Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)

2017-09-02 / 204. szám

12OKTATÁS muvelodes@magyarszo.rs Ata Szó 2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Önállóságra és felelősségre nevelés Hasznos tanácsok elsős gyerekek szüleinek Bozsoki Valéria A témában Bori Mária iskolapszicho­lógust, a továbbképzések jeles előadó­ját kérdezem, akinek hosszú éveken keresztül szívügye a temerini Kókai Imre Általános Iskola tanulóinak és szüleinek megelégedettsége. ■ Hogyan lehet kialakítani a gyerek munkaszokásait? - Ha rendszeresség van a gyerek életében, tudja, kinek mi a feladata. A hely és idő szokása hozzásegíti, hogy mindig ugyanazon a helyen és ugyan­abban az időben tanuljon. Fontos megvá­lasztani a helyet, sarkot, íróasztalt, ahol rendszeresen fog tanulni. Ott csak azok a legszükségesebb eszközei legyenek, amelyeket abban a pillanatban használ. Sem számítógép, sem televízió, sem tele­fon, sem mobiltelefon, sem zene ne vonja el a figyelmét a tanulásról. Ki kell zárni minden zavaró körülményt. Ha magyart tanul, akkor az asztalán csak a magyarhoz szükséges könyvek, eszközök, segédesz­közök, valamint több kihegyezett ceruza legyen, különben a hegyezéssel is csak húzza az időt. A gyerek megtanulja, hogy az asztalán rend van és csak a legszüksé­gesebb eszközök. Az optimális idő, a biológiai görbe csúcsa délelőtt 9 és 11 óra, valamint délután 15 és 17 óra között. A gyerek akkor tud legjobban összpontosítani és legtöbbet megjegyezni. Az órarendbe is a „nehezebb” tantárgyak (anyanyelv, mate­matika) ebben az időbe kerülnek bele, ha csak lehetséges, és nem később. Tanítás után jó, ha a kisdiák pici pihe­nőt tart, s utána nekifog az aznap kapott leckéhez. ■ Mennyit és miben segítsen a szülő? - A szülőnek meg kell beszélni a gyerekkel, hogy mit mikor kell elvégez­nie. A házi feladatot a gyereknek kell megcsinálnia, a szülőé pedig csak az ellenőrzés. A szülő nem helyette csinál­ja meg a házi feladatot. A gyerek önállóan (ha kell, segítség­gel) berakja másnapra az eszközeit. Ezt nem az anyuka, és nem a nagymama teszi. Ha átvállalja a feladatokat, akkor a szülőé lesz ez a feladat. Különben a szülő felada­ta a támogatás, a bátorítás és ösztönzés, amikor a gyermek megakad. Számítani kell arra, hogy a gyerek lassú, hibázik, nem mindig csinálja. Ha vállalja, akkor a kis gubanc ellenére kiala­kul az igény, hogy önállóan dolgozzon. A felelősség a gyereké kell, hogy legyen, és nem a szülőé. A szülő segítsen, ha a gyerek megakad, de ne csinálja meg a feladatot, hogy mind a ketten dicséretet kapjanak. Minden tanító tudja, mikor írja meg a házi feladatot a szülő és mikor a gyerek. Ha a gyerek helyett dolgozunk, falásra tanítjuk, nem pedig arra, hogy mezőből dolgozzon. A gyerek jövője­zempontjából jobb, ha minél előbb önál­­ásítjuk. Nem állunk állandóan mellette, hanem időnként rákérdezünk: mi is a­eladat? Akkor látjuk, megértette-e. A segítés tényleg segítés és támogatás egyen. Ha valami nem sikerül először,­ddig gyakorolja, míg megtanulja. Az mást csak írással, az olvasást pedig csak olvasással lehet megtanulni. A tanító­bben konkrétan tud segíteni minden gyermeknek, ezért nagyon jó, ha a szülő endszeresen elmegy szülőértekezlet­­e és fogadóórája. A gyerek nagyjából mindent, ha csak lehet, önállóan, egyedül végezzen el, a szülő feladata pedig a segí­­és, a támogatás és az ellenőrzés. ■ Hogyan lehet megtervezni a gyerek lapját, hogy a tanuláson kívül játék­­a, mozgásra és más tevékenységre is maradjon ideje? - A gyerek feladata, hogy kis füzetbe bejegyezze, mit kell vinnie például képző­­művészeti órára, s nem a szülő dolga, hogy ezt más szülőktől megtudakolja. A tanulás otthon ne csak munka­lapokon történjen, hanem szombat, vasárnap is egy órányit, hogy naponta egyen a gyereknek tanulással kapcso­­atos feladata. Az iskolába járás váltásától függetle­nül fontos, hogy a diák mindig ugyan­abban az időben kelljen. Az ő felada­ta rendet rakni a szobájában, olvasni, gyakorolni, utána játszhat, labdázhat a levegőn. Nézheti a tévében a műsort, leülhet a számítógéphez, de ez jutalom legyen. ■ Mire fontos a szülőnek még odafigyelnie? - A szülő ügyeljen arra, hogy a gyerek mindennap nyugodt légkör­ben induljon iskolába. Ehhez a szülő­nek az idejéből, kényelméből fel kell áldoznia valamit. Ne készülődjenek a szülők, gyerekek felfokozott állapotban, idegesen, mert kifutottak az időből, kapkodnak, késnek... Este ugyanabban az időben feküdjön le a gyerek, hogy ki tudja magát pihenni. Sok minden függ a szülőtől, első­­sorban attól, milyenek az elvárásai az­skolától és a gyerekétől, s ezt jól kell adnia adagolni. A gyereket ne hasonlítgassuk össze a testvérével, a szomszéddal. Jó, ha le van írva a napi beosztása: a reggeli, a tanulás, a csomagolás, az ebéd, az iskolába indu­lás ideje. Minél előbb törekedni kell az önállósításra. Arra serkenteni, hogy isko­lába egyedül merjen menni, és időben érjen oda. A leckeírás után a játszás jutalom legyen. A napi beosztás otthon legyen leraj­zolva, leírva. Időnként hívja fel szülő, nagyszülő, szúrópróba szerint ellenőriz­ze, a gyerek betartja-e a napi beosztást. ■ Vajon bízzuk-e meg a tanuláson kívül otthon más feladatokkal? - Nem kell félteni a gyereket. A tanu­láson kívül legyenek otthoni feladatai. Felelősségtudatra kell nevelni. A mai gyerekek nem viselnek gondot a tiszta­ságról. Az iskolában nemcsak a takarító néni dolga ez. Beszélgetni kell a gyerek­kel arról, hogy ügyeljen a környezetére, a tisztaságra itthon, az iskolában és az utcán is. Ha látja a szemetet, hajoljon le, dobja be a szemeteskannába. A szülő fejleszti a gyerek felelősségtudatát. Arra szoktatja, hogy rakja el a dolgait, rend­szeresen vigye ki a szemetet, a tanköny­veit rendben tartsa, továbbá otthon is, az iskolában is tisztán hagyja az illemhelyet. Szervezzék meg, hogy hetente egy nap közösen feltakarítanak. A helyes nevelés eredménye az elége­dett gyerek és az elégedett szülő. Lukács Melinda A Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben indította el iskolabuszprogramját, amely azóta is megszakítás nélkül, sikeresen működik. Az iskolabuszprogram ered­ményeit Jerasz Anikó, az MNT Végre­hajtó Bizottságának elnöke vázolta fel a lapunknak. - Ezt a programot is a Magyar Kormány­nak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően tudjuk megvalósítani. Az első évben csak Szabadka város területén közlekedtek az iskolabuszok, majd pedig évről évre bővült a program, és a 2016/17- es tanévben már 11 község - Szabadka, Topolya, Zenta, Verbász, Kúla, Újvidék, Indija, Nagybecskerek, Nagykikinda, Törökbecse, Pancsova - területén csaknem 300 tanulót szállítottak. Az iskolabuszprog­ram lényege, hogy azon önkornyijgyzatok területén juttassák el a tanulókat otthonuk­tól az iskoláig és vissza, ahol már csak egy­két iskolában folyik magyar nyelvű oktatás. Nagyobb városok esetében, azok területén szedi össze és viszi el az iskolabusz a tanu­lókat az adott oktatási intézménybe. Ahol nincs magyar nyelvű oktatás, ott a legköze­lebbi városig, faluig, ahol magyarul tanul­hatnak. A városok vonatkozásában kiemel­hetem Nagykikindát és Nagybecskereket, a kisebb települések, falvak tekintetében pedig törökbecsét, Zombort és Verbászt, hiszen több mint húszéves kihagyás után, 2015 szeptemberében sikerült Verbászon magyar nyelvű óvodát „elindítanunk”. Az iskolabusz a verbászi kisgyermekeket elviszi ahhoz az épülethez, ahol a magyar nyelvű foglalkozás történik, amikor viszont első­be indulnak, Kúlára szállítja őket, és oda járnak általános iskolába, mivel Verbászon nincs magyar iskola. Ez az egyik faluból a másikba való átjárhatóság példája - mond­ta Jerasz Anikó, és kitért a községekre. - A 2016/17-es tanévben Szabadka területén négy iskolabusz - a sándori, a bajmoki, a nagyradanováci és a hajdújárá­si - 92 tanulót szállított magyar tannyelvű oktatási intézményekbe. Topolya község területén, a Gunaras-környékbeli falvakból 48 tanulót vittek az iskolabuszok a gunara­­si Dózsa György Általános Iskolába, ahol kizárólag magyar nyelven folyik a tanítás. Kúla községben Veprődről, Verbászról és Szivácról 20 tanulót szállítottak, míg Beodráról Törökbecsére 7 felsőst, mivel számukra ott van magyar nyelvű oktatás. Nagybecskereken a Nagybecskereki Diák­segélyező Egyesület segítségével tudjuk megvalósítani a tanulók Sonja Marinkovic Á.I.-ban való oktatását. Nagykikindán 35 tanulót szállított az iskolabusz a Fejős Klára Á.I.-ba. Zombor város területén Gradiná­­ról 3 gyermeket vitt a zombori Testvériség­egység Á.I.-ba, míg Csonoplyáról a nemes­­militicsi Testvériség-egység Á.I.-ba szintén 3 tanulót utaztattunk. Újvidék területén az elmúlt tanévben Kiszácsról és Pirosról 6 tanuló­, míg Maradékról Boskán keresz­tül 8 tanuló utaztatását biztosítottuk, ők az újvidéki Petőfi Sándor Á.I.-ba járnak. A verbászi Bosko Buha iskoláskor előt­ti intézménybe 12 óvodás utazott Ókér­ről és Kiskérről. A 2016/17-es tanévben ismét bővült az iskolabuszprogram, hiszen a szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegé­lyező Egyesületen keresztül támogattuk a pancsovai tanulók eljutását a hertelendy­­falvi Testvériség-egység Á.I.-ba. Sok esetben közös erővel valósítjuk meg a tanulók utaztatását, kiemelném követen­dő példaként Szabadkát, Topolyát, Nagy­kikindát és Törökbecsét, ezekben a közsé­gekben az önkormányzatok csaknem teljes egészében magukra vállalták az utaztatá­sok a költségét, viszont a buszkísérőket és azok bérét az MNT biztosította. A többi önkormányzat területén az MNT vállalta a Magyar Kormány segítségével, hogy utaz­tatja a tanulókat, de segítségünkre vannak a diáksegélyező egyesületek, amelyekkel közösen bonyolítjuk le ezt a programot. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyermeknek biztosítsuk az anyanyelven történő oktatást, lehetőleg a saját városá­ban vagy településén, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, akkor a szomszédos községben, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ezt az iskolabuszprogram keretében tudjuk megvalósítani. A kezdődő tanév­re vonatkozó adatok még begyűjtés alatt állnak, de hangsúlyoznám, hogy folytató­dik az MNT iskolabuszprogramja. Azon önkormányzatok területén, ahol eddig is működött, mindenképpen továbbvisszük, ahol pedig szükség és igény mutatkozik rá, ott bevezetjük. Az előrejelzések alap­ján megközelítőleg ugyanannyi tanulóra számítunk, mint az elmúlt tanévben, de a végleges számuk e hónap közepe táján derül ki - részletezte Jerasz Anikó, majd pedig szólt a hét éve működő napközis programról is.­­ Az MNT napközis programja 2011- ben indult el, három újvidéki általános iskolában. Azóta bővült és öt intézmény­ben valósul meg. 2012 tavaszán a tisza­­kálmánfalvi általános iskolában, 2015-ben pedig a maradékiban is beindították. Az Újvidékhez tartozó oktatási intézmények, melyekben jelenleg magyar napközis csoportok működnek, az újvidéki Petőfi Sándor Á.I., az újvidéki Sonja Marinko­vic, a tiszakálmánfalvi Ivó Andric Á.I. és az újvidéki József Attila Á.I. Utóbbiban a harmadikosok és a negyedikesek részére, a többiben elsőtől negyedikig folyik magyar nyelven napközis foglalkozás, és megköze­lítőleg 80-90 tanulóról van szó. A 2015-ös évben, amikor az MNT közreműködésé­vel megnyílt Maradékon 37 év kihagyás után a magyar nyelvű összevont tagozat, szükség mutatkozott arra, hogy ebben az intézményben is beindítsuk a napközis foglalkozást. Ezek a foglalkozások valójá­ban a helybeli szülők megkeresésére, azaz óhajuknak eleget téve indult el. Újvidéken a szülők kifejtették az igényeiket, mondván, hogy az iskolabusz helyett sokkal nagyobb segítséget jelentene a számukra, ha szak­ember foglalkozna a tanulókkal napkö­zis foglalkozás keretében. A délutánosok tehát korábban mehetnek iskolába, a tanító fogadja őket, megreggeliznek és még a taní­tás előtt átismétlik a leckét. A délelőttösök a tanítás után ebédelnek, a tanítóval gyako­rolnak, megoldják a házi feladatokat, hogy a szülőket ez ne terhelje az esti órákban. Persze a tanulás mellett jut idő a játszásra, a kreatív tevékenységek kibontakozására és a sportra is. Nagy segítséget nyújt ez a program a dolgozó szülőknek, ráadásul sok a vegyes házasság, és nem tud mind­két szülő segíteni a gyermeknek a magyar nyelvű tananyag elsajátításában. Az MNT a napközis foglalkozást, a napközis tanítók bérét is a Magyar Kormánynak, a Nemzet­politikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhe­tően tudja biztosítani - hallottuk Jerasz Anikótól. Szanyó Gábor Folytatódik az MNT iskolabuszprogramja A 2016/17-es tanévben, 11 község területén, csaknem 300 magyar ajkú tanulót­­ szállítottak az iskolabuszok Gergely Árpád Bori Mária Jerasz Anikó archív PEDAGÓGUSSZTRÁJK Az iskolák 80 százalékában 45 percesek voltak az órák A Tanügyben Dolgozók Szakszervezeti Uniójának tagsága Szerbia-szerte szeptember 1-jén, pénteken 607 iskolában rövidített, 30 perces órákkal tilta­kozott az oktatásügyi dolgozók rossz anyagi helyzete miatt. Az egynapos sztrájk során az e szakszervezethez tartozó 607 iskolából 149 iskolában csöngettek 45 perces órák szerint, viszont a sztrájkoló tanítók és tanárok 30 perc után befejezték az órákat. Az oktatásügyi minisztérium közzé tette, hogy az általa összegyűjtött adatok alapján az iskolák 80 százalékában rendesen, zavartalanul zajlottak az órák. ■ sorsi

Next