Szinnyei József: Magyar tájszótár, 2. kötet
O, Ó - OKIK - OKA - OKAJ - OKÁS - OKOL - OKTÁL - OKTALAN - OKTALANKODIK - OKTÁLOS - OKTATÓ - OKTI - OKTÓ - OKTONDI - OKTONDISKODIK - ÓKULA - OKULÁRÉ - ÓKUMLÁL
5 OK-OKOS OKOSÍTÓKUMMAL 6 rossz idő járt, azért nem mehetett; de ez hiábavaló okulvetés (Csallóköz, Kecskemét, Székelyföld Csaplár Benedek). [2. OK], ok-hegy: sarkantyú (Heves m. Névtelen 1840), okhegyez: sarkantyúz (Heves m. Névtelen 1840). [3. OK], el-ok: elereszt a füle mellett. A fia a gorosnak az ellen beszédüket elokta és az izületten mekfoktón még jobban szerette a lányt (Baranya m. Ormányság Nyr. 11.131). Eztet is eloki: ez sem fog rajta (Baranya m. Ormányság Nyr. 1.424), meg-ok: kiáll, eltúr (Csík m. Gyergyó-Ditró Nyr. XII.282). OKIK: okul, tanul. Nem valami jó oskolánk van; nem igen okik benne a gyerek (Abaúj m. Szikszó Király Pál), beleokik: beletanul (Csallóköz Nyr. 1.280; Palócság Nyr. XXI.506; XXII.32; Székelyföld Győrffy Iván). Nem tud beleokni. Már csak beleokik (Kis-Kún-Halas Nyr. XV.333). Nem tud ez a fiú még semmit a mesterségébűl. — Sose háncsa, maj beleokik idővel (Miskolc Király Pál). [elokik], [Szólások], Elokik rajta (v. vmin), meg tudja tanulni, eltalálja a nyitját (Palócság Nyr. XXI. 506; XXII.33). OKA: 1. két font (Baranya m., Ormányság, Székelyföld Tsz.); 2. pint (két icce) (Baranya m. Ormányság Tsz.; Dráva mell. Nyr. V.522); 3. icce ]?] (Bukovina Nyr. VI.525). OKAJ : az a hely, hol a juhok a fejés előtt vannak (Torda-Aranyos m. Gerend Nyr. XXIII. 577). OKÁS: pintes. Okás üveg (Dunántúl Nyr. V.228)[OKÍT]: belé-okitt: beletanít. Jancsi még most ők kicsit nem igen járatos asz szántásba, henem hát mast az apja apródonként beléokutsa (Székelyföld Győrffy Iván). OKOL: okul vet (Csallóköz Nyr. 1.280). meg okol: 1. megfelel (amiért okadólag) (Háromszék, m. MNy. VI.340; Győrffy Iván). Csak perelj! Én megmondtam, s a törvény előtt is megoklok érte (Udvarhely m. Olasztelek Nyr. XXIII. 223). Megokolok én magamért, s lássa más és a magáét (Székelyföld Fejér József); 2. kezeskedik (vkiért v. vmiért) (Székelyföld Tsz.; Udvarhely m. Vadr.; Háromszék m. Győrffy Iván); 3. megszenved [?]. Megoklott (Székelyföld Tsz. 274a). [OKOS]. [Szólások]. Okos a maga hasa felé: önző (Somogy m. Sándor József). [OKOSÍT]. föl-okosít, fölvilágosít, fölnyitja a szemét (Székesfehérvár Nyr. VII.139. Veszprém m. Enying Simonyi Zsigmond). [OKT]. [Szólások]. A maga aktából: a maga bölcseségéből, a maga eszétől [némi lenéző mellékértelemmel]. Annyit tud a maga oktából is. Azt nem éri föl a maga oktából. Olyan ember ezt nem tehette a maga oktából. Mit csinálna ott [vmi fölsőbbség előtt] szegény ember a maga oktából! (Kis-Kún-Halas Korda Imre). OKTÁL (Mátyusfölde Nyr. XVII.523; oktá Soprony m. Horpács Nyr. XIV.432; oktály Hol? Tsz. 258a): 1. oktály: gabonamérték (Hol? Tsz. 258a); oktá: 7. mérő (Soprony m. Horpács Nyr. XIV.432); 2. oktál: eggy helynek v. teleknek fele (sessio octava: Tallóson 33, Vezekényen 28 hold) (Mátyusfölde Nyr. XVII.523). OKTALAN. Oktalan nagy: rendkívül nagy. Oktalan nagy város lehet az a Pest (Erdővidék Nyr. VIII. 188). OKTALANKODIK: élhetetlenkedik, ügyetlenkedik (Torda Nyr. VIII.184). OKTÁLOS. Oktálos gazda: a kinek fél helye v. telke (sessio octava) van (Mátyusfölde Nyr. XVII.523). OKTATÓ: tanító (Gömör m. Balog Nyr. XXIII.45). OKTI: oktalan, ostoba, féleszű (Erdővidék Nyr. VIII.188). OKTÓ (Háromszék m. MNy. VI.226. 343; Vadr., Erdővidék Nyr. VIII.188; Ottó Háromszék m. MNy. VI.226. 343); cv. OKTONDI: cv (Vas m. Kemenesalja, Marcal mell., Pápa vid. Tsz.; Somogy m. Nyr. X.476; Békés m. Balog István; Székelyföld Andrássy Antal 1843; Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos). OKTONDISKODIK, ügyetlenkedik (Háromszék m. Uzon Erdélyi Lajos). OKULA (Veszprém m. Nyr. 1.465; Hajdú m. Földes Nyr. XVI.384; Hol? Nyr. XIX.79; okula Brassó m. Hétfalu Király Pál): pápaszem. OKULÁRÉ, OKORLÁRÉ : <v (Hol? Nyr. XIX.79). ÓKUMLÁL ('ókomlál Palócság Nyr. XXI.419; XXII.78; akumlál Gömör m. Nyr. XVIII.501; okomál?] Rozsnyó Nyr. VIII.235; vö. XVIII. 501; ókomlál Békés m. Balog István; okumlál Gömör m. Nyr. XXIII.45), nézelődik, körültekintget, fürkésződik, vizsgálgat, kémlelődik, leselkedik (Kis-Kúnság Nyr. VIII.42; XV.333; Nagy-Kúnság Nyr. 11.136; XVI.432; XX.45; Szentes Nyr. VIII.331; Békés m. Balog István; Palócság Nyr. XXI.419; XXII.78; Gömör m. Nyr. XVIII.