Magyar Szó, 2017. december (74. évfolyam, 281-304. szám)

2017-12-01 / 281. szám

m KÜLFÖLD kulfold@magyarszo­ rs­oltafia RÖVIDEN_________________________________________ Gránátokat robbantott a tárgyalóteremben Kézigránátokat robbantott fel tegnap egy gyilkosság áldozatá­ul esett férfi apja az ügyet tárgyaló bírósági tárgyalóteremben a kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megye Nyikopol városá­ban. A két kézigránátot felrobbantó férfi a helyszínen életét vesztette. Tíz embert kellett a tárgyalóteremből sebesülésekkel kórházba szállítani. Köztük van a gyilkosság három vádlottja, két hatósági személy, egy bírósági alkalmazott és egy civil. A megyei rendőrségi szóvivő az ügyről annyit árult el, hogy még 2016-ban Nyikopolban rálőttek egy autóban utazó férfi­ra, s ő életét vesztette. A tárgyalótermi robbantást végrehajtó férfi az áldozat édesapja volt. Elegük van Dutertéből Kormányellenes tüntetők csaptak össze tegnap a rendőrökkel a Fülöp-szigeteki fővárosban, Manilában, az összecsapások­ban többen megsérültek. A több mint kétezer fős, soraiban baloldali aktivistákat, földműveseket, munkásokat és tanuló­kat tudó tömeg az elnöki palotához akart vonulni, ám a rend­­fenntartó erők útjukat állták a Malacanang Palotától néhány kilométerre. A rendőrség vízágyúkat vetett be, de a tünte­tők visszatámadtak, transzparenseikkel ütlegelték és a kezük ügyébe akadó tárgyakkal dobálták a rendőröket. „Egy szörnyű vadállat (...) fasiszta uralmat épít ki a Mala­­canangban” - hangsúlyozta közleményében a kormányel­lenes tüntetésen részt vett egyik csoport, a Fülöp-szigeteki parasztmozgalom. „Harcolni fogunk és elűzzük” Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnököt. „Az életért és a demokráci­áért küzdünk. Elég a gyilkosságokból, elég az emberi jogok megsértéséből (...), elég Dutertéből” - tették hozzá. Erdoganék a légierőnél tisztogatnak A török légierő 66 tagja ellen adtak ki tegnap elfogatóparan­csot a török Eskisehir tartományban azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban állnak a tavaly nyári puccskísérletért felelős­sé tett gülenista hálózattal. A gyanúsítottak között vannak jelenleg is aktív katonák és pilóták, valamint olyan emberek, akik a gülenista mozgalmon belül a török katonák állítólagos „tanítómesterei” voltak. Előző nap 360 ember, köztük 333 katona és 27 „tanítómes­ter” ellen adtak ki elfogatóparancsot Isztambulban, hasonló indokkal. A védelmi minisztérium legutóbbi adatai értel­mében eddig - 150 tábornokot és 4630 tisztet beleértve - a hadsereg 8570 tagját küldték el állásából a hálózattal kapcso­latos gyanúk miatt. Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzul­mán hitszónok mozgalmát vádolja a 2016. júliusi katonai hatalomátvételi kísérlettel. Azt állítja, a,terrorszervezetnek nyilvánított hálózat tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderőbe, és azon belül is különösen a légierőbe. Gülen következetesen tagadja, hogy bármi köze lett volna a történtekhez. Életfogytiglanit kaptak a tisztek Életfogytiglani börtönbüntetést szabott ki egy Buenos Aires-i bíróság 29 egykori katonatisztre az argentin katonai diktatú­ra idején 1976 és 1983 között általuk elkövetett emberiesség elleni bűntettekért. Az elítéltek között fregattkapitányok is vannak, így pl. a „halál szőke angyalaként” hírhedtté vált Alfredo Astiz, Jorge „Tigris” Acosta és az egykor Serpico néven emlegetett Ricardo Caval­­lo. ők a már korábban kapott életfogytiglanijukat töltik. Az öt éve kezdődött óriásperben 52 volt katona és titkosszolgálati ügynök, valamint több civil ült a vádlottak padján. A bíróság csaknem 800 tanút hallgatott meg a haditengeré­szet egykori műszaki iskoláján (ESMA) történt eseményekről, ahol a börtönné és kínzóközponttá alakított épületegyüttes­ben tartották fogva, kínozták és gyilkolták meg a diktatúra ellen hangjukat felemelőket. Emberi jogi csoportok becslé­sei szerint mintegy 5000 embert vetettek az ESMA börtö­neibe, és a foglyok közül alig 250-en élték túl a szörnyű megpróbáltatásokat. Tizenkilenc vádlottat 8-25 év börtönbüntetésre ítéltek. Hat embert mentettek fel, köztük Juan Alemannt, a diktatú­ra egyik pénzügyminiszterét, és annak a néhány civilnek az egyikét, akiket a jogsértések kitervelésével vádoltak. A vádak részét most először képezték az egykor „haláljáratok”, amelyek során repülőgépekről élve dobtak foglyokat a tengerbe a Rio de la Plata öbölben. A hét évig tartott katonai diktatúra idején becslések szerint mintegy 30 ezer embert öltek meg. Még egy tibeti önégetés Ismét felgyújtotta magát egy tibeti buddhista szerzetes, tiltakozva az ellen, hogy hazája nagy részét Kína megszáll­va tartja. A szerzetes egyik barátjának közlése szerint a 63 éves Tenga vasárnap a Szecsuan tartománybeli Kardze megyében lobbantotta lángra a ruháját, miközben azt kiabálta, hogy „Szabadságot akarunk Tibetben”. A bizton­sági erők eloltották a tüzet, Tengát pedig elvitték. Egyelő­re nem tudni, hogy túlélte-e az önégetést. 2009 óta mint­egy 150 tibeti áldozta fel magát. Április óta ez volt az első önégetés a régió tibeti buddhista közösségében. (Forrás: Beta/AP/AFP/Reuters/Anadolu/MTI/dpa/EFE) 2017. december 1. péntek Betonvédelmet kaptak az uniós karácsonyi vásárok Szabó József E­urópában ijesztően megnövekedett a gázolásos terrormerény­letek száma az utóbbi években, ezért az idei adventi, karácso­nyi vásárokat már különleges óvintézkedések mellett tartják a nagyobb városokban. Minden kormány igyekszik megakadá­lyozni az olyan véres akciót, amilyet tavaly decemberben hajtott végre egy iszlamista fanatikus Berlin központjában. A támadó egy lopott teher­autóval a vásári népség közé hajtott, s 12 embert halálra taposott, több mint 50-et megebesített. A hatóságok az idén már rendkívül szigorú biztonsági intézkedése­ket vezettek be a német fővárosban. Berlinben szinte minden vásáron megerősített rendőrjárőrök teljesítenek szolgálatot, magánbiztonsági szolgálatok embereivel együtt. Ezenkívül több helyszínt kordonokkal és beton terelőelemekkel vettek körbe. A példát több nagy település is követte. A vásárlási lázban talán sokan észre sem veszik az akadályokat, hiszen főleg a vásári kínálatra figyelnek. Az pedig bőséges. Az árusok ugyanis már kitelepültek a terekre, jóllehet a védett helyeken található standokért - a fokozott készültség és biztonsági intézkedések költségei miatt - maga­sabb bérleti díjat kell fizetniük, mint tavaly. Ez nem csupán németországi sajátosság. Az EU nagyvárosaiban szinte mindenütt beton- és acélgyűrű veszi körbe az utcai vásárokat, de legalábbis azokat a területeket, ahol tömegével és persze gyalog jelennek meg az emberek. Az állig felfegy­verzett rendőrökből sincs hiány, sőt mindenfelé civil ruhás nyomozók vegyülnek el az ünnepi forgatagban. Néhol még ellenőrző pontokkal is igyekeznek kiszűrni a terroristákat, nehezíteni a mozgásukat. Nagy-Britanniában különösen erős a készültség, főleg Londonban, Birminghamben, Manchesterben és néhány másik városban. Az orszá­gos önkormányzati szövetség mindenkit óvatosságra int, és a nyomaték kedvéért emelte a terrorfenyegetettség szintjét is. A támadásokat megelőzendő a szigetország fővárosában több hídon is betontömbökkel választották el a gyalogos- és járműközlekedést. Az elmúlt egy évben ugyanis Londonban iszlamisták kétszer is hídon közle­kedő gyalogosok közé hajtottak. Manchesterben, ahol májusban egy muszlim fanatikus stadion­ban robbantott, megölve 23 személyt, maga a rendőrfőnök igyekezett megnyugtatni a vásárokra kilátogatókat. Azt üzente nekik, hogy szigorú ellenőrzésekkel és megerősített járőrcsoportokkal a legmagasabb fokú biztonságot szavatolják számukra. A brit (és az amerikai) külügyminisztérium ugyanakkor fokozott elővigyázatosságra inti azokat, akik a karácsonyi vásárairól híres EU- tagállamokba látogatnak. A figyelmeztetés nem alaptalan, hiszen a ható­ságok már több uniós országban csíptek fülön gyanús alakokat, akik a decemberi forgatagban akartak merényletet végrehajtani. A francia biztonsági erők a napokban hat személyt vettek őrizetbe azzal a gyanúval, hogy terrorakcióra készültek a reimsi karácsonyi kira­kodóvásár ellen. Németországban pedig hat szíriai menekültet fogtak el, akik állítólag Essenben akartak lecsapni. dailymail.co.uk Birmingham is biztonsági kapuval és betontömbökkel készült fel az ünnepekre Grabar-Kitarovic: Horvátország senkit sem támadott meg A hágai törvényszék nem Horvátország és a horvát nép felett ítélkezett; Horvátország nem volt agresszor és a legtöbbet tett Bosznia- Hercegovina függetlenségéért - mondta tegnapi zágrábi sajtótájékoztatóján Kolinda Grabar- Kitarovic horvát államfő az előző napi, Horvát­ország számára kedvezőtlen ítélet kapcsán. A ítélethirdetéskor Grabar-Kitarovic Izlan­­don járt, de megszakította útját és hazauta­zott. Sajtótájékoztatóján kiemelte: „a horvá­­tok elsőként védekeztek a nagyszerb agresszió ellen. Horvátországot (Slobodan) Milosevic volt jugoszláv és szerb elnök „Nagy Szerbiá­ja” és a jugoszláv néphadsereg támadta meg, Horvátország senkit sem támadott meg - hang­súlyozta Grabar-Kitarovic. Az államfő szerint Horvátország, élén Franjo Tudman akkori elnökkel, az Egyesült Államokkal karöltve a legtöbbet tett Bosznia-Hercegovináért, minden tekintetben elismerte az ottani függetlenségi referendumot. „A hágai törvényszék nem teljesítette alap­vető célját. Politikai döntéshozóvá vált, nem pedig igazságszolgáltatási testületté, megpró­bált mesterségesen egyensúlyt teremteni a bűncselekmények elkövetői között” - mond­ta. Ugyanakkor hozzátette: „nekünk, horvátok­­nak erősnek kell lennünk és be kell ismernünk, hogy nemzettársaink Bosznia-Hercegoviná­ban követtek el háborús bűncselekményeket, és ezért felelniük kell”. Igazságtalannak nevezte, hogy nem büntették meg azokat a bosnyákokat és szerbeket, akik horvátok ellen követtek el bűncselekményeket Boszniában. A hágai testület szerdai jogerős ítéletében 25 évre ítélte Jadranko Prlicet, az 1993-ban egyol­dalúan kikiáltott, később megszűnt Herceg- Boszna Horvát Köztársaság „kormányfőjét”, Bruno Stojicot, Slobodan Praljakot és Milivoj Petkovicot pedig 20-20 évre, Valentin Coricot 16, Berislav Pusicot pedig 10 év börtönnel sújtották. A törvényszék emellett megállapította Horvátország akkori vezetőinek felelősségét is a csoport által elkövetett bűncselekményekben. Slobodan Praljak volt horvát tábornok a tárgyalóteremben megmérgezte magát, ítéleté­nek ismertetése után azt kiáltotta, hogy ő nem háborús bűnös, és megvetéssel elutasítja a váda­kat, majd kiivott egy mérget tartalmazó üvegcsét. A Nova TV tudósítója tegnap azt mondta, Praljak már a tárgyalóteremben meghalt. Ügyvédje úgy vélte, hogy későn érkezett a segítség, mivel az épületben mindössze egy orvos tartózkodott. Az államfő szavai szerint Praljak inkább önkezével vetett végett életének, minthogy éljen elítéltként olyan tettekért, amelyekről határo­zottan hitte, hogy nem követte el. A holland ügyészség közölte, hogy a fiolában halálos vegyi elegy volt. Állítólag csak a boncolás és a toxiko­lógiai vizsgálatok után tudnak konkrét adatok­kal szolgálni. A horvát lapok közben azt írták, hogy a fiola nagy valószínűséggel ciánt tartal­mazott. A holland hatóság nyomozást is indí­tott az ügyben, amelynek középpontjában az a kérdés áll, hogy miként juthatott hozzá Praljak a méreghez. (Forrás: MTI) Beta/Hina Kolinda Grabar-Kitarovic tegnapi sajtó­­tájékoztatóján Az EU és az EU szorosabban együttműködik a migráció területén Az Európai Unió és az Afrikai Unió szorosabbra fűzi az együttműködést számos fontos területen - határozták el a két konti­nens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozójukon. A kétnapos tanácskozás végén, a tegnap elfo­gadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdé­sekben, így a migráció, biztonság, beruházások, oktatás és a fenntartható fejlődés területén. „Soha nem voltunk ennyire egymásra utal­tak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” - mondta az 5. EU-Afrika csúcstalálkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök. „A két kontinens történelme és földraj­zi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számá­ra előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” - hangsúlyozta Alpha Condé, az AU elnöke, guineai államfő. Az uniós és afrikai vezetők megállapodtak egy kimenekítési tervben, amelynek segítségével a migránsokat visszaszállíthatják országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról. (Forrás: MTI/AFP/dpa) KATALÁN VÁLSÁG Stratégiát változtattak a leváltottak Ma ismét bíróság elé állnak a leváltott katalán kormány előzetes letartóztatásban lévő tagjai; a politikusok maguk kérték, hogy vallomást tehessenek, miután ügyüket a legfel­sőbb bíróság átvette a központi büntetőbíróságtól. Pablo Llarena bíró szerdán döntött a nyolc volt kormánytag meghallgatásáról, akik személyes helyzetük felülvizsgálatát kérték az ügyben eljáró új bírótól. A vallomástételi szándék stratégiaváltás a politikusok részéről, akik abban bíznak, hogy a bíróság szabadlábra helyezi őket, így részt vehetnek a katalán parlamenti választásokat megelőző, december 5-én kezdődő hivatalos választási kampányban. November 2-án kerültek előzetes letartóztatásba, a bíróságon nem voltak hajlandóak válaszolni az ügyészek és a bíró kérdéseire, hanem kizárólag a védőügyvédeik által feltett kérdésekre feleltek. Santi Vila, a volt kormány egyetlen olyan tagja, aki minden kérdésre felelt, óvadék elle­nében szabadlábon védekezhet az eljárásban, ahogy a feloszlatott parlament elnökségének tagjai is, akik szintén részletes vallomást tettek a bíróságon. A nyolc kormánytag előzetes letartóztatását akkor Carmen Lamela bíró azzal indokol­ta, hogy fennáll a szökés és a bizonyítékok megsemmisítésének a veszélye. A politikusok ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt kezdeményezett büntetőeljárást a spanyol állami főügyész. (Forrás: MTI)

Next