A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)
J
Jenei 260 tások mechanismusa, Epefesték-meghatározás, Az agyvelő phisiologiás hatóanyagai, Mikrogravimetria, A potentiál-hatások magyarázata (előadása Bostonban, 1929). Jeney Aladár (nagyenyedi), ügyészs. alelnök, szül. Kolozsvár, 1872 dec. 6. Középiskoláit és jogtud. tanulmányait Kolozsvárott végezte, a bírói vizsgát Bpesten tette le. Mint jegyző a kolozsvári kir. tvszéknél kezdte meg működését, a kolozsvárvidékibíróságon albíró, majd a kolozsvári kir. ügyészségnél alügyész és ügyész lett. 1914. átvette a kolozsvári ügyészség vezetését, itt a II. oszt. polgári hadiérdemkereszttel tüntették ki. 1919. a hivatali eskütétel megtagadása miatt a románok kiutasították. 1921. beosztották a pestvidéki kir. ügyészséghez. 1928. a III. fiz. csoport cím és jellegével felruházott ügyészségi alelnökké nevezték ki. Tenkovszky Sándor, polg. isk. igazg., szül. Pálócz, 1876 júl. 31. Középiskoláinak befejezése után Bpesten a polg. isk. tanárképzőt végezte el, majd a kultuszminisztérium szolgálatába lépett. 1907. az újpesti polg. fiúiskola tanára lett és 1908. megkezdte az ifjúság katonai nevelését, melyet ma már a törvény is előír. 1914. az újpesti I. sz. polg. fiúiskola igazgatójává nevezték ki. A Leventeegyesület elnöke, a K. I. S. O. K. véleményező bizottságának kinevezett tagja. Jeszenszky Kálmán, prelátus, apátplébános, szül. Balassagyarmat, 1873. okt. 11. Középiskoláit Losoncon és Esztergomban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte és 1896. pappá szentelték. 1897. bpesti hitoktató és 1900. felsőbb leányiskolai és leánygimnáziumi hittanár lett. 1905 óta Balassagyarmat plébánosa, 1914. apáttá és 1924. prelátussá nevezték ki. Jelentős egyházi, pedagógiai és szépirodalmi munkásságot fejt ki. A fővárosi és vidéki lapok állandó munkatársa. Eredeti Madách-tanulmányait most rendezi sajtó alá. A Madách Irodalmi Társaságnak, a Vármegyei Múzeum Társaságnak alelnöke. A vmegyei törv. hat. biz. és a városi képv. test. tagja. A Körzeti Hitelszövetkezet igazgatója és a végrehajtóbizottság tagja. Jeszenszky Miklós (báró, nagyjeszeni), a Hitelbank cégvezetője, szül. Bpest, 1891. Középiskoláit a bécsi Theresianumban végezte. 1912. belépett a Magig. Ált. Hitelbank szolgálatába. Közben jogi tanulmányokat is folytatott. 1915. önként jelentkezett hadi szolgálatra. A háborúban az ezüst és bronz Signum Laudisszal, a II. o. ezüst és bronz vitézségi éremmel, a sebesülési éremmel és a Károly-csapatkereszttel tüntették ki. A háború után folytatta működését a Hitelbanknál, ahol 1920. cégvezetővé nevezték ki. 1924—26. különleges megbízatással a Hermes Magyar Ált. Váltóüzlet r.-t. bécsi fiókjánál, majd 1928-ig a Dunántúli Mésztégla és Köipar r.-t.-nál működött, mint igazgató. 1929. első felében a Hitelbank érdekkörébe tartozó Általános Hitelbank r.-t. szabadkai pénzintézet távollevő vezérigazgatójának helyetteseként működött, jelenleg pedig mint a Hitelbank megbízottja a Magyar Általános Gépgyár r.-t.-hoz, Mátyásföld, van delegálva. Jeszenszky Sándor (báró, nagyjeszeni), nagybirt., felsőházi tag, szül. 1857 márc. 11. Középiskolai tanulmányainak befejezése után Bpesten, majd Belgium egyetemein folytatott jogi tanulmányokat. Hazaérkezése után Tolna m. tb. főjegyzője lett. A politikai életben tevékenyen részt vett és mint a nógrádmegyei ellenzék vezére, jelentős helyet vívott ki magának Bánffy Dezső és Széll Kálmán kormányzata idején. Azóta birtokán él s a vármegyei életben ma is tevékenyen részt vesz. 1885. az új főrendi törvény megszüntette főrendiházi tagságát és birtokai kezelését vette át. Az örökösjogú családok választották felsőházi taggá. Joannovich Emil (szentandrási), ügyvéd, az Országos Társadalombiztosító Intézet aligazgatója és ügyészségének vezetője. Szül. Buziásfürdő, 1891 júl. 15. A m. kir. Keleti Akadémia elvégzése után a budapesti egyetemre iratkozott be, ahol jogtudori oklevelet nyert. Abszolválta ezenkívül a pénzügyifogalmazói szakvizsgát, majd bírói és ügyvédi vizsgát tett. 1914. Temes vármegye árvaszéki ülnökké választotta. A háború alatt mint főhadnagy a cs. és kir. 7-ik Vilmoshuszárezredben teljesített szolgálatot és több hadiékítményes kitüntetést nyert. A kereskedelemügyi minisztériumtól mint miniszteri titkár 1924. vált meg. Köztisztviselői munkásságának elismeréseként nevezték ki az Országos Társadalombiztosító Intézet aligazgatójává. Joanovich Pál, ny. államtitkár, felsőházi tag, szül. Bpest, 1860 júl. 22. Középiskolai és jogi tanulmányainak befejezése után államszolgálatba lépett. 1891. a pénzügyminisztériumba rendelték. 1895. a miniszterelnökség közjogi osztályában a szerb nemzetiségi és görögkeleti szerb egyházi ügyek intézésével, majd a közjogi osztály vezetésével bízták meg. 1896. a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte el. Működése alatt a szerb egyházak és nemzetiségek, valamint Bosznia-Hercegovina és Horvátország ügyeit intézte. Rákóczy Ferenc hamvainak hazahozatala érdekében sokat fáradozott. Teljhatalmú biztosi minőségben több ízben gyakorolt felügyeletet a gör.-kel. szerb egyház autonóm vagyoni ügyei felett. A háború alatt tartó honvédszázadosi rangban vonult be, később azonban a tescheni főhadparancsnoksághoz osztották be, mint főkormánybiztoshelyettest. 1916. a Lipót-rend lovagkeresztjével, majd 1917. a hadiékítményes Lipótrenddel, a Vöröskereszt hadiékitményű díszjelvényével és I. o. polg. háborús érdemkereszttel tüntették ki. 1918. államtitk. rangra Joanovich