Magyar Szó, 2017. július (74. évfolyam, 150-175. szám)

2017-07-15 / 162. szám

El KITEKINTŐ kitekinto@magyarszo.rs Jltafiú 2017. július 15., 16„ szombat-vasárnap 888í8í888888888&888s8í8838888888í88888888889888f8ÍS8íS88í®388íSSSSS8$88S88SS$S38S8ÍSSS38fK88SSSíSS$SSSÖSS&8&S{SÍÍ& RÖVIDEN Megállapodás született a McDaniel College működéséről Szijjártó Péter megállapodást írt alá a McDaniel College további budapesti működéséről az Egyesült Államokban található Annapolisban pénteken. Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta, hogy ez az első olyan aláírt megállapodás, amely egy EU-n kívüli egyetem magyarországi intézményének további működéséről szól. A Maryland állam és Magyar­­ország közötti megállapodás a McDaniel College budapes­ti iskolájának további működéséről szól. Mint mondta, azt rögzítették a papíron, hogy az egyetem az amerikai akkredi­­tációjának keretében adja ki a diplomákat a budapesti hall­gatóknak, akiknek négyéves, angol nyelvű alapképzést nyújt. Szijjártó Péter hangsúlyozta: a ma megkötött megállapodás a bizonyíték arra, hogy a felsőoktatási törvény által előírt feltételek teljesen normálisak és teljesíthetőek. Az egyezmény bizonyíték arra is - mondta a CEU-ra utalva -, hogy „ha valaki nem politikai balhét akar kreálni, hanem meg akar állapodni, akkor az nagyon gyorsan meg is tud állapodni a magyar kormánnyal a további működésről". (MTI) A civil szervezeteknek sincs kibúvó a törvények alól A kormányszóvivő szerint a polgári engedetlenség politikai kategória, a magyar jogrend nem teszi lehetővé, hogy bármely civil szervezet kivonja magát az Országgyűlés által elfogadott, életbe lépett törvények hatálya alól. Kovács Zoltánt a Kossuth rádió 180 perc című műsorában pénteken úgy fogalmazott: sokat elmond arról, hogy „mivel állunk szemben”, hogy mely szervezetek nem hajlandók regisztrálni a civil törvénynek megfelelően. A „Soros-szervezetek” egyértelműen azonosítha­tók azok között, amelyek „megpróbálnak ellenállni” - mondta. A külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt az Országgyűlés június 13-án fogadta el. (MTI) Az RMDSZ elnöke Sorosról Nem hiszi Kelemen Hunor, hogy egyetlen ember képes lenne rendszereket megdönteni és globális problémákat okozni, ahogyan azt sokan Soros Györgyről állítják. Erről az RMDSZ elnöke csütörtökön nyilatkozott a BFI-nek. A politikust annak kapcsán kérdezték, hogy Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke több alkalommal bírálta az általa „gonosz személyiségnek” tartott üzletembert. Soros Györgyről többek között azt is állította, hogy az ellene indított sajtótámadások hátterében áll. Kelemen Hunor elmondta, nem tudja, hogy Liviu Dragnea mire alapozza ezeket az állításait. „Nem akarok vitába szállni sem Dragneával, sem másokkal (...), mert nincsenek adata­im, információim. Ezért rendkívül távolságtartó és visszafo­gott maradok ebben a kérdésben” - fogalmazott a politikus. Az RMDSZ elnöke elmondta, 1993-ban, újságíróként maga is kapott ösztöndíjat Soros György alapítványától, amikor a Szabad Európa Rádiónál gyakornokoskodott. „Senki sem kért ezért semmit cserébe, sem a Nyílt Társadalom Alapítvány, sem mások” - jelentette ki. Szerinte Liviu Dragneának érvek­kel, bizonyítékokkal kellene alátámasztania a Soros Györgyről tett kijelentéseit. „Amúgy nem hiszem, hogy egyetlen ember képes lenne rendszereket megdönteni és főként globális prob­lémákat okozni, mint ahogyan ezt periodikusan Sorosról rebesgetik” - mondta az RMDSZ elnöke. (Maszol.ro) A Partiumnak is jut az óvodafejlesztési programból Több településen óvodát korszerűsít vagy újat épít a Király­­hágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a magyar állam támogatásával. A 2016 novemberében meghirdetett Kárpát-medencei óvodafejlesztési programból 1,4 milliárd forint jut a nagyváradi székhelyű egyházkerületnek. Az Erdé­lyi Református Egyházkerület 2,8 milliárd forintot kapott a keretből, és a többi erdélyi történelmi egyház szintén része­sül a támogatásból. A KREK tervei szerint Nagykárolyban, Nagyváradon, Mezőtelkiben, Resicabányán, Szatmárnémeti­ben és Krasznán fejlesztenének. (Maszol.ro) Az Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik a plakáttörvény miatt A Jobbik benyújtotta a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadvá­nyát az Alkotmánybíróságnak (Ab) pénteken. Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az ezt megelőző budapesti sajtótájékoztatóján közölte: 57 parlamenti képviselő írta alá az ívet, ami elegendő és a politikai akaratot is kifejezi. A Jobbik mellett 4 LMP-s, 25 MSZP-s és 4 függet­len képviselő támogatta aláírásával az utólagos normakontroll iránti igényt. A politikus érvelése szerint közjogi érvénytelen­ség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem teljesen új jogszabályt alkotott. Emellett feles többséggel fogadták el a pártok gazdálkodására vonatkozó passzusokat, miközben szerinte ez minősített többséget igényelt volna. Ugyanakkor szerinte az is kifogásolható, hogy kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, az Állami Számvevőszék helyett. (MTI) Harmadszor lett magyar állampolgár egy 99 éves temesvári asszony Zalatchi Margit: Nem tudom elmondani, hogy milyen nagy öröm ez nekem Harmadszor lett magyar állam­polgár egy most 99 éves asszony, aki temesvári otthonában tette le pénteken az állampolgári esküt. Magyarország kolozsvári főkon­zulátusa közölte: Zalutchi Margit még a trianoni döntést megelőzően, 1918. június 8-án a Szilágy megyei Kárászteleken született. A születé­sekor megszerzett, majd a trianoni döntést követően elveszített állam­­polgárságát a 2. bécsi döntés után újból magáénak tudhatta rövid időre. Magyarságtudata a hatá­rok többszöri megváltozása után egyre erősödött, és ismét igényelte a magyar állampolgárságot. Az idős asszony a Temes megyei öregfaluban (Pustinis) volt óvónő 1973-as nyugdíjazásá­ig. Férje elvesztése után Temesvár­ra költözött, és azóta ott éli nyug­díjas éveit. Zalatchi Margit Önéletrajzá­ban így fogalmazott: „Magyar­nak születtem, halálomig az maradok”. Idős korára való tekintettel Margit néni otthonában vette át Csulák Péter konzultól a honosí­tási okiratot. Csulák Péter kolozs­vári konzul az MTI-nek elmondta: Margit néni a háza kapujában várta az eskütételre érkező vendégeket, és - noha felajánlották neki, hogy üljön le - a ceremónia egész ideje alatt állva maradt. „Úgy láttam, hogy ragyogó állapotban van, büszke a magyar­ságára, és szomorúan tapasztalja, hogy nem mindenki olyan kitar­tó ebben mint ő” - tette hozzá a konzul. Az idős asszony kiigazította a telefonon nyilatkozó konzult, megjegyezvén, hogy nem éppen tökéletes az egészségi állapota, egyensúlyzavarai vannak, és nem hall már jól. Zalatchi Margit az MTI-nek elmondta: nem szület­tek gyermekei, így az unokahúga és távolabbi rokonok társaságában örvendhetett az újból megszerzett magyar állampolgárságnak. „Nem tudom elmondani, hogy milyen nagy öröm ez nekem” - mondta elérzékenyülten az MTI-nek telefonon nyilatkozó idős asszony. (MTI/kronika.ro/ maszol.ro) Székely zászlóval fogadnák Johannist Az MTI-hez is eljuttatott felhívásban kérte a székelyeket a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, hogy Klaus Iohan­­nis (német helyesírással Klaus Johannis) román elnök keddre tervezett székelyföldi látogatására tűzzék ki házaikra a székely zászlót. A felhívás szerint ezzel a gesztussal egyfelől a székely vendégszeretetről üzenhetnének az államfőnek, másfelől pedig azt mutathatnák meg, hogy Székelyföld igenis létezik, a széke­lyek autonóm közösségként a szülőföldjükön akarnak jövőt építeni maguknak. A felhívás német nyelven üzeni az erdélyi szász Klaus Iohannis elnöknek, hogy „Isten hozta Székelyföldre, elnök úr!” A rövid felhívás így szól: Kedves székelyek! Amint azt megtudhattuk, 18-án Székelyföld­re látogat Klaus Iohannis, Románia elnöke. Mutassuk meg a székelyek méltán híres vendég­szeretetét és tűzzük ki otthonainkra a székely zászlót, mondjuk azt együtt, hogy „Herzlich willkommen, Herr Präsident in Seklerland!”. Mutassuk meg, hogy Székelyföld igenis létezik, mi itthon akarunk maradni, itthon akarunk jövőt építeni, tehát autonóm közösségekben gondolkodunk. „A székely zászló nemcsak a nemzeti szim­bólumunk, hanem ebben testesül meg az auto­nómia gondolata: az, hogy mi itthon akarunk maradni, és itt akarjuk megteremteni magunk­nak azt a környezetet, amelyben kiteljesedni, fejlődni tudunk” - nyilatkozta az MTI-nek Tőke Ervin, a Minta elnöke. Hozzátette: sok román politikus úgy gondolja, hogy az autonó­mia jelszava csak arra szolgál, hogy a magyar vezetők szavazatokat szerezzenek Székelyföl­dön, de nincsen erre igazi társadalmi igény. „A zászló kitűzésével azt jelezhetnénk, hogy a lakosság is akarja az autonómiát” - vélte a Csíkszeredái önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus. Tőke Ervin megjegyezte: felhívásukban azért írták német nyelven az Isten hozta Székelyföld­re! köszöntést, hogy emlékeztessék Klaus Iohan­­nist német, kisebbségi voltára. Magyarázatként hozzátette: Iohannis több esetben magyarellenes megnyilvánulásokkal kívánta bizonyítani, hogy ő milyen jó román. Az elnöki szóvivő kedden jelentette be, hogy a román államfő július 18-án Hargita és Kovász­­na megyékbe látogat. (MTI/Erdely.ma) Az idén 28. alkalommal rende­zik meg a Bálványosi Nyári Szabad­­egyetem és Diáktábort, „Tusványos, a biztos pont” mottóval. A rendez­vényen a hagyományoknak megfe­lelően jövő szombaton felszólal Orbán Viktor miniszterelnök. Németh Zsolt, az Országgyű­lés külügyi bizottságának fideszes elnöke pénteken Budapesten, sajtó­­tájékoztatón kiemelte: a keddtől vasárnapig tartó rendezvényen 28 sátorban tartják a programokat. Tusványos a legkomolyabb erdélyi fesztivál, „a szabadegye­temek szabadegyeteme” - tette hozzá. Németh Zsolt közölte: a bálvá­nyosi szabadegyetemen a hagyo­mányoknak megfelelően szom­baton felszólal Orbán Viktor, várhatóan megosztja az európai jövővel összefüggő dilemmáit. Utalva a program mottójára azt mondta: Tusványos a biztos pont mint szabadegyetem, hiszen 28 éves intézményről van szó. Biztos pont azért is, mert a magyar nemzet­politika összefonódik Tusványos­­sal, nagyon jelentős gondolatok születtek ott. Kitért a kormánypárti politikus az autonómia és a határon átívelő nemzetegyesítés fogalmaira, hang­súlyozva, nagyon hosszú még az út a határokon átívelő nemzetegye­sítés felé. A jelmondat azt is jelenti - mond­ta a fideszes politikus -, hogy Tusvá­nyos politikai értékvilágot is jelent, és ennek egy változó időszakban megnő a jelentősége. Utalva Donald Trump amerikai elnök Varsóban tett kijelentésére, miszerint a Nyugat megújításának értékalapokon kell nyugodnia, azt mondta: a szabad­­egyetem kiváló alkalom arra, hogy reagáljanak erre. Rámutatott: Magyarország a visegrádi négyek soros elnökeként megpróbálja a saját értékeit Szlová­kiával, Csehországgal és Lengyel­­országgal is megosztani, és közös platformot kialakítani. Németh Zsolt megemlítette, hogy Tusványoson első alkalom­mal lép fel a Skorpió, illetve felhívta a figyelmet a népzenei sátorra, és arra, hogy a rendezvény vendége lesz Fa Nándor vitorlázó. Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a rendezvényt közéleti inkubátor­nak nevezte a sajtótájékoztatón. Jó látni - mondta -, hogy amiről úgy gondolták, csak egy jó buli lesz, már a harmincadik évéhez közele­dik, átívelve pártpolitikán, párto­kon. Tusnádra csak az nem jön el, aki nem akar eljönni - jelentette ki, közölve: az idén is jelen lesznek RMDSZ-es politikusok. Véleménye szerint mára politikai presztízsnek számít a részvétel. Jelezte: Orbán Viktor mellett ott lesz Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Süli János tárca nélküli miniszter, több államtitkár, helyettes államtit­kár, és erdélyi magyar politikusok, határon túli magyar vezetők is részt vesznek a programokon. (MTI) Tusványos, a biztos pont Kedden kezdődik a legismertebb Kárpát-medencei szabadegyetem Magyar kutató nyerte a legrangosabb brit közgazdasági díjat Magyar kutató nyerte a legrangosabb, negyedmillió fontos díjjal járó brit közgazdasági elismerést annak modellezéséért, hogy miként lehetne hatékonyabb díjfizetési rendszerrel javítani a brit közúti közleke­dési infrastruktúra állapotát. A 27 éves Raccuja Gergely a Wolfson Economics díj idei kitüntetettje. A díjat-amelynél magasabb összeget gazdasági kutatásért csak a közgazdasági Nobel-díj kitüntetettjei vehetnek fel - Lord Simon Wolfson konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigaz­gatója alapította. A pályázatra - amelyet a Policy Exchange nevű konzervatív londoni gazdasági-társa­dalmi kutatóműhely szervez Lord Wolfson megbízásából - hét országból 120 dolgozat érkezett; a zsűri végül a Policy Exchange bejelentése szerint Raccuja Gergely munkáját hirdette ki győztesnek. A győztes pályamű szerzője Budapesten született, és 2011 óta él Nagy-Britanniában. A rangos Univer­sity College London (UCL) egyetemen politikatudományból, várostervezésből és olasz nyelvből diplo­mázott kitűnő eredménnyel 2015-ben, és tavaly óta az Amey Consulting infrastrukturális szolgáltató cégnél dolgozik Birminghamben. (MTI)

Next