Magyar Szó, 2015. május (72. évfolyam, 98-121. szám)

2015-05-04 / 98. szám

2 KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.com MmnuSió Ismét működik a forródrót Ismét van közvetlen távközlési kapcsolat a NATO és az orosz katonai erők vezetése között, az úgynevezett forródrótot német kezdeményezésre építették ki - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A beszá­moló szerint a NATO katonai vezetése a hidegháború vége óta most először rendelkezik a szövetséget az orosz katonai veze­téssel közvetlenül összekötő állandó távközlési lehetőséggel. Az észak-atlanti szövetség a FAS érdeklődésére közölte, hogy az európai főparancsnok és a katonai bizottság elnöke egyaránt rendelkezik engedéllyel arra, hogy kapcsolatba lépjen orosz kollégáival. A kommunikációs csatornák mindenkor nyitva állnak és rendszeresen ellenőrzik, hogy működnek-e. A NATO arról nem tájékoztatott, hogy mikor helyezték üzembe a rend­szert, de a FAS az egyik tagállami delegációtól úgy értesült, hogy az orosz fél az előző héten adta meg az elérhetőségeket. A NATO titkosnak minősítette a kapcsolatfelvételre irányuló eljárást. A forródrót kiépítését Frank-Walter Steinmeier német külügy­miniszter kezdeményezte tavaly decemberben. Azzal érvelt, hogy az ukrán válság miatt növekvő feszültségben szükség van az állandó összeköttetésre, hogy kezelhetőek legyenek az esetleges krízishelyzetek. A kezdeményezést egyebek mellett az atomfegyver célba juttatására alkalmas orosz hadászati bombá­zók fokozott aktivitása ösztönözte. (MTI) Feloldották az éjszakai kijárási tilalmat Baltimore-ban Feloldotta az éjszakai kijárási tilalmat vasárnap Baltimore polgármestere, miután a városban lecsillapodtak a kedélyek a hét eleji zavargások óta. Az intézkedést a polgármester kedden azért rendelte el, mert zavargások törtek ki a keleti parti város­ban egy fekete fiatal, Freddie Gray rendőri őrizetben történt halála miatt. Az indulatok lecsillapodásához nagyban hozzá­járult, hogy Marilyn Mosbey államügyész pénteken bejelen­tette: Freddie Gray halála emberölésnek minősül és ezért az őt őrizetbe vevő hat rendőr ellen vádat emelnek. Grayt április 12-én vették őrizetbe, miután „szemkontaktust teremtett” a rendőrökkel és futni kezdett előlük. A 25 éves afroamerikai fiatalember az eljárás során súlyos nyakigerinc-sérülést szenve­dett, amelybe egy hét múlva belehalt. Szombaton a marylandi nagyvárosban tízezrek vonultak az utcára, azt ünnepelve, hogy vádat emelnek az érintett rendőrök ellen. (MTI/API Ezreket menekítettek ki a hánykolódó lélekvesztőkből . Több mint négyezer illegális bevándorlót menekítettek ki különböző csónakokból, bárkákból a Földközi-tengeren a líbiai és a görög partok közelében szombaton és vasárnap - közölte az olasz és a görög parti őrség. A beszámoló szerint további mentőakciók várhatók, mert az embercsempészek - kihasználva a jó időjárást - újabb bevándorlókkal teli lélek­­vesztőket indítottak Európa partjai felé. Az olasz parti őrség közölte, hogy vasárnap délutánig 4100 embert mentettek meg a líbiai partok közelében. A parti őrség szóvivője elmondta, hogy mintegy 220 embernek sikerült elér­nie a legdélebbi olasz szigetet, Lampedusát. Tíz ember azonban életét vesztette a tengeren Líbia közelében. (MTI/Reuters/dpa) Harcok Donyecknél Nehézfegyverek robaja hallatszott szombaton este a kelet­ukrajnai Donyeck városában, a Moszkva-barát donyecki szakadárok hírügynöksége és az orosz média szerint az ukrán hadsereg ágyúzta a környéket. Vasárnapra virradóra Eduard Baszurin, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársa­ság (DNR) védelmi minisztere azt közölte, hogy tárcájának képviselői a válság rendezésének koordinálására létrehozott központ közvetítésével megállapodtak az ukrán hadsereggel, hogy vasárnap nulla órától véget vetnek a harcoknak Donyeck térségében. Baszurin szerint egy órával később azonban az ukrán hadsereg folytatta a szakadárok állásainak lövetését, majd a támadások intenzitása alábbhagyott. Az ukrán hírügy­nökségek szerint a szakadárok a szombati nap folyamán 35- ször sértették meg a tűzszünetet, és 14 alkalommal vetettek be aknavetőket az ukrán katonák ellen, továbbá 11-szer fordult elő, hogy kézifegyverekből nyitottak tüzet rájuk az elválasztó vonal mentén. (MTI/TASZSZ) A dzsihadisták kivégeztek háromszáz jazidit A jazidi kisebbséghez tartozó háromszáz foglyot végeztek ki az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet fegyveresei az iraki Moszul közelében - közölték jazidi és iraki illetékesek. A BBC hírszolgálat idézte vasárnapra virradóra a Jazidi Haladó Párt közleményét, amely szerint a foglyokat pénteken ölték meg a Moszul melletti Tál Afar körzetben. A BBC emlékeztet arra, hogy az IÁ fegyveresei tavaly jazidik ezreit ejtették foglyul, és állítólag a fellegváruknak számító Moszulban tartják őket fogva. Április elején, nyolc hónapnyi fogva tartás után közülük több mint kétszázat engedtek szabadon. A szunnita szélső­ségesek „sátánimádóknak” tartják a jazidikat. A jazidik ősi gyökerekből táplálkozó monoteista vallására hatással volt a zoroasztrizmus, a kereszténység, sőt bizonyos mértékig az iszlám is. (MTI) 2015. május 4., hétfő Nepál: Tízezernél több halott? Tömegek éheznek és alszanak a szabad ég alatt a földrengés sújtotta vidékeken Szabó József Több személyt szabadítottak ki élve a hétvégén a romok alól Nepál­ban, jóllehet a hatóságok már nem számítottak arra, hogy a mentők további túlélőket találnak. Az orszá­got április 25-én megrázó heves - a Richter-skálán 7,8-as erősségű - földrengés hatalmas pusztítást oko­zott a fővárosban, Katmanduban és a távoli vidékeken. Azóta rengeteg utórengést észleltek, a legutóbbiak szombaton és vasárnap rázták meg Nepált, további lakóépületek soka­ságát döntve romba. Tíz nappal a katasztrófa után még mindig rengeteg a holttest az összedőlt épületek alatt, ami miatt az egészségügyi szervezetek fertőző betegségek megjelenésétől tarta­nak. Az illetékesek elrendelték a ha­lottak azonnali hamvasztását, hogy megelőzzék a járványok kialaku­lását. A hatóságok már 7040 halá­los áldozatot és 14 123 sérültet számoltak össze. Több ezer ember­ről továbbra sem tudni semmit, mivel a külvilágtól elvágott terü­leteken rekedtek. Félő, hogy egy részük már nem él; ebben az eset­ben a halálos áldozatok száma a tízezret is meghaladhatja. A természeti csapás Nepálban követelte a legtöbb emberáldoza­tot, de Bangladesben, Indiában és Kínában (Tibetben) szintén mint­egy száz személy halálát okozta. Rensie Teerink, az Európai Unió nepáli nagykövete ugyan­akkor arról számolt be, hogy a térségbe korábban turistaként vagy hegymászóként érkezett uniós állampolgárok közül még mintegy ezer sorsa ismeretlen. A helyi rend­őrség nem tud ennyi eltűnt uniós vendégről, de azt megerősítette: a katasztrófában legalább 76 külföl­di meghalt, több mint 200 sorsa ismeretlen. A Himalája térségében fekvő, 28 millió lakosú Nepálban legalább nyolcmillió embert sújtott a katasztrófa, a szerencsétlenül jártak csaknem negyede gyermek. Az 1934-es (még erősebb) földren­gés óta nem tapasztalt pusztítás miatt a lakosság tíz százaléka sáto­rokban vagy ideiglenes szállásokon él, sokan rendkívül rossz körül­mények között. További 900 ezer ember viszont kénytelen a szabad ég alatt tölteni az éjszakát. A bajba jutottaknak 400 ezer sátort kelle­ne biztosítani, hogy fedél legyen a fejük fölött. Az újabb földrengés(ek)től való félelem ellenére egyre többen költöznek vissza otthonukba, vagy egykori lakhelyükre, ahol a házuk helyett gyakran csak romok fogad­ják őket. (Az ENSZ több százezer megrongálódott vagy megsemmi­sült házról tud.) A hajléktalanok száma óriási, különösen a földren­gés által leginkább sújtott területe­ken. Ezeken a vidékeken a lakosság nem jut hozzá az alapvető élelmi­szerhez (emiatt tömegek éheznek), a vízellátás is akadozik, áram sincs, mert az elektromos hálózat jó része megsemmisült. A problémákat a hamarosan kezdődő esős évszak tovább súlyosbíthatja. A külföldi humanitárius segély folyamatosan érkezik a fővárosban működő egyetlen nemzetközi repü­lőtérre. Katmanduban tegnaptól azonban már csak a kis- és köze­pes méretű gépeket fogadják. A légi kikötő egyetlen kifutópályá­ja ugyanis nem bírja el a hatalmas (katonai) szállítógépeket, ezért azok nem landolhatnak. A rakományok eljuttatása a rá­szorultakhoz szintén akadozik, amiért sok helybeli nem a tragé­diával járó fejetlenséget okolja első­sorban, hanem a lassú és körülmé­nyes ügyintézéshez szokott korrupt (vám)hivatalnokokat. A segélyek országon belüli szállítása azért is ne­hézkes, mert megrongálódott az út­hálózat, nincs elég használható he­likopter, teherautó, sőt sofőr sem. A katasztrófában legalább 76 külföldi halt m­­eg Beta/AP Lánya született Katalin hercegnőnek és Vilmos hercegnek Lánya született szombaton Katalin hercegnőnek és Vilmos hercegnek, a brit trón majdani várományosának. A hercegnő és újszülött gyermeke szombaton este haza is tért a kórházból. A gyermek a negyedik a brit trónutódlási sorban, Károly trón­örökös - Vilmos édesapja -, vala­mint Vilmos és a hercegi házaspár elsőszülöttje, a 21 hónapos György herceg után. Vilmos és Katalin leánya így valószínűleg nem lesz az Egyesült Királyság uralkodója. Az újszülött 3700 grammal jött a világra londoni idő szerint délelőtt 8.34-kor, vagyis közép­európai idő szerint 9.34-kor. A Kensington-palota - a házas­pár londoni rezidenciája - a hírt csaknem háromórás késleltetéssel közölte, mert a protokoll alapján először a 89 esztendős dédnagy­mamát, II. Erzsébet királynőt és a királyi család többi tagját érte­sítették. Vilmos és Katalin máso­dik gyermeke a királynő ötödik dédunokája. Katalint szombaton reggel 6 órakor vitte be férje autóval az észak-londoni Paddington város­rész St. Mary’s nevű kórházának szülészeti magánklinikájára. A gyermek két és fél óra múltán megszületett, sokkal gyorsabban, mint bátyja. A szombaton született hercegnő negyedik helye a trón­utódlási sorban biztosított, akkor is, ha később születik egy öccse. A brit kormány által négy éve elindított, az új törvény néhány héttel ezelőtti kihirdetésével az idén kiteljesedett reformfolyamat ugyanis felszámolta azt a több évszázados diszkriminatív előírást, amely szerint a mindenkori uralko­dó fiú leszármazottai előnyt élvez­tek a trónöröklésben, akkor is, ha volt idősebb leánytestvérük. Vilmos és Katalin leánygyerme­kének nevét várhatóan a következő napokban jelentik be. A YouGov közvélemény-kuta­tó cég mindazonáltal már a gyer­mek világra jötte előtt megkér­dezte az alattvalókat arról, hogy ha hercegnőjük születik, milyen nevet adnának neki. A legtöbben, 12 százaléknyian Vilmos 1997-ben elhunyt édesanyja, Diana herceg­nő nevét választották. A vizsgálat­ba bevont 2200 fős mintán belül a második legnépszerűbb leánynév a Charlotte és az Alice volt, egyaránt 9-9 százalékos szavazataránnyal. (Forrás: MTI) A hercegi pár az újszülöttel Koalíciós erők Jemenben Korlátozott szárazföldi hadműveletet indított a szaúdi vezetésű arab koalíció a jemeni síita húszi lázadók ellen a déli Áden városban - közöl­ték helyi tisztségviselők az AFP francia hírügynökséggel. „Korlátozott létszámú koalíciós erők érkeztek Ádenbe és további katonák várhatóak” - mondta egy név nélkül nyilatkozó illetékes. Jeme­ni katonai források szerint legalább húsz külföldi felderítő érkezett a kikötővárosba. Az al-Gad című helyi lap arról számolt be, hogy a szövetséges katonák már csatlakoztak a városban zajló összecsapásokhoz. „A koalíciós erők vasárnap reggel Ádenbe érkezett első hulláma bekapcsolódott a (húszik elleni) harcokba” - közölte az újság. Szemtanúk szerint a feketébe öltö­zött, álarcos katonákat vasárnap tették le Áden al-Manszúra negyede és repülőtere között. A landolás helyszíne felett állítólag katonai heli­kopterek köröztek. Ahmed Aszeri, az arab koalíció parancsnokságának szóvivője később azt közölte, hogy a szövetség nem indított nagyobb szabású szárazföldi offenzívát Jemenben. A tábornok kijelentette, hogy nincsenek külföldi harcoló erők Ádenben, arra a kérdésre azonban nem válaszolt, hogy vezényeltek-e különleges erőket a városba. Szalmán bin Abdel-Azíz szaúdi király nemrégiben arra utasította az ország legjobban felfegyverzett szárazföldi haderejének számító Nemzeti Gárdát, hogy csatlakozzon a jemeni katonai művelethez. KAZETTÁS BOMBÁKAT VETETTEK BE Nemzetközileg betiltott, amerikai gyártmányú kazettás (fürtös) bombákat vetett be a szaúdi vezetésű arab koalíció a jemeni síita húszi lázadók ellen - közölte vasárnap a Human Rights Watch (HRW) nemzet­közi jogvédő szervezet. A HRW legfrissebb jelentése szerint fényképek és videofelvételek is bizonyítják, hogy a Jemenben beavatkozó szövetség repülőgépei az utóbbi hetekben kazettás bombákat vetettek be a felkelők egyik fellegvárának tartott észak-jemeni Szaada tartományban. „Ezeket a fegyvereket soha, semmilyen körülmények között nem lenne szabad használni” - hangsúlyozta Steve Goose, a HRW fegyver­kérdésekben illetékes igazgatója. Rijád a légi hadjárat kezdete óta tagadja, hogy kazettás bombákat vetnének be Jemenben. Szaúd-Arábiát és szövetségeseit egyre komo­lyabb nemzetközi bírálatok érik a civil áldozatok magas számáért. (MTI/AFP/AP/Reuters) Beta/AP

Next