Magyar Szó, 2017. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2017-07-15 / 162. szám

2017. július 15., 16., szombat-vasárnap MkcmSH) hetvege@magyarszo.rs HÉTVÉGE M1 Halász Gyula A mai Sremska Mitrovica területéhez tartozó egykori római város, Sirmium Glac elnevezésű parcelláján már a XIX. század második felében érdekes régészeti leletekre bukkantak, a nevét egy mitrovi­­cai polgárról, Glac Péterről kapta, aki a XIX. században megvásárolta ezt a birto­kot. Ekkor találták meg az első leleteket is, habár azok nem mondhatók régészeti ásatásoknak, csupán azok a dolgok kerül­tek elő, amelyekre a felszínen bukkantak rá, egyes ókori istenekről készült szob­rokra, valamint a római vízvezetékrend­szer részeire. Az első világháború idején, az Osztrák-Magyar Monarchia hadsere­gének az egyik tisztje jelentős régészeti leletekről tájékoztatta a parancsnokságot, csapata akkor egy 80 négyzetméteres mozaikra bukkant. A második világ­háború után mezőgazdasági birtokká alakították a területet, az ókori leleteket pedig elkerítették. Az első valódi régészeti ásatásokra 1994-ben került sor, a munká­latokat a Szerémségi Múzeum és a Belg­rádi Régészeti Intézet vezette. Akkor több helyen is mozaikokat találtak, de abban az időben nem volt lehetőség komolyabb ásatásokra. Az azonban nagy jelentőség­gel bír, hogy 1994-ben a régészek megál­lapították, hogy ezen a helyszínen kiemelt fontosságú régészeti leletek vannak, és átfogó, nagy méretű, többéves régésze­ti kutatásokra van szükség, amelyeket külföldi szakértők bevonásával kellene elvégezni. Dr. Stefan Pop-Lazic, a Belg­rádi Régészeti Intézet szakmunkatársa elmondta lapunknak, az idei régészeti ásatásokat egy három évvel ezelőtt elké­szült projekt alapján kezdték el. - Ez egy jelentős, nemzetközi szakértők közreműködésével folytatott kutatás, amely egy hosszú távú régészeti ásatásnak a kezde­te. A projekt keretében nemcsak ásatásokat végzünk, hanem a felszínre került tárgyakat megtisztítjuk, szétválogatjuk, konzerváljuk és végül majd kiállítjuk. A Vila rustika Glac elnevezésű projektet a Sydneyi Egyetem és a Belgrádi Régészeti Intézet közösen bonyo­lítja le, a munkálatokat Richard Miles, a Sydeyi Egyetem professzora, és jómagam, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa irányítjuk. A kutatást a Sydneyi Egyetem, a belgrádi Ausztrál Nagykövetség, Sremska Mitrovica önkormányzata és a Kulturális Minisztérium is támogatja. A Mitroszem vállalat, amelynek objektumai az ásatások közelében helyezkednek el, szintén sokat segítenek, hogy minél színvonalasabb munkát végezhessünk. ■ Min dolgoznak jelenleg? - Régebbről is tudtuk, hogy a régé­szeti helyszín nagy, több hektáros terü­leten helyezkedik el. A 2014-ben végzett geofizikai kutatások azt mutatták, hogy az ásatások környékén (4,5 hektár) számos objektum található. Az idén végzett kuta­tásokból viszont az derült ki, hogy sokkal nagyobb területen találhatók ókori marad­ványok, mint az gondoltuk volna, a Mitros­zem vállalat területén is és a közeli erdőben is számos terekre bukkantunk. A jelenleg végzett ásatásokból viszont azt látjuk, hogy ezen a helyen egy nagyobb objektumról van szó, amely kb. 300x400 méteres volt. Ha megnézzük, hogyan építkeztek az ókori római birodalomban, akkor azt feltéte­lezzük, hogy egy igen impozáns palotáról lehet szó, mivel Mitrovica, azaz Sirmium közelében helyezkedik el, tulajdonkép­pen egyfajta peremvárosi része lehetett, és A Glac parcellán végezett ásatások helyszíne nagyon közel van a Szávához is. A késő­ókori villákra jellemző az ehhez hasonló helyszín. Az építészeti elemek és a részletek azt sugallják, hogy rendkívül előkelő palota lehetett, a falakat és a padlózatot kőmozaik, peloponnészoszi és olaszországi császári porfir (kőzet) és egyiptomi márvány díszí­tette. Azt feltételezzük, hogy Maximianus római császár egyik előkelő üdülője lehetett, de erről még nincs bizonyíték. A Sirmium­­mal kapcsolatos kutatások több mint egy évszázada tartanak, nagyon sokat tudunk róla és a környékéről is. Azt is tudjuk, hogy milyen régészeti leletekre bukkantak Sirmi­um körül, és ez az egyedüli olyan helyszín, ahol olyan tárgyakat, elemeket találtunk, mint a sirmiumi császári palotában. Ebből kifolyólag arra következtetünk, hogy szoros összefüggésben lehet a császárral és itt kiemelném az egyiptomi vörös porfirt, ezt a kőzetet abban az időben kizárólag a császári építményeken használták. Az itt felfedezett építészeti stitus is kiemelkedő, úgyhogy valóban azt gondoljuk, császári palotáról van szó. A történelmi tények is a feltétele­zéseink mellett szólnak, Sextus Aurelius Victor római történetíró lejegyzései szerint Maximianus római császár Sirmium mellett építtetett palotát - meséli Pap­ Lazio. Közben csörög a telefonja, újabb munka­társak érkeztek, akik elhelyezik az objek­tum körül azokat a jelzéseket, amelyeknek köszönhetően később egy drón a levegőből 3D-prezentációt készít. ■ Abban az esetben, ha beigazolódna a feltételezés, mekkora méretű felfedezés­ről lenne szó? - Nagyon-nagyon fontos felfedezés lenne, több császári palotát fedeztünk már fel, a Romulianát, a Sarkament és a Medi­­anát, úgyhogy ez lenne a negyedik ilyen méretű és jelentőségű épület. Azt meg kell még jegyeznem, hogy ez az egyedüli olyan épület, amelyről a történelmi források Pala­­tiumként szólnak, magyarán palotáról, míg pl. a Romulianát a történelmi források csak helyiségként említik. Minden­esetre az elkövetkező régészeti ásatásokat és a tudo­mányos munkát is nagyon várjuk, élvezzük majd minden pillanatát. Az objektum padlózata egyes helye­ken csodaszép mozaikkal volt kirakva, a feltételezett császári palota több részén is ilyenre bukkantak a régészek . ■ Az ásatások során nagyon sok leletet találtak, és nem kötődik mind a feltétele­zett palotához.­­ A helyszínen a palotánál jóval régeb­bi és újabb kori leletekre is bukkantunk, pl. előkerült egy pénzérme Theuderich keleti gót király idejéből, valamint II. Iusz­­tinianosz bizánci császár idejéből is, ami arról tanúskodik, hogy ezen a helyszínen a 6. században is település volt. A rengeteg lelet azt sugallja, hogy ezen a helyszínen több éves régészeti kutatásra lesz szükség. Az idén csupán egy hónapot tartanak a régészeti ásatások, ez nagyon kevés idő egy ekkora területre, a jövő héten már befejez­zük Az egy hónapon kívül volt egy hét, amikor elvégezték az előkészületi munkála­tokat, ekkor lenyírták a füvet és kiirtották a bozótot, hogy a régészek hozzáláthassanak a munkához. Az idei ásatások után lefedjük a kiásott objektumokat védőtextillel, illetve homokkal szórjuk be egyes részeit, és kerí­tést emelünk az ásatási helyszín köré. ■ Hogyan tovább? Biztos, hogy lesz folytatása? - Minden bizonnyal. Ötéves együtt­működési szerződést írt alá a Belgrádi Régészeti Intézet és a Sydneyi Egyetem, az ausztráliai partnereinknek öt évre jóváhagyták a projekt támogatását, mivel ott másként működnek az intézmények, nálunk másként megy, mi minden évben pályázunk A projekt keretében régészeti iskolát is tervezünk alapítani, ahol hazai, ausztrál és más külföldi diákok tanulhatná­nak - magyarázta Pop-Lazic. Az ásatások körüli munkában aktívan részt vesz a Szerémségi Múzeum is. Miros­lav Jeszetic, a kultúrintézmény munkatársa elmondta, itt sokkal könnyebben végez­hetnek ásatásokat, mint Mitrovicán, mert ott lépten-nyomon különféle akadályokba ütköznek Minden tárgyi lelet, ami az itt végzett ásatásokból kerül elő, a mitrovicai Szerémségi Múzeumban lesz megtekinthe­tő, természetesen előbb szétválogatják őket, majd konzerválják Jasmina Davidovic, a Szerémségi Múze­um régésze a Glac parcellától nem messze, a Mitroszem egyik objektumában dolgozik, ő és munkatársai válogatják szét a régészeti ásatások során talált tárgyakat, és ezután konzerválják őket. Davidovic elmondta, az eddig legértékesebb lelet a császári padló­kőzet, hiszen ez egyértelműen arra utal, hogy császári épületről lehet szó.­­ A legértékesebb a vörös padlókőzet, de találtak zöld császári kőzetet is, amely való­di luxuscikknek számított abban az időben, és nagyon szép freskók kerültek hozzánk, igaz, összetörve, de egy részét már össze is­ Az objektum különböző pontjain jelzé­seket helyeznek el, amelyek segítségével később egy drón a levegőből 3D-prezen­­tációhoz szükséges felvételeket készít­­esztették az ausztráliai régészek A kőzeten kívül találtak üveget, kerámiát, pénzérmé­ket, és mindezek különböző időszakokból származnak, rengeteg a római, kelta és germán eredetű tárgy. Nagyon várjuk már, hogy mikor találnak esetleg szobor­marad­ványokat, mert akkor sok minden kikristá­lyosodna. Találtak már egy kis szoborrészt, de ez még nem bizonyít semmit - magya­rázta Davidovic. Egy nagy felfedezés küszöbén Sirmiumban császári palota után kutatnak a szakemberek, ausztrál régészekkel karöltve Dr. Stefan Pop-Lazic, a Belgrádi Régészeti Intézet szakmunkatársa Jasmina Davidovic, a Szerémségi Múze­um régésze Dávid Csilla A feltételezett császári palota padlózatát nagyon ritka, vörös színű császári porfir (kőzet) borította

Next