellen is eljárás folyik hatalmi visszaélés, valamint uszítás, azaz az ukrán és az orosz nemze­tiségűek közötti ellenségeskedés szításának vádjával. A volt frakció­­vezető szintén több millió hrivnya óvadék kifizetése után van jelenleg házi őrizetben. Az ukrán sajtó emlékeztetett arra, hogy az állami vagyonkezelő alap egy korábbi vezetőjét, Valen­­tyina Szemenyuk-Szamszonyen­­kót tavaly augusztusban találták holtan Kijev környéki otthonában. A volt tisztségviselővel egy vadász­puskából származó lövedék végzett, a fegyvert a holttest mellett találták meg. ■ Kovács Andrea - MTI

Next