Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-02 / 204. szám

2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Épül a magyar médiaház Tavasztól egy fedél alatt három vajdasági magyar médium Folytatás az 1. oldalról­­ Körülbelül két évvel ezelőtt kezdtük a médiaház tervezését Pásztor Istvánnal, a VMSZ elnöké­vel és a Magyar Nemzeti Tanács­csal közösen. A magyar kormány Nemzetpolitikai Államtitkárságá­val pedig elkezdtük a tárgyalásokat arról, hogy milyen módon tudjuk biztosítani a pénzügyi hátteret az egész projektum megvalósí­tásához. A munka megkezdésé­hez arra is szükség volt, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség és az MNT megkapja az új székházát, és kiköltözzön a Magyar Házból. Ez tavasszal megtörtént, és így el tudtuk kezdeni a projektumot, és úgy tűnik, hogy az alapötlet teljes egészében meg tud valósulni - fogalmazott Bodzsoni. A Magyar Ház mellett lévő lakóépületeket megvásárolta a Pannónia Alapítvány, és így két telken valósul meg a projekt. A Magyar Házat úgy alakítják át, hogy abban helyet kap a Pannon RTV két rádióstúdiója, a Szabad­kai Magyar Rádióé és a Pannon Rádióé, míg az első emeletre költözik a Hét Nap szerkesztősé­ge, a Magyar Szó szabadkai szer­kesztősége pedig az ötödiken kap helyet. A Magyar Ház melletti telken épülő komplexumban két televízióstúdiót alakítanak ki, egy nagy, körülbelül 130 négyzetmé­teres produkciós stúdiót, és egy kisebb, körülbelül 65 négyzet­­méteres híradós stúdiót, és ezek mellé jönnek azok a technikai helyiségek, amelyek elengedhe­tetlenek a működéshez. A projektum építési munká­latai körülbelül két és fél hónap­ja kezdődtek el. A Magyar Ház melletti telken először a meglévő lakóépületek bontását végezték el. Maga az építkezés körülbelül egy hónapja kezdődött el, míg a Magyar Ház felújítási, átalakítási munkálatai két hónapja tartanak. A munkálatok kivitelezője a szabadkai SMB-Gradnja Kft., a terveket pedig a szintén hely­beli Support Kft. dolgozta ki. A munkálatokba bekapcsolódott a magyarországi Animative Kft. is, amely a rádiós és televíziós műszaki felszerelésekért felelős. Bodzsoni elmondása szerint a munkálatok befejezése 2018 tava­szára várható, és a szerkesztőségek ezt követően az új körülmények között kezdhetik meg a munká­jukat, míg a Pannon RTV-nek további két hónapra lesz szük­sége a felújított korszerű felsze­relés beüzemeléséhez. A média­ház jövőbeni fenntartását szintén elsősorban Magyarország kormá­nya támogatja. Magában a Pannon RTV-ben jelenleg mintegy 150-en dolgoz­nak, és Bodzsoni szerint ez a szám a jövőben húsz százalékkal is növekedhet, hisz szükség van a kapacitások bővítésére, mind a technikai személyzet, majd az újságírók esetében. Ez azt jelen­ti, hogy a médiaházban egyszerre körülbelül kétszáz személy dolgo­zik majd, és az igazgató szavai szerint igyekszenek felkészülni arra, hogy ezeknek az emberek­nek megteremtsék a normális munkakörülményeket. - Nagyon bízom abban, hogy a médiaház egy szorosabb együtt­működést eredményez a magyar médiumok között. Ezen médiaház kialakításával létrejön egy olyan médiaközpont, amely egyedülál­ló a Kárpát-medencében, és Euró­pában is egy ritka példája annak, hogy olyan regionális­ kisebbségi médiaközpont jön létre, amelynek biztosított a működése. Szeretnénk folytatni azt a gyakorlatot, miszerint a Pannon RTV egyfajta összekötő híd a magyar és a szerb közmédia között, hogy lehetőség nyíljon arra, hogy minél több olyan információt dolgozzunk fel, amely a vajdasági magyarságot érinti, de olyanokat is, amelyek Szerbiára vagy Magyar­­országra vonatkoznak. A Pannon RTV szorosan együttműködik a magyarországi, ugyanakkor a szerb közmédiával is. Ez magában foglalja a műsorcserét és az információcse­rét is. Ez egyre jobban működik, egyre többször fordul elő, hogy, nemcsak a közmédia, hanem más belgrádi médiaházak is a Pannontól veszik át a térségre vonatkozó infor­mációkat. Ez megnöveli a Pannon feladatkörét, ugyanakkor igazolja a médiaház megalapítását és létezé­sét. Egyik alapvető feladatunk, hogy a médiaházban folytatott közös munkával miiél közelebb hozzuk egymáshoz a két népet, a magyart és a szerbet, illetve a két országot. Emellett természetesen továbbra is fő feladatunk, hogy eleget tegyünk a vajdasági magyar közösség igénye­inek a tájékoztatás, az anyanyelv- és a hagyományápolás, az oktatás területén. Ami talán erőteljesebben megjelenhet az új épületben, az új lehetőségeknek köszönhetően, az a szórakozás, hisz nem elég csak a politikáról és gazdaságról beszélni, hanem az embereknek lazítaniuk is kell, olyan tartalmakat kell nekik nyújtani, amelyek révén jobban érzik majd magukat - fogalmazott Bodzsoni lapunknak. Bodzsoni István: A médiaház kialakításával egyedülálló médiaközpont jön létre a Kárpát-medencében A médiaház szorosabb együttműködést eredményez a magyar médiumok között A Magyar Ház melletti telken épülő komplexumban két televízióstú­diót alakítanak ki Gergely Árpád Mikl­­ió velemeny@magyarszo.rs KÖZÉLET/VÉLEMÉNY | Főszerepben a büntetés * v V: | | | ff | Tőke János A 2009-ben elfogadott közle­kedésbiztonsági törvényben az elmúlt évek során felfedezett hiányosságok javítása már egy ideje időszerű. A hírek szerint még ebben a hónapban a köztársasági képviselők elé kerülnek a törvény­nyel kapcsolatos kiegészítések és módosítások, amelyeket a szkup­­stina tagjai szinte biztos, hogy elfo­gadnak. A módosítások közé tarto­zik majd, hogy a jövőben a vezetés közbeni telefonálásért nem 5000, hanem 10 000 dináros büntetést kell majd fizetni, s ugyanez lesz érvényes akkor is, ha valaki nem használja a biztonsági övét. Azok­tól a sofőröktől, akiknek a vérük­ben két ezreléknél magasabb lesz a véralkoholszint, a rendőrség elve­heti az autót, s a bíróság dönti majd el, hogy mennyi időre foglalják le a gépjárművet. Érdekesség, hogy a cégek és az állami munkahe­lyeken dolgozók esetében, vagyis amikor a tulajdonos nem termé­szetes, hanem jogi személy, lehe­tőség van egy „botlásra”, ugyanis első alkalomkor nem foglalják le az autót, csak ha másodszor is elkö­veti a sofőr ugyanazt a vétséget. A szigorításokhoz tartozik még, hogy a jövőben nem lehet majd 15 000-30 000 dinárral megúsz­ni egy sokkal súlyosabb büntetést. Eddig ugyanis sokszor, ha felvétel készült az autóról, hogy átment a piroson, vagy dupla záróvona­lon előzött, a dörzsölt tulajdonos azt mondta, nem tudja, az adott időpontban ki vezette a járművet. Ilyen esetben őt büntették meg az említett összeggel, a valódi bűnös pedig így akár egy 100 000 dináros bírságot is megúszhatott. Ameny­­nyiben elfogadják a módosításokat és a kiegészítéseket, úgy a tulajdo­nos, aki nem tud vagy nem akar információt adni a szabálysértést elkövető személyről, 100 000-től 120 000 dinárral büntethető. Az is újdonság lesz, hogy a nagyon lassan haladó járművet (kerékpá­ros, lovaskocsi, stb.) akkor is meg szabad előzni, ha záróvonal van az aszfalton. A változtatások életbe lépése után már nemcsak három­éves korig lesz kötelező a gyerekü­lés, hanem minden 135 centiméter alatti gyereknek erre a célra kiala­kított ülésben kell utaznia, vagy ülésmagasítót kell használnia. A módosítások és kiegészí­tések közé bekerült valamennyi javaslat a szakértők szerint azt szolgálja, hogy az utakon minél kevesebb baleset legyen, minél kevesebben veszítsék életüket a közúti közlekedés során. Talán egyszer eljön majd az a pillanat, amikor a mindenkori államvezetés ráeszmél arra, hogy az intervenció, vagyis a történés­re reagálás helyett a prevenciót, a megelőzést kellene előtérbe helyezni. Akkor majd lesz értel­me kimutatásokat készíteni, hogy mennyivel csökkent a balesetek száma, kevesebb-e a halálos áldozat az utakon. Amíg viszont az állami szervek a megelőzés, a közlekedési tanfolyamok helyett a büntetések szigorításával próbál­ják megoldani a biztonságosabb közlekedést, addig hiú ábrándo­kat kergetnek azok, akik abban bíznak, hogy a kiegészítések és a módosítások elfogadása után sokkal biztonságosabb lesz a szer­biai utakon közlekedni. Gergely Árpád j­í­ra­s­­­i Határáthelyezés Szabó József Az illegális migráció elleni küzdelem jegyében EU-Afrika mini csúcstalálkozót tartottak Párizsban. A tavasszal megválasztott Emmanuel Macron francia elnök a hivatalának is otthont adó Élysée-palotába a leginkább érintett országok vezetőit hívta meg. A minapi értekezleten ezért csak Angela Merkel német kancellárt és Federica Mogherinit, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét, valamint Paolo Gentiloni olasz és Mariano Rajoy spanyol kormányfőt látta vendégül. Afrikából Fajez esz- Szarrádzs, a líbiai egységkormány vezetője, Idriss Déby csádi és Mahamadou Issoufou nigeri államfő vett részt a megbeszélésen. Az EU eddig felemás sikerrel próbálkozott feltartóztatni a külső határain a területére igyekvő migránsokat, akiknek többsége gazdasági okokból hagyja el hazáját és indul el Európába a jobb élet reményében. A legnagyobb problémát az utób­bi időben az Afrikából szabálytalanul érkezők okozzák. A hangsúly Líbiára helyeződött át, ahonnan az elmúlt két évben százezrek keltek át a Földközi­tengeren és jutottak be Olaszországba. Újabban már Spanyolország is a kiemelt célállomások közé került. Líbiában jelenleg is 600-800 ezren várakoznak arra, hogy útra kelhessenek. Többségük a Szaha­rától délre fekvő területekről érkezett a kaotikus észak-afrikai államba. Olaszország már a tavaszon kibékítette a dél­líbiai törzseket, s rávette őket, hogy szigorúan ellen­őrizzék az ottani határt, ne engedjék át az Afrika középső és nyugati részéből érkezőket. A déli határzár még nem működik a legjob­ban, ezért az olasz haditengerészet - kormány­közi megállapodás alapján - augusztustól a líbiai felségvizeken igyekszik feltartóztatni a migránso­kat, illetve a helyi parti őrséggel együttműködve visszajuttatni őket oda, ahol hajóra szálltak. Róma (és titokban néhány másik európai állam) több százmillió eurót is felajánlott, hogy cserébe a líbi­aiak fordítsák vissza a Földközi-tengeren Európába tartó migránsokat. A módszer bevált: augusztusban érzékelhetően csökkent az átkeléssel próbálkozók száma. Macron francia elnök július végén szintén akció­ba lépett: Párizs közelében tárgyalóasztalhoz ültette a líbiai konfliktus két fő riválisát, Fajez esz-Szarrá­­dzsot és az ország keleti felét ellenőrző Khalifa Haftár tábornokot, akik (feltételekkel ugyan, de) tűzszüne­tet kötöttek. A fegyvernyugvás nagyon fontos lehet az ország stabilizálásában. Ha ezt sikerülne elérni, óriási (előre)lépésnek számítana az illegális migráció elleni küzdelemben is. Egy másik elképzelés szerint Európa területén kívül kellene létrehozni befogadó táborokat (hot­­spotokat), ahol az uniós hatóságok elbírálnák a kérel­meket, s eldöntenék, kit engednek be, kit nem. Az érintett észak-afrikai országok azonban - biztonsági és egyéb okokra hivatkozva - elutasítják az ötletet. Pedig Macron is azt szeretné, ha az EU hotspoto­­kat létesítene Észak-Afrikában. Ha ott nem enged­nék, akkor valamivel délebbre. No, vajon hol? Akár Líbia „alatt”, Csádban és Nigerben. A már korábban is elhangzott javaslatot akár az uniós határ Afrikába történő részleges áthelyezése­ként is lehetne értelmezni. A probléma megoldásának részét képezhetné még az embercsempészek elleni hatékonyabb küzde­lem, a migrációs útvonalak felszámolása és az EU külső határainak megerősítése. Az utóbbi hosszú távon képzelhető el, miként a Nigeren vagy a Csádon áthaladó migránsfolyosók elreteszelése. A legsürgetőbb feladat Líbia stabilizálása, hiszen a migránsok innen kelnek át Európába. A leginkább érintett afrikai országok is egyre többet tesznek a tömegáradat megfékezéséért. Főleg azóta, hogy néhány befolyásos európai állam (köztük Németország) kétoldalú szerződést kötött velük az inváziószerű migráció megfékezéséről, s mindazok visszafogadásáról, akik illegálisan jutottak be az EU- ba, de kiutasítás vár rájuk. Ehhez pénzt is ígértek. A párizsi mini csúcson a csádi és a nigeri elnök azonban arra figyelmeztetett, hogy a migránsára­­dat elleni küzdelemhez folyósított külföldi támo­gatással nem oldható meg a probléma. Szerintük a válságnak csakis fejlesztési programokkal lehet véget vetni. A pénzeket (fejlesztési segélyeket) pedig a hátrányos helyzetű afrikai térségek gazdasági felvirágoztatására kell fordítani, megszüntetve így a menekülés okait.

Next