Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)

2017-08-01 / 176. szám

KLTFÖLD kulfold@magyarszo.rs starzó RÖVIDEN Terrortámadás Kabulban az iraki nagykövetség ellen Támadást intéztek fegyveresek hétfőn Kabulban egy rendőr­ségi épületegyüttes és az iraki nagykövetség ellen - közölték afgán biztonsági tisztviselők. Beszámolók szerint előbb egy merénylő robbantotta fel magát a diplomáciai képviselet bejá­ratánál, majd öt fegyveres behatolt a nagykövetség épületé­be. Más források állítása szerint több robbanás is volt, és két fegyveres próbált meg benyomulni az épületbe. A támadást követően a rendőrség elit alakulatának járművei és mentő­autók száguldottak a helyszínre. A térség fegyverropogástól volt hangos. A biztonsági erők négy órával később jelentették be, hogy végeztek mindegyik támadóval. Az afgán belügymi­nisztérium szerint az épületbe bejutott mindhárom terroristát agyonlőtték. A diplomáciai képviselet egyetlen alkalmazott­jának sem esett baja, a nagykövettel együtt mindegyiküket biztonságos helyre menekítették. Az iraki külügyminisztérium közlése szerint Egyiptom kabuli nagykövetségére vitték őket. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. Az afgán belügyminisztérium nem fedte fel, hogy afgán részről vannak-e emberi veszteségek. Az Iszlám Állam (IÁ) szócsövének számító Aamák hírügynökség közlése szerint csak két harcosa vett részt a támadásban, és hét ővrel végeztek még a robbantás előtt. Az Aamák azonban igencsak megbízha­tatlan, rendre eltúlozza az IÁ emberei harci cselekményeinek a mérlegét. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/dpa) Nyilvánosságra hozta Macron levelezését a WikiLeaks A WikiLeaks tegnap közzétette a honlapján Emmanuel Macron francia államfő 21.075 elektronikus levelét, amelyek­ből több e-mail a nemrég lezajlott elnökválasztási kampány idejéből való. A WikiLeaks közölte, hogy több mint 70 ezer levelet tartalmazó archívummal rendelkezik a francia elnöktől, s ezeket idővel szintén nyilvánosságra fogja hozni. Az AP hírügynökség emlékeztet, hogy a francia elnökválasz­tás előtt is kiszivárogtatták Macron kampánycsapatának több levelét, de ez akkor nem nagy hatással volt az elnökválasztás kimenetelére. (Tanjug/AP/Szputnyik) Duda visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt hétfőn a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvé­tózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróság­ról szóló jogszabályokat. A lengyel államfői hivatal honlap­ján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjai­nak megválasztását nevezik a szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsó­ház háromötödös többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszen­zus eredményeként jöjjön létre. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parla­menti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlament­ben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást. (MTI) A román külügy szerint Rogozin provokált Teodor Melescanu román külügyminiszter szerint Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szándékosan idézett elő politikai nézeteltérést Oroszország és Románia között, amikor az uniós szankciók ellenére egy utasszállító gép fedél­zetén Románián keresztül próbált Moldovába utazni. A román diplomácia vezetője hétfőn egy televíziós interjú­ban reagált arra, hogy Rogozin személyre szabott szankció­kat helyezett kilátásba, amiért Moldovába tartó repülőgépét pénteken nem engedték be a román légtérbe, Budapesten pedig nem hagyták leszállni. Melescanu szerint Rogozin előre eltervezte a román-orosz kapcsolatok „megterhelését”, hiszen napokkal utazása előtt egy Twitter-bejegyzésben maga tette közzé útvonalát, és egy térképet is mellékelt arról, hogy miként fog Románia érintésével Chisinauba utazni. Szerinte Rogozin akciójának másodlagos célja az lehetett, hogy bebizo­nyítsa: az orosz tisztségviselőket fekete listára helyező európai uniós szankciók működésképtelenek. (MTI) Merényletre készülő iszlamistákat fogtak el Oroszországban Elfogták Moszkva közelében az Iszlám Állam (IÁ) terrorszer­vezet két követőjét, akik vezetőiktől Szíriából vártak utasítást terrorcselekmény végrehajtására - közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Vlagyimir megyei parancsnoksága. A két közép-ázsiai származású gyanúsított lőfegyverek és házi készítésű robbanószerkezet alkotóeleme­inek beszerzésére, valamint a terrortámadás célpontjának kiválasztására készült. Elismerték, hogy terroristákkal álltak kapcsolatban, és terrortámadások elkövetésére készültek, amelyek után Afganisztánba indultak volna, hogy ott csatla­kozzanak az IÁ fegyvereseihez. (MTI) 2017. augusztus­­, kedd Moszkva arányos válaszlépésre szánta el magát Washingtonnak 755 külügyi alkalmazottat kell visszahívnia Oroszországból Hétszázötvenöt amerikai külügyminisztériumi alkalmazott­nak kell távoznia Oroszországból Moszkva azon döntésének értelmé­ben, hogy 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai nagykö­vetség és konzulátusok létszámát - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap. Putyin a Rosszija 24 tévécsa­tornán jelentette be az érintettek számát. „Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személy­zet dolgozik Oroszországban. Most 755-nek be kell fejeznie a tevé­kenységét” - mondta az elnök egy interjúban. Moszkva pénteken már közöl­te, hogy az Egyesült Államokban dolgozó orosz külügyi alkalma­zottak létszámával egyenlőre kell csökkenteni az amerikaiakét szep­tember 1-ig. Ezt válasznak szánta „Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha meg is változik, az nem lesz egyhamar. Úgy döntöt­tem, hogy meg kell mutatnunk: mi sem hagyunk semmit válasz nélkül” . - jelentette ki Putyin televíziós nyilatkozatában. Hozzátette, hogy Oroszország képes lenne további­­ intézkedéseket hozni az Egyesült­­­ Államok ellen, és az amerikai­­ak számára érzékeny területeken­­ korlátozni az együttműködést, de tarja célszerűnek, mert nemcsak a arra, hogy előző nap az amerikai és orosz állami tulajdonban lévő kétoldalú kapcsolatoknak, hanem képviselőház után a szenátus is ingatlanokat foglaltak le az Egye- Moszkvának is ártanának. A válasz­nagy többséggel megszavazta az­sült Államokban. Az akkori, az lépések időzítését azzal indokolta, Oroszország elleni újabb szankció elnökválasztásba való állítólagos hogy amerikai részről újabb lépést akat megfogalmazó törvénycsoma- orosz beavatkozással indokolt tettek a kétoldalú viszony megron­got, valamint hogy tavaly év végén amerikai intézkedésekre Moszk- tása érdekében, amit pedig semmi 35 orosz diplomatát utasítottak ki ra mindeddig nem válaszolt, sem provokált ki. (Forrás: MTI) Putyin: Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak , ezt a jelenlegi helyzetben nem Az Egyesült Államok kész fegyveresen is megvédeni a szövetségeseit Az Oroszországban dolgozó amerikai diplo­maták létszámának csökkentése nem gyengí­ti Washington elkötelezettségét szövetségese­inek biztonsága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök hétfőn az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtor­szág, Lettország és Litvánia - elnökeivel találkoz­va reményét fejezte ki, hogy az amerikai-orosz kapcsolatokban lesznek még szebb napok, de a legutóbbi orosz intézkedés nem zavarja meg az Egyesült Államokat abban, hogy teljesítse kötele­zettségét szövetségeseinek biztonsága terén. Pence - mint arról sajtóértekezletén beszámolt - átadta Donald Trump amerikai elnöknek a balti vezetők­höz szóló rövid üzenetét: „Veletek vagyunk.” „Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok határozottan kiáll a NATO-t létreho­zó washingtoni szerződés 5. cikkében megfo­galmazott kollektív védelem ígérete mellett: az egyikük elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” - hangsúlyozta a politikus. Az alelnök bírálta Oroszországot, amiért az „folyamatosan módosítani akarja határa­it”, egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérletre, amelyben erőszakhoz folyamodnak”. „Az Egyesült Államok elutasít minden olyan, az erőszak alkalmazására irányuló kísérletet, fenyegetést, megfélemlítést vagy rossz szándé­kú befolyásolást”, amely szövetségesei, köztük a balti országok ellen irányul - tette hozzá. Szólt arról, hogy már megkezdődött az amerikai cseppfolyósított gáz exportja a balti országokba. Ez „hozzájárul ezeknek az álla­moknak a felvirágzásához és biztonságához”. Dalia Grybauskaite litván köztársasági elnök ennek kapcsán úgy fogalmazott: a balti államok az energiaellátás terén függenek Oroszországtól, s ezt Moszkva „befolyási, elnyomó és manipu­lációs eszközként használ fel”. Pence vasárnap érkezett Észtországba. Láto­gatásának első napján az amerikai rakétaelhá­rító rendszerek ottani lehetséges telepítésé­ről tárgyalt. A megbeszélésről Jüri Ratas észt kormányfő azt mondta, hogy nem kötelezték el határozottan magukat, és a telepítés időpontjá­ról sem esett szó. (MTI/AFP/AP/dpa) Mike Pence Szabó József Választási győzelmet hirde­tett tegnap Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki a vasár­napi voksolás után megala­kítja a parlamentet felváltó, s a felügyelete alá kerülő alkot­­mányozó nemzetgyűlést. Az ellenzék bojkottálta a szava­zást, a készülő változtatást pedig puccsnak tartja. Több ország is jelezte: nem ismeri el a választás eredményét. Venezuelában hiába tüntetett a lakosság egy része és a jobboldali ellenzék, Nicolás Maduro szoci­alista elnök a demokratikusan választott parlament helyett alkot­­mányozó nemzetgyűlést alakít. Szerinte erre a vasárnap tartott választás eredménye jogosítja fel, amelyből az derül ki, hogy a szava­záson résztvevők elsöprő többsége támogatta az új testület megalakí­tását. Maduro tegnap ki is hirdette a választási győzelmet. Politikai ellenfelei bojkottálták a voksolást, amelyen kizárólag az elnökhöz hű kormánypárt jelöltjei indultak, illetve hozzá kötődő jelöl­tek. Köztük volt Maduro felesége, Coia Flores is. Nem tudni azonban, hogy hányan szavaztak. A hatalom 41,5 százalékos részvételi arányról beszél, az ellenzék alig tíz száza­lék körüliről. Mindenesetre gond nélkül sike­rült olyan személyeket választani, akik az elnök érdekeit képviselik majd az alkotmányozó nemzet­­gyűlésben. A testületnek az lesz a feladata, hogy felváltsa az ellenzéki többségű parlamentet, s átvegye annak minden (döntési) jogkörét­, vagyis hogy kiszolgálja a rezsi­met és teljhatalmat biztosítson Madurónak. Az elnök mielőbb szeretné felvál­tani a törvényhozást az 545 tagú és neki szót fogadó alkotmányozó nemzetgyűléssel, amely akár átír­hatja a jogszabályokat, intézménye­ket zárathat be, vagy ahogy Maduro ígérte, átalakíthatja az országot. Az új testület hivatalosan minden intézmény felett áll majd. Elvileg az elnök sem avatkozhat bele a munkájába. Az ellenzék és a venezuela­iak többsége ezt nem hiszi el, a változtatást pedig puccsnak tart­ja. Tiltakozott is rendesen a szava­zás és az országban tapasztalható egyre mélyülő válság ellen, amelyet szerinte a Maduro-rezsim idézett elő elhibázott politikájával. Tavasz óta már több mint száz tiltakozó vesztette életét: egy részükkel a rendőrség végzett, a többieket az állam szolgálatába szegődött szél­sőséges vagy félkatonai szervezetek fegyveresei gyilkolták meg. Az ügyészség szerint csak a hétvé­gén nyolcan haltak meg, az ellenzék azonban kétszer annyi áldozatról tud. Caracas polgármestere mind­két adatot légből kapottnak nevezte. Jorge Rodriguez kijelentette: senki sem vesztette életét. Tibisay Luce­­na, a választási bizottság elnöke is azt állítja, hogy a voksolás nyugodt körülmények között zajlott le. Úgy tűnik, egyikük sem figyelte a rezsim ellenőrzése alatt álló hiva­talos tömegtájékoztatási eszközö­ket, ezek ugyanis lövöldözésekről számoltak be. Egyedül az orszá­gos tömegtüntetések maradtak el. Néhol azonban vasárnap is voltak tiltakozások. Külföldön furcsállják a válasz­tást, sőt több ország már jelezte: nem ismeri el az eredményt. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig közölte: az USA hamisnak és a diktatúra felé vezető út újabb lépésének tartja a választást. Mike Pence amerikai alelnök ugyanak­kor gazdasági szankciókkal fenye­gette meg Venezuelát. Maduróra az országban is nagy nyomás is nehezedik. A gazdaság ugyanis összeomlott, folyamatosak a tüntetések, a 31 milliós lakosság negyede éhezik, a boltok többnyire üresek, nincs gyógyszer, elszaba­dult az infláció. A világ legnagyobb kőolajtartalékát birtokló és egykor konszolidált Venezuela a polgárhá­ború szélére sodródott. Bár az összeomlás folyamata egyre látványosabb, az erő politi­káját alkalmazó Maduro mégis azt állítja: képes biztosítani a „nyugodt jövőt”. Maduro győzelmet hirdetett Venezuela az elnököt szolgáló testületre cseréli a parlamentet - Polgárháború fenyeget Emberéleteket követeltek a hétvégi tiltakozások is

Next