Magyar Szó, 2018. március (75. évfolyam, 48-74. szám)

2018-03-20 / 64. szám

14 TOPOLYA-KISHEGYES topolya@magyarszo.rs 8888a38SSS$S838S8SSSSSSS$$SSS8iS888i$S388ä88iSiSi8^^ $888888MismtA RÖVIDEN KRIVAJA Digitális farm Ana Brnabic is jelen lesz a megnyitón A precíziós mezőgazdaság területén a krivajai mezőgazda­­sági birtok az ország élvonalába tartozik. Március 20-án, ma átadják rendeltetésének az első digitális farmot is a birtokon. Ana Brnabic miniszterelnök is jelen lesz az újvidéki BioSense Intézet által kifejlesztett rendszer átadásakor, melyet a szerb kormány és az Európai Unió finanszírozásával hoztak létre. TOPOLYA A Komgrad téli szolgálata újra terepen A Komgrad Kommunális Közvállalat téli szolgálatának munkáját meghosszabbították a napokban leesett hó miatt. Már vasárnap éjjel elkezdték tisztítani a hatáskörükbe tartozó utakat, hogy a járműforgalom számára használhatóvá tegyék őket. A község falvai és a két városi temető felé vezető útsza­kaszt gyorsan sikerült járhatóvá tenniük. A nap folyamán sóval és zúzott kővel is szórják az utakat. Minden útszakasz járható. Kérik a lakosságot, hogy saját házuk és telkük előtt tisztítsák meg a járdákat, a közmunkaprogramban részt vevő személyek pedig a közterületeket és a járdákat tisztítják. A téli szolgálatban kb. 15 munkást foglalkoztatnak, a gépjármű­­parkban pedig hat speciális járművet és gépet alkalmaznak. Összesen 35,7 kilométernyi útszakasz tisztításáért felelősek. Raktáron van 38 tonna ipari só és 30 tonna zúzott kő. BÁCSFEKETEHEGY Fókuszban a meggy A bácsfeketehegyi Gazdakör szervezésében március 23- án, pénteken 18 órakor mostani és leendő meggytermesz­tők számára tartanak találkozót a Kultúrotthonban. Ennek keretében egy, a Prosperitati Alapítvány által támogatott gyümölcsintegrátor fog beszámolni a bácsfeketehegyi Prima meggy felvásárlásával és termeléstámogatásával kapcsolatos terveiről. A találkozón jelen lesz Juhász Bálint, a Prosperitati ügyvezetője és Fremond Árpád köztársasági parlamenti képvi­selő. A szervezők minden termelőt várnak. ■ L. J. A Don-kanyarról Pénteken este egy érdekes és izgalmas előadásban volt része a kishegyesi közönségnek: Kormos Róbert kishegyesi festőmű­vész és történelembarát a második világháború idején a Don­­kanyarban lezajlott ütközetről beszélt. Kormosnak ez volt az első ilyen jellegű előadása, de elmondása szerint szenvedélye­sen érdeklik ennek a korszaknak a történései, és olyan jelentős ismeretanyagot gyűjtött össze, amit érdemes volt a közönség elé tárni. Az előadás során szó esett a Don-kanyarban harcoló 2. magyar hadsereg bevetésének előzményeiről, a harci cselekmé­nyekről, a visszavonulásról és a magyar katonák megpróbálta­tásairól. Az előadást különösen érdekessé tette, hogy néhány kishegyesi katona személyes történetéről is szó esett. ■ L. J. KISHEGYES Falunapi program Kiállítások, irodalmi est, kézműves vásár, ünnepi műsor Az idei falunapi programsorozat március 22-én, csütörtökön kezdődik 17 órakor A türelem koronája... című kiállítással, ami Csabai Géza gyufaszálból készült hagyatékát mutatja be. Az eseményre a Nők Kishegyesi Fórumának székházában kerül sor. Pénteken 8 és 12 óra között ugyancsak a női fórum székhá­zában húsvéti kézműves vásárra és tojáskiállításra kerül sor, 19 órakor pedig a Kincsem című magyar filmet vetítik a Művelő­dési Otthonban. Este 9 órakor a Dombos Wine Clubban irodal­mi est következik. Elsőként Barlog Károly: Kovács Istenke álmo­dik című könyvét mutatják be, majd Szöllősi Mátyás: Váltóáram című könyvét, végül pedig Jódai Kálmán és Kocsis Árpád felol­vasóéjszakája következik HÍD I. címmel. Szombaton 9 és 17 óra között ismét nyitva lesz a húsvéti kézműves vásár és a tojáski­állítás a női fórum székházában, 18 órakor pedig a Művelődési Otthon előcsarnokában Pszeudo-primitív maszkok - Michael Houellebouecq posztapokaliptikus klánjai címmel Vass Szabolcs kiállításának megnyitójára kerül sor. Az események sorát a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület ünnepi műsora zárja, ami 18 óra 30 perckor kezdődik. ■ L. J. Kormos Róbert előadásán Lakatos János A teljes hőszigetelés a cél A bácskossuthfalvi iskola kihasználja a pályázati lehetőségeket A Közelebb az iskolapadokhoz program keretében tegnap délelőtt a bácskossuthfalvi Id. Kovács Gyula Általános Iskolába látogatott Korponai Lívia, a Tartományi Oktatási, Jogal­kotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi - Nemzeti Közösségi Titkárság pénzügyi segéd­titkára. A falu iskolája az elmúlt két évben nem mulasztotta el kihasználni a tartományi pályá­zási lehetőségeket, s a tartományi segédtitkár ezt követendő példaként említette.­­ Titkárságunk a múlt évben 250 millió dinár értékben írt ki pályázatot az oktatási intézmények felújítására. Tavaly 80 iskola­­épületen végeztek munkálatokat, a bácskos­suthfalvi tanintézmény is köztük volt. Rend­kívül elégedettek vagyunk az iskolával való együttműködéssel, hiszen már meg is kaptuk tőlük az összes erre vonatkozó dokumentá­ciót. Az idén 150 millió dinár összértékben jelentettünk meg pályázati kiírást általános és középiskolák, óvodák és kollégiumok felújí­tására. A jelentkezési határidő három hete telt le, és háromszoros az érdeklődés. Főleg a tetőszerkezet javítására, vizes gócok és fűtési rendszer felújítására nyújtották be igényüket a tanintézmények. Terveink szerint két hét múlva tesszük közzé az eredményeket - zárta gondolatát Korponai Lívia. Korponai Lívia a bácskossuthfalvi általános iskolában Az Id. Kovács Gyula Általános Iskola fő épületén végzett hőszigetelési munkálatokat 3 millió dinárral támogatta a tartomány tavaly. Dr. Cinkovity Gábor igazgató rámutatott, hogy az iskola épületének energiahatékonnyá alakítása több évtizedes, összetett problémát old meg.­­ Az iskolánk prioritásai között szerepel a fő épületünk szigetelésének a megoldása. Hatal­mas volt a hőveszteség, és alig tudtuk korábban felfűteni a tantermeket. Ennek a problémának egy részét sikerült megoldani a tartományi támogatásnak köszönhetően. Ennek előnyeit nemcsak telente élvezzük, hanem nyáron is. A jövőben is folytatjuk ezt a megkezdett munkát, a célunk teljes mértékben hőszigetelni az iskola­­épületet. A legutóbbi kiírásra pályázva a főépü­letünk 4., udvar felőli falát - vagyis a folyosó­inkat -, valamint a padlást, vagyis a felső szint mennyezetét szeretnénk energiahatékonnyá tenni. ■ K. P. D. Kazinczy Paszterkó Diana Tavaly augusztusban adtak egymásnak találkozót a topolyai Nemzetközi Művésztelep alko­tói, név szerint: Boros György, H. Barakonyi Klára, Csernik Attila, Gyurkovics Hunor, Heda Vidmar Salamon, Hidasi Ágnes, Drozs­­nyik István, Fekete Dénes, Herczeg László, Lódi Gábor, Nemes István, Mezei Erzsébet, Moder Rezső, Kláró Adrián, Sáli Róza, Schulte­­maker Lidwien, Szenti Lilla, Utcai Dávid és Zsáki István, hogy megje­lenítsék a vásznakon benyomásai­kat egy megadott témában. Ezúttal ez a struktúra volt. Hogy pontosan mit is jelöl ez a fogalom a festők világában, azt már a megnyitó első mondataiból megtudhatta a kiállítás közönsége. Struktúra a vásznon Tizenkilenc művész majdnem negyven alkotását állították ki az Art Galleryben Zsáki István megnyitja a kiállítást­­ A képzőművészetben a strukt itt kezdődik, a felületnél. Az ember túra a felület kidolgozását jelenti képzeletében az a kép marad meg, - mondta Zsáki István, a topolyai amelyiken például nagyon szépen galéria és a művésztelep vezetője, volt megfestve az ég, a fű, az erdő. - Mondhatni talán, hogy egy kép a háttér, de az már nem egy szín, hanem egy kidolgozott felület, vagyis struktúra. Annak ellené­re, hogy ma már nem a tájképek jellemzik az alkotókat, a struktúra megjelenik az alkotásokon. Külön­böző technikákat alkalmaznak, csurgatást, maszatolást, dörzsö­lést, csiszolást. Egy-egy művész­re jellemző, melyiket és hogyan adja át a szemlélőnek. Nos, ez volt a feladat a tavaly augusztusban megtartott nemzetközi művészte­lepen. Terveink szerint a következő téma a szín alkalmazása lesz. A különböző felületkezeléseket bemutató alkotások a jövő hónap közepéig tekinthetők meg a topo­lyai Art Galleryben, az egykori Kray-kastély földszinti kiállító­­termében. ■ Kiss Kiss Zoltán A Topolyai Téli Esték elnevezésű előadássorozat keretében Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök, az Arcus Környezetvédő Egyesület titkára Eltűnni csendben című előadásában a fajkihalás okai­val foglalkozott. A fajkihalás emlí­tésére minden bizonnyal a legtöbb embernek a dinoszauruszok vagy a dodó jelennek meg lelki szemei előtt, hiszen ők a legismerteb­bek azon állatok közül, akik már kipusztultak. A fajkihalás azon­ban nem velük kezdődik, és nem is velük ér véget, sajnos. Talán kevésbé ismert tény, hogy a világ létezése óta eddig öt nagy kihalás zajlott le különböző földtörténeti korokban. Az első 440-450 millió évvel ezelőtt, a legutóbbi pedig 65 millió évvel ezelőtt, a krétakor végén, amikor az akkor élő fajok 75%-a eltűnt. A fajkihalást az előadó a követ­kezőképp fogalmazta meg: - Kihalásról akkor beszélünk, ha egy faj utolsó egyede is elpusztul, megszűnik létezni. Számos esetben azonban a fennmaradt egyedek már korábban elveszítik szaporo­dóképességüket, így gyakorlatilag megszűnik a génáramlás. A jelen korban szintén egy kiha­lási esemény zajlik, melynek követ­keztében a XXI. század közepére a jelenleg élő fajok 30%-a is eltűnhet. E kihalási esemény okai lehetnek többek között a társulások és élőhe­lyek degradálódása, pusztulása, a genetikai változatosság csökkenése, a populációméret csökkenése, a bete­lepített fajok nagymértékű elterjedé­se vagy az emberi beavatkozás is.­­ A fajkihalás egyik legérthe­tőbb példája az Új-Zélandon élő moa eltűnése. A moa egy nagy testű, röpképtelen madár volt, amire előszeretettel vadásztak a maorik. Mivel nagy testű, és viszonylag lassú mozgású volt, könnyű volt elejteni. A moának csupán egyetlen természetes ellen­sége volt, a Haast-sas, ami egy hatalmas ragadozó madár volt, legalább háromméteres szárny­­fesztávolsággal. Mivel azonban a maorik levadászták a moákat, nemcsak a moa, hanem táplálék hiányában a rá vadászó Haast-sas is kihalt - ismertette az előadó. Egy másik példa a fajkihalásra, valamint annak okára a Stephens szigeten élő álfakusz esete. Az álfa­­kusz egy röpképtelen madár volt. A szigeten fenntartottak egy vilá­gítótornyot, ahol az őr élt a macs­kájával. A Tibbies nevű macska, mint egyetlen betelepített ragadozó egyed, a teljes fajt kipusztította. Az utolsó példányt 1894-ben ölte meg. A már említett állatfajokon kívül mások is kihaltak, mint például a karolinai papagáj, a kubai ara, a mauritiusi réce, a vándorgalamb, az óriás alka, az erszényes farkas, a kvagga, a kék lóantilop vagy a Schomburgk-szarvas. Sajnos nem ők az egyetlenek, hiszen talán olyan fajok is kihaltak már, amiket a tudomány még nem is ismert. Az állatokon kívül pedig a növények is veszélyben vannak. ■ S-s Eltűnni csendben Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök a fajkihalás okairól 2018. március 20., kedd Délvidék titkai A Topolyai Téli Esték következő előadására ma kerül sor, a szokott időben, 16 órai kezdettel a Művelődési Ház kiállítótermé­ben. G. Nagy Lilla Imola Délvidék titkai című könyve kerül bemu­tatásra. Az idei előadássorozat március 27-én zárul Vinkó Tamás Miért éri meg befektetni a természeti tőkébe? című előadásával.

Next