Magyar Szó, 2017. augusztus (74. évfolyam, 176-202. szám)
2017-08-01 / 176. szám
KLTFÖLD kulfold@magyarszo.rs starzó RÖVIDEN Terrortámadás Kabulban az iraki nagykövetség ellen Támadást intéztek fegyveresek hétfőn Kabulban egy rendőrségi épületegyüttes és az iraki nagykövetség ellen - közölték afgán biztonsági tisztviselők. Beszámolók szerint előbb egy merénylő robbantotta fel magát a diplomáciai képviselet bejáratánál, majd öt fegyveres behatolt a nagykövetség épületébe. Más források állítása szerint több robbanás is volt, és két fegyveres próbált meg benyomulni az épületbe. A támadást követően a rendőrség elit alakulatának járművei és mentőautók száguldottak a helyszínre. A térség fegyverropogástól volt hangos. A biztonsági erők négy órával később jelentették be, hogy végeztek mindegyik támadóval. Az afgán belügyminisztérium szerint az épületbe bejutott mindhárom terroristát agyonlőtték. A diplomáciai képviselet egyetlen alkalmazottjának sem esett baja, a nagykövettel együtt mindegyiküket biztonságos helyre menekítették. Az iraki külügyminisztérium közlése szerint Egyiptom kabuli nagykövetségére vitték őket. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam jelentkezett. Az afgán belügyminisztérium nem fedte fel, hogy afgán részről vannak-e emberi veszteségek. Az Iszlám Állam (IÁ) szócsövének számító Aamák hírügynökség közlése szerint csak két harcosa vett részt a támadásban, és hét ővrel végeztek még a robbantás előtt. Az Aamák azonban igencsak megbízhatatlan, rendre eltúlozza az IÁ emberei harci cselekményeinek a mérlegét. (Forrás: MTI/AP/Reuters/AFP/dpa) Nyilvánosságra hozta Macron levelezését a WikiLeaks A WikiLeaks tegnap közzétette a honlapján Emmanuel Macron francia államfő 21.075 elektronikus levelét, amelyekből több e-mail a nemrég lezajlott elnökválasztási kampány idejéből való. A WikiLeaks közölte, hogy több mint 70 ezer levelet tartalmazó archívummal rendelkezik a francia elnöktől, s ezeket idővel szintén nyilvánosságra fogja hozni. Az AP hírügynökség emlékeztet, hogy a francia elnökválasztás előtt is kiszivárogtatták Macron kampánycsapatának több levelét, de ez akkor nem nagy hatással volt az elnökválasztás kimenetelére. (Tanjug/AP/Szputnyik) Duda visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt Visszaküldte a parlamentnek a két bírósági törvényt hétfőn a lengyel államfő, aki már korábban bejelentette, hogy megvétózza a lengyel igazságügyi reform részét alkotó, az országos igazságszolgáltatási tanácsról (KRS) és a legfelsőbb bíróságról szóló jogszabályokat. A lengyel államfői hivatal honlapján hétfő délután megjelent közleményben a KRS tagjainak megválasztását nevezik a szejmben újból megvitatandó legfontosabb kérdésnek. Duda már a törvény parlamenti megszavazását megelőző vita során azt javasolta, hogy az alsóház háromötödös többséggel válassza meg a KRS tagjait. A hétfőn ismertetett indoklásban megerősítette: fontosnak tartja, hogy a bírói függetlenség felett őrködő testület széles konszenzus eredményeként jöjjön létre. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) eredeti tervezete szerint a KRS tagjainak megválasztásához egyszerű parlamenti többség lett volna elegendő. A PiS még az elnöki vétó bejelentése előtt beleegyezett Duda javaslatába, a parlamentben megszavazott törvény azonban még nem tartalmazta ezt a megoldást. (MTI) A román külügy szerint Rogozin provokált Teodor Melescanu román külügyminiszter szerint Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes szándékosan idézett elő politikai nézeteltérést Oroszország és Románia között, amikor az uniós szankciók ellenére egy utasszállító gép fedélzetén Románián keresztül próbált Moldovába utazni. A román diplomácia vezetője hétfőn egy televíziós interjúban reagált arra, hogy Rogozin személyre szabott szankciókat helyezett kilátásba, amiért Moldovába tartó repülőgépét pénteken nem engedték be a román légtérbe, Budapesten pedig nem hagyták leszállni. Melescanu szerint Rogozin előre eltervezte a román-orosz kapcsolatok „megterhelését”, hiszen napokkal utazása előtt egy Twitter-bejegyzésben maga tette közzé útvonalát, és egy térképet is mellékelt arról, hogy miként fog Románia érintésével Chisinauba utazni. Szerinte Rogozin akciójának másodlagos célja az lehetett, hogy bebizonyítsa: az orosz tisztségviselőket fekete listára helyező európai uniós szankciók működésképtelenek. (MTI) Merényletre készülő iszlamistákat fogtak el Oroszországban Elfogták Moszkva közelében az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet két követőjét, akik vezetőiktől Szíriából vártak utasítást terrorcselekmény végrehajtására - közölte hétfőn az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Vlagyimir megyei parancsnoksága. A két közép-ázsiai származású gyanúsított lőfegyverek és házi készítésű robbanószerkezet alkotóelemeinek beszerzésére, valamint a terrortámadás célpontjának kiválasztására készült. Elismerték, hogy terroristákkal álltak kapcsolatban, és terrortámadások elkövetésére készültek, amelyek után Afganisztánba indultak volna, hogy ott csatlakozzanak az IÁ fegyvereseihez. (MTI) 2017. augusztus, kedd Moszkva arányos válaszlépésre szánta el magát Washingtonnak 755 külügyi alkalmazottat kell visszahívnia Oroszországból Hétszázötvenöt amerikai külügyminisztériumi alkalmazottnak kell távoznia Oroszországból Moszkva azon döntésének értelmében, hogy 455 főre kell csökkenteni az oroszországi amerikai nagykövetség és konzulátusok létszámát - közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap. Putyin a Rosszija 24 tévécsatornán jelentette be az érintettek számát. „Több mint ezer főnyi amerikai diplomáciai és kiszolgáló személyzet dolgozik Oroszországban. Most 755-nek be kell fejeznie a tevékenységét” - mondta az elnök egy interjúban. Moszkva pénteken már közölte, hogy az Egyesült Államokban dolgozó orosz külügyi alkalmazottak létszámával egyenlőre kell csökkenteni az amerikaiakét szeptember 1-ig. Ezt válasznak szánta „Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak, olyan reményt tápláltunk, hogy a helyzet valahogy megváltozik. De úgy tűnik, hogy ha meg is változik, az nem lesz egyhamar. Úgy döntöttem, hogy meg kell mutatnunk: mi sem hagyunk semmit válasz nélkül” . - jelentette ki Putyin televíziós nyilatkozatában. Hozzátette, hogy Oroszország képes lenne további intézkedéseket hozni az Egyesült Államok ellen, és az amerikaiak számára érzékeny területeken korlátozni az együttműködést, de tarja célszerűnek, mert nemcsak a arra, hogy előző nap az amerikai és orosz állami tulajdonban lévő kétoldalú kapcsolatoknak, hanem képviselőház után a szenátus is ingatlanokat foglaltak le az Egye- Moszkvának is ártanának. A válasznagy többséggel megszavazta azsült Államokban. Az akkori, az lépések időzítését azzal indokolta, Oroszország elleni újabb szankció elnökválasztásba való állítólagos hogy amerikai részről újabb lépést akat megfogalmazó törvénycsoma- orosz beavatkozással indokolt tettek a kétoldalú viszony megrongot, valamint hogy tavaly év végén amerikai intézkedésekre Moszk- tása érdekében, amit pedig semmi 35 orosz diplomatát utasítottak ki ra mindeddig nem válaszolt, sem provokált ki. (Forrás: MTI) Putyin: Meglehetősen sokáig vártuk, hogy a dolgok jobbra forduljanak , ezt a jelenlegi helyzetben nem Az Egyesült Államok kész fegyveresen is megvédeni a szövetségeseit Az Oroszországban dolgozó amerikai diplomaták létszámának csökkentése nem gyengíti Washington elkötelezettségét szövetségeseinek biztonsága iránt - jelentette ki Mike Pence amerikai alelnök hétfőn az észt fővárosban. A politikus a három balti ország - Észtország, Lettország és Litvánia - elnökeivel találkozva reményét fejezte ki, hogy az amerikai-orosz kapcsolatokban lesznek még szebb napok, de a legutóbbi orosz intézkedés nem zavarja meg az Egyesült Államokat abban, hogy teljesítse kötelezettségét szövetségeseinek biztonsága terén. Pence - mint arról sajtóértekezletén beszámolt - átadta Donald Trump amerikai elnöknek a balti vezetőkhöz szóló rövid üzenetét: „Veletek vagyunk.” „Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok határozottan kiáll a NATO-t létrehozó washingtoni szerződés 5. cikkében megfogalmazott kollektív védelem ígérete mellett: az egyikük elleni támadás mindannyiunk elleni támadás” - hangsúlyozta a politikus. Az alelnök bírálta Oroszországot, amiért az „folyamatosan módosítani akarja határait”, egyben megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy „válaszol minden olyan kísérletre, amelyben erőszakhoz folyamodnak”. „Az Egyesült Államok elutasít minden olyan, az erőszak alkalmazására irányuló kísérletet, fenyegetést, megfélemlítést vagy rossz szándékú befolyásolást”, amely szövetségesei, köztük a balti országok ellen irányul - tette hozzá. Szólt arról, hogy már megkezdődött az amerikai cseppfolyósított gáz exportja a balti országokba. Ez „hozzájárul ezeknek az államoknak a felvirágzásához és biztonságához”. Dalia Grybauskaite litván köztársasági elnök ennek kapcsán úgy fogalmazott: a balti államok az energiaellátás terén függenek Oroszországtól, s ezt Moszkva „befolyási, elnyomó és manipulációs eszközként használ fel”. Pence vasárnap érkezett Észtországba. Látogatásának első napján az amerikai rakétaelhárító rendszerek ottani lehetséges telepítéséről tárgyalt. A megbeszélésről Jüri Ratas észt kormányfő azt mondta, hogy nem kötelezték el határozottan magukat, és a telepítés időpontjáról sem esett szó. (MTI/AFP/AP/dpa) Mike Pence Szabó József Választási győzelmet hirdetett tegnap Nicolás Maduro venezuelai elnök, aki a vasárnapi voksolás után megalakítja a parlamentet felváltó, s a felügyelete alá kerülő alkotmányozó nemzetgyűlést. Az ellenzék bojkottálta a szavazást, a készülő változtatást pedig puccsnak tartja. Több ország is jelezte: nem ismeri el a választás eredményét. Venezuelában hiába tüntetett a lakosság egy része és a jobboldali ellenzék, Nicolás Maduro szocialista elnök a demokratikusan választott parlament helyett alkotmányozó nemzetgyűlést alakít. Szerinte erre a vasárnap tartott választás eredménye jogosítja fel, amelyből az derül ki, hogy a szavazáson résztvevők elsöprő többsége támogatta az új testület megalakítását. Maduro tegnap ki is hirdette a választási győzelmet. Politikai ellenfelei bojkottálták a voksolást, amelyen kizárólag az elnökhöz hű kormánypárt jelöltjei indultak, illetve hozzá kötődő jelöltek. Köztük volt Maduro felesége, Coia Flores is. Nem tudni azonban, hogy hányan szavaztak. A hatalom 41,5 százalékos részvételi arányról beszél, az ellenzék alig tíz százalék körüliről. Mindenesetre gond nélkül sikerült olyan személyeket választani, akik az elnök érdekeit képviselik majd az alkotmányozó nemzetgyűlésben. A testületnek az lesz a feladata, hogy felváltsa az ellenzéki többségű parlamentet, s átvegye annak minden (döntési) jogkörét, vagyis hogy kiszolgálja a rezsimet és teljhatalmat biztosítson Madurónak. Az elnök mielőbb szeretné felváltani a törvényhozást az 545 tagú és neki szót fogadó alkotmányozó nemzetgyűléssel, amely akár átírhatja a jogszabályokat, intézményeket zárathat be, vagy ahogy Maduro ígérte, átalakíthatja az országot. Az új testület hivatalosan minden intézmény felett áll majd. Elvileg az elnök sem avatkozhat bele a munkájába. Az ellenzék és a venezuelaiak többsége ezt nem hiszi el, a változtatást pedig puccsnak tartja. Tiltakozott is rendesen a szavazás és az országban tapasztalható egyre mélyülő válság ellen, amelyet szerinte a Maduro-rezsim idézett elő elhibázott politikájával. Tavasz óta már több mint száz tiltakozó vesztette életét: egy részükkel a rendőrség végzett, a többieket az állam szolgálatába szegődött szélsőséges vagy félkatonai szervezetek fegyveresei gyilkolták meg. Az ügyészség szerint csak a hétvégén nyolcan haltak meg, az ellenzék azonban kétszer annyi áldozatról tud. Caracas polgármestere mindkét adatot légből kapottnak nevezte. Jorge Rodriguez kijelentette: senki sem vesztette életét. Tibisay Lucena, a választási bizottság elnöke is azt állítja, hogy a voksolás nyugodt körülmények között zajlott le. Úgy tűnik, egyikük sem figyelte a rezsim ellenőrzése alatt álló hivatalos tömegtájékoztatási eszközöket, ezek ugyanis lövöldözésekről számoltak be. Egyedül az országos tömegtüntetések maradtak el. Néhol azonban vasárnap is voltak tiltakozások. Külföldön furcsállják a választást, sőt több ország már jelezte: nem ismeri el az eredményt. Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet pedig közölte: az USA hamisnak és a diktatúra felé vezető út újabb lépésének tartja a választást. Mike Pence amerikai alelnök ugyanakkor gazdasági szankciókkal fenyegette meg Venezuelát. Maduróra az országban is nagy nyomás is nehezedik. A gazdaság ugyanis összeomlott, folyamatosak a tüntetések, a 31 milliós lakosság negyede éhezik, a boltok többnyire üresek, nincs gyógyszer, elszabadult az infláció. A világ legnagyobb kőolajtartalékát birtokló és egykor konszolidált Venezuela a polgárháború szélére sodródott. Bár az összeomlás folyamata egyre látványosabb, az erő politikáját alkalmazó Maduro mégis azt állítja: képes biztosítani a „nyugodt jövőt”. Maduro győzelmet hirdetett Venezuela az elnököt szolgáló testületre cseréli a parlamentet - Polgárháború fenyeget Emberéleteket követeltek a hétvégi tiltakozások is