Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-01 / 203. szám

2KÜLFÖLD kulfold@magyarszo.rs E­VID­E­N Horvátország nem áll el a Peljesac-híd megépítésétől Horvátország nem áll el a Peljesac-híd megépítésétől, amely közvetlen közúti összeköttetést jelent számára délebbi tenger­parti földsávjával - szögezte le Andrej Plenkovic horvát kormányfő a tegnapi kormányülésen. A kormányfő arra reagált, hogy Adil Osmanovic civil ügye­kért felelős boszniai miniszter szerdán a boszniai-horvát határszerződés felbontásával fenyegette meg Zágrábot arra az esetre, ha Horvátország nem állítja le a Peljesac-híd építésének előkészületeit. „A hidat megépítjük, és folytatjuk a párbeszédet Bosznia- Hercegovinával” - jelentette ki a kormányfő. Mint mondta, Horvátország mindent a nemzetközi joggal összhangban tesz. „A híd a horvát területi vizeken belül épül, amely vitathatat­lanul horvát terület, és amely a nemzetközi jog bármely alkal­mazásában is kizárólag és örökre horvát marad” - húzta alá. Plenkovic szerint a kérdést „nem kell átpolitizálni”. Úgy vélte, a projekt nemcsak Bosznia-Hercegovinának és Horvátország­nak hasznos, hanem az Európai Uniónak is. Bosznia-Hercegovina nyílt kijáratot akar az Adriai-tengerre. Az ország parlamentje nemrég úgy határozott, hogy minden munkálatot le kell állítania a szomszédos Horvátországnak a délkelet-adriai Peljesac-híd építésével kapcsolatban. Zágráb ezzel szemben azt állítja, hogy Szarajevó nem gátolhatja meg a projekt kivitelezését. Visszafog­la­lták Tel­l-Áfárt Visszafoglalták az iraki erők Tell-Áfár városát az Iszlám Állam harcosaitól, és ezzel egész Ninive tartomány felszabadítá­sa befejeződött - jelentette be tegnap Haider al-Abádi iraki miniszterelnök. A kormányerők augusztus 20-án indítottak támadást, hogy felszabadítsák Tell-Áfárt. A katonák ugyan heves ellenállásba ütköztek, mégis elég gyorsan sikerült ellenőrzésük alá vonni a várost, amelynek az Iszlám Állam rémuralma előtt mintegy 200 ezer lakosa volt. Tell-Áfár elvesztése után az Iszlám Állam már csak két terü­letet tart ellenőrzése alatt Irakban: az északi Havidzsa városát, illetve három további várost - al-Hajmot, Ravát és Anát - a szíriai határhoz közeli, nyugati sivatagos területen. Két rendőrt ölt meg egy öngyilkos merénylő Algériában Meghalt két rendőr egy öngyilkos merényletben az algériai fővárostól mintegy 350 kilométerre délnyugatra fekvő Tijáret­­ben. A támadó megpróbált bejutni egy rendőrőrsre, de egy bejáratnál tartózkodó tiszt közbelépett, hogy lefegyverezze. A merénylőnek sikerült felrobbantania magát, és a rendőr is életét vesztette. Egy másik rendőr a robbanásban szerzett sebesülésébe halt bele. Idén ez volt a második öngyilkos merényletkísérlet rendőrsé­gi épület ellen Algériában. Februárban az Iszlám Állam egyik dzsihadistája hajtott végre sikertelen támadást az Algírtól 430 kilométerre keletre található Kaszentína rendőrkapitánysága ellen. Hátba és nyakon szúrtak egy rendőrt Stockholmban Megkéselt egy rendőrt tegnap reggel Stockholm központjában egy téren egy férfi, tettének oka egyelőre ismeretlen - közölte a svéd rendőrség, amely szerint nem terrorcselekmény történt. Egy rendőrt hátba és nyakon szúrtak - tájékoztatott Ronnie Tellberger felügyelő a támadás helyszínén, a dél-stockholmi Medborgarplatsen egyik metrókijáratánál. A rendőr nincs életveszélyben. Egy gyanúsítottat őrizetbe vettek, és ember­ölési kísérlet ügyében megindult a nyomozás. „Úgy tűnik, a gyanúsított minden ok nélkül követte el a tettét. (...) Egyelőre semmi sem enged arra következtetni, hogy terrorcselekmény történt volna” - mondta Lars Byström, a stockholmi rendőr­ség szóvivője. Kukába rejtett pokolgép sebesítette meg a busz utasait Egy szeméttartályba rejtett pokolgép megsebesítette egy autó­busz hat utasát tegnap a nyugat-törökországi Izmir tartomány Buca nevű körzetében. Nem tudni, hogy a robbantással a buszt akarták-e célba venni. A pokolgép akkor lépett műkö­désbe, amikor a jármű éppen mellé ért - jelentette egy magán­hírügynökség és a állami hírtévé. (Forrás: MTI/AFP/API/ Reuters/TASZSZ/TRT Haber/Dogan) Az Európai Bizottság nemrég 375 millió euróval támogatta a Peljesac-híd megépítését Két robbanás történt a Harvey trópusi vihar által sújtott Texas­ban található Arkema vegyi üzemben. A robbanásokat követően a Houstontól 40 kilométerre fekvő Crosby városban működő üzem felett hatalmas fekete füstfel­hő jelent meg. A Harris megyei seriff közlése szerint tíz ember kórházba került, miután beléle­gezte a robbanás nyomán kelet­kezett füstöt. További detonációk is lehet­ségesek, mert a termékeket több különböző helyszínen tárol­ják a víz alá került üzemben. Az Arkema vállalat arra kérte a környékről evakuált lakókat, hogy ne térjenek vissza ottho­nukba, amíg a katasztrófavédel­mi hatóságok nem engedélyezik azt. A dolgozókat és a környéken élőket három kilométeres körzet­ben kimenekítették. A párizsi székhelyű vállalat korábban jelezte: azzal számolnak, hogy a Houston közelében fekvő üzemben rövid időn belül tűzvész vagy robbanás várható, a szakem­berek ezt nem is tudják megaka­dályozni. A szerves peroxidokat gyártó üzemet a Harvey hurrikán pusztítása során teljesen elöntöt­te a víz. A gyár területén csaknem kétméteres a víz, nincs áram, az áramfejlesztő generátorok is leáll­tak, emiatt nem tudják a megfele­lő hőmérsékletre lehűteni a vegyi anyagokat. Az Arkema közleményében kiemelte: a szerves peroxidok különösen gyúlékony anyagok. A hatóságokkal egyetértésben arra jutottak, hogy tűzvész esetén a legokosabb dolog megvárni, amíg a lángok maguktól kialszanak. A vállalat arra is figyelmeztetett, hogy a szerves peroxidok égése során sűrű fekete füst keletkezik, amelyet kellemetlen belélegezni, illetve szem- és bőrirritációt is okozhat. Az utóbbi napokban a Harvey először hurrikánként, majd trópu­si viharként pusztított Texas­ban és Louisiana államban. Az ítéletidő eddig legkevesebb 33 ember halálát okozta. (Forrás: MTI/AFP/Reuters/dpa) TEXASI ÍTÉLETIDŐ Robbanások a peroxidgyárban Beta/AP A Texas és Louisiana határán fekvő Port Arthur madártávlatból Houston Chronicle via AP Az Arkema vegyi üzem elöntött tározói A mexikói rendőrség emberei lassan menetrendszerűen látogathatják a főváros idegenforgalmi szempont­ból is fontos részeit. Inkább hivatali kötelességből, mintsem kíváncsiságból, hiszen egyre több a gyilkosság ezeken a helyeken is. A drogkartellek bérgyilkosai ugyanis minden területen felbukkannak, hogy végezzenek a keresett személlyel. Ilyenekből pedig egyre több van, mivel az utóbbi időben kiéleződött a háború a drog­kartellek között. A riválisok közötti leszámo­lások évek óta tartanak, de az idén példátlan erőszakhullám bontakozott ki. Főleg azok után, hogy januárban a hatóságok átadták az Egyesült Államoknak a hírhedt Sinaloa-kartell vezető­jét, akit a többség csak Köpcösként emleget a 130 millió lakosú országban. A mexikói drog­piacot 27 évig uraló bűnbandát még Joaqu­in Archivaldo Guzmán Loeraként alapította, de időközben a ragadványneve legalább olyan ismertté vált, mint a kábítószer-csempészetre szakosodott hálózata. Nagyfeszültség alatt egész Mexikó A drogkartellek területszerzési küzdelmei példátlan vérengzésekké fajultak Szabó József Tavaly júliusban fogták el harmadszorra. A bandák már ekkor elérkezettnek látták az időt a területszerzésre. Gyorsan egymásnak is estek azokon a vidékeken, amelyeken a Sinaloa megingásának vagy a gyengeségének a legkisebb jelét is felfedezték. Ez pedig nem volt nehéz feladat, mivel az egykor nagyhatalmú bűnszö­vetkezeten belül is egymásnak esett két csoport: a Köpcös fiai köré tömörülök, valamint a banda pénzbehajtással megbízott vezetője (Dámaso López Núnez alias Diplomás) és fia mögött felsorakozott fegyveresek. A kíméletlen küzdelemben eddig a legna­gyobb sikert a tíz éve alakult Jaliscói Új Nemze­dék érte­ el. A Sinaloa és a többi vetélytárs rová­sára már legalább 14 szövetségi államban vette át a drogpiac ellenőrzését. Korántsem biztos azonban, hogy beéri ennyivel. Sőt az tűnik való­színűbbnek, hogy újabb területek meghódítá­sára készül. A Köpcös lekapcsolása óta a rivális kartel­lek ugyanis az ország 32 szövetségi államából harmincban estek egymásnak. Szinte megállás nélkül irtják egymást. A helyi sajtó szerint a folya­mat lassan polgárháborúra kezd hasonlítani. A leszámolásoknak sokan estek már áldozatul a velük szembeszálló kormányzati (fegyveres) erők tagjai és a vétlen civil lakosság közül is. A velejéig korrupt politikai rendszer egye­lőre tehetetlen az erőszakkal (és a bűnözéssel) szemben. Egymást érik a gyilkosságok, a bandák közötti leszámolások, ami miatt óriási a feszült­ség egész Mexikóban. Tavaly már mintegy húszezer gyilkosságot regisztráltak az országban, vagyis a legtöbbet Enrique Pena Nieto államfő 2012-es hivatalba lépése óta. Az elkövetők sokszor nem kerülnek meg. Ha valakit mégis elfognak, egyáltalán nem biztos, hogy felelősségre vonják. Ez feltehetően azért történhet meg, mert sokfelé a befolyásos és könyörtelen drogkartellek ellenőrzik szinte az egész hatalmi apparátust. Mások „csak” eltűnnek. A kiterjedt konf­liktusban már több száz olyan személynek is nyoma veszett, akinek semmi köze nem volt a bűnözéshez, drogkartellekhez, alvilági bandák­hoz. Hivatalosan mintegy 23 ezer embert tarta­nak nyilván eltűntként, emberjogi szervezetek ennél is többet. A népes csoport tagjai közül sokan valószínűleg már nem élnek. MmiD BREXIT Messze még az alku Egyik fő kérdésben sem sikerült érdemi előrelépést elérni az Egyesült Királyság uniós kiválásának feltételeiről szóló tárgyalások e heti, harmadik fordulójában - jelentette ki Michel Barnier, az Európai Bizottság főtár­gyalója tegnap Brüsszelben. Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” vezetőinek. Elmondta, a mostani fordulóban bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. Hozzá­tette, a legnagyobb előrehaladást az ír-északír határellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé prob­lémás pontja. A főtárgyaló ezúttal is figyelmeztetett az idő szorítására, mint mondta, minden egyes nappal közelebb kerülnek az Egyesült Király­ság kilépéséhez. Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egye­sült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte. David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között. A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsí­tása érdekében. A brit megközelítés jóval „rugalmasabb és pragmati­­kusabb”, mint az unióé - vélekedett, hozzátéve, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is. A brit kilépés után bennmaradó „huszonhetek” vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsz­­szelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni. (Forrás: MTI/BBC) David Davis és Michel Barnier a tegnapi brüsszeli sajtóértekezleten Beta/AP 2017. szeptember 1. péntek

Next