Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)
2017-09-01 / 203. szám
2017. szeptember 1., péntek Atafia kitekinto@magyarszo.rs KITEKINTŐ3 Áder: A vízválság súlyosságát még nem tudatosította a világ Az államfő kormányközi tudományos testület felállítását szorgalmazza az ENSZ-en belül Az ENSZ keretein belül működő kormányközi tudományos testület létrehozását javasolta a fenyegető vízválság kezelésére Áder János köztársasági elnök csütörtökön Stockholmban, a Víz Világhéten. Az államfő a konferencián elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a klímaválság fontosságát megértette a világ, de a vízválság súlyosságát még nem. Áder János véleménye szerint a vízválság következményei alól egyik ország sem vonhatja ki magát. Példaként Svédországot említette, ahol a 2016-os év volt az elmúlt 40 esztendő legszárazabb éve. Kiemelte, hogy a legkomolyabb a helyzet Öland és Gotland szigetén volt, ahová a nyári időszakban szállítani kellett a vizet. A magyar államfő úgy látja, hogy kibontakozóban van a víz drámája. „Már nem a jövőről, hanem a jelen meghatározó problémáiról beszélünk” - tette hozzá. Az is elhangzott, hogy a ma érzékelhető politikai válságokban már tagadhatatlan a vízzel, a vízellátással kapcsolatos problémák szerepe. Áder János kitért arra is, hogy a szénerőművek szerepének csökkentésére nemcsak a széndioxid-kibocsátás minimalizálása miatt van szükség, hanem azért is, mert ezek a rendszerek annyi vizet fogyasztanak, amely több mint 1 milliárd ember ellátására lenne elegendő. A magyar köztársasági elnök felhívta a figyelmet, hogy ha nem történik változás a jelenlegi vízpolitikában, akkor a szegénység felszámolásában sem lehet eredményeket elérni. Áder János szorgalmazta a vízügyi infrastruktúrára fordítandó befektetések forrásainak növelését. Azt is fontosnak nevezte, hogy az ENSZ-en belül központi felelőse legyen a vízügyi kérdéseknek. Szintén hiányolta, hogy nincs az ENSZ-ben egy kormányközi vízügyi együttműködési testület. (MTI) MTI Az államfő felhívta a figyelmet, hogy a szénerőművek az egyik legnagyobb vízfogyasztók Semjén: A kormány elkötelezett az oktatás támogatása mellett Elkötelezett a kormány az oktatás támogatása mellett, de mindez csak akkor ér valamit, ha olyan önkormányzatok és tantestületek vannak, mint Móron, ahol élni tudtak a felkínált lehetőségekkel - hangoztatta a miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Petőfi Sándor Általános Iskola új épületének avatóünnepségén. Semjén Zsolt kiemelte: a magyar kormány segíteni próbálja az oktatást, amit jelez, hogy Közép-Európában - GDP-arányosan - Magyarország fordítja a legtöbbet oktatásra, a hazai össztermék 5,2 százalékát. Hozzátette: 2010 óta 500 iskola újult meg, a most bejelentett újabb fejlesztési programmal pedig több mint 80 milliárd forintból több mint 500 iskolát fognak felújítani hazai költségvetési forrásból. A miniszterelnök-helyettes szimbolikusnak nevezte a 470 millió forintos beruházással megépített nyolc tantermes móri épületet, hiszen a fejlesztésért mindenki megtette a magáét, az állam, az önkormányzat és a pedagógusok is. Semjén Zsolt az iskoláról azt mondta, hogy a német nemzetiségi nyelvoktatás különleges, dupla előnyt jelent a fiatalok számára. Egyrészt a diákok magukévá tehetik a sváb identitást és büszkék lehetnek rá, hiszen a magyarországi svábság a tisztességes és becsületes munka jelképe, és Szent István óta államalkotó közössége az országnak. Másrészt megtanulják a német nyelvet, amit nem idegen nyelvként, hanem az ősök nyelveként, örökségeként sajátítanak el, ami mélyebb, organikusabb tudást eredményez. Törő Gábor fideszes országgyűlési képviselő felidézte, hogy sokáig problémát okozott az iskolának a tanulók elhelyezése. Az alsósok sokszor méltatlan körülmények között tanultak: előfordult, hogy busszal vitték őket a város más pontján kijelölt tantermeikbe, de volt időszak, amikor a Radnóti iskola udvarán lévő épületben voltak elhelyezve. Mint mondta, a „vándorlás” az iskola fejlődésének gátja volt, de ez a mai nappal megszűnt. A móri Petőfi Sándor Általános Iskola új épülete állami és önkormányzati közös beruházás eredményeként jött létre, az állam 200 millió, az önkormányzat 250 millió forinttal járult hozzá. Semjén Zsolt együtt a kisiskolásokkal (második sorban jobbról), mellette Törő Gábor kormany.hu RÖVIDEN Négyszázmillió eurót kér Brüsszeltől a magyar kormány Orbán Viktor miniszterelnök levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki - jelentette be a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Lázár János szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia, így a magyar oldalon felmerült költségek viseléséből az Uniónak is ki kell vennie a részét - mondta. (MTI) MAROSVÁSÁRHELY A megszűnés küszöbére jutott a katolikus gimnázium A megszűnés küszöbére jutott a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium azt követően, hogy a bíróság jogerősen is felfüggesztette azt a 2015-ben hozott tanfelügyelőségi határozatot, amely az iskolába sorolta az Unirea főgimnázium magyar osztályait. A katolikus gimnázium helyzetéről az iskolában tanuló gyermekek szülei sajtótájékoztatón számoltak be csütörtök délután. Állításaikat Székely Szilárd, az intézmény ideiglenes igazgatója is megerősítette az MTI-nek adott nyilatkozatában. A romániai bíróságok portálján közölt adatok szerint a marosvásárhelyi táblabíróság augusztus 2-án hozta meg az iskolai osztályokat átcsoportosító tanfelügyelőségi határozatot felfüggesztő ítéletét. Székely Szilárd a Maros megyei főtanfelügyelővel folytatott szerdai megbeszélés alapján elmondta: a tanfelügyelőség már csak az ítélet hivatalos kiközlésére vár az intézmény feloszlatásának a kinyilvánításához. Az igazgató elmondta: a tanfelügyelőség jogértelmezése szerint az iskola osztályait vissza kell szervezni azokba az intézményekbe, amelyekből 2015-ben a katolikus gimnáziumot létrehozták. Az osztályok egyik részének az Unirea Főgimnáziumba, a másik részének a Bolyai Farkas Gimnáziumba kellene betagolódnia, de az igazgató nyílt titokként említette, hogy a szülők egyáltalán nem akarják a gyerekeiket az Unirea Főgimnáziumba járatni. Hozzátette: tudomása szerint a - magyar osztályok távozásával román tannyelvűvé vált - iskola sem szívesen alakulna ismét kétnyelvűvé. Székely Szilárd úgy vélte: a minisztériumnak hatalmában áll, hogy az iskola valamennyi osztályát egy intézménynek rendelje alá. Hozzátette: ezt ugyan nyíltan senki nem mondta ki, de csakis a magyar tannyelvű Bolyai Farkas Gimnázium struktúrájába való betagolódás jöhet számításba. (MTI) A V4-ek a bővítés pártján állnak Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten közölte: bár az Unión érezhető a „bővítési fáradtság”, a V4-ek a bővítés pártján állnak, gyorsítanák azt a Nyugat-Balkánon. Reményét fejezte ki, hogy a közösség taglétszáma a közeljövőben bővülhet, és hangoztatta: visszautasítjuk az Európai Bizottság elnökének nyilatkozatát, amelyben azt mondta, hogy a következő öt évben nem lesz bővítés. Az azzal kapcsolatos felvetésre, miszerint Emmanuel Macron francia államfő a közelmúltbeli látogatásai során lengyel és magyar vezetőkkel nem találkozott, azt felelte: sok kísérlet történt már a visegrádi csoport egységének megbontására, de azok nem értek célt, az együttműködés továbbra is a leghatékonyabb és a legszorosabb szövetség az Európai Unión belül. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter válaszában országa diplomáciai együttműködését hangsúlyozta Franciaországgal. Kiemelte, hogy májusban bilaterális csúcstalálkozó is volt a felek között. Fontosnak nevezte, hogy a két ország kapcsolatát ne árnyékolják be ideológiai viták. (MTI) Külügyminiszteri találkozó Budapesten a keleti partnerség országaival A visegrádi országok stratégiai jelentőséget tulajdonítanak az Európai Unió keleti irányú szövetségépítésének - közölte a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön, miután a V4-ek vezetői a Keleti Partnerség országaiból érkezett politikusokkal találkoztak az Európai Bizottság és Észtország képviselőinek részvételével Budapesten. Szijjártó Péter a találkozót követő közös sajtótájékoztatón a lehető legambiciózusabb és legbátrabb szövetségépítést célzó határozat elfogadását szorgalmazta az Unió és a Keleti Partnerség országainak novemberi brüsszeli csúcstalálkozóján. Hozzátette: amellett is kiállnak majd a V4-ek, hogy a közösség következő hétéves költségvetésében ne csökkenjen az ezt célzó forrás. A partnerországok segíthetnek gátat szabni a migrációs folyamatoknak, és a távol-keleti piacok elérése sem lenne elég hatékony nélkülük - mondta a miniszter, hozzátéve: egy Európa-barát szövetségesi rendszer felépítésével olyan országokkal fűzzük szorosabbra a kapcsolatunkat, amelyek meggátolják a terrorizmus alapját jelentő szélsőséges ideológiák terjedését. A miniszter az eddig elért eredmények közé sorolta az Ukrajnával és Georgiával elért vízummentességet, de azt is, hogy pénteken életbe lép az Ukrajnával kötött társulási és szabadkereskedelmi megállapodás. Witold Waszczykowsky lengyel külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a novemberi brüsszeli keleti partnerségi csúcstalálkozón az érintett országok állam- és kormányfői támogatni fogják a kapcsolatok elmélyítését a keleti partnerekkel. Az együttműködés szintjének emeléséről beszélő miniszter külön kiemelte, hogy Moldova, Georgia és Ukrajna állampolgárai vízummentesen léphetnek be az EU területére, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben más országok állampolgárai is élhetnek ezzel a lehetőséggel. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az európai szolidaritás jelének nevezte a kezdeményezést. Fontos pillanat lesz, amikor Ukrajna társulási szerződése hatályba lép, mert „megyünk az európai jövőbe az orosz agresszió ellenére” - közölte. A politikus a találkozót gyümölcsözőnek nevezte, ahol megtárgyalták, hogy mit kell tenni a novemberi csúcs előtt. Ukrajna, Moldova és Georgia számára ez az az út, amely az uniós tagsághoz vezet - hangsúlyozta. Kiemelte, hogy európai társadalmat akarnak építeni, minden korlátot le akarnak bontani országuk és az EU között. (MTI) MTI A résztvevők egy csoportja a sajtótájékoztatón: középen Witold Waszczykowsky, mellette Szijjártó Péter