A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
J
Jékei 259 kolozsvárvidéki járásbíróság albírája, 1897. a kolozsvári ítélőtábla tanácsjegyzője, 1899. pedig a kolozsvári tvszék bírája lett. 1906. elnöki titkárnak nevezték ki a kolozsvári ítélőtáblához; 1908. mint ítélőtáblás bíró Marosvásárhelyen működött és 1910. ismét a kolozsvári táblához került. 1918. mint a Kúria bírája működik. Házassági vagyonjog az O. P. T. K. területén címen munkát írt. Régebben cikkírója volt a jogi folyóiratoknak. .Jékei Sándor (bulin és jékei), nagybirtokos, felsőházi tag, szül. Fehérgyarmat, 1869. Középiskolai és egyetemi tanulmányainak befejezése után hosszabb külföldi tanulmányutat tett, 1890. vármegyei szolgálatba lépett. 1895. a fehérgyarmati járás főszolgabírájává választották. 1917. Szatmár megye és Szatmárnémeti főispánjává nevezték ki. 1920. a vármegye közigazgatási bizottságának tagja és a mezőgazdasági bizottság elnöke lett. A Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarának igazgató-választmányi tagja. A Szatmár megyei Takarékpénztár elnöke. Az Egyesített Ugocsa-Szatmár-Bereg megyék törvényhatósága választotta felsőházi taggá. Jekel Péter, ny. helyettes államtitkár, szül. Földvár, 1869 aug. 7. Középiskoláinak és egyetemi tanulmányainak elvégzése, valamint az államtudományi doktorátus megszerzése után 1893. a belügyminisztériumban kezdte meg működését. A minisztériumban a gyámügyi, városi és rendőri osztályokban teljesített szolgálatot. A háború alatt e mellett a menekültügyet is intézte, majd mint tanácsossá történt kinevezése után a rendőri főosztály vezetésével bízták meg. Ebben a minőségben a háborús sztrájkmozgalmak elfojtása és általában a belső rend fenntartása volt a feladata. A háború alatt szerzett érdemeiért a III. o. vaskoronarenddel és a Ferencz József-rend hadiékítményes középkeresztjével tüntették ki. 1917. II. Vilmos német császárnak Romániába és Galíciába történt utazásakor I. kísérte az országban a császárt. Az októberi foradalom idején elmozdították állásától. 1920. nyugalomba vonult. J. a magyarországi németek társadalmi és kulturális mozgalmainak egyik legtekintélyesebb vezéralakja. A Magyarországi Német Népművelési Egyesület irodafőnöke. Foglalkozik műfordításokkal is, szép sikerrel. Jekelfalussy Zoltán (jekel- és margitfalvi), felsőházi tag, szül. Váriháza (Zemplén m.), 1862 jún. 4. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a bécsi, majd a bpesti tud. egyetemek jogi karának hallgatója volt, ahol jogi és államtudományi államvizsgát tett. 1893. a földművelésügyi minisztériumban, mint s.-fogalmazó kezdte meg pályafutását. 1897. miniszteri fogalmazóvá nevezték ki és a pénzügyminisztériumba helyezték át. 1905. min. tanácsosi rangban a belügyminisztérium elnöki osztályának élére került, majd kivándorlási kormánybiztos lett. 1917. Fiume kormányzói székébe került. Az utolsó magyar fiumei kormányzó. A forradalmak után nyugdíjba ment. A Szent István-rend kiskeresztjének, a Lipót-rendnek, az I. o. polgári érdemkeresztnek és még számos kitüntetésnek tulajdonosa. Több közgazdasági vállalat vezetőségének tagja. Valóságos belső titkos tanácsos, cs. és kir. kamarás. Az alkotmányos élet helyreállítása után a miniszteri eskütételeknél ismét betöltötte zászlósúri szerepét. Jemnitz Sándor, zeneíró, kritikus, szül. 1890. A Népszava zenerovatának szerkesztője. Önálló szerzeményei közül legjelesebb a Ganyméd és Ghiotta c. pantomimek. Eredeti versei a Népszavában jelennek meg. Modern szempontokból és nagy hozzáértésről tanúskodó zenei kritikáit és tanulmányait a legszámottevőbb külföldi zenei szaklapok közlik. Jendrassik Alfréd, ny. h. államtitk., szül. 1866 júl. 1. Középiskolai és műegyetemi tanulmányainak befejezése, valamint építészi oklevelének elnyerése után, 1893. állami szolgálatba lépett és a keresk. minisztérium megbízásából az állami építkezések ellenőrzését, illetve vezetését látta el. 1899. berendelték a keresk. minisztérium magasépítési osztályára, ahol több postaépületet tervezett. Később állami ösztöndíjjal külföldi tanulmányutat tett a modern építési módok elsajátítására. 1911. a modern kórházépítkezés alapelveinek megírására hirdetett pályázat díját, hatalmas felkészültségről tanúskodó munkájával i. nyerte el. Működése alatt sokat foglalkozott a társadalmi lakásüggyel és hivatalból részt vett a londoni és bécsi lakásügyi kongresszuson is. 1922. h. államtitkárrá nevezték ki. 1926. nyugdíjba vonult. Jendrassik Kornél, min. tan., m. kir. , szabadalmi bíró, szül. Bpest, 1868 jún. 23. Tanulmányait a bpesti és darmstadti műegyetemen végezte. Öt éven át a m. kir. Posta mérnöki karában dolgozott. 1899 óta a szabadalmi bíróságnál működik. Nagy szakképzettségéről belföldi lapokban megjelent szakcikkei tesznek tanúságot. Közismert szaktevékenységéért 1920. min. tan. címmel tüntették ki Jendrassik Lóránd, egyet. m.-tanár, szül. Alsó-Pakony, 1896. Középiskoláit és egyet. tanulmányait Bpesten végezte. A háborúban részt vett, megsebesült. 1919 a bpesti egyetemi élettani int. gyakornoka, majd a leideni egyetem gyógyszertani intézetében asszisztens. 1923. mint tanársegéd hazatért Bpestre. 1925— 1926. a berlin-dahlemi biológiai intézetben dolgozott. Ezóta a pécsi belklinika laboratóriumának vezetője. 1927-ben habilitálták magántanárrá. Physiológiai és pharmakológiai szakmunkái német és magyar nyelven jelentek meg. Ezek között jelentősebbek: Alkaloida-hatások befolyásolása, Az ideghatás humorális átvihetősége melegvéron, A concentrátióváltozás pharmakológiája, Vegetatív ha ll* Jendrassik