A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
D
Dessewffy fejezése után a gráci, majd a bpesti tud. egyetem jogi karának hallgatója volt. Hosszú ideig működött a diplomáciai pályán. 1892. szabadelvűpárti programmal orsz.-gyűl. képviselővé választották. Az országgyűlésnek három cikluson keresztül volt tagja. A közéletben jelentős szerepet tölt be. Számos gazdasági és kulturális egyesület vezető tagja. Jocssewffy István (cserneki és tenkeői), maratomácsos, szül. Eperjes, 1877 máj. 5. Középiskoláit szülővárosában végezte, majd áll.tud. oklevelet nyert. Sáros vm. szolgálatába lépett, ahol rövidesen főjegyzővé nevezték ki. Megalapítója és 10 éven át szerkesztője volt a tót nyelven megjelenő Nasa Zastava c. hazafias hetilapnak. A cseh megszállás után Bpestre költözött. A felvidéki egyesületek szövetségében, később a Területvédő Ligában működött. 1924. belügyminiszteri osztálytanácsossá, 1928. miniszteri tanácsossá nevezték ki. A magyarországi Túrán Szövetség keretében megszerevezte a sajtótanfolyamot. A Túrán Társaságnak, a Magyar Lengyelbarát Szövetségének és a Társadalmi Egyesületek Szövetségének alelnöke. önálló munkái: 11. Rákóczi Ferenc élete, Zágoni Mikes Kelemen és az Északkeleti felvidék helyzete. Közigazgatási szakcikkei a különböző napilapokban jelentek meg. I Dessfewffy István (gróf), földbirtokos, széki'E'fSest, 1882 febr. 13. Középiskoláit Budapesten végezte, majd a kassai jogakadémián és a kolozsvári egyetemen tanult. Közszolgálati működését a belügyminisztériumban kezdte meg, ahonnan 1906. külföldre távozott. A háború alatt a harctéren teljesített szolgálatot és vitézségéért a Signum Laudist kapta meg a kardokkal, nemkülönben a kis ezüst vitézségi érmet és a Károlycsapatkeresztet. A román megszállás alatt sok zaklatásnak volt kitéve. Azóta szabolcsmegyei birtokát kezeli. Élénk részt vesz megyéje közéletében. Az Orge és az Alsószabolcsi Árvíz és Ármentesítő Társulat választmányi tagja, valamint Szabolcs megye törv.hat. bizottságának tagja. Desseőffy László, földbirtokos, szül. Budapest, 1875 febr. 20. Középiskoláit külföldön végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott. Később nagykátai birtokán gazdálkodással és szőlészettel foglalkozott. A háborúban harctéri szolgálatot teljesített és magatartásáért a kisezüst és bronz vitézségi érmet, a Károly-csapatkeresztet és a sebesülési érmet kapta meg. A vmegyei törv.hat. bizottságnak és számos társadalmi egyesületnek tagja. Deszberg Antal, közgazdász, bányaigazgató, szül. Abádszalókon, 1875. A budapesti keresk. akadémia elvégzése után 1891. a Salgótarjáni Kőszénbánya R.-T. szolgálatába lépett. Eleinte a társulat elnökének, dr. Chorin Ferencnek titkára volt, aki felismerte tehetségét és így majdnem évenként előlépett. 1920. kinevezték a vállalat ügyvezető igazgatójává. Sok évi munkássága alatt nagy rátermettséggel vett részt a bányatársulat széntermelésének fenntartásában és fokozásában, valamint új széntelepek felkutatásában. Tagja volt a hadügyminisztériumban létesített munkaügyi panaszbizottságnak, melynek célja a bérviszályok elhárítása volt. Mint a munkaadók képviselője e bizottságban nagy szakismerettel és megértéssel elősegítette oly döntések hozatalát, melyek a legválságosabb időkben is biztosították a magyar széntermelés nyugodt menetét. A háború után a társulat több ipari érdekeltséget alapított, amelyek kiépítése körül D. szintén igen élénk működést fejtett ki. Külön érdeme, hogy a bányatelepek villamosáramát távvezetékek útján több városba és községbe juttatta el. Igazgatósági tagja a petrozsényi román bányatársaságnak, a cseh-szlovákiai, nyugatmagyarországi kőszénbányának, az Egyesült tégla- és cementárugyárnak, valamint számos más ipari, bányai és villamossági társaságnak. Tagja a Gyosz-nak és a Magyar Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete igazgatóságának. Dettre István, kir. főállatorvos, szül. Szécsény, 1881 júl. 1. Középiskoláit Szegeden, az Állatorvosi Főiskolát Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után egy ideig a bpesti belklinikán működött, majd a földművelésügyi minisztérium egészségügyi főosztályán teljesített szolgálatot. 1904—1913. Gyulán városi és járási, 1913—1928. Szigetváron járási főállatorvos volt. A háborúban mint népfelkelő állatorvos katonai szolgálatot teljesített és a koronás arany érdemkeresztet kapta meg. 1928 óta Nógrád és Hont vmegyék törv.kat. állatorvosa. Detre László, orvostanár, bakteriológus, szül. Nagysurány, 1874. A budapesti egyetemen nyert orvosi diplomát. A vérsejtek felismerésének módszerét D. alkalmazta először a törvényszéki orvostanban. Nevéhez fűződik a serológiai gátlási tünemény, valamint az állati vérhas okozójának felismerése. 1901. megalapította a Jenner-Pasteur Intézetet. 1903. egyetemi m.-tanár, 1906. a Charité poliklinika tbc.-osztályának vezetője lett. A háború alatt törzsorvosi rangban szolgált. 1918. megalapította a Hungária Szérumművek r.-f.-ot. Főbb művei: Parasitológia, Impfstoffe und Sera, Az immunitástan tankönyve. Deutsch Dávid, főrabbi, szül. Balassagyarmat, 1898. Tanílmányait Salgótarjánban és Balassagyarmaton végezte, majd Balassagyarmaton és Vácott mint segédlelkész működött. 1926. a balassagyarmati ortodox hitközség rabbijává választották meg. A város társadalmi és egyházi életének jelentős tagja. A városi tanügyi és kulturális bizottságok vezetője. Jelentős egyházirodalmi munkásságot fejt ki. Deutsch Ernő, igaz. főorvos, szül. Bpest, 1872 szeptember 19-én. Középiskoláit és az 117 Deutsch