A magyar társadalom lexikonja (Budapest, 1930)

W

Wesztermayer alatt, mint a Vöröskereszt­ Egyesület megbí­zottja, a hadifoglyoknak könyvekkel való el­látását intézte. A király a II oszt. polg. hadi­­érdemkereszttel tüntette ki. A pécsi egyete­men két ízben volt dékán és 1929—30. tan­évben rektor. Széleskörű irodalmi munkás­ságot fejtett ki. Magyar nyelvű gyakorlóköny­veit a székesfőváros pályadíjjal tüntette ki. Legnevezetesebb művei: Bevezetés a neve­léstudományba (1923), A modern pedagógiai útjain (III. kiad., 1917), Korszerű nevelési problémák (1926). Wesztermayer Vidtor, kir. kúriai tanács­elnök, szül. Facsádon (Krassó-Szörény m.), 1864 jan. 13. Középiskoláit Erdélyben, a hunyadmegyei Szászvároson, jogi tanulmá­nyait a bpesti egyetemen végezte, ahol 1889. ügyvédi vizsgát tett. 1890. Világoson aljárás­­bíró, 1892. Temesváron bíró, majd 1900. kir. ítélőtáblás bíró lett. 1913. Bpestre kir. kú­riai bíróvá nevezték ki. 1926 óta a magy. kir. kúria tanácselnöke, amelynek tanácsá­ban fejt ki bírói működést. Weygand Tibor (vigenaui), énekes, szül. Alcsuth, 1905 nov. 27. Középiskoláit és ze­nei tanulmányait Bpesten végezte. Számos, népszerűvé vált könnyű tánczene szerzője. A legnépszerűbb magyar rádióénekes. Mint grammofonénekes külföldön is közkedvelt. Vicar Reinhold, vezérigazg., szül. 1869., a morvaországi Tarnau-ban. Magyar állam­polgár. 1899. mint a wieni Felten és Guil­leaume Kábelgyár r.-t. mérnöke Buda­pestre jött, hogy a magyarországi Felten és Guilleaume Kábelgyárat az akkor felmerült nehézségeken átsegítse. Jelenleg a vállalat vezérigazgatója és érdemeiért a magy. kir. kormányfőtanácsosi címmel tüntették ki. Wickenburg István gróf, ny. fiumei és magyar-horvát tengerparti k. kormányzó, cs. és kir. kamarás, b. t. tanácsos, szül. Arad, 1859 jún. 16. Középiskoláit Bécsben, az egye­temet Bpesten végezte, ahol államtud. okle­velet nyert. Tanulmányainak befejezése után, mint gyakornok a főv. adófelügyelő­ségnél működött. 1882. Fiuméba került, ahol az adófelügyelő mellé beosztott fogalmazó volt. Fokozatosan előhaladva 1884. a fiumei kormányzóságnál, mint mint fogalmazó, majd 1909. mint kormányzóhelyettest a kor­mányzóság vezetésével bízták meg. 1910. fiumei kormányzóvá és a tengerészeti ható­ság elnökévé nevezték ki. 1911. kiváló mű­ködését belső titkos tanácsosi címmel jutal­mazták. 1917. nyugalomba vonult, Velencé­ben (Fejér m.) telepedett le. A Ferenc Jó­zsef jub. éremnek és keresztnek, a hadiékít­­ményes vöröskereszt I. o. jelvényének, a Kínai Sárkányrendnek és a Ferenc József rend hadiékítm­ényes nagykeresztjének tulaj­donosa. Fiume város díszpolgára, volt fő­rendiházi tag. Widder Miklós, ügyvéd, szül. Bnest, 1897. Középiskoláit és egyet, tanulmányait Buda­pesten végezte és 1924. ügyvédi vizsgát tett. Főtitkára, majd elnöke volt az Ügyvédjelöl­tek Országos Szövetségének. A háborút mint tart. hadnagy küzdötte végig. Tevékeny részt vesz az ügyvédi kar gazdasági mozgalmai­ban. Mint ügyvéd kereskedelmi és büntető gyakorlatot folytat. Wiederkehr József, apátkanonok, plé­bános, szül. Apatin, 1872 márc. 11. Közép­iskoláit Kalocsán, teológiai tanulmányait Bécsben végezte. Eleinte különböző vidéki városokban káplánkodott, majd 1902. Kalo­csán teológiai tanár és lelkiigazgató lett. 1911. futaki plébánossá, később kerületi es­peressé nevezték ki. 1921 óta kalocsai kano­nok és szemináriumi igazgató. 1922. apát­kanonokká és 1926. belvárosi plébánossá ne­vezték ki. A város társadalmi életének jelen­tékeny alakja. A Katolikus Kör elnöke. Wiesinger Frigyes, főorvos, szül. Nagy­szombat, 1876 máj. 4. Középiskoláit Rima­szombatban, az egyetemet Bpesten végezte, ahol orvostudó oklevelet nyert. Tanulmányai­nak befejezése után a drezdai nőgyógyászati klinikán működött, majd a bpesti bábakép­zőnek I. tanársegéde lett. Később műtősebészi oklevelet szerzett. A háború alatt, mint fő­orvos, teljesített szolgálatot. A Ferenc Jó­zsef-renddel, a koronás arany érdemkereszt­tel, a magyar és porosz vöröskeresztérem­mel és a német vaskereszttel tüntették ki. A leszerelés után a Lórántffy-kórház nőgyó­gyász-főorvosa és az O. T. I. IX. ker. ren­delőintézetének vezető nőgyógyászorvosa lett, önálló munkái: A községek teendője a köz­egészségügy terén és A terhes szülőnő és gyermekágyas életrendszabályai. Cikkei az orvosi szaklapokban jelennek meg. Wiesinger Károly, gimn. igazg., szül. Ba­zin, 1874 febr. 12. Középiskoláit Rozsnyón­ és Rimaszombatban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, mint tanár a sümegi állami reáliskolánál, majd a balassagyar­mati állami főgimnáziumnál működött. 1913- ban az aranyosmaróti állami főgimnázium igazgatójává nevezték ki. 1920 óta a ba­lassagyarmati reálgimnázium igazgatója. 1902. a közoktatásügyi miniszter tanulmány­útra küldte, amelyről Útleírások c. munkájá­ban számolt be. A helyi lapok cikkírója volt. A jégbarlangokról és II. Rákóczi Ferenc cí­men önálló munkát adott ki. Egyházi taná­csos. A Nógrádvármegyei múzeum geológiai osztályának őre. Wiesner Lajos, gyógyszerész, szül. Bpest, 1870 dec. 6. Középiskoláit és egyet, tanulmá­nyait Bpesten végezte. Egy ideig Bpesten és 1899—1910. Csongrádon működött. 1910 óta a svábhegyi Mátyás király-gyógyszertár tu­lajdonosa. A Budapesti Gyógyszerész Testület választmányának, a Svábhegyi Egyesület fel­ügyelőbizottságának tagja. 1910 óta a Bpest XV. sz. Posta- és Távirdahivatal vezetője. Wigh János, ker. elöljáró, szül. Bpest, 1871. Tanulmányainak befejezése után a székesfőváros szolgálatába lépett. 1892. a 620 Wigh

Next