A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)

J

Jékei 259 kolozsvárvidéki járásbíróság albírája, 1897. a kolozsvári ítélőtábla tanácsjegyzője, 1899. pedig a kolozsvári tvszék bírája lett. 1906. elnöki titkárnak nevezték ki a kolozsvári ítélőtáblához; 1908. mint ítélőtáblás bíró Ma­rosvásárhelyen működött és 1910. ismét a kolozsvári táblához került. 1918. mint a Kú­ria bírája működik. Házassági vagyonjog az O. P. T. K. területén címen munkát írt. Ré­gebben cikkírója volt a jogi folyóiratoknak. .Jékei Sándor (bulin és jékei), nagybirto­kos, felsőházi tag, szül. Fehérgyarmat, 1869. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi tanulmány­utat tett, 1890. vármegyei szolgálatba lépett. 1895. a fehérgyarmati járás főszolgabírájává választották. 1917. Szatmár megye és Szat­márnémeti főispánjává nevezték ki. 1920. a vármegye közigazgatási bizottságának tagja és a mezőgazdasági bizottság elnöke lett. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának igaz­gató-választmányi tagja. A Szatmár megyei Takarékpénztár elnöke. Az Egyesített Ugo­­csa-Szatmár-Bereg megyék törvényhatósága választotta felsőházi taggá. Jekel Péter, ny. helyettes államtitkár, szül. Földvár, 1869 aug. 7. Középiskoláinak és egyetemi tanulmányainak elvégzése, vala­mint az államtudományi doktorátus megszer­zése után 1893. a belügyminisztériumban kezdte meg működését. A minisztériumban a gyámügyi, városi és rendőri osztályokban teljesített szolgálatot. A háború alatt e mel­lett a menekültügyet is intézte, majd mint tanácsossá történt kinevezése után a rendőri főosztály vezetésével bízták meg. Ebben a minőségben a háborús sztrájkmozgalmak el­fojtása és általában a belső rend fenntartása volt a feladata. A háború alatt szerzett ér­demeiért a III. o. vaskoronarenddel és a Fe­­rencz József-rend hadiékítményes középke­resztjével tüntették ki. 1917. II. Vilmos né­met császárnak Romániába és Galíciába tör­tént utazásakor I. kísérte az országban a csá­szárt. Az októberi f­oradalom idején elmozdí­tották állásától. 1920. nyugalomba vonult. J. a magyarországi németek társadalmi és kultu­rális mozgalmainak egyik legtekintélyesebb vezéralakja. A Magyarországi Német Népmű­velési Egyesület irodafőnöke. Foglalkozik műfordításokkal is, szép sikerrel. Jekelfalussy Zoltán (jekel- és margitfalvi), felsőházi tag, szül. Váriháza (Zemplén m.), 1862 jún. 4. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bécsi, majd a bpesti tud. egyetemek jogi karának hallgatója volt, ahol jogi és államtudományi államvizsgát tett. 1893. a földművelésügyi minisztériumban, mint s.-fogalmazó kezdte meg pályafutását. 1897. miniszteri fogalmazóvá nevezték ki és a pénzügyminisztériumba helyezték át. 1905. min. tanácsosi rangban a belügyminiszté­rium elnöki osztályának élére került, majd kivándorlási kormánybiztos lett. 1917. Fiume kormányzói székébe került. Az utolsó ma­gyar fiumei kormányzó. A forradalmak után nyugdíjba ment. A Szent István-rend kiske­­resztjének, a Lipót-rendnek, az I. o. polgári érdemkeresztnek és még számos kitüntetés­nek tulajdonosa. Több közgazdasági vállalat vezetőségének tagja. Valóságos belső titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás. Az alkotmányos élet helyreállítása után a miniszteri esküté­teleknél ismét betöltötte zászlósúri szerepét. Jemnitz Sándor, zeneíró, kritikus, szül. 1890. A Népszava zenerovatának szerkesztője. Önálló szerzeményei közül legjelesebb a Ganyméd és Ghiotta c. pantomimek. Eredeti versei a Népszavában jelennek meg. Modern szempontokból és nagy hozzáértésről ta­núskodó zenei kritikáit és tanulmányait a legszámottevőbb külföldi zenei szaklapok közlik. Jendrassik Alfréd, ny. h. államtitk., szül. 1866 júl. 1. Középiskolai és műegyetemi ta­nulmányainak befejezése, valamint építészi oklevelének elnyerése után, 1893. állami szolgálatba lépett és a keresk. minisztérium megbízásából az állami építkezések ellenőr­zését, illetve vezetését látta el. 1899. beren­delték a keresk. minisztérium magasépítési osztályára, ahol több postaépületet tervezett. Később állami ösztöndíjjal külföldi tanul­mányutat tett a modern építési módok elsa­játítására. 1911. a modern kórházépítkezés alapelveinek megírására hirdetett pályázat díját, hatalmas felkészültségről tanúskodó munkájával i. nyerte el. Működése alatt so­kat foglalkozott a társadalmi lakásüggyel és hivatalból részt vett a londoni és bécsi la­kásügyi kongresszuson is. 1922. h. államtit­kárrá nevezték ki. 1926. nyugdíjba vonult. Jendrassik Kornél, min. tan., m. kir. , szabadalmi bíró, szül. Bpest, 1868 jún. 23. Tanulmányait a bpesti és darmstadti műegye­temen végezte. Öt éven át a m. kir. Posta mérnöki karában dolgozott. 1899 óta a sza­­­­badalmi bíróságnál működik. Nagy szakkép­zettségéről belföldi lapokban megjelent szak­cikkei tesznek tanúságot. Közismert szaktevé­kenységéért 1920. min. tan. címmel tüntet­ték ki Jendrassik Lóránd, egyet. m.-tanár, szül. Alsó-Pakony, 1896. Középiskoláit és egyet. tanulmányait Bpesten végezte. A háborúban részt vett, megsebesült. 1919 a bpesti egye­temi élettani int. gyakornoka, majd a leideni egyetem gyógyszertani intézetében asszisztens. 1923. mint tanársegéd hazatért Bpestre. 1925— 1926. a berlin-dahlemi biológiai intézetben dolgozott. Ezóta a pécsi belklinika laborató­riumának vezetője. 1927-ben habilitálták ma­gántanárrá. Physiológiai és pharmakológiai szakmunkái német és magyar nyelven jelen­tek meg. Ezek között jelentősebbek: Alka­loida-hatások befolyásolása, Az ideghatás hu­­morális átvihetősége melegvéron, A concent­­rátióváltozás pharmakológiája, Vegetatív ha­­ ll* Jendrassik

Next