Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-01 / 203. szám

2017. szeptember 1., péntek Atafia kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 Áder: A vízválság súlyosságát még nem tudatosította a világ Az államfő kormányközi tudományos testület felállítását szorgalmazza az ENSZ-en belül Az ENSZ keretein belül működő kormányközi tudomá­nyos testület létrehozását javasol­ta a fenyegető vízválság kezelésé­re Áder János köztársasági elnök csütörtökön Stockholmban, a Víz Világhéten. Az államfő a konferencián elmondott beszédében hang­súlyozta, hogy a klímaválság fontosságát megértette a világ, de a vízválság súlyosságát még nem. Áder János véleménye szerint a vízválság következményei alól egyik ország sem vonhatja ki magát. Példaként Svédországot említette, ahol a 2016-os év volt az elmúlt 40 esztendő legszá­razabb éve. Kiemelte, hogy a legkomolyabb a helyzet Öland és Gotland szigetén volt, ahová a nyári időszakban szállítani kellett a vizet. A magyar államfő úgy látja, hogy kibontakozóban van a víz drámája. „Már nem a jövőről, hanem a jelen meghatározó problémáiról beszélünk” - tette hozzá. Az is elhangzott, hogy a ma érzékelhető politikai válságok­ban már tagadhatatlan a vízzel, a vízellátással kapcsolatos prob­lémák szerepe. Áder János kitért arra is, hogy a szénerőművek szerepének csök­kentésére nemcsak a széndio­xid-kibocsátás minimalizálása miatt van szükség, hanem azért is, mert ezek a rendszerek annyi vizet fogyasztanak, amely több mint 1 milliárd ember ellátására lenne elegendő. A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet, hogy ha nem történik változás a jelenlegi vízpolitikában, akkor a szegény­ség felszámolásában sem lehet eredményeket elérni. Áder János szorgalmazta a vízügyi infrastruktúrára fordí­tandó befektetések forrásai­nak növelését. Azt is fontosnak nevezte, hogy az ENSZ-en belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdéseknek. Szintén hiányolta, hogy nincs az ENSZ-ben egy kormányközi vízügyi együttmű­ködési testület. (MTI) MTI Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a szénerőművek az egyik legna­gyobb vízfogyasztók Semjén: A kormány elkötelezett az oktatás támogatása mellett Elkötelezett a kormány az oktatás támo­gatása mellett, de mindez csak akkor ér vala­mit, ha olyan önkormányzatok és tantestü­letek vannak, mint Móron, ahol élni tudtak a felkínált lehetőségekkel - hangoztatta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületé­nek avatóünnepségén. Semjén Zsolt kiemelte: a magyar kormány segíteni próbálja az oktatást, amit jelez, hogy Közép-Európában - GDP-arányosan - Magyarország fordítja a legtöbbet okta­tásra, a hazai össztermék 5,2 százalékát. Hozzátette: 2010 óta 500 iskola újult meg, a most bejelentett újabb fejlesztési program­mal pedig több mint 80 milliárd forintból több mint 500 iskolát fognak felújítani hazai költségvetési forrásból. A miniszterelnök-helyettes szimbolikus­nak nevezte a 470 millió forintos beruházás­sal megépített nyolc tantermes móri épüle­tet, hiszen a fejlesztésért mindenki megtette a magáét, az állam, az önkormányzat és a pedagógusok is. Semjén Zsolt az iskoláról azt mond­ta, hogy a német nemzetiségi nyelvokta­tás különleges, dupla előnyt jelent a fiata­lok számára. Egyrészt a diákok magukévá tehetik a sváb identitást és büszkék lehet­nek rá, hiszen a magyarországi svábság a tisztességes és becsületes munka jelképe, és Szent István óta államalkotó közössége az országnak. Másrészt megtanulják a német nyelvet, amit nem idegen nyelvként, hanem az ősök nyelveként, örökségeként sajátíta­nak el, ami mélyebb, organikusabb tudást eredményez. Törő Gábor fideszes országgyűlési képvi­selő felidézte, hogy sokáig problémát okozott az iskolának a tanulók elhelyezése. Az alsó­sok sokszor méltatlan körülmények között tanultak: előfordult, hogy busszal vitték őket a város más pontján kijelölt tantermeikbe, de volt időszak, amikor a Radnóti iskola udva­rán lévő épületben voltak elhelyezve. Mint mondta, a „vándorlás” az iskola fejlődésének gátja volt, de ez a mai nappal megszűnt. A móri Petőfi Sándor Általános Iskola új épülete állami és önkormányzati közös beru­házás eredményeként jött létre, az állam 200 millió, az önkormányzat 250 millió forinttal járult hozzá. Semjén Zsolt együtt a kisiskolásokkal (második sorban jobbról), mellette Törő Gábor kormany.hu RÖVIDEN Négyszázmillió eurót kér Brüsszeltől a magyar kormány Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüssze­li testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvé­delmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határ­védelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia, így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az Uniónak is ki kell vennie a részét - mondta. (MTI) MAROSVÁSÁRHELY A megszűnés küszöbére jutott a katolikus gimnázium A megszűnés küszöbére jutott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium azt követően, hogy a bíróság jogerő­sen is felfüggesztette azt a 2015-ben hozott tanfelügyelőségi határozatot, amely az iskolába sorolta az Unirea főgimnázium magyar osztályait. A katolikus gimnázium helyzetéről az iskolában tanuló gyermekek szülei sajtótájékoztatón számoltak be csütörtök délután. Állításaikat Székely Szilárd, az intézmény ideiglenes igazgatója is megerősítette az MTI-nek adott nyilatkozatában. A romániai bíróságok portálján közölt adatok szerint a marosvásárhelyi táblabíróság augusztus 2-án hozta meg az iskolai osztályokat átcsoportosító tanfelügyelőségi határozatot felfüggesztő ítéletét. Székely Szilárd a Maros megyei főtanfel­­ügyelővel folytatott szerdai megbeszélés alapján elmondta: a tanfelügyelőség már csak az ítélet hivatalos kiközlésére vár az intézmény feloszlatásának a kinyilvánításához. Az igazgató elmondta: a tanfelügyelőség jogértelmezése szerint az iskola osztályait vissza kell szervezni azokba az intézményekbe, amelyekből 2015-ben a katolikus gimnázi­umot létrehozták. Az osztályok egyik részének az Unirea Főgimnáziumba, a másik részének a Bolyai Farkas Gimná­ziumba kellene betagolódnia, de az igazgató nyílt titokként említette, hogy a szülők egyáltalán nem akarják a gyerekei­ket az Unirea Főgimnáziumba járatni. Hozzátette: tudomása szerint a - magyar osztályok távozásával román tannyelvűvé vált - iskola sem szívesen alakulna ismét kétnyelvűvé. Székely Szilárd úgy vélte: a minisztériumnak hatalmában áll, hogy az iskola valamennyi osztályát egy intézménynek rendelje alá. Hozzátette: ezt ugyan nyíltan senki nem mond­ta ki, de csakis a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázi­um struktúrájába való betagolódás jöhet számításba. (MTI) A V4-ek a bővítés pártján állnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten közölte: bár az Unión érezhető a „bővítési fáradtság”, a V4-ek a bővítés pártján állnak, gyorsítanák azt a Nyugat-Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: vissza­utasítjuk az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amely­ben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés. Az azzal kapcsolatos felvetésre, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és magyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységének megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghaté­konyabb és a legszorosabb szövetség az Európai Unión belül. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter válaszában országa diplomáciai együttműködését hangsúlyozta Fran­ciaországgal. Kiemelte, hogy májusban bilaterális csúcsta­lálkozó is volt a felek között. Fontosnak nevezte, hogy a két ország kapcsolatát ne árnyékolják be ideológiai viták. (MTI) Külügyminiszteri találkozó Budapesten a keleti partnerség országaival A visegrádi országok straté­giai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének - közölte a külgazdasági és külügyminisz­ter csütörtökön, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség orszá­gaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizott­ság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten. Szijjártó Péter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgal­mazta az Unió és a Keleti Part­nerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiáll­nak majd a V4-ek, hogy a közös­ség következő hétéves költség­­vetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás. A partnerországok segíthet­nek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük - mondta a miniszter, hozzátéve: egy Euró­­pa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsola­tunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szél­sőséges ideológiák terjedését. A miniszter az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Georgiával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társu­lási és szabadkereskedelmi megállapodás. Witold Waszczykows­ky lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a novemberi brüsszeli keleti partnerségi csúcstalálkozón az érintett országok állam- és kormányfői támogatni fogják a kapcsolatok elmé­lyítését a keleti partnerekkel. Az együttműködés szintjének emeléséről beszélő miniszter külön kiemelte, hogy Moldo­va, Georgia és Ukrajna állam­polgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szo­lidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerződése hatályba lép, mert „megyünk az európai jövőbe az orosz agresszió ellenére” - közölte. A politikus a találkozót gyümöl­csözőnek nevezte, ahol megtár­gyalták, hogy mit kell tenni a novemberi csúcs előtt. Ukrajna, Moldova és Geor­gia számára ez az az út, amely az uniós tagsághoz vezet - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy európai társadalmat akarnak építeni, minden korlátot le akarnak bontani országuk és az EU között. (MTI) MTI A résztvevők egy csoportja a sajtótájékoztatón: középen Witold Waszczykowsky, mellette Szijjártó Péter

Next