Magyar Szó, 2017. szeptember (74. évfolyam, 203-228. szám)
2017-09-02 / 204. szám
12OKTATÁS muvelodes@magyarszo.rs Ata Szó 2017. szeptember 2., 3., szombat-vasárnap Önállóságra és felelősségre nevelés Hasznos tanácsok elsős gyerekek szüleinek Bozsoki Valéria A témában Bori Mária iskolapszichológust, a továbbképzések jeles előadóját kérdezem, akinek hosszú éveken keresztül szívügye a temerini Kókai Imre Általános Iskola tanulóinak és szüleinek megelégedettsége. ■ Hogyan lehet kialakítani a gyerek munkaszokásait? - Ha rendszeresség van a gyerek életében, tudja, kinek mi a feladata. A hely és idő szokása hozzásegíti, hogy mindig ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben tanuljon. Fontos megválasztani a helyet, sarkot, íróasztalt, ahol rendszeresen fog tanulni. Ott csak azok a legszükségesebb eszközei legyenek, amelyeket abban a pillanatban használ. Sem számítógép, sem televízió, sem telefon, sem mobiltelefon, sem zene ne vonja el a figyelmét a tanulásról. Ki kell zárni minden zavaró körülményt. Ha magyart tanul, akkor az asztalán csak a magyarhoz szükséges könyvek, eszközök, segédeszközök, valamint több kihegyezett ceruza legyen, különben a hegyezéssel is csak húzza az időt. A gyerek megtanulja, hogy az asztalán rend van és csak a legszükségesebb eszközök. Az optimális idő, a biológiai görbe csúcsa délelőtt 9 és 11 óra, valamint délután 15 és 17 óra között. A gyerek akkor tud legjobban összpontosítani és legtöbbet megjegyezni. Az órarendbe is a „nehezebb” tantárgyak (anyanyelv, matematika) ebben az időbe kerülnek bele, ha csak lehetséges, és nem később. Tanítás után jó, ha a kisdiák pici pihenőt tart, s utána nekifog az aznap kapott leckéhez. ■ Mennyit és miben segítsen a szülő? - A szülőnek meg kell beszélni a gyerekkel, hogy mit mikor kell elvégeznie. A házi feladatot a gyereknek kell megcsinálnia, a szülőé pedig csak az ellenőrzés. A szülő nem helyette csinálja meg a házi feladatot. A gyerek önállóan (ha kell, segítséggel) berakja másnapra az eszközeit. Ezt nem az anyuka, és nem a nagymama teszi. Ha átvállalja a feladatokat, akkor a szülőé lesz ez a feladat. Különben a szülő feladata a támogatás, a bátorítás és ösztönzés, amikor a gyermek megakad. Számítani kell arra, hogy a gyerek lassú, hibázik, nem mindig csinálja. Ha vállalja, akkor a kis gubanc ellenére kialakul az igény, hogy önállóan dolgozzon. A felelősség a gyereké kell, hogy legyen, és nem a szülőé. A szülő segítsen, ha a gyerek megakad, de ne csinálja meg a feladatot, hogy mind a ketten dicséretet kapjanak. Minden tanító tudja, mikor írja meg a házi feladatot a szülő és mikor a gyerek. Ha a gyerek helyett dolgozunk, falásra tanítjuk, nem pedig arra, hogy mezőből dolgozzon. A gyerek jövőjezempontjából jobb, ha minél előbb önálásítjuk. Nem állunk állandóan mellette, hanem időnként rákérdezünk: mi is aeladat? Akkor látjuk, megértette-e. A segítés tényleg segítés és támogatás egyen. Ha valami nem sikerül először,ddig gyakorolja, míg megtanulja. Az mást csak írással, az olvasást pedig csak olvasással lehet megtanulni. A tanítóbben konkrétan tud segíteni minden gyermeknek, ezért nagyon jó, ha a szülő endszeresen elmegy szülőértekezlete és fogadóórája. A gyerek nagyjából mindent, ha csak lehet, önállóan, egyedül végezzen el, a szülő feladata pedig a segíés, a támogatás és az ellenőrzés. ■ Hogyan lehet megtervezni a gyerek lapját, hogy a tanuláson kívül játéka, mozgásra és más tevékenységre is maradjon ideje? - A gyerek feladata, hogy kis füzetbe bejegyezze, mit kell vinnie például képzőművészeti órára, s nem a szülő dolga, hogy ezt más szülőktől megtudakolja. A tanulás otthon ne csak munkalapokon történjen, hanem szombat, vasárnap is egy órányit, hogy naponta egyen a gyereknek tanulással kapcsoatos feladata. Az iskolába járás váltásától függetlenül fontos, hogy a diák mindig ugyanabban az időben kelljen. Az ő feladata rendet rakni a szobájában, olvasni, gyakorolni, utána játszhat, labdázhat a levegőn. Nézheti a tévében a műsort, leülhet a számítógéphez, de ez jutalom legyen. ■ Mire fontos a szülőnek még odafigyelnie? - A szülő ügyeljen arra, hogy a gyerek mindennap nyugodt légkörben induljon iskolába. Ehhez a szülőnek az idejéből, kényelméből fel kell áldoznia valamit. Ne készülődjenek a szülők, gyerekek felfokozott állapotban, idegesen, mert kifutottak az időből, kapkodnak, késnek... Este ugyanabban az időben feküdjön le a gyerek, hogy ki tudja magát pihenni. Sok minden függ a szülőtől, elsősorban attól, milyenek az elvárásai azskolától és a gyerekétől, s ezt jól kell adnia adagolni. A gyereket ne hasonlítgassuk össze a testvérével, a szomszéddal. Jó, ha le van írva a napi beosztása: a reggeli, a tanulás, a csomagolás, az ebéd, az iskolába indulás ideje. Minél előbb törekedni kell az önállósításra. Arra serkenteni, hogy iskolába egyedül merjen menni, és időben érjen oda. A leckeírás után a játszás jutalom legyen. A napi beosztás otthon legyen lerajzolva, leírva. Időnként hívja fel szülő, nagyszülő, szúrópróba szerint ellenőrizze, a gyerek betartja-e a napi beosztást. ■ Vajon bízzuk-e meg a tanuláson kívül otthon más feladatokkal? - Nem kell félteni a gyereket. A tanuláson kívül legyenek otthoni feladatai. Felelősségtudatra kell nevelni. A mai gyerekek nem viselnek gondot a tisztaságról. Az iskolában nemcsak a takarító néni dolga ez. Beszélgetni kell a gyerekkel arról, hogy ügyeljen a környezetére, a tisztaságra itthon, az iskolában és az utcán is. Ha látja a szemetet, hajoljon le, dobja be a szemeteskannába. A szülő fejleszti a gyerek felelősségtudatát. Arra szoktatja, hogy rakja el a dolgait, rendszeresen vigye ki a szemetet, a tankönyveit rendben tartsa, továbbá otthon is, az iskolában is tisztán hagyja az illemhelyet. Szervezzék meg, hogy hetente egy nap közösen feltakarítanak. A helyes nevelés eredménye az elégedett gyerek és az elégedett szülő. Lukács Melinda A Magyar Nemzeti Tanács 2010-ben indította el iskolabuszprogramját, amely azóta is megszakítás nélkül, sikeresen működik. Az iskolabuszprogram eredményeit Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke vázolta fel a lapunknak. - Ezt a programot is a Magyar Kormánynak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően tudjuk megvalósítani. Az első évben csak Szabadka város területén közlekedtek az iskolabuszok, majd pedig évről évre bővült a program, és a 2016/17- es tanévben már 11 község - Szabadka, Topolya, Zenta, Verbász, Kúla, Újvidék, Indija, Nagybecskerek, Nagykikinda, Törökbecse, Pancsova - területén csaknem 300 tanulót szállítottak. Az iskolabuszprogram lényege, hogy azon önkornyijgyzatok területén juttassák el a tanulókat otthonuktól az iskoláig és vissza, ahol már csak egykét iskolában folyik magyar nyelvű oktatás. Nagyobb városok esetében, azok területén szedi össze és viszi el az iskolabusz a tanulókat az adott oktatási intézménybe. Ahol nincs magyar nyelvű oktatás, ott a legközelebbi városig, faluig, ahol magyarul tanulhatnak. A városok vonatkozásában kiemelhetem Nagykikindát és Nagybecskereket, a kisebb települések, falvak tekintetében pedig törökbecsét, Zombort és Verbászt, hiszen több mint húszéves kihagyás után, 2015 szeptemberében sikerült Verbászon magyar nyelvű óvodát „elindítanunk”. Az iskolabusz a verbászi kisgyermekeket elviszi ahhoz az épülethez, ahol a magyar nyelvű foglalkozás történik, amikor viszont elsőbe indulnak, Kúlára szállítja őket, és oda járnak általános iskolába, mivel Verbászon nincs magyar iskola. Ez az egyik faluból a másikba való átjárhatóság példája - mondta Jerasz Anikó, és kitért a községekre. - A 2016/17-es tanévben Szabadka területén négy iskolabusz - a sándori, a bajmoki, a nagyradanováci és a hajdújárási - 92 tanulót szállított magyar tannyelvű oktatási intézményekbe. Topolya község területén, a Gunaras-környékbeli falvakból 48 tanulót vittek az iskolabuszok a gunarasi Dózsa György Általános Iskolába, ahol kizárólag magyar nyelven folyik a tanítás. Kúla községben Veprődről, Verbászról és Szivácról 20 tanulót szállítottak, míg Beodráról Törökbecsére 7 felsőst, mivel számukra ott van magyar nyelvű oktatás. Nagybecskereken a Nagybecskereki Diáksegélyező Egyesület segítségével tudjuk megvalósítani a tanulók Sonja Marinkovic Á.I.-ban való oktatását. Nagykikindán 35 tanulót szállított az iskolabusz a Fejős Klára Á.I.-ba. Zombor város területén Gradináról 3 gyermeket vitt a zombori Testvériségegység Á.I.-ba, míg Csonoplyáról a nemesmiliticsi Testvériség-egység Á.I.-ba szintén 3 tanulót utaztattunk. Újvidék területén az elmúlt tanévben Kiszácsról és Pirosról 6 tanuló, míg Maradékról Boskán keresztül 8 tanuló utaztatását biztosítottuk, ők az újvidéki Petőfi Sándor Á.I.-ba járnak. A verbászi Bosko Buha iskoláskor előtti intézménybe 12 óvodás utazott Ókérről és Kiskérről. A 2016/17-es tanévben ismét bővült az iskolabuszprogram, hiszen a szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesületen keresztül támogattuk a pancsovai tanulók eljutását a hertelendyfalvi Testvériség-egység Á.I.-ba. Sok esetben közös erővel valósítjuk meg a tanulók utaztatását, kiemelném követendő példaként Szabadkát, Topolyát, Nagykikindát és Törökbecsét, ezekben a községekben az önkormányzatok csaknem teljes egészében magukra vállalták az utaztatások a költségét, viszont a buszkísérőket és azok bérét az MNT biztosította. A többi önkormányzat területén az MNT vállalta a Magyar Kormány segítségével, hogy utaztatja a tanulókat, de segítségünkre vannak a diáksegélyező egyesületek, amelyekkel közösen bonyolítjuk le ezt a programot. Nagyon fontos, hogy minden magyar gyermeknek biztosítsuk az anyanyelven történő oktatást, lehetőleg a saját városában vagy településén, amennyiben pedig erre nincs lehetőség, akkor a szomszédos községben, ahol magyar nyelvű oktatás folyik. Ezt az iskolabuszprogram keretében tudjuk megvalósítani. A kezdődő tanévre vonatkozó adatok még begyűjtés alatt állnak, de hangsúlyoznám, hogy folytatódik az MNT iskolabuszprogramja. Azon önkormányzatok területén, ahol eddig is működött, mindenképpen továbbvisszük, ahol pedig szükség és igény mutatkozik rá, ott bevezetjük. Az előrejelzések alapján megközelítőleg ugyanannyi tanulóra számítunk, mint az elmúlt tanévben, de a végleges számuk e hónap közepe táján derül ki - részletezte Jerasz Anikó, majd pedig szólt a hét éve működő napközis programról is. Az MNT napközis programja 2011- ben indult el, három újvidéki általános iskolában. Azóta bővült és öt intézményben valósul meg. 2012 tavaszán a tiszakálmánfalvi általános iskolában, 2015-ben pedig a maradékiban is beindították. Az Újvidékhez tartozó oktatási intézmények, melyekben jelenleg magyar napközis csoportok működnek, az újvidéki Petőfi Sándor Á.I., az újvidéki Sonja Marinkovic, a tiszakálmánfalvi Ivó Andric Á.I. és az újvidéki József Attila Á.I. Utóbbiban a harmadikosok és a negyedikesek részére, a többiben elsőtől negyedikig folyik magyar nyelven napközis foglalkozás, és megközelítőleg 80-90 tanulóról van szó. A 2015-ös évben, amikor az MNT közreműködésével megnyílt Maradékon 37 év kihagyás után a magyar nyelvű összevont tagozat, szükség mutatkozott arra, hogy ebben az intézményben is beindítsuk a napközis foglalkozást. Ezek a foglalkozások valójában a helybeli szülők megkeresésére, azaz óhajuknak eleget téve indult el. Újvidéken a szülők kifejtették az igényeiket, mondván, hogy az iskolabusz helyett sokkal nagyobb segítséget jelentene a számukra, ha szakember foglalkozna a tanulókkal napközis foglalkozás keretében. A délutánosok tehát korábban mehetnek iskolába, a tanító fogadja őket, megreggeliznek és még a tanítás előtt átismétlik a leckét. A délelőttösök a tanítás után ebédelnek, a tanítóval gyakorolnak, megoldják a házi feladatokat, hogy a szülőket ez ne terhelje az esti órákban. Persze a tanulás mellett jut idő a játszásra, a kreatív tevékenységek kibontakozására és a sportra is. Nagy segítséget nyújt ez a program a dolgozó szülőknek, ráadásul sok a vegyes házasság, és nem tud mindkét szülő segíteni a gyermeknek a magyar nyelvű tananyag elsajátításában. Az MNT a napközis foglalkozást, a napközis tanítók bérét is a Magyar Kormánynak, a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek köszönhetően tudja biztosítani - hallottuk Jerasz Anikótól. Szanyó Gábor Folytatódik az MNT iskolabuszprogramja A 2016/17-es tanévben, 11 község területén, csaknem 300 magyar ajkú tanulót szállítottak az iskolabuszok Gergely Árpád Bori Mária Jerasz Anikó archív PEDAGÓGUSSZTRÁJK Az iskolák 80 százalékában 45 percesek voltak az órák A Tanügyben Dolgozók Szakszervezeti Uniójának tagsága Szerbia-szerte szeptember 1-jén, pénteken 607 iskolában rövidített, 30 perces órákkal tiltakozott az oktatásügyi dolgozók rossz anyagi helyzete miatt. Az egynapos sztrájk során az e szakszervezethez tartozó 607 iskolából 149 iskolában csöngettek 45 perces órák szerint, viszont a sztrájkoló tanítók és tanárok 30 perc után befejezték az órákat. Az oktatásügyi minisztérium közzé tette, hogy az általa összegyűjtött adatok alapján az iskolák 80 százalékában rendesen, zavartalanul zajlottak az órák. ■ sorsi