A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
E
Eőry 137 katonai szolgálatot teljesített. Nevéhez fűződik a templom újjáépítése, a Hangya Szövetkezet elnöke, az O. K. H. igazgatója, a Nemzeti Szövetség helybeli elnöke, a Testnevelési Bizottság tagja, egyházmegyei tanácsbíró. Egyházi szakcikkíró, a Református Híradó szerkesztője. Eőry-Szabó Dezső, ref. lelkész, szül. Dudar, 1886 aug. 15. Középiskolái elvégzése után a bpesti ref. teológián tanult és egyidejűleg a Pázmány Péter tud. egyetem filozófiai karának előadásait hallgatta. Élénk részt vett az egyetemi ifjúsági mozgalmakban. A protestáns egyetemi hallgatók Bethlen Gábor Körének elnöke volt. 1912. egyháza, mint missziós lelkészt Daruvárra küldötte, ahol az ottani magyarság érdekében vívott heroikus küzdelméért ellenfelei is magyar apostol névvel tisztelték meg. 1914. hadbavonult és mint tábori lelkész az összes harctereket bejárta. Tábori lelkészi működését a Zsároly-csapatkereszttel, a Vöröskereszt hadiékítményes díszjelvényével, a kardokkal ékesített II. o. lelkészi érdemrenddel és a Ferenc József-rend kardokkal díszített lovagkeresztjével jutalmazták. 1919. a somogymegyei Kazsok község lelkésze lett. A második nemzetgyűlésbe az igali kerület választotta be. Eőry Vilmos, gyógyszerész, szül. Csopak, 1884 okt. 27. Középiskoláit Győrben, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. 1910. Sárvárra került, ahol a mai napig működik. A város társadalmi, közjótékonysági és kulturális ügyeiben élénk tevékenységet fejt ki. Érdemeinek elismeréséül m. kir. kormánytanácsossá nevezték ki. A Lajos bajor királyi kereszt tulajdonosa. Köttevényi Olivér, ny. főispán, a Magy. Külügyi Társ. ügyv. elnöke, szül. Győr, 1871 márc. 20. Jogtudori oklevelét a bpesti egyetemen szerezte, majd letette az ügyvédi vizsgát és Pozsonyban ügyvédi irodát nyitott; egyidejűleg az ottani jogakadémia h. tanára lett. 1900. mint községi közigazg. tanfolyam előadója működött. 1903. az eperjesi ev. jogakadémia nyilv. r. tanárává választották, majd rövidesen a kolozsvári egyetem jog- és államtud. karán m.-tanári képesítést szerzett. 1906. a kassai kir. áll. jogakadémián ugyanezen tanszék nyilv. r. tanára lett. 1917. Krassó-Szörény vm. főispánjává és a román bánsági, valamint a szerb bánsági vagyonközség kormánybiztosává nevezték ki. A forradalom kitörésekor állásáról lemondott. 1920. a Magy. Külügyi Társ. igazgatója lett. 30 éves irodalmi munkássága alatt mintegy 50 publicisztikai, jogi és történelmi munkája jelent meg. Több ízben képviselte külföldi kongresszusokon a külügyi társaságot. Eötvös Zoltán, tisztv., műkorcsolyázóbajnok, szül. Tokaj, 1891 márc. 5. Az öszszes fennálló magyar gyorskorcsolyázó rekordokat megjavította. Mintegy 60 versenydíj jelzi pályafutásának sikereit. Eperjessy István, árvaszéki elnökhelyettes, szül. Tápiósáp, 1891 márc. 2. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud.egyetem jogi karának hallgatója volt. 1915. jogtudományi doktori oklevelet nyert, majd ugyanazon évben katonai szolgálattételre vonult be. Előbb az olasz, majd az orosz harctéren küzdött, ahol fogságba esett. Hadifogságból 1920 végén került haza s egy ideig Kispest község hivatalában működött, majd ügyvédjelölt lett. Kispest községnek 1922. történt várossá alakulása alkalmával árvaszéki ülnökké választották. 1926. júliusától kezdődően a városi árvaszéknél mint elnökhelyettes működik. Eperjesy Sándor, min. osztálytanácsos, szül. Komárom, 1891 jún. 16. Középiskoláit Szabadkán és Zomborban, egyet, tanulmányait a bpesti tud. egyetem jogi karán végezte. Közhivatali működését a Közalapítványi kir. Ügyigazgatóságnál kezdte, majd a pénzügyminisztériumba került. A háborúban 46 hónapi tűzvonalszolgálatot teljesített és a kisezüst vitézségi érmet, a bronz és ezüst Signum Laudiszt, a hadiékítményes katonai érdemkereszt III. osztályát, a sebesülési érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. 1921—1928. az Orsz. Pénzügyi Tanács jegyzője volt. 1928. értékes közhivatali működésének elismeréséül min. osztálytanácsosi címet kapott. 1924 óta a pénzügyminisztérium politikai államtitkárának személyi titkára. Eppinger Károly, nagykereskedő, szül. Bpest, 1866 aug. 9. Iskolai tanulmányait a fővárosban végezte, majd tényleges katonai szolgálatot teljesített. Az önkéntesi év lejárta után atyja vállalatának beltagja lett. E. vezette be hazánkba először a nyomott pamutáruk kiszerelését, amelyet oly nagy mértékben fejlesztett, hogy a vállalat szükségletének biztosítására két külföldi gyárat kellett érdekkörébe vonnia. A Magyar Festőgyár r.-t. megalapításában tevékeny részt vett. A Kereskedelmi Csarnok alelnöke és a Keresk. és Iparkamara, az Omke elnökségi tanácstagja. A közgazdaság és kereskedelem terén kifejtett értékes tevékenységéért keresk. tanácsossá nevezték ki. Eppler Sándor, a Pesti Izr. Hitk. h. főtitkára, szül. Bpest, 1890. Középiskoláit és a keresk. akad. a fővárosban végezte. Tanulmányainak befejezése után a pesti izr. hitközség kötelékébe lépett. 1922. pénzügyi főtanácsos lett. 1924. főtitkárhelyettessé nevezték ki. Az Izr. Siketnémák Intézetének titkára. A hitközségi adó- és pénzügyi reform keresztülvitele nevéhez fűződik. Érczkövy László, színművész, szül. Arad, 1900 jún. 26. Középiskoláinak elvégzése után vidéki városokban színészkedett, 1921 óta fővárosi színpadoknak tagja. Mint tart. hadnagy részt vett a háborúban és magatartásáért a bronz és kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet kapta meg. A Érczkövy