A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
E
Érczy rádióstúdiónak és a külföldi grammofóntársaságoknak tagja. Érczy Miklós, főorvos, plasztikai sebész, szül. Mikepércs, 1891 márc. 30. Középiskoláit Debrecenben, egyet, tanulmányait a budapesti és wieni egyetemeken végezte. A háború alatt a haditengerészetnél szolgált s megkapta a Károly-csapatkeresztet. A leszerelés után a Pesti rzr. hitközség kórházának sebészeti osztásán működött, majd a Pázmány Péter tud. egyetem fülgyógyászati tanszékén mint gyakornok és a Pesti szr. hitközség kórházának orr-, gége-osztályán, 1917-ben rendelőintézeti főorvossá nevezték ki. Főkép különféle plasztikai műtétekkel foglalkozik, s e tárgykörből több előadást tartott. Erdély Ernő, tűzoltófőparancsnok, szül. Győr, 1884 jan. 14. Középiskoláit Győrben, egyet, tanulmányait Bpesten végezte. Tanulmányainak befejezése után Győr város szolgálatába lépett, 1908. tűzoltógyakornok Budapesten s még ugyanebben az évben Győr város tűzoltóparancsnoka lett. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített és kétszer megsebesült. 4 külföldi és 11 belföldi kitüntetésben részesült. Tizenkét társadalmi egyesület elnöke, azonkívül számos egyesület vezetőségi tagja. Városi képv.test. tag. A külföldi lapokba több szakcikket írt. Járt utakon címmel egy verseskötete és Vízszerzés a tüzeknél, Hogyan oltsuk a tüzet, Széchenyi Ödön pasa, A magyar tűzoltóság szervezete c. könyvei jelentek meg. Erdély Lajos, ügyvéd, szül. Orosháza, 1885 dec. 24. Középiskoláit Szentesen, egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. A háború előtt Debrecenben lapszerkesztő volt, majd részt vett a háborúban, ahol sebesülten olasz fogságba került és mint rokkant tért vissza. 1922. ügyvédi oklevelet szerzett és Bpesten ügyvédi irodát nyitott. Leginkább kereskedelmi és büntető ügyekkel foglalkozik, az Ügyvédek Létfenntartási Pártjának tagja, a Budai Építő- és Hitelszövetkezet ügyésze. Erdélyi Aladár (kolozsvári és széplaki), földbirtokos, orsz.-gyül. képviselő, szül. Tótszerdahely, 1888. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bpesti tud. egyetemen jogtudori oklevelet szerzett. Ügyvédi vizsgájának letételét magántanárrá történt képesítése követte. A háború alatt mint zászlós teljesített harctéri szolgálatot. 1918. birtoka kezelését vette át. A második nemzetgyűlésben a paksi kerületet képviselte. 1926. Cegléd mandátumát egységespárti programmal nyerte el. A régi magyar hitbizományok és jogaik c. művét a M. Tud. Akadémia a Sztrákaidíjjal tüntette ki. Jogi és társadalmi vonatkozású tanulmányait a különböző újságok közlik. Erdélyi Ede, orvos, szül. Bpest, 1894 márc. 15. Középiskolai és egyetemi tanulmányait Bpesten végezte. Orvosi gyakorlatát az olasz fronton kezdte, majd az I. sz. Belklinika és 1920. a Munkásbiztosító orvosa lett. 1921 óta Újpesten gyakorlóorvos, 1923. a Stefánia Szövetség orvosa, 1926. pedig főorvosa lett. Erdélyi Dezső, zeneszerző, szül. Pápán, 1868 febr. 6. Kora ifjúságában kezdett zenei tanulmányokkal foglalkozni. Azután 10 éven át a Ludovika Akadémián mint zenetanár működött, a budai zeneakadémiának és a Nemzeti Zenedének volt rendes tanára. 1897. megalapította a III. ker. Zeneiskolát, melynek attól fogva igazgatója. Sok hangulatos dalt szerzett. Egyik kifejlesztője a magyar cimbalom-irodalomnak. 5 részből álló cimbalom- és tárogatóiskolát írt. 11 évig szerkesztette a Cimbalom Szalon c. folyóiratot. Erdélyi József, iskolaigazg., egyh. karnagy, szül. Léván, 1878 jún. 12. Tanulmányait Léván végezte. 1898. a balassagyarmati r. k. el. fiúiskolához került osztálytanítónak, 1900. egyh. karnagynak választották, 1914. az iskola igazgatója lett. A Balassagyarmati Dalegyeletet 1898. újjáalakította, mellyel eddig hét országos dalversenyen vett részt. A Magyar Dalosszövetségnek Liszt-plakettel kitüntetett orsz. társkarnagya, a városi képv.testületnek választott tagja, a városi zenei iskola igazgatója és egyházának gondnoka. Több férfikarra és vegyeskarra írott szerzeménye van. Erdélyi Mihály, író, zeneszerző, szül. Szeged, 1886. Középiskoláit Szegeden végezte, majd a katonai pályára lépett. Végigküzdötte a háborút és a tengerész-érdemkeresztet, a kisezüst és bronz vitézségi érmet, a bolgár érdemkeresztet, a német vaskeresztet és a német érdemérmet kapta meg. A háború után a színi pályára lépett, majd az operettszövegírásra és a zeneszerzésre tért át. Nevezetesebb munkái: Hazudik a muzsikaszó, Mintha álom lenne, Napkelet rózsája, Mit susog a fehér akác háromfelvonásos operettek, amelyek közül számosat a fővárosi színpadokon mutattak be nagy sikerrel. Erdélyi Pál, orvos, egyet. m.tanár, szül. Bpest, 1886 júl. 2. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Bpesten végezte, ugyanitt szerzett orvosi oklevelet. 1907. kezdte meg tud. működését az egyetem élettani intézetében. 1909. már tanársegéd. 1911. a II. sz. belgyógyászati klinikán folytatja továbbképző gyakorlatát. 1912-től a háború kitöréséig külföldön járt tanulmányúton. A háborút mint katonaorvos szolgálta végig. Megkapta a koronás arany érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján, a magyar és porosz vöröskereszt érdemérmek II. osztályát. 1928 óta a debreceni egyetem magántanára, melyen jelenleg a belgyógyászati diagnosztikát adja elő. Irodalmi működése főleg az anyagcsere pathologiájára vonatkozik. Erdélyi-Patai Leó, zongoraművész, szül. Bpest, 1881 jún. 9. Zenei tanulmányait Bpesten és Koppenhágában végezte, ahol Johann Swensen és Willy Burmester tanítványa volt. 138 Erdélyi