Magyar Tanítóképző, 1900 (15. évfolyam, 1-10. szám)

1900-12-01 / 10. szám

56t III. osztály. Heti óraszám: 3. IV. osztály. Heti óraszám : 3. A magyar irodalom története művelődéstörténeti háttérrel. A ko­mpkor szellemi élete. A vallásos élet és irodalom. A renaissance és dátyái. A reformatio hatása az irodalomban. Apáczai. A törökvilág hatása. Tinódi. Balassa. A kath visszahatás. Pázmány. Zrínyi, Gyön­gyösi. Mikes. A kuruczvilág. Bessenyei és kora. Kazinczy és a nyelv­újítók. Kisfaludy Sándor. Berzsenyi. Kölcsey. Katona. Magyarország ijjászületése. Kisfaludy Károly. Vörösmarty, Széchényi, Petőfi, Kossuth. Tompa, Arany, Deák. A regény (Jósika, Fáy, Eötvös, Kemény, Jókai), A dráma (Szigligeti, Tóth Ede, Madách, Csiky). A tudományos iro­­dalom föllendülése. Az ifjúsági irodalom. Olvasmányok a tárgyalt írókról. (Főkép házi olvasmányok.) Fogalmazás, mint az eredeti javaslatban. A magyar nyelv rendszere. A nyelv lényege és fontossága. A nyel­ek felosztása grammatikai szerkezet és származás szerint. (Indogermán, gör.) A nyelvrokonság kérdése. A nyelv eredete. A nyelvek élete és­­jlődése. A szófejtés és a kultúrtörténet. A nyelvjárásnak jelentősége s osztályzásuk. Az egyén nyelvének fejlődése. A gyermeknyelv a­yelvtudomány és pedagógia szempontjából. Az írás. Az írás története, üktől tanúit a magyar írni . A történeti nyelvtan. A nyelvtan rendszere. A szóhangok. A hangváltozások jelentősége. A hangváltozások megfelelősei. A helyesírás alapelvei. A helyesírás a különböző kor­­lakokban. (Pl. helyesírási viták Révai s Verseghy közt.) A fonetikul ás kérdése. A magyar szókincs. A jelentésváltozások vizsgálata. A jelen­­tsváltozások okai. A synomák. A szócsaládok. A szóképzés. A szó­­épzés különböző nemei. A szóösszetétel. A képzők osztályozása, a képzők eredete. A nyelvújítás eredményei és tévedései. A ragozás. A magyar nyelv sajátságai a ragozásra nézve. A ra­­ok eredete. Személyragok, helyragok stb. magyarázata. A névutók. A beszédrészek. A beszédrészek megkülönböztetésének története. A mondattan. A mondattani alapon álló nyelvtanítás. A nyelv­i­ és logikai szempontok. A mondatrészek. A határozók kérdése. A határozók tanításának érdése. Az egyszerű mondat. A szóegyezés. A hangsúly. A szórend. Az öszetett mondat. Mellé- és alárendelés. A kötőszók. Művészi mondat­­:erkesztés.

Next